Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-11-11 / 45. szám
1978. november 11. SZABAD FÖLDMŰVES ősz van. A fák sűrűn hullatják levelüket, s ami még ott leng-lóg az ágakon, az is poros és fakó. A nap unott, gyenge fénnyel süt. Amolyan borúra, zsörtölődésre hajlamos, vértelen vénasszonyok utónapjai ezeik, akiknek már nem telhet kedvük semmiben. A határ mégis hangos és vidám: főképpen ott, ahol szüretelnek. XXX A Dolný Peter-i (Alsópéter) szövetkezet szőlőjében ötven asszony szüretelt. Hagyományos módon vödrökbe szedték a szőlőt, amikor ezek megteltek, kihordták a sorok közül, s tartalmukat nagy tartályokba öntötték. A tartályokat azonban már hidraulikus szerkezet emelte a szállítóeszközökre. Kocsis Vilmos brigádvezető arra emlékeztetett, hogy régen a szőlőt a puttonyosok kádakba borították, azokból meg tízágú vasvillával és vödörrel rakták át az utánfutóra vagy a teherautóra tett hordókba. — Nagyon hálátlan és lassú volt őz a munka. Ezzel az általunk készített emelőszerkezettel sok időt és szállítóeszközt takarítunk meg, és lényegesen könnyítettük a fizikai munkát is. — Bárcsak júliusban is ilyen szép időnk lett volna — mondta Zsidek Vilmos, a szocialista brigád vezetője. — Sajnos akkor hűvös volt, aztán meg száraz hónapok következtek, úgyhogy éppen akkor nem kapott csapadékot és elegendő napfényt a szőlő, amikor az a legjobban kellett volna. — Ezek után milyenek a kilátások? — A tervezett hektárhozamot — nyolcvan mázsa — túlteljesítjük. — És a minőség? — Pár cukorfokkal gyengébb annál, amit jó években el szoktunk érni. XXX A szüretelő asszonyoknak — még az idősebbbeknek is — szép egyenes, ringó a járása. Mi ennek a titk-a? Állítólag a kézre nehezedő kiegyensúlyozott teher. Szüretkor így cipelik tőkétől tartályig a szőlőt. — Kapálni, kötözni lehet komolyan is. de szüretelni csak nevetve — jegyezte meg Juhász Agnes. Mi is arra gondoltunk, hogy talán ez a legvidámabb munka. A közben kóstolgatott óbor pedig csak növeli a jókedvet. Bár a szőlőt már korszerű módszerekkel termelik, \ az évszáados sem szorította ki teljesen a tökhébert, még azzal is szívják az aranyos nedűt. A pince valóságos borászati múzeum. Meg lehetne újítani, de minek? Az év egy-két hetén, amikor szüret van, ez is őrzi a szaporodó emlékek hozzá fűződő vidámságát, és pincében minden a régi. A pince ódon újakkal gyarapítja azokat, falai között úgy sorakoznak körbe a hordók, mint régen a lányok szoknyá- XXX Ján a hímzés. Meg aztán az üveglopó . .. . ... _ ..... 6 F A szüretelők rangidőse Szabö Juh* V ; ’ néni. — Mennyi a napi' teljesítménye? — kérdeztem. — A legtöbb öt mázsa. — Nem fárad el? — A testem néha kívánja a pihenést, de nem engedek neki. Nem áml..! — S ha engedne, ki kérné számon? — Ügy van az fiam, ha ma félórát engedek neki, holnap már egy órát kíván. Szokja meg tehát a rendet. Julis néni gyermekkorában kapta az első leckét munkából, s azt még ma sem felejtette el. XXX Egy dűlővel tovább a nyugdíjas Kis Laci bácsi nappaliőr, fürge mozdulattal tolta fel a sorompót, biztosítva ezzel a szabad utat. — Későn virágzott a kikirícs, késik a szüret — a régi mondással kezdte a beszélgetést. Majd vaskos ujjúval az égre mutatott, ahol népes seregélycsapat vitorlázott. Kezében nagyot dördült a karikásostor, s a prédára éhes madársereg riadtan változtatott irányt. XXX Az érett fürtöket figyelve, valami megfoghatatlan nyugalom töltött el. Gondjaimtól szabadulva szívtam a közeli tőkék fürtjeinek édes illatát. Falusi emberhez híven átéreztem a szüretelők vígságát, s rájöttem