Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-07-15 / 28. szám
Szabad Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja GYORSAN, DE JÓL! Sokszor elhangzik a címben szereplő követelmény. Főleg aratás idején. Ezt a célt, vagyis a gabona gyors és veszteségmentes betakarítását szolgálják mindazok az intézkedések, amelyeket a mezőgazdasági üzemekben az elmúlt hetekben tettek. Az, hogy a különböző munkaértekezleteken gyakran elhangzott kívánság hogyan teljesül, minden faluban és gazdaságban az embereken múlik. Ez így igaz, még akkor is, ha rossz szokásunkhoz híven a lemaradás és a sikertelenség okát a különböző objektív tényezők véletlenszerű hatásával magyarázzuk. Számtalan példa bizonyítja, hogy a termelési és a munkafolyamatot fékező objektív okokat nagyon gyakran az emberek idézik elő, hibákkal és fogyatékosságokkal terhes munkájukkal. Hányszor fordul elő, például így aratás idején, hogy egv-két kombájn kiesik a sorból és órák hosszáig, sőt esetenként napokon keresztül is a tábla szélén vesztegel. A szalma betakarítását és a tarlóhántást pedig gyakran az hátráltatja, hogy az erőgépek s persze az emberek is más munkával vannak elfoglalva. Főleg az évelő takarmányok második kaszálásának betakarításával. jellegüknél fogva ezek és a további hasonló jelenségek is objektiv okoknak minősfthetők. Mert igaz, hogy a meghibásodott gép nem vághatja a rendet és ahhoz sem fér semmi kétség, hogy a máshova irányított emberek hiányozni fognak a tarlóról, és a szalma betakarítása, majd a tarlóhántás is háttérbe szorul. Ezek azonban mind olyan objektív okok, amit a termelés szubjektumai, vagyis az emberek idéznek elő. S legtöbbször az irányító és szervező munka alacsony színvonalával, a munkafegyelem lazaságával és az igényes munkára való alapos felkészültség hiányával magyarázhatók. Kétségtelen tehát, hogy a termelési és a munkafolyamatok legfőbb tényezője az ember! A gép, a korszerű technika az embernek csupán segítő társa, eszköz, amelynek teljesítménye mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból az emberi hozzáállás függvénye. Ami az aratás gyorsaságát illeti, az bizony eléggé relatív fogalom. S a gyorsaság alatt általában azt értjük, milyen sebességgel haladnak a kombájnok. A haladási sebesség ésszerűtlen fokozásával azonban sok esetben több kárt tehetünk, mint hasznot. Tehát nagy hiba lenne a gyorsaság ilyen értelmű erőltetése ott, ahol a gabona gazdag termést ígér, mert a gyorsításra való ösztönzéssel az elhullási veszteséget növelnénk. A kombájnosok munkájának értékelésében a fő kritérium az legyen, hogy az adott feltételek között milyen sikerrel csökkentették a szemveszteséget, s hogyan érvényesítették az ésszerűség elvét a kombájnok teljesítő képességének optimális kihasználásában. Hol vannak azok a „buktatók", amelyek ilyen vagy olyan formában — tehát kedvezően vagy kedvezőtlenül — befolyásolhatják az aratás menetét? A munkaszervezésben és az irányításban! Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági üzemekben — a munkaszervezés és irányítás szakaszán — nagyon sok ésszerű intézkedés történt. Például a kombájnok csoportos bevetése is egyike ezeknek az ésszerű intézkedéseknek. De csak abban az esetben domborodik ki a csoportos aratás ésszerűsége, ha annak előnyeit kamatoztatjuk, jó szervező munkával maximálisan kihasználjuk. Ellenkező esetben ez a módszer hátrányosnak is bizonyulhat. Ha például egy táblán befejezték az aratást és fél vagy egy óra hosszáig is várniuk kell arra, hol folytassák — mint az a múltban a határ különböző részein arató kombájnoknál gyakran