Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-11-18 / 46. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. november 18. 8 Mindennap, ami­kor a dereski nagy­torony harangja megszólal, betér a (kocsmába. Beül az egyik sarokba, gör­bebotját a szék kartájára akasztja. Kényelmesen a széktámlának dói, úgy, mint valami­kor régen, jó ebé­dek után tette. Ku­pakos pipáját meg­törni dohánnyal. A csinos és kedves kocsmárosné sört tesz elé. Az ember kortyol egyet a jól hűtött italból, megpödrl nagy baj­szát. Pipázgat. Látszik rajta, jól érzi magát az emberek között, a tiszta helyiségben. Figyelem az arcát, mozdulatait. Ki tudja, mire gondol? Talán a tovatűnt tavaszra, nyárra. Talán a súlyos évek éreztetik vele az elmúlást.., Leülök hozzá. Arckifejezése mele­get, kedvességet sugároz felém. Ér­zem, jól esik neki, ha valakinek — ki tudja hányadszor — elmesélheti, el­mondhatja azt, ami a szívét nyomja. — Az élet kacskaringós, akár az ostor, — mondja. — Hol ide hajlik, hol oda. Előre nem tudjuk kiszámíta­ni hajlását. Szóval fiatal koromban én is ilyen „ostoros legény“ voltam. Mentem erre, meg arra, ahol munkás­kézre volt szükség, aztán a háborúba. Hazajöttem, megnősültem. A felesé­gem hazafelé hajlítgatott, de nem si­került neki egészen. Igaz, hosszú éve­ken át szépen megvoltunk. Szolid kö­rülmények között neveltük két Iá-Az elhagyatott nyunkat. Ahogy nőttek, egyre több pénz kellett rájuk. Errefelé híre jár­ta, hogy a mélykútfúrók jól keresnek, ezért hozzájuk szegődtem. Javakora­beli férfi voltam, erős, egészséges. Jártuk az országot, hoztuk a pénzt. A gyerekeknek nem hiányzott semmi. Csak — gondolom — én hiányoztam a feleségemnek, mert ritkán jártam haza. Egyszeresek bekövetkezett az, amire akár számíthattam volna: elvált tőlem. Húsz éve elváltán élek, tíz éve vagyok nyugdíjas. — öregségemre! egyedül maradtam. Míg dolgozni bírtam, könnyebben vi­seltem. Legutóbb Losonc környékén, ahol nem a legjobban kerestem, mert sokat hurcolkodtunk. Pedig az utolsó öt évi keresetnek az átlaga jól jött volna a nyugdíjhoz. Ezer korona nyugdíjat kapok. Ez nekem keli. Amíg volt pénzem, amíg adni tudtam, a gyerekeim is jöttek. Nem messzh lak­nak, csak itt a „szomszédban“: az egyik Rozsnyón, a másik Tornaiján. De most, amikor törődni kellene ve­lem, egyre ritkábban látogatnak. — Tudom, miért haragszanak. Meg­csináltam a végrendeletemet. Így van ez, ha az ember az életben valamit szerez. Mikor megöregszik, csak a pénz kell. Én igazságosan osztottam szét, ami megmaradt. — Annak idején vettünk egy házat. Amikor elváltunk, a ház fele az asz­­szonyé maradt, a másik felével én rendelkeztem. A feleségem nem akart egy fedél alatt lakni velem, a ház felét eladta és elköltözött. A házat Vicent Bálint harmincezerért vette meg. A másik felét nekiadtam har­mincezerért, azzal a feltétellel, hogy amíg élek, benne lakhatok. Ebből az összegből Derra Irénnek, a legidősebb unokatestvéremnek adtam tízezret, mivel csak ő törődik velem: mos, főz, takarít, gondoskodik rólam. Vicent Bálintnak — mert ő is az unokatest­vérem — adtam ötezret a temetésem­re. A többivel