arra, hogy a legjobb lakótárs a hétköznapok öröme és vidámsága. A szüret után se mgedjük kiköltözni hajlékunkból. . Az alma szerelmese Tavaszi Mária és Szabó Erzsébet szedik a gazdag szőlőt. Fotó: —tt-A szőlészet kiváló dolgozói Németh .Mária, llzsák Erzésbet, Pócs Valéria és Janicsek Júlia a szőlőt szállító „szánkón“. MÉRLEGEN: Három negyedév gazdálkodása Kétségkívül a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járás egyik legkisebb szövetkezete a Dvorniky na Ostrove-! (Udvarnok), amely kilencszázhárom hektáros és az állandó munkaerők száma sem éri el a százötvenet. Tőszomszédja a Járási székhelynek. így a munkaerőmozgás is nagyobb, ami csakis jő kereseti lehetőség szavatolásával ellensúlyozható. A szomszédság előnye viszont az, hogy közel van az áruíelvevő piac és a vasút, .ami a szállítási költségek alakulására kedvezően hat. Node, hogyan is gazdálkodott ez a szövetkezet azMdei háromnegyedévben? Hogy jől vagy rosszul, az alábbiakból majd bizonyára kitűnik. NÖVÉNYTERMESZTÉS Noha az udvarnoki szövetkezet gabonatermesztésből az idén a megtisztelő hatodik, búzából a negyedik helyet tartja a járási ranglétrán, háromnegyedévi termelési tervét 103,3; áruértékesítési tervét pedig 137,3 százalékra teljesítette, az összképet a kapásnövények hozama mégis lerontja. Mert hisz a cukorrépa tizenegyezer, a kukorica meg hatezernyolcszáz mázsával lesz kevesebb az előirányzottnál. Az előbbiből az öntözés ellenére mintegy kétszázötven-kétszázhetven mázsás átlaghozamot könyvelhetnek majd el; az utóbbi termőterületének a feléről — a gyenge csőképződés, a még gyengébb szemképződés miatt —a kukorica egyharmadából pelletet, kéthadmadából meg szilázst készítettek. A másik feléről hozzávetőleges becslések szerint ötven mázsás átlaghozam várható. Az így előállott helyzet kedvezőtlenül hat a pénzügyi tervre: egymillió korona lemaradással számolnak. Zöldségből a tervezettnél valamivel nagyobb lesz a bevételük. Állattenyésztés Ami ezt a termelési ágazatot illeti, a tejtermelésben a legjobbak. A háromnegyedéves termelési tervüket 121 százalékra teljesítették, vagyis 150 ezer literrel termeltek többet. Ha minden a legnagyobb rendben halad, akkor év végéig elérik az egymillió 140 ezer litert. Az éhből eredő évi bevételi többlet mintegy 362 ezer korona lesz. A hústermelésben (marha-, sertés-, baromfihús) már valamivel gyengébbek a háromnegyedévi eredményeik. Az. első félévben például véres hasmenés ütötte fel a fejét a sertésállományban, fiz ily módon bekövetkezett lemaradást a harmadik negyedévben már sikerült behozniuk. Minden jel arra mutat, hogy az éves húseladási tervüket, ha nehézkesen is, de sikerül teljesíteniük, valamennyi húsféléből. Község a Tisza jobbpartján. Hatá.rában van egy almáskert. A Veiké Trakany-í (Nagytárkány} Szakács Gergely bácsi érdeme. Régen kezdte a rendezgetést, ültetgette be almacsemetékkel az üres helyeket, míg a kezdeti kiskertből 67 hektáros almáskert lett. Gergely bácsi tizenéves korában ültette el kertjükben az első gyümölcsfát, azóta rajongója a gyümölcsészetnek ... Azt vallja, az almafák között érzi igazán jól magát. Most is itt találtuk, kedvencei között. Megáll egy fa mellett, kezével gyengéden végigsimítja törzsét. Arcszíne olyan, mint az általa nevelt, gondozott almáé. — Nézze ezt a fát, milyen csodás, — magyarázza. — A múlt évben a többivel együtt igen jó termést adott. Az idén bő terméssel kecsegtetett, sajnos az augusztus 8-i jégeső a termés nyolcva'n százalékát tönkretette. Fától-fáig vezet, közben nagy szakértelemmel