előfordult —, akkor bizony egyszerre öt-hat kombájn is tétlenül vesztegel, ami legalább félműszakos kiesést és jónéhány tonna gabona betakarításának elodázását eredményezi. •ŕ? f A kombájnok csoportos bevetésénél nagyon lassíthatja az aratás menetét még az is, ha a gabona elszállításában zavarok keletkeznek. Ilyen jellegű, munkát lassító zavarok pedig előadódhatnak mindazokban a gazdaságokban, ahol a vezető dulgozók késlekedve intézkednek, avagy a szükséges szállítóeszközök mennyiségének meghatározásakor csupán az általános tapasztalataikból, s nem az arató kombájnok tényleges kapacitásából és a gazdag hozamból indulnak ki. Nagy hiba, ha ilyen zavarok lassítják az aratást. De még nagyobb hiba, ha az illetékes vezető dolgozók a zavaró körülményeket nem akarják felismerni, tehát ha nem intézkednek rugalmasan a kedvezőtlen jelenségek kiküszöbölése céljából. Ezért egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy a késlekedés megbosszulhatja magát, károk forrása lehet, főleg akkor, ha az időjárás rosszra fordul. Közismert, hogy károsudás nemcsak a határban érheti a gabonát, hanem akkor is, ha az aratással nem tarl lépést a gabona tisztítása, szárítása és raktározása. Ezeknek a munkáknak a szervezése és ellenőrzése semmivel sem igénye! gyengébb hozzáállást és törődést. Sőt gyakran több gonddalbajjal jár, mint az aratás zavarmentességének biztosítása. A múltbeli tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy a tisztító- és a szárító-berendezéseket az aratás első napjától állandóan üzemeltetni kell. Ugyanis a múltban néhány mezőgazdasági üzemben csak akkor gondoltak erre, illetve akkor szervezték meg az említett berendezések állandó üzemelését, amikor már késő volt, vagyis a helyszűke lassította az aratás menetét. Így aratás idején a fő jelszó így hangzott: „Az első gabonát az államnak!" Hogy annak idején szükséges volt-e ezt a jelszót minduntalan hangoztatni, avagy sem?! — azt nem vitatom. Azt azonban merem állítani, hogy a jelszó hangoztatása az utóbbi években szükségtelenné vált. Vajon miért? Elsősorban is talán azért, mert dolgozó parasztságunk politikai öntudata elmélyült és természetesnek, hazafias kötelességének tartja a társadalom szükségleteinek kielégítését. S egy kissé büszke is arra, ha a szerződéses kötelezettségeit minél előbb teljesíti. Persze ebben az igyekezetben szerepet játszhat az is, hogy a gabonatermesztés a mezőgazdasági üzemek egyik jelentős bevételi forrását, s nem túlzók, ha azt állítom, hogy legjobb jövedelemforrását képezi. Tehát a mezőgazdasági üzemeknek a saját érdekük diktálja a gabona eladásának ütemét és arra is ösztönzi őket, hogy az összes felesleget eladják, pénzzé tegyék. Azt azonban néhány mezőgazdasági üzemben nem ártana jobban tudatosítani, hogy részükre sem mindegy milyen minőségben, milyen áron értékesítik a gabonát! Igaz persze az is, hogy a gabona minőségét gyakran olyan tényezők rontották, amelyekkel szemben az ember tehetetlennek bizonyult. De tegyük szívünkre a kezünket: vajon más körülmény még soha nem játszott közre? Nem csúszott be számításunkba olyan dolog is, amely az emberi hozzáállásnak volt nem kívánatos gyümölcse? Es saját magunk Fosztottuk meg a jövedelem egy részétől magunkat? Az ilyen, tehát önkárosító tünetek ellen azonban lehet is feltétlenül szükséges — főleg az ;gyes munkafolyamatok szigorú ellenőrzésével — harcolni. Itt az aratás! Kombájnok és gabonát szállító traktorok búgásától hangos a határ. A kombájnok után dús sorokban sárgít a szalma, amely mind rangosabb helyet szorít magának a terimés takarmányok között. A már megtisztított