a gyerekeim rendelkez­tek. Bálint neheztel rám, amiért Der­ra Irénnek adtam tízezret, a gyere­keim meg azért, hogy nem nekik ad­tam mindet. Egyik sem elégedett a pénzzel. — Egyedül maradtam. Egyelőre még tudok főzni ezt-azt, főleg húsfé­léket. Vagy a kertben dolgozgatok. Szívesen eljárogatok ide a kocsmába, mert itt nem vagyok egyedül A falu­ban nincs étkezde, üzemi konyha, nem törődnek itt az idős emberekkel. El­mennék a nyugdíjasok otthonába is, de nincs aki elintézze. ■?« Bajusz Rudi bácsi mozdulatai árul­kodóan beszélnek koráról,' mozgásá­ban erősen korlátozott, léphi csak gör­bebot segítségével tud, de magas kora ellenére is dolgozgat, gondosko­­dik magáról, mert nincs aki helyette végezné a teendőket. Van,két lánya.;. Csak hát tudjuk, hogy van ez manap­ság. A fiatalok elfoglaltságuk köze­pette szívesen megfeledkeznek azok­ról, akik felnevelték őket/- « Nagy Teréz (Prandl Sándor felvétele) Szervezetünk rendőrei: a falósejtek Miért hívjuk a vérnek ezeket a más néven fehér vérsejteknek nevezett alakelemeit falósejteknek? Azért, mert ugyanazzal a különleges tulajdonság­gal rendelkeznek, mint az egysejtű amőbák: ki-kinyúló csápjaik segítségé­vel bekebelezik, magukba gyömöszö­lik a baktériumokat, a kórokozókat, az útjukba kerülő idegen testeket. Ha a testet sebzés, szúrás éri és kórokozó baktériumok, coccusok jut­nak a sebbe, begyullad, fájdalmassá, forróvá válik, megduzzad és megvö­­rösödik. Megindul a veszedelmes harc a szervezet és a betolakodott kárte­vők között. A harcot a szervezet rendőrei, a falósejtek (fagociták) vív­ják a kórokozókkal. Hihetetlen gyor­sasággal odaáramlanak, az erekből kilépnek, körülveszik a gyulladt terü­letet, lefülelik a kórokozókat és a kó­ros folyamatot valósággal elszigetelik, elbarikádozzák. A falósejtek tömege ilyenkor már szabad szemmel is lát­ható,, a vörös, lüktető, gyulladt terület közepén összegyűlő fehér genny alak­jában. Ha aztán a gennynek szabad lefolyást teremt a sebészorvos kése vagy ollója, vagy a genny utat tör magának, kifakad és eltávozik. Ä gyulladás ilyenkor megszűnik, és a seb rövidesen begyógyul. Sokan tapasztalhatták, hogy a bőr alá betört szálka^darab valósággal kí­­gennyed, mert körülvették a fagociták és megakadályozták a kórokozók to­vábbterjedését. A fehér vérsejtek, a fagociták, a vérmérgezéstől mentik meg a szerve­zetet, tehát joggal nevezhetjük őket a szervezet védelmezőinek, rendőreinek. Mozgósításuk, a gennyedés azonban mindig valamilyen kórokozó behatolá­sát, támadását jelenti. Ezért tanácsos az, hogy ha a valaki valahol, valami­lyen komoly gennyedést, körömgyulla­dást, furunkulást, kelést vagy kelés­­halmot, úgynevezett gennyes darász­­fészket, karbunkutust tapasztal, mi­nél hamarább mutassa meg kezelő­orvosának, hogy a szervezet rendőrei a tudomány gyógyszeres segítségét, a kórokoző-ölő vagy -gyengítő gyógy­szereket megkaphassák és közös erő­vel legyőzhessék a betegséget okozó élőlényeket, a gennykeltő kórokozó­kat. (Dr. B. L.) Századunk nem szűkölködik kor­­szakalkotó találmányokban. E- zek közül egyik legnagyobb jelentő­ségű a televízió. Megváltoztatta