magyaráz: — Meg tudjuk óvni a termést a kártevőktől, betegségektől, még a fagytól is, de a jégverés mindennél rosszabb... Tehetetlen ellene az ember. Ha nyáron megdörren az ég,összeszorul a szívem, az aggodalomtői, hátha jön a jég, s hiábavaló volt minden fáradozás... Érthető az aggodalma ennek az egyébként csendes, nyugodt természetű embernek, akitől oly sokan megtanulták már a gyümölcstermesztés csínját-bínját. — Sokszor álmodom az almafákkal. Hajnalban kelek, reggel hatkor pedig már itt vagyok, s csak a sötétedés űz haza. Beszél, beszél. A fiatal csemetékről, amelyeket olykor kihuzogatnak a bitang emberek a földből, a szakkönyvekről is szót ejt, melyeket sokszor átolvasott, csakhogy úgy ismerje az almatermesztés tudnivalóit, mint a saját tenyerét. — Szeretni kell azt, amivel az ember foglalkozik, — vallja meggyőződéssel. — Az almafa Is érez, hamar észreveszi, ha kontár kéz nyúl hozzá. Gergely bácsi 1952-ben lépett a közösbe. Ő irányította annak Idején a Maié Trakany-i (Kistárkány) szövetkezetben is a gyümölcsfa-telepítést. Persze, azóta sok víz lefolyt a Tiszán. Jelenleg százötven hektár gyümölcsösnek a vezetője. Ódának Is beillett volna, ahogyan az almafákről beszélt. Búcsúzás előtt megkérdeztem tőle, megšri-e az alma a sok-sok fáradozást, fizetik-e azt a többet, amit a gyümölcsösben tesz? — Megbecsült ember vagyok! Szeretnek, tisztelnek, a gazdaság vezetői, a falu emberei. Es ez mindent kárpótol. (1. b.) Jó bor, jó egészség (Képek és számok egy szüreti ünnepségről) CSIBA LÁSZLÓ NÉHÁNY GAZDASÁGI MUTATÓ Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó nyerstermelési érték előirányzatát (11624 Kčs) túlteljesítették, vagyis 12 218 koronát könyvelhettek el. Az egész évre közel 17 ezer korona elérésével számolnak hektáronként, vagyis ehhez adottak a feltételek. Az összes nyerstermelési érték egy hektárra jutó öszszege a terv szerint túlhaladja a huszonegyezer koronát, s húszezerháromszáz korona elérésére vannak meg az előfeltételeik. A tej literjét 2,33, a marhahús kilóját 14.94, a sertéshúsét 14,79, a baromfihús kilóját pedig 13,60 koronáért tudták értékesíteni. INTÉZKEDÉSEK A talajnedvesség megőrzésére az őszi szántás-vetés időszakában rendkívüli figyelmet fordítottak. Ezért személy szerint Varga István agronómust tették felelőssé, ejti igyekezett Is ennek a kötelességének teljes mértékben eleget tenni, a traktorosoknak nyújtott szaktanácsok, s munkájuk ellenőrzése révén. Tömegtakarmányokből az idén nincsenek bővében. A takarmányozás szakszerűségéért és gazdaságosságáért a főzootechnikus, valamint a telepvezetők felelősek. Ugyanez vonatkozik az erőtakarmányok ésszerű és célszerű felhasználására is. Ugyancsak a főzootechnikus és a telepvezetők felelősek az Istállók és az állatok tisztaságáért, szakszerű lelkiismeretes gondozásáért, az istállótrágya termeléséért és rendben tartásáért. Ami a bérezést illeti, csakis a jóváhagyott teljesítménynormák a mérvadók. S ami még szintén nagyon fontos: a drága gépeket, amint a munkából felszabadulnak, azonnal meg kell tisztítani, beolajozni, rozsdamentessé tenni, télire ilyen állapotban leállítani. A meghibásodott gépeket üzemké-. pessé kell tenni. E téren a személyes felelősség Csonga Lajos gépesítőre hárul. ÖSSZEGEZÉSÜL A gabonatermesztésben, a tejtermelésben mutatott példás helytállás, az itteni termelési, munkaszervezési és Irányítási-ellenőrzési tapasztalatok hasznosítása hasson serkentően a többi munkaszakaszok dolgozóira. A hetek gyorsan múlnak. Nemsokára már az év végi számvetés •kerül napirendre. A még év végéig hátralevő hetekben is gyarapítható a közös gazdaság pénzbevétele. De csak nagy-nagy szorgalommal, személyes felelősségérzettel, jő hozzáállással, szakértelemmel végzett, fegyelmezett munkával. Csakis így lehet még örömteljesebb a zárszámadás. (kov) Az ősz a szőlőtermő vidékeiken élő emberek képzeletében bizonyára a szüret sokszínű képeit villantja fel elsőként. Az aranyosan 'sárguló szőlőleveleket, a kövér szőlőfürtöket és a szüretelők zajától hangos szőlődombokat. Az idősebb emberek talán némi melankóliával gondolnak vissza az évszázadok során kialakult szép szüreti szokásokra, hagyományokra. Mindebből a fiatalabb nemzedék csak egy-egy jól sikerült szüreti ünnepség alkalmával kap ízelítőt, kóstolót. A Velký Krtíš-i (Nagykürtös) járásban nemcsak a szőlőtermesztésnek vannak hagyományai, hanem a szüreti ünnepségeknek is. Az idei, immár hetedik alkalommal megrendezett, háromnapos szüreti ünnepség a járás megalakulásának tizedik évfordulója jegyében zajlott le. Mielőtt azonban az ünnepséget jellemeznénk, tegyünk egy rövidke kitérőt, és ismerkedjünk meg a járás szőlőtermesztésének múltjával és jelenével. A Modrý Kameň (Kékkő) környéki szőlőtermesztésről szóló írásos emlékek egészen az 1100-as évekig nyúlnak vissza. A jobbágyság eltörlése után ezen a területen is fejlődés állt be a szőlőtermesztésben és a bortermelésben. Főleg a Hont és a Nógrád megyei borok voltak ismerősek. És most térjünk vissza a jelenbe, amikor is a nagykürtösi járás mezőgazdasági termelésében az utóbbi tíz év alatt szinte vezető szerephez jutott a szőlőtermesztés. Míg 1968-ban, a járás megalakulásakor háromszázhetvenkét hektáron termesztettek szőlőt, addig ez a szám tiz év alatt több mint 1500 hektárra növekedett. Természetesen ezzel párhuzamosan emelkedett a szőlőtermés Is, amely az idén megközelíti a hatezerötszáz tonnát. i i г . A fenti rövid kitérő után elevenítsünk fel néhány mozzanatot a szüreti ünnepségről, amely az előző évekhez viszonyítva gazdagabb programot kínált az érdeklődőknek. A szüreti ünnepségek első napján a szőlőtermesztés problematikájával foglalkozó területi szemináriumon kívül két kiállítás megnyitására is sor került. A Dolinaszálló ebédlőjében ételkiállítás várta az ínyenc falatok kedvelőit. A művelődési otthonban megnyitott bor-, szőlő-, gyümölcs-, zöldség- és élelmiszerkiállításon a járás földművesei munkájának eredményeivel és Közép-Szlovákia élelmiszeriparának termékeivel Ismerkedhettek meg a látogatók. A délutáni órákban ünnepélyes keretek között nyitották meg a Zenit-mozgalom keretében a fiatal borászok és szőlőtermesztők szlovákiai versenyét. A verseny az ünnepségek második napján is folytatódott.’A háromnapos rendezvénynek kétségkívül az utolsó napja volt a legszínesebb, legtarkább. Napfényes, igazj ősz eleji idő köszöntötte Bácchusnak, a bor és vidámság istene ünnepének résztvevőit. A fiatal székváros utcáit ínyenc falatokat, murcit, bort, dísztárgyakat és különféle csecsebecséket árusítók sátrai lepték el. A szüreti ünnepség a dolgozók tömegfelvonulásában csúcsosodott ki. A felvonuló emberáradatot a népviseletbe öltözött lányok és asszonyok sorai mellett a szüret múltját és a szőlőtermesztés jelenét bemutató jelképes kocsik tették színesebbé, hangulatosabbá. Elmondhatjuk, hogy az idei nagykürtösi szüreti ünnepség gazdagon Illusztrálta a járás szőlőtermesztésének és bortermelésének fejlődését. Bodzsár éVula A képen a seűiankyi (Ipolyszécsénke) Ipolymente Efsz népviseletbe öltözött dolgozói láthatók. (A szerző felvétele)