föld ekére vár! Van tehát gond és tennivaló bőven. Az ember — a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésben csodákat művelő ember — azonban megbirkózik vele. PATHŰ KÄROLV |f fe it Síi Az Dj Hajtás gyorsan növekszik. Erre méltó példa a CSEMADOK sládkovi- Covói (diószegi) tánccsportja, amely kiválóan szerepelt a Zselizi Népművészeti Fesztiválon, s hasonlóan a gombaszögi országos ünnepélyen is. A felvételen az együttes két táncosa látható, akik nagy részesei a sikernek. (A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének Gombaszögön megrendezett ünnepségéről a beszámoló a 7. oldalon található.) Foto: —tt— Ülésezett az SZLKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága Az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Ján Janik elvtárs vezetésével a múlt héten szerdán tartott ülésén az SZLKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága több fontos kérdést vitatott meg. Többek között értékelte a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca vállalataiban és üzemeiben működő ellenőrző szervek tevékenységét és ezzel összefüggésben felmérte azoknak az intézkedéseknek a hatékonyságát, amelyeket a vállalatokban, valamint az irányító szervekben — a CSKP XV. kongresszusa és a Központi Bizottság 11. ülésének határozata alapján — az ellenőrző szervek munkájának javítása céljából tettek. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ellenőrzés Hatékonyságát tovább kell fokozui mind a mezőgazdasági üzemekben, mind pedig az élelmiszeripari vállalatokban. A bizottság részletesen megvitatta az 1977. évi népgazdasági tervből a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra háruló feladatok teljesítéséről, valamint az idei tervfeladatok ki egészítéséről, vagyis pontosító sáról számot adó beszámolót is A beszámolóhoz több megjegyzés és értékes javaslat hang zott el. Többek között hangsúlyozva volt az is, hogy az Idén sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni az abraktakarmányalap megteremtésének, mint a múlt évek folyamán. Persze a takarmányozásra szánt szemesek mennyiségének meghatározásakor minden mezőgazdasági üzemben a takarmányozás állami normáiból kell kiindulni. A bizottság ülésének napirendjén szerepelt a 7. ötéves terv, valamint az 1990-ig terjedő távlati népgazdasági terv előkészítésének ellenőrzése >s. Az előterjesztett javaslathoz a bizottság tagjai értékes megjegyzéseket fűztek. —pa— Komplex gabona-be takarítási! A Rimavská Sobotában (Rimaszombatban) július 6-án megtartott szlovákiai aktívaértekezleten a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum vezetői a gabona betakarítására való felkészülés kérdéseivel foglalkoztak. Az aktíván jelen volt ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Ján Gregor, az SZSZK kormányának alelnöke, Ján Janovic mérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, a kerületi és járási pártbizottságok, mezőgazdasági termelési igazgatóságok, a szolgáltató vállalatok, a nemzeti bizottságok, a többi érdekelt szerv képviselői és más vendégek. Janovic elvtárs a főbeszámolóban rámutatott arrai hogy az idén a növénytermesztésre igényes feladatok hárulnak. Be kell hozni az elmúlt két esztendő lemaradását és a bruttó termelést — a múlt évi valósághoz viszonyítva — 10,2 százalékkal kell növelni. Méltányolta azt az igyekezetei és céltudatos munkát, amelyet a mezőgazdasági dolgozók a kezdettől fogva tanúsítottak a gabonatermés megalapozása érdekében. Ennek köszönve, a kedvezőtlen időjárás ellenére is, a gabonaállomány jónak mutatkozik és gazdag termést ígér. Megvan tehát a reális feltétele annak, hogy a gabonafélékből elérjük az előirányzott 2 millió 935 ezer tonna termést. Az időjárás jelenleg sem kedvez. A gyakori csapadék, a viharok következtében több helyen megdőlt a gabona. Beérése is késlekedik, s így az aratás az évelő takarmányok második kaszálásával esik egybe. Számítani kell arra, hogy a gabona betakarítását igen nehéz körülmények között kell majd elvégezni. Ez minden tekintetben fokozott mértékű felkészülést követel. Az emberek munkájára, a gépi eszközök előkészítésére és kihasználására, a munkaszervezésre, valamint a legmegfelelőbb betakarítási technológia kiválasztására lényegesen Igényesebb követelményeik hárulnak. A gyors és eredményes betakarításhoz szükséges anyagi és műszaki feltételek aránylag kedvezőek. A kombájnok összetétele jelentősen javult. A múlt évhez viszonyítva 586 nagy teljesítményű — SK—6 Kolos, E—512-es, E—516-os — kombájnnal bővült a gépparkunk, ami lehetővé teszi a betakarítás ütemének fokozását. A gabona tárolási lehetőségei is kedvezőbbek. Az utóbbi két esztendő alatt a tároló-kapacitás csaknem félmillió tonnával bővült. De még így Is 230 ezer tonna gabona tárolását a védnökséget vállalő üzemek és egyéb érdekelt szervek segítségével kell megoldani. A kombájnok csoportos alkalmazásának, valamint a magveszteség felmérésének és ennek a csökkentésére irányuló intézkedéseknek a múltban bevált tapasztalatait — hangoztatta Janovic elvtárs — az idén is érvényesíteni kell. A nehéz körülményekre való tekintettel — a betakarítási munkálatok mielőbbi elvégzése érdekében — szükséges a gépi eszközök teljes mértékű kihasználása. Igen fontos, hogy minden műszaki zavar gyorsan és rugalmasan, már a táblákon, el legyen hárítva. A gépeket megállás nélkül kell üzemeltetni. Csapadékos időjárásra is számítva fel kell készülni a gabona betakarítás utáni zavarmentes és gyors szárítására és kezelésére. Ez szükségessé teszi a szárítóüzemek készenlétét és az összes belső tartalékok teljes kihasználását. Hangsúlyozta továbbá, hogy a múlthoz viszonyítva nagyobb figyelmet kell szentelni a sütő- és söripar nyersanyagszükségletének biztosítására. Ehhez kellő mennyiségben kiváló minőségű búza- és árpafajtákkal rendelkezünk. Szükséges azonban, hogy a legjobb minőséget ígérő táblákat előre jelöljük ki, és fokozott gonddal végezzük el — a többi terméstől elkülönítve — az élelmezés céljára szánt gabona kezelését és tárolását. Rámutatott arra is, hogy a gabona betakarítását komplexül — a nyári munkák során az összes egymást követő vagy egybeeső teendők figyelembe vételével — kell elvégezni. Hangsúlyozta, hogy a szalma behordását legkésőbb két napon belül a tarlóhántás és a tarlónövények vetését pedig a harmadik napon — az aratást követően — be kell fejezni. A gyors és minőségi tarlóhántás jelentősége annál is nagyobb, mivel napjainkban a gyomirtás leghatékonyabb eszközének tekinthető, amit eddig elhanyagoltunk. A múltban több mulasztás történt a szalma kezelése és tárolása terén is. A rossz minőségű szalma etetése gyakran jelentős károkat okozott az álrattenyésztésben. Ma a szalma fontos takarmánynak számít. Ezért behordását, kezelését és tárolását gyorsan és fokozott gonddal kell elvégezni. Emellett szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemekben a takarmányok peietezésénél és szilázsolásánál, valamint kiegészítőként a zöldtakarmányozásban is minél nagyobb mennyiségű szalmát hasznosítsanak. A gabonával — mondotta Janovic elvtárs — valamenynyi gazdaságban és irányítási szinten a legnagyobb felelősségtudattal kell gazdálkodnunk. (Folytatás a 2. oldalon)