időbe­osztásunkat, programjainkat. Lehető­séget nyújt arra, hogy szemtanúi le­hessünk messze földön — sőt, más égitesten — történő eseményeknek, és korlátlan távlatokat nyit a tájékozó­dásra, a szórakozásra. Hazánkban majdnem minden család rendelkezik tévékészülékkel, ami ugyanúgy hozzátartozik a lakáshoz, mint az asztal és a székek. A megfelelő típus kiválasztása nem könnyű feladat. Először is tisztázni kell, hogy állandó helye lesz-e a ké­szüléknek, vagy magunkkal kívánjuk vinni esetleg a hétvégi kertbe. Utóbbi esetben kis képernyős, hordozható té­vét vásároljunk. A legfontosabb sza­bály: nem az a lényeg, hogy készü­lékünk minél többféle szolgáltatást nyújtson, hanem hogy azokat tudja, amelyekre szükségünk van. Például, akinek nincs magnetofonja, annak tel­jesen mindegy, hogy van-e a televí­zión magnókivezetés. Lényeges viszont a két program vételi lehetősége, a jó kép- és hangminőség, a megbízható üzemelés. Érdemes-e színes tévét venni? Szí­nes tévékészüléket csak az vásárol­jon, aki rendszeresen és sokat nézi a műsort. SZABAD IDŐBEN A képernyő előtt Próbáljuk tévénket úgy kiválasztani, hogy alakja, méretei, favázának színe és mintázata jól illeszkedjék lakásunk hangulatához. Ha több szoba közül választhatunk, ne tegyük oda, ahol a gyerekek alszanak. Legjobb egy olyan sarok, ahol az ablakok nem tükröződ­nek a képernyőn. A képernyőtől 3— 3,5 méterre üljünk. Fontos az is, hogy a tévé körülbelül szemmagasságban legyen. A televízió nem bútordarab, ezért ne pakoljunk mindenfélét a tetejére. Egy-két apró dísztárgyat azért rátehe­tünk, de térítőt semmi esetre sem. Ízléstelen a televízión a váza, akármi­lyen szép virág diszlik benne. A tetőantennákkal ..és a tv tetejére egyszerűen elhelyezhető szobaanten­nákkal nincs különösebb probléma. A szalagantennákkal annál több. Sok családban a földre dobják, s tévéné­zéskor addig rudgalják, amíg többé­­kevésbé éles lesz a kép. Ne sajnáljuk a fáradságot, hogy egyszer gondosan beállítsuk a legkedvezőbb helyzetet, s ilyen állásban rögzítsük. Sok a vita arról, hogy sötétben vagy világosban jobb-e tévét nézni. Sötétben élesebb ugyan a kép, de a szem hamarabb kifárad. Ezért világít­son egy gyenge fényű lámpa. Ügyel­jünk arra, hogy ne tükrözzön a kép­ernyőre. Ha lehet, helyezzük a készü­lék mögé. A tv-t csak félóránál hosszabb idő­re érdemes kikapcsolni. Ha közben zavar a rádió- vagy magnóhallgatás­ban, beszélgetésben, halkítsuk le. A televízió nem arra való, hogy ál­landóan előtte üljünk. Meg kell tanul­nunk a válogatást. A tévé nem he­lyettesíti a htozit, a színházat, a hang­versenyt, a múzeumot. Még kevésbé a sétát, kirándulást, sportolást. A te­levízió életünknek nagyon hasznos, fontos, de nem mindent betöltő esz­köze. SZIGETI ANDRÁS Baj-e, ha ikrás a méz? Az üzletek polcán sokszor szilárd halmazállapotú, fehér vagy sötétebb színű kristályos mézet találunk. A méz természetes tulajdonsága a kristá­lyosodás: egyik fajta előbb, a másik később kristályosodik, ikrásodik. A méz tulajdonságait az határozza meg, hogy milyen virágból származik. Színe lehet a majdnem víztisztától a sötétbarnáig mindenféle árnyalatú. Ize, aromája is igen különféle. És lehet a méz folyékony vagy kristályos, de lehet a kettő közötti állapotú, amikor kristályosodásnak indul. Az akác­méz világos, gyakran csaknem színtelen, igen nehezen kristályosodó. Rend­kívül gyorsan kristályosodik a repce méz, amely citromsárga színű. Ha az akácmézbe repceméz keveredik, az is gyorsan kristályosodik. Sokan idegenkednek attól, hogy kristályos mézet vásároljanak, mert azt hiszik, az ilyen mézben kristálycukor van. Pedig nincs. (Az északi orszá­gok például csakis kristályos mézet vásárolnak.) A méhek a virágokból gyűjtött nektárt mézzé alakítják a kaptárban, A munka során a nektárban levő nádcukor nagy részét enzimek segítségével szőlő- és gyümölcscukorrá alakítják. Amelyik méz szőiőcukorban gazda­gabb, az gyorsabban kristályosodik. Ne féljünk tehát kristályos mézet fo­gyasztani. Ha a folyékony mézet kedvelők az üzletekben csak megkristályosodott mézet találnak, azt is nyugodtan megvehetik, mert könnyen feloldható. He­lyezzék az üveget, a tubust legfeljebb 45 C-fökos meleg vízzel töltött edény­be. Takarják le az edényt, hogy a víz sokáig meleg maradjon. Ha kihűlt a víz, mégegyszer töltsék meg az edényt meleg vízzel. A kristályszemcsék felolvadnak, a méz ismét folyékony, szép tiszta, áttetsző lesz. K. S.- - V . . - -ív .* V " ÍERESZTREJTVÉRY HELENA TRUSKOVÄ: Névnapi ajándék Andreát reggel az óvodában gyere­kek vették körül és kérdezték: — Mit kaptál tegnap a névnapodra? Andrea egy csillogó dobozt vett elő és kinyitotta. — Színes ceruzák?! — szólt csaló­dottan Janka. — De nem akármilyen ceruzák ám! — mondta csöndesen Andrea. — Hát milyenek? Talán varázsceru­zák? — nevetett Janka. — Igen — bólintott Andrea. A gyerekek nézegették a piros do­bozt kívülről, belülről, megnézték minden oldalról. Párat vettek ki a do­bozból és rajzolni kezdtek vele, de semmi különöset nem vettek észre rajta. A kék ceruza kéket, a piros pi­rosat, a lila lilát rajzolt. — Egyszerű színezók — mondták a gyerekek s magára hagyták Andreát. Ezen a napon esős, őszi időjárás volt. Az eget nagy, fekete jellegek borították s ömlőt az eső. Az utcán nagy volt a sár, nagy esőcseppek ver­ték az ablaküveget. V A gyerekek a szekrényből kiszedték a játékokat, de nem szívesen játszot­tak velük. Arra gondoltak, milyen jó lenne most a kertben Jutkározni vagy Egynek nincs párja Minden számhoz tartozik egy vonal. A vonalak közül kettő-kettő, illetve négy-négy egyforma hosszú, csak egyetlenegynek nincs azonos hosszú­ságú párja. Melyik számhoz tartozik ez az egy vonal? A megfejtést beküldeni nem szüksé­ges. Szórakoztatásotokra közöljük. c a parkban sétálni. Mérgesen néztek ki az ablakon, amelyen nagy patakokban folydogált alá a víz. Csak egyedül Andreát nem zavarta a rossz idő. Rajzlapot kért és a név­napra kapott színes ceruzákkal raj­zolni, festeni kezdett. A rajzlapról pillanatok alatt egy nagy, sárga napocska nevetett rá. Vette a kéket és a napocska kóré kék égboltot varázsolt. Matyi lopva figyelte Andreát. — Milyen szép napocska — kiáltott fel. —r En Is szeretnék ilyent rajzolni! Andrea, kölcsönözz a ceruzákból! — Tessék, vegyél. Matyi szintén egy szép, sárga napot festett, — Én pedig virágokat szeretnék festeni. Adsz nekem ts a szlnezőkból? — kérte őt Lubo. — Természetesen, adok — nevetett Andrea. — En pedig fákat és madarakat raj­zolok — szólt Mist. A gyerekek körülvették Andreát, s egymás szavába vágva kiabáltak, mit is szeretnének rajzolni. Andrea csak nevetett s örömmel osztotta szét színező it. A gyerekek rajzoltak és festettek. Sárga napot, kék eget, sokszínű virá­gokat, fekete madarakat, zöld fákat, autókpt és villamost. Festettek még házakat és a házakra erkélyt, virágok­kal. A rajzolással megjött a kedvük és énekelni kezdtek. A rossz hangulatot hamarosan vidám nevetés és énekszó váltotta fel. Teljesen elfelejtették, hogy kinn esik a hideg őszi eső. Csak Janka nem rajzolt semmit. Fel­támasztotta a fejét. A sarokból nézte Andréát és a gyerekeket. S rájött, hogy Andrea színes ceruzái valóban varázsceruzák. Fordította: Pénzesné B. Ilona VÍZSZINTES: 1. Ismeretlen névjele. 3. Fejfedő. 7. Hegy­csúcs. U........hár­fa, szélhárfa. 13. íz. 15. Három olaszul. 16. Hárs betűi fel­cserélve. 17. Nagy­község Pest várme­gyében. 19. Alumi­nium vegyjele. 20. A. M. M. 22. Folyó angolul. 23. Fran­cia névelő. 24. Min­denféle ócskaság. 26. Nem egészen ronda. 27. Régi ró­mai pénz. 28. Ál­lam Távol-Keleten. 30. Vékony fémko­rong ék. hiba. 32. Azonosak. 34. Diák­­étkezde. 36. Olasz pénzegység é. h. 37. Óriáskígyó ford. 39. Textilgyári mun­kás. 41. Elektromos töltésű atom. 42. A szabó teszi. 44. Ékezettel: földet túr. 45. A múlt idő jele. 47. Cigaretta­­márka. 48. Ételízesítő. 49. Rangjelző, szócska. 54. Rendellenesség. 52. Nem érdekli. 53. Személyes névmás. 54. Bibliai név. 56. Hamvveder. 58. Sűrű pamutvászon. 60. Levegő latinul. 62. I. N. R. 63. Férfinév. 6. Svájci várme­gye. 67. Aluminium jele. 69. Svájc fő­városa. 70. Űr spanyolul. 71. Buzdító szócska és kicsinyítő képző. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet első ré­sze. 2. Bellini operája. 4. Névelő. 5. Ojság. 6. A szerelem istene a latin mitológiában. 6a. Hegység Belső- Azsiában. 8. Részvénytársaság. 9. Kro­nométer. 10. Az idézet harmadik ré­sze. 12. íme. 14. Messze. 18. Muzsikál. 21. Erkölcs, rend. 24. Mindenféle ócs­kaság. 25. Diákétkezde. 27. Oxigén­igényes. 29. Az idézet második része. 31. Római ezerkettő. 33..........Gyula, magyar színész. 35. Nem egészen ra­vasz. 38. A bratislavai autók jelzése 40. Száznak a fele. 43. Az egyik irány ba. 46. Európai főváros. 51. Senk franciául. 53. Nem megy el. 55. Äthe lyez. 57. Nak ... ragok. 59. Erre i helyre. 61. Szlovák helyeslés. 63. Ház őrző. 64. „R“ kiejtve. 66. Hangfalai tan. 68. Nem egészen lapos. Beküldendő a függőleges 1, 29 é: 10. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 43. számában közölt ke resztrejtvény helyes megfejtése: Ok tóber huszonnyolcadika hazánk és népünk nagy ünnepe. Könyvnyertesek: Varga Jenőné, Dől né Saliby. (Alsószeli), Órszágh Zoltán Chanava JHanva), Jancsa Ferenc, Ka­­mennný Most (Kőhídgyarmat).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents