Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-11-11 / 45. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. november 11. Az olimpiára Moszkvába Л nyári olimpiai játékokat legközelebb 1980-ban első Ízben rendezi meg egy szocialista ország — a Szovjetunió. E tény társadalmi-politikai jelentősége talán még nagyobb, mint maga a nemzetközi olimpiai sportvetélkedő. Hazánk sportfogadási irodájának kezdeményezésére a szocialista országok közösen az olimpiai gondolat népszerűsítéséért és ezen országok nemzeti olimpiai bizottságainak a sportolók kellő felkészítését elősegítő pénzalap feltöltését támogató rendkívüli sportfogadást hívtak életre, Nemzetközi Olimpiai Sportlottó néven. Az olimpiai játékok megrendezéséig még hátralevő több mint másfél esztendő minden negyedévében tartanak egy-egy sorsolást. A legközelebbire november 15-én kerül sor Prágában. Tehát még néhány nap áll rendelkezésünkre, hogy negyvenkilenc szám közül hatot eltalálva megnyerjük a 300 ezer koronás első díjat, vagy a Športka elnevezésű hetenkénti sportfogadás szabályaival megegyezően a második, illetve a harmadik vagy a negyedik díjat, melyeknek magasságát a beérkezett szelvények, tehát a befizetett tétek öszeszege szabja meg. A fogadást külön spurtlottó szelvényen kell megtenni — amelyen a moszkvai olimpiai játékok jelvénye látható — és az egységes tét 15 korona. Tehát a szelvény mindhárom oszlopát ki kell tölteni. A nyilvános sursolás ez év november tizenötödikén 19,30 órai kezdettel megrendezett szórakoztató tévéműsor keretében lesz. Ugyanezen a napon sorsolják ki a prémiumokat — 11 ezer korona értékű társasutazásokat a Szovjetunióba. E prémiumok szerencsés nyertesei a társasutazás alkalmával nézőként vesznek részt az 1930-as nyári olimpiai játé^ kokon. A sportlottó kitöltött szelvényeit a fogadási irodák november 13- ig veszik át. (ben) Aktív ideológiai élet a vidéken A Szocialista Akadémia járási bizottsága, az Antifasiszta Harcosak Szövetségének járási bizottsága, a békevédők szervezetének járási bizottsága Nové Zámkyban (Érsekújvár) nagy érdeklődéssel kísért szemináriumot rendezett köztársaságunk megalakulásának 60. évfordulójáról. A hatvan év fejlődésének egyes szakaszait, a müncheni drámát és okait Ján Teplan elvtárs, az Antifasiszta Harcosok Szövetsége járási bizottságának tagja ismertette és világította meg. Ezzel kapcsolatban kidomborította a Varsói Szerződés jelentőségét, mert a fő biztosíték arra, hogy München többé nem ismétlődhet meg, és a szocialista közösség országai éberen őrzik a világbékét. Sajnálatos, hogy ezzel a politikával szöges ellentétben van a mai kínai vezetők világuralmi, soviniszta, terjeszkedési politikája. A terjedelmes vitában Handl Béla, az Antifasiszta Harcosok, Szövetsége járási bizottságának» titkára több történelmi eseményt elevenített fel, Lukáč Michal alezredes pedig néphadse-regünk jelentőségét méltatta. Hofer Lajos A Szlovákiai Vadászszövetség megtartotta III. kongresszusát Október végén tartotta III. kongresszusát a Szlovákiai Vadászszövetség. A küldöttek értékelték a szövetségnek az elmúlt Időszakban végzett munkáját és kitűzték fő feladatait a következő öt évre. A több mint 38 ezer tagot tömörítő szövetség kongresszusán vendégként jelen volt az SZLKP Központi Bizottságának és a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának küldöttsége, melyet Rudolf Vanéo, az SZLKP Központi Bizottságának osztályvezetője vezetett. ' A Szlovákiai Vadászszövetség tevékenységéről szőlő beszámolót Jozef Hojü elvtárs, a szervezet elnöke terjesztette elő. 1# özei kétezer ember Jelenlétében • rendezték meg a Dvory nad 2ítavou-1 AURORA szövetkezet új tehénfarmjának ünnepélyes átadását. A szlovákiai Ifjúsági építkezéssé nyilvánított, nagy kapacitású létesítmény megnyitásán számos vezető pártfunkcionárius, Közéleti személyiség jelent meg. Az összejövetelen részt vett az .SZLKP Központi Bizottságának küldöttsége, Jozef Lenártnak, a CSKP KB 'Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának vezetésével. A delegáció további tagjai voltak: Ján Janik, az SZLKP Elnökségének tagja, a KB titkára, Ján Janovic mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Ján Blchác, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke és mások. A SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának küldöttsgét Michal Zozufák, az SZLKP KB Titkár-Ünnepélyes átadás ságának tagja, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke vezette. Az SZLKP KB és a Szlovák Nemzeti Front KB nevében Jozef Lenárt köszöntötte a fiatalokat. Beszédében leszögezte: a hatalmas létesítmény építőinek jő munkája óriási jelentőségű. Ugyanis a nehéz feladat elvégzésével párhuzamosan teljesítették a XV. kongresszus tiszteletére tett együttes kötelezettségvállalásukat. Lenárt elvtárs továbbá leszögezte, hogy a mai Ifjúság, a SZISZ vezetésével méltó folytatója elődei — az Ifjúsági Vasútvonal, az Ifjúsági Falu, vízduzzasztók és más létesítmények építői hagyatékának. A mai ütemes fejlődés mellett fiataljainknak még több lehetősége van és lesz az önmegvalósításra. A „mi építjük az épületet, az épület épít minket“ Jelszó jegyében a jövőben még kok lehetőségük lesz fiatalos lendületük, a munkához való egészséges hozzáállásuk gyakorlására. A magas technikai színvonalú, 1200 férőhelyes modern tehénfarmon a 6000 fiatal nem kevesebb mint 53 ezer órát dolgozott le társadalmi munkában. Ezzel a tettel — az építkezés határidőn belüli átadásával — a fiatalok ismét piros betűkkel írhatták be nevüket a „becsületes helytállás nagykönyvébe“. —kalita— Szocialista hazánkban a nemzeti bizottságok a néphatalom alapját alkotják. Szerepük egyre nő, s a választások után minden megbízatási idűszakban egyre igényesebb feladatok teljesítése vár rájuk. Munkájukban a lakosság fokozódó aktivitása és kezdeményezése mellett két fontos segítőtársra támaszkodhatnak: az egyes albizottságokra és apparátusukra. Apparátussal a nagyobb városok nemzeti bizottságai és a járási, valamint kerületi nemzeti bizottságok rendelkeznek. Túlzás volna apparátusnak nevezni a kis hnb-k néhány munban. ennek és a többi albizottságtól kapott anyagnak alapján javaslatokat dolgoznak ki intézkedések foganatosítására. Ugyancsak feladatkörébe tartozik az ügyben illetékes szervek közreműködésének koordinálása, ellenkező jelentések kidolgozása a végrehajtásról stb. A közrendvédelmi bizottságok funkciójának betöltése szempontjából fontos, hogy mindenkor a helyi viszonyok szerint legkiugróbb káros jelenségeket üldözzék, mint amilyen az iszákosság megbotránkoztató esetei, törődniük kell továbbá azzal, hogy Munkájufcgondoskodnak a rendről Vanőo elvtárs a vitában felszólalt, és méltatta a szövetség hozzájárulását népgazdaságunk fejlesztéséhez, különösen a környezetvédelemhez. Tagjai a választási programok teljesítéséből is kiveszik részüket. A vita után a kongresszus részvevői a szervezet munkájának értékelés'ét és a jövőbeni feladatokat felvázoló határozatot fogadtak el s megválasztották az új tisztségviselőket. A szövetség elnökévé ismét Jozef Hője elvtársat választották. Az SZLKP Központi Bizottságához injézett levelükben leszögezték, hogy a szervezet tagjai teljesítették és teljesítik a XIV. és XV. pártkongresszus határozataiból rájuk háruló feladatokat. katársát. Albizottságok viszont mindenütt alakulnak, csak a számuk eltérő, a község nagyságától függ. Am nincs olyan helyi nemzeti bizottság, melynek ne volna közrendvédelmi albizottsága. Ebbűi is arra következtethetünk, hogy ezek az albizottságok rendkívül fontos szervek. Valóban, a nemzeti bizottságokra vonatkozó törvény értelmében az albizottságok kezdeményező, ellenőrző és végrehajtó szerveik, s valamennyiük tevékenységének szerves része az is, hogy a maguk vonalán törődjenek a közrenddel. Ebben a tevékenységükben azonban nincsenek magukra hagyatva, mert minden fokú nemzeti bizottságon közrendvédelmi albizottság alakul közrendvédelmi koordináló szervként. Jellegét tekintve ez a szerv kezdeményező, ellenőrző és végrehajtó szerepet tölt be, az utóbbi főként a nagyobb nemzeti bizottságokon. A közrendvédelmi albizottság sajátos, kiemelt szerve a nemzeti bizottságnak, s feladatkörébe tartozik, hogy tartsa a kapcsolatot a többi aibizottsággal, a közbiztonsági szervekkel, felfigyeltető adatokat gyűjtsön veszélyes jelenségek előfordulásával kapcsolatrend legyen a nyilvános helyeken, térségeken, a lakosság betartsa a tűzrendészen szabályokat, de nevelési kérdések sem kerülhetik el figyelmüket, mint amilyehek az iskolakerülés gyakran előforduló esetei stb. A közrendvédelmi albizottságnak, főként a magasabb fokú nemzeti bizottságok keretében igen fontos feladata, hogy módszertani segítséget nyújtson e téren más szerveknek. Ha kell, ne féljen büntetni, de mindenképpen a nevelő hatást tartsa szem előtt. S természetesen, ellenőrizze a szankciók hatásosságát. A legutóbbi öt év kihágásokra és intézésükre vonatkozó statisztika adatai csökkenő tendenciát mutatnak. Ezért határozottan állíthatjuk, hogy a nemzeti bizottságok albizottságainak rendszere bevált, s különösen, helytálló a közrendvédelem rendszere, felette hasznos és pótolhatatlan az összes fokú közrendvédelmi albizottságok kezdeményező, ellenőrző, módszertani segúlynyújtó és végrehajtó tevékenysége, amely különösen fiatal képviselők bekapcsolódásával egyre javul és tökéletesedik. LŰRINCZ LASZLÖ Tanácskoztak a méhészek A múlt szombaton és vasárnap Bratisiavában tanácskozott a Szlovákiai Méiiészek Szövetségének III. kongresszusa, melyen az SZLKP Központi Bizottsága és a Nemzeti Front Ján Janovic eivtársnak, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének vezetésével küldöttséggel képviseltette magát. Vendégként jelen volt a bolgár, a magyar, az NDK-beli és a csehországi méhészszövetségek küldöttsége, továbbá a'hazai kutatóintézetek és különféle szervezetek képviselői. A kongresszuson 36 ezer méhész képviseletében mintegy száz küldött vett részt. Juraj Ferenčík mérnök, a szövetség titkára beszámolójában megállapította, hogy a méhészek eredményesen teljesítik a kitűzött feladatokat. A szövetség tagjai évente több mint kétmillió korona értéket hoznak létre társadalmi munkával. A szlovákiai méhészek évente 50—80 millió korona értékű mézet és méhpempőt juttatnak piacra. Ján Janovic elvtárs a vitában elhangzott felszólalásában értékelve a szövetség munkáját, kiemelte a méhészet népgazdasági jelentőségét. Hangoztatta: — Nagyra értékeljük az Önök tevékeny részvételét a CSKP XV. kongresszusán kijelölt feladatok teljesítésében. Jelentős munkát végeztek a környezetvédelemben és általában a mezőgazdaság fejlesztésében. A méhészettel összefügg a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint számos más növény termesztésének eredményessége. A felszólalók beszámoltak tapasztalataikról és rámutattak több sürgetően megoldandó problémára. A kongresszus megválasztotta a szövetség új központi bizottságát, melynek elnöke Mikuláš Jani, titkára pedig Juraj Ferenčík lett. Á pártalapszervezetek feladatai a tagjelöltek nevelésében A tagjelöltek és az ifjú párttagok nevelésében felelősségteljes feladat hárul a pártalapszervezetekre. A forradalmi' marxista-leninista pártokban általános az a törekvés, hogy következetesen érvényesítsék a lenini tagsági alapelveket és normákat. Ez nagyon bonyolult feladat, megvalósítása felelősségérzetet, következetességet, pártos igényességet és egységességet kíván a pártszervektől és -szervezetektől. Az említett követelmények teljesítése azt jelenti, hogy az alapszervezéteknek meg kell érteniük a valóságot: a kommunisták formálódása, nevelődése azzal függ össze, hogyan törődnek eszmei fejlődésükkel és hogyan küzdenek a CSKP programjában és irányvonalában tartalmazott forradalmi célok eléréséért. Az alapszervezetek nevelő munkája pártos igényességet, megkülönböztetett hozzáállást és nagyfokú felelősségtudatot kíván, mert a pártszervezetben tett első lépések gyakran valakinek egész pártéleti tevékenységére kihatnak. Mire tanítsák és neveljék tehát a pártalapszervezetek tagjelöltjeiket? Ha ezt a kérdést abból a szempontból ítéljük meg, valójában éppen az ifjúságra vár a kommunista társadalom felépítésének feladata, mint ezt Lenin is hangoztatta, akkor erre egy mondatta! válaszolhatunk: tanulják a kommunizmust. Ez azonban általános válasz, s — mint Lenin az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség III. kongresszusán megállapította — „itt a veszedelmek egész sora fenyeget bennünket, mihelyt a kommunizmus tanulásának feladatát helytelenül tűzzük ki, vagy pedig túlságosan egyoldalúan fogjuk fel“. Emellett az a követelmény, hogy tanuljuk a kommunizmust, általában az ifjúságra, és nemcsak a fiatal kommunistákra vonatkozik. Nekünk azonban az a fontos, hogy a fiatal tagjelöltek felkészüljenek, úgy formálódjanak és nevelődjenek, hogy betölthessék párttagsági küldetésüket. Ez pedig feltétlenül magába foglalja az eszmei, politikai szervező és propaganda munkát, a nagyfokú politikai aktivitást és a kommunista erkölcsöt. Éppen ezért a tagjelöltek párttaggá nevelésének alapvető tartalmát a tagoknak a CSKP alapszabályzatában rögzített kötelességei és jogai alkotják. Ugyanez vonatkozik a tagjelöltekre is. Az ifjúság nevelésével kapcsolatban a kommunista párt feladatait a forradalmi munkásmozgalomban első ízben Marx és Engels fogalmazta meg, akik az ifjúság nevelése és megnyerése kérdésével kapcsolatban nagyon kidomborították a munkásifjúság nevelését. Marx például az ideiglenes Központi Tanács küldötteinek adott utasításában egyes kérdésekkel kapcsolatban leszögezte, hogy ha ä burzsoázia és az arisztokrácia elhanyagolja kötelességeit saját utódaival szemben, ez az ő bajuk. A munkásosztály legöntudatosabb része azonban nagyon jól tudja, hogy az ő osztályáé a jövő, s így az emberiség jövője is teljesen a felnövő munkásnemzedéktől függ. Marx és Engels, a tudományos kommunizmus alapitól egyidejűleg e nevelés pozitív tartalmát is meghatározták. Ezt írták a Kommunista Kiáltványban: „A kommunisták . .. minden ország munkáspártjainak leghatáro zottabb, szüntelen továbbhaladásra ösztökélő részét alkotják; az elmélet terén a proletárok többi tömegeivel szemben az az előnyük, hogy tisztában vannak a proletár mozgalom feltételeivel, fejlődésével és általános eredményeivel.“ (Marx—Engels: Válogatott Művek, I. kötet, 23. oldal.) Az alapszervezetek csak akkor tudják érvényesíteni ezeket a követelményeket tagjaikkal és tagjelöltjeikkel szemben, ha nevelő tevékenységükben minduntalan szem előtt tartják az üj típusú párt megalapítójának, Leninnek a szavait, hogy kommunistának lenni annyit jelent, mint szervezni és egyesíteni a felserdülő nemzedéket, e küzdelemben példát mutatni a nevelésben és a fegyelemben. Nem elég élcsapatnak nevezni magunkat, hanem a forradalmi munkásosztály élcsapataként kell viselkednünk is. Klement Gottwald ip nagy gondot fordított az ifjúságra. A Hlas fudu 1922. május 1-i számában a következőket írta: „Mindenki tudja, hogy az a hadsereg, amely nem törődik utánpút lásával, végül elkerülhetetlenül vesztébe jut. Vonatkozik ez ránk is: Ha azt akarjuk, hogy jövőnk legyen, ha azt akarjuk, hogy harcunk, amely minden jóakaratú ember harca, eredményes legyen, sőt, általában értelme legyen, megszervezzük a hozzánk legközelebb állókat — ifjúságunkat.“ Ebben a szellemben szerkesztette Gottwald elvtárs a többnyire szervezetlen szlovákiai fiatalok számára megjelentetett Spartakus című kulturális-nevelő havllapot. Az említett követelmények érvényesítése megköveteli a szlovákiai pártszervektől és szervezetektől, hogy komplex módon közelítsék meg az eszmei-nevelő munkát. Határozottan figyelmeztetett erre Leonyid Brezsnyev, az SZKP XXV. kongresszusán: „A pártszervezetek gyakorlata mutatja meg nekünk, hogy milyen úton növelhetjük e téren a hatékonyságot. Tehát az egész nevelő munka komplex megközelítésére van szükség, vagyis az eszmei-politikai nevelés, a munkára való nevelés és az erkölcsi nevelés szoros egységének megteremtésére, figyelembe véve a dolgozók különböző csoportjainak sajátosságait“. Tehát az a fontos, hogy a párt eszmei-nevelő munkájának valamennyi alapvető iránya — a tudományos világnézet formálása, a párton belüli, politikai művelődés, a munkára való nevelés, az erkölcsi, hazafias és Internacionalista nevelés, az ateista propaganda, az általános művelődés, a szaktudás gyarapítása — egységes átfogó egészet alkosson valamennyi pártszerv és -szervezet hosszú távú céljainak komplexumát. Ugyanakkor tudatosítsuk, hogy „az ifjúság szellemi arcéle és jelleme társadalmunk egész életmódjának hatása alatt alakul, hogy a .fiatalok nézetei és állásfoglalásai feltétlenül visszatükrözik az egész társadalom helyzetét, problémáit és ellentételt“, mint ezt a CSKP Központi Bizottságának 1973. július 3-i ülésén a KB Elnökségének beszámolója hangsúlyozta. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára ts nagyon találóan határozta meg a pártalapszervezeteknek a fiatal tagok és tagjelöltek nevelésével kapcsolatos feladatait, főként azokban a beszédeiben, amelyekben a kommunisták jelleméről és erkölcsi arcélöről beszélt. Beszédeinek Tanúságtétel pártunk nagy küzdelméről című gyűjteményében a kommunistát mindenekelőtt szocMista társadalmunk öntudatos tagjaként képzeli el, aki mindenkor az alkotó törekvések előterében áll, küzd a dolgozó ember igazságáért, a szocialista állam sokoldalú felvirágzásáért, tehát olyan ember, aki küzd a szocializmus nagy eszméinek megvalósulásáért, aki életét önként e küzdelemnek, a munkásosztály, a nép szolgálatának, a kommunista és munkásmozgalom internacionalista érdekeinek szenteli. A tagjelöltek és az új tagok nevelésének tehát arra kell Irányulnia, hogy megtanuljanak úgy gondolkodni, cselekedni, dolgozni és élni, mint öntudatos kommunisták, akik hazánkban a szocializmus érdekeit és szükségleteit a szocialista közösség és a nemzetközi forradalmi mozgalom érdekeivel és szükségleteivel szerves egységben értelmezik, A kommunistáktól megkövetelt tulajdonságokból, a velük és a párttal szemben támasztott követelményekből kiindulva megállapíthatjuk, hogy a tagjelöltek nevelésének tartalmi szerkezetét és egyes összetevő részeinek kijelölését a társadalmi fejlődés szükségletei, valamint a társadalmi irányítás szubjektumaival, elsősorban az irányító szubjektum magvával, a kommunista párttal szemben támasztott követelmények határozzák meg. Ezért a tagjelöltek párttagságra nevelésének egyes összetevői közül azokkal kapcsolatban kell erősíteni a pártmunkát, amelyek leginkább összefüggnek a forradalmárok nevelésével, a tagjelöltek felkészítésével és a pártéletbe, pártmnnkába való bevonásával. E téren különösen előtérbe lép a kommunista meggyőződésre és cselekvésre, szocialista hazafiasságra, szocialista és proletár internacionalizmusra való nevelés, a marxