Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-11-11 / 45. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. november lí. Kiérdemelt elismerés Senki sem számolta össze, mennyi többletmunka, mennyi energia szükséges ahhoz, hogy egy szocialista brigád a korábbi jó eredmények után — mintegy önmagát túlszárnyalva — még Jobb eredményeket érjen el. Arról sem (készült összesítés, hogy egy vállalatnál, szövetkezetnél a dolgozóknak és a vezetőknek milyen többletfeladataik adódtak, hogy túlteljesítsék terveiket, jobb évet zárjanak a korábbinál, A trebišovl (Töketerebes) járásban a szocialista brigádok minap megtartott járási értekezletén valamiféle sorrendet mégis meg lehetett állapítani. Elvégre vannak a gazdálkodás eredményeit mutató számok, amelyek érzékeltetik a végzett munka mennyiségét. És a számok mögött emberi erőfeszítés rejlik. A lendület egyik rúgója az a munkaverseny, amelyet a járási pártbizottság felhívására a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére indítottak. A a terebesl járásban százak és ezrek csatlakoztak a versenyhez, nem maradt kollektíva, ahol ne tettek volna felajánlásokat a jelentős évforduló tiszteletére. Járási méretben a felajánlások értéke meghaladja a százhuszonhatmillió кого-A társadalmi integráció jegyében A közelmúltban értékes egyezményt kötött Kecskés Károly, a Sahyi Vörös Dobogó Eísz elnöke és Podolay Ervin, a PLETÁ n. v. ipulysági üzemének igazgatója, a két fél párt- és szakszervezeti alapszervezete képviselőinek jelenlétében. A dokumentum értelmében a szövetkezet szükség esetén a Pl,ETA rendelkezésére bocsájtja szállítóeszközeit. A PLETA dolgozói viszont a mezőgazdasági csúcsinunkák idején kétezer órát dolgoznak le társadalmi munkában. Az érdekelt felek dolgozói részt vesznek egymás jelentős politikai és társadalmi rendezvényein, a gazdasági eredmények értékelésein. A szemléltető agitáció valamennyi formáját kihasználva megismerkednek egymás tervteljesítésével, valamint kulturális tevékenységével. Együttműködnek majd a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom, valamint az újító- és feltaláló-mozgalom területén is. Kicserélik véleményüket az irányítás, az anyagbeszerzés, a munkabalesetek megelőzésének kérdéseiben, egységes munkaformát alkalmaznak a káderpolitika és a dolgozókról való hatékony gondoskodás nát, amelyet már az első félévben tízmillió koronával túlszárnyaltak. A Szocialista brigádok járási értekezletén megjutalmazták a legjobb brigádokat. Ott szerepelt közöttük a kystai szövetkezetből a Repovsiký Juraj vezette négytagú anyasertés-gondozó kollektíva. Ez a brigád az első félévben terven felül száznyolcvan malacot választott el és ötvenkét malaccal csökkentette a tervezett malacelhullást. Abraktakarmányból pedig négyszáz kilót takarítottak meg. A brigádtagok harmincöt órát dolgoztak le társadalmi munkában a község csinosításán. Egybevéve ez a brigád megszabott termelési tervét az első félévben százezer koronával toldotta meg. (i. b.) szakaszán. A szövetkezet kulturális bizottsága az üzem szakszervezeti alapszervezetével karöltve közös kulturális és sportrendezvényeket valósit meg. A két szerződő fél pártalapszervezetei is segítő kezet nyújtanak egymásnak. Közös tapasztalatcseréjük sarán mindenekelőtt a pártmunka időszerű kérdéseiről és az eszmei nevelés színvonalának az emeléséről lesz szó. Az egyezmény 1980-ig érvényes, teljesítését évente egyszer értékelik. Meggyőződésük, hogy a kölcsönös együttműködés és véleménynyilvánítás meghozza gyümölcsét, ami elsősorban a tervfeladatok folyamatos teljesítésében mutatkozik majd meg. (ábel) Tudás, tekintély, felelősség Á beszélgetőket (többen voltak) korban két vagy három évtized választotta el egymástól, de mivel szaktémáról volt szó, feltűnően nagy volt az eltérés a megállapításokban. Pedig nem közéleti személyiségek, nem vezető szakemberek vitatkoztak. A vitát saját vélt igazságuk makacs védése váltotta ki. A kérdések megközelítésének különbözőségén, az érzelmességen és a türelmességen kívül a tekintélyféltés is nagy szerepet játszott a vélemények megalkotásában. Mert ugye, a tekintély nagy dolog. Könnyebb elveszteni, mint megszerezni — mondja a közmondás. Valamikor a vének tanácsa döntött a dolgokról, de az orvostudomány bebizonyította, hogy a vénség (a korosság) i sem mindig erény . Voltaképpen mi is hát a tekintély, s kié az valójában? Mitől függ? A beosztástól? A tudástól? Az igazságszeretettől, az emberségtől? Vagy az időleges nagyságtól, esetleg a szájtáti nagyképűségtől? Az elmúlt világ elmekkel, rangokkal teleaggatott tekintélye öröklött vagy vásárolt volt. Viselőik közt nem egy szenilis, degenerált akadt. Ismertem abból a korból egy bárónőt, aki délután jő reggelt köszönt. És ma? A tekintély független az anyagiaktól? A vásárló- vagy fizetőképességtől? Jóllehet az értékítéletek partjainak szélén ma is van az anyagiaknak egyfajta tekintélyteremtő erejűik, ám az múló. Tapasztalni olykor, hogy a „nagymenő“ tekintélyének fényében sütkérezve, az elhullatott morzsákat csipegetve sokszor még irigyelt példaképeket teremtenek magukból a nem tekintélyek is. \ Térjünk vissza a témához. A vitában részt vevő egyik íiatalabb szakember azt találta mondani, hogy a tekin-iuem шжшшшшшж ELKERÜLNI? Fordítsunk nagyobb gondot a tűzesetek megelőzésére A tűzesetek háromnegyedévi statisztikája szerint a kelet-szlovákiai kerületben kilencvenhárom tűzeset fordult elő, és nem kevesebb mint 4,2 tnillió korona érték vált füstté. Ami a legszomorúbb, négy ember meghalt és hatan megsebesültek a tüzeknél. Szomorú statisztika. A tüzesetek okait vizsgálva azonnal szembeötlik három ádat: magasan vezet a gyermekek meggondolatlan játékából adódó tüzek száma, ezt követik a dohányzás és az elektromos áram okozta tüzek. Néhány példa: A rožňavai járás Chyžné községében két tízéves gyerek gyufával játszott. Meggyújtották az elraktározott szénát. Hasonló eset történt á humennéi járásban levő Belá nad Cirochou községben, ahol három gyerek játék közben meggyújtotta a szalmakazlat. A svidníki járás Ondovka községében hé om nyolcéves gyerek dohányzás közben okozott tüzet. Ugyancsak ctgarettázás közben két fiatalkorú gyerek idézett elő nagy tüzet'a Vranov nad Toplou-i járás Sečovská Polianka-i szövetkezet gazdasági udvarán, amikor az eldobott égő cigaretta ezer mázsányi szalmát hamvasztott el. Az említett példákhoz nem szükséges kommentár. Talán csak annyit: hiábavaló a naponta elhangzó figyelmeztetés, hogy zárják el a gyerektől a gyufát, hogy ügyeljenek az égő csikkre, gyufaszálra? Sok esetben nagyfokú hanyagság rejlik a tűzesetek mögött. Például a Vranov nad Topľou-i járásban levő remeninyi szövetkezetben csaknem tíz tonna széna égett porrá azért, mert a nedvesen kazalozott szénát nem ellenőrizték és öngyulladás következett be. Feltétlenül meg kell említeni a tűzvédelem szakemberei által feltárt közvetett hibákat is. Azt, hogy a mezőgazdasági üzemekben elhanyagolják a tűzvédelmi előírások végrehajtását, nem gondoskodnak karbantartásról, tűzjelzési lehetőségekről, a munkabiztonsági előírások betartásáról! Például a krásnovei szövetkezetben (michalovcei járás) is elhanyagolják a tűzvédelmi előírások betartását. Az elektromos hálózatban következett rövidzárlat miatt több mint ezer mázsa árpaszalma gyűlt ki. Hasonló eset történt a košicei járásban levő kecerovcei szövetkezetben is, ahol az előírások be nem tartása miatt égett porrá kétszázhatvanezer korona értékű lucerna- és lóhereszéna. Sokat mondó tény az is, hogy a tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágakban dolgozóknak több mint a fele nem rendelkezik vizsgával! Az állami tűzoltóság nagy segítséget kap az önkéntes tűzoltóktól. Gyakori eset, hogy az önkéntes tűzoltók maguk Is megbirkóznak a kisebb tüzekkel, még a hivatásos tűzoltók kiérkezése előtt. De legfontosabb a megelőző munkájuk: a gazdasági épületek, a gépi berendezések és a mezőgazdasági gépek tűzvédelmi vizsgálatát rendszeresen elvégzik, szorgalmazzák a hibák kijavítását, illetve ha szükséges, felelősségre vonják a megelőző intézkedést elmulasztókat. A nemzeti bizottságoknak róható fel, hogy nem minden önkéntes tűzoltótestületnek van megfelelő felszerelése a falvakban. Nem sok helyen szánnak pénzt a felszerelés, az egyenruhák beszerzésére, pótlására, holott egy faluban igen lényeges az önkéntes tűzoltók tevékenysége. (illés) Ezen a Kolosz kombájnon Földes Pál kiváló koinliájnns és segítőtársa, Kuvács Miklós dolgozik. (A szerző felvétele) A CSEHSZLOVÄK-SZOVJET BARÄTSÄG NEVET VISELŐ SZÖVETKEZET EREDMÉNYEI Versenyben a nagy bektárhozamokért télyt csupán a beosztás,, a tisztség nem biztosítja. Állítását a következőképpen támasztotta alá: A múlt év végén szinte valamennyi lapban megjelent egy fontos közlemény a mezőgazdaság fejlődésének lehetőségeiről. Az ifjú szakember olvasta, s lelkesedéssel beszélt másnap a vezetővel a termelési szerkezetük esetleges későbbi megváltoztatásáról, a gazdálkodás hatékonyságának fokozásáról, a jobb ösztönzési lehetőségekről és egyebekről. Nem csekély meglepetésre a főnök nem tudott semmit a (közleményről. Mindegy, lefoglalják a napi teendők, majd később elolvassa. Egy héttel később előhozta az ügyet, a vezető megint nem szólt semmit, csak bólogatott, hümmögött. Az ifjú szakember kíváncsi lett. Egy újabb értékes közlemény után megint beügyeskedte magát a szentélybe, hátha szerencséje lesz. Nem lett. Sőt, az eredmény lesújtó volt! A vezető ezt a nyilatkozatot sem ismerte. A példa nem általános, inkább égyedi. De rávilágít egy lényeges dologra. Nem lehet a babérokon ülni... Kié hát a tekintély? A közéleti, vezető tisztséget viselő személyiségekre a párt és az állam a maga tekintélyének hányadát sugározza, mintegy előlegezi, (kölcsönzi azt. Az előleget aztán vissza kell szolgáltatni: állandó munkával, tanulással. Az igazi tekintély alapja, megőrzője és táplálója a munka. A közügy hozzáértő, önzetlen és becsületes szolgálata. Ez következik pártunk politikájából, társadalmunk szocialista jellegéből; ez a szocialista erkölcsiség egyik alapkövetelménye. K. Molnár Ferenc A Trhové Mýto-i (Vásárvámos) Eísz egyike azoknak, amelyek a Csehszlovák-Szovjet Barátság szövetkezete megtisztelő nevet viselik. Ez a szövetkezet a nyugat-szlovókiai kerület kiváló kukorica-termesztői (közé sorolható és egyike azoknak, amelyek magukévá tették a kerület összes mezőgazdasági üzeméhez intézett versenyfelhívást. A verseny fő célja, hogy mezőgazdasági üzemeink az öntözetlen területeken Is elérjék a hatvan mázsás átlagtermést, valamint az öntözhető területeken kukoricából legalább a százmázsás hektárhozamot. A felhívás kezdeményezője az SZÍ,KP nyugat-szlovákiai kerületi bizottsága és a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság volt, s ugyancsak ők értékelik majd , a verseny eredményeit is. E szervek az értékelés alkalmával — mint mjnden évben — most is meghívják majd a kerület legjobb kukorica-termesztőit, a szocialista verseny győzteseit. A Trhové Mýto-i szövetkezet egy külön versenybe is benevezett, éspedig a Csehszlovák-Szovjet Barátság elnevezést viselő szövetkezetek versenyébe, amely vetélkedés legfőbb célja a termelés növelése. Ez a szövetkezet már 1976-ban kukoricából átlagosan ötvenhét mázsás hektárhozamot ért el, és ezzel az eredménnyel a járási verseny negyedik helyére került. A múlt évben már csaknem ezer hektáron átlagban 63,6 mázsás volt a hektárhozamuk. így a szövetkezet járási versenyben feljebb lépett, a harmadik helyre került és a Dunajská Streda-i Járási Mezőgazdasági Igazgatóságtól, valamint az SZFSZ járási bizottságától kétezerötszáz korona pénzjutalomban részesült. A szövetkezet ebben az évben már ezerszázharminc hektáron termelt kukoricát. Komplex gépesítéssel végzik a begyűjtését az egész termőterületen. A kukorica szedését három Kolosz és négy E—512 kombájnnal végezték. A kombájnosok versenye a veszteség lényeges csökkentését és a betakarítási munkák legjobb elvégzését célozta. De részt vettek a járási szocialista versenyben is, amelyben a járás szövetkezeteinek tizenöt legjobb kombájnosát értékelik ki, akik összesen húszezer korona jutalomban részesülnek. Krajcsovics Ferdinánd „Ceruzajegyzet,, Az ezermester Hősünk nyugdíjas, ezermester. Mindent megjavít, ami a kezébe kerül: széket, asztalt, ablakot, tetőt, csapot, kályhát, villanyt és sorolhatnám tovább, hogy még mi mindent. Ezért ezermester. Pedig csak öt elemije van. Eredeti szakmáját, a kovácsmesterséget, apjától tanulta. Már egészen fiatalon lovakat patkóit, később egy földbirtokosnál gépészkedett. A jelszabadulás után sikerült bejutnia egy autójavító műhelybe. Húsz éven keresztül autókat javított. Közben a családi házra Is összegyűlt a pénz. Szabad idejét egy ideig a házépítés kötötte le. Most már mindene van: kertes háza, garázsa, autója. Nyugodtan pihenhetne. De nem tud pihenni, mert nem hagyják. Gyakran fölkeresik összetört kocsijukkal az emberek. Megfordulnak nála orvosok, mérnökök, technikusok és egyszerű munkásemberek. Senkit sem utasít vissza. Az idős ember addig kalapál, amíg egyet-Fontos építkezések Az utóbbi időben az egyes mezőgazdasági üzemekben komolyabb építkezésekbe kezdtek. A Trsticei (Nádszeg) Efsz-ben is nagy figyelmet fordítanak az építkezésekre, beruházásokra. E rdélyi János, az építési és beruházási osztály vezetője elmondta, hogy ebben az évben a szövetkezet építőcsoportja két épületet épített fel. Az egyiket a szőlőben létesítették nagy borospincével, átadását ebben az évben tervezik. Továbbá nyolcszáz sertés részére építenek istállót, melyet a jövő év júniusában kellene átadni, de ha minden jói megy és a szövetkezet épftőcsoportján kívül a galántai Agrostav vállalat dolgozói is teljesítik a rájuk háruló feladatukat, akkor az építkezést még ez évben befejezik, jövőre ötszázhatvan darab növendékmarha részére új istállót, 1980-ban egy hatszáz férőhelyes tehénistállót szeretnének építeni. E létesítmények felépítésével nemcsak a tejtermelést szeretnék fokozni, hanem munkaerőt is megtakarítanak. A nádszegi* szövetkezet a galántai járás legjobb szövetkezetei közé tartozik, s igen jó eredményeket ér el az állattenyésztés területén. Reméljük, a jövőben is igy lesz, hisz a szövetkezet vezetősége kellő figyelmet fordít az épitkezésekre. —száraz— len horpadást látni a kocsin. Részeire szedi, kitisztítja, megjavítja a javítanivalót, egyszóval úgy kerül ki a kocsi a keze alól, mintha az autótulajdonos éppen most vásárolta volna. Ilyenkor nagy az elégedettség, az öröm, jön a borravaló. Nemcsak pénz, hanem pálinka, konyak, alma, tűzifa, mikor mire van szüksége az ezermesternek. Csak el ne mozduljon az autók mellől, mindent helybe hoznak a kuncsaftjai. Ogy eltelik a napja, hogy azt veszi észre, besötétedett, abba kell hagyni a munkát. De ilyenkor sem hagyhatja abba, mert sokszor este is zavarják. Semmiségekkel. Elhívják, hogy azonnal menjen, mert a vízcsapot nem tudják elzárni, az olajkályhába nem tudnak befűteni, nem tudják, hogy kell elkészíteni a bort stb., stb. A múltkor is ez történt. Az ezermester alighogy kilépett az ajtón, egy fekete hajú, fekete bőrű férfi kereste. Ёп beszéltem az ismeretlennel. — Jól nézzen ide, — mondta az ismeretlen. — Látja ezt a fémdarabot a kezemben? — Látom. — Nagyon értékes, mert nem lehet kapni. Eltörött és a fele elveszett. Ehhez kellene hozzáhegeszteni ugyanilyen darabot. Az ezermester tudja mi ez, egykettőre összeszereli. Csak jól jigyeljen arra, amit mondok. Azt mondja meg neki, hogy egy gyufásdoboz magasságú és két — élére állított — gyufásdoboz hosszúságú fémdarabot heqesszen ehhez a fémhez. Ha nincs fémje, jó lesz másból is. Ha így elkészíti, akkor egy szép kampót kapunk. Ebbe jó erősen belehelyezem a botot és készen van a kampósbot, amivel a juhok lábát könnyen el tudom kapni. Tudja, én juhász vagyok, e nélkül egy juhász nem élhet... Azt is mondja meg az ezermesternek, hogy az a fekelebajszos juhász kereste. Nem kívánom ingyent Az ezermesternek — amikor hazaérkezett — szerencsémre nem kellett sokáig magyarázni. Kezébe vette a fémdarabot és kiment a műhelybe. Félóra múlva készen volt a kampó. Másnap este a juhász is megérkezett egy jókora táska abraktakarmánnyal. Állítólag a szövetkezet egyik állatgondozójától szerezte. —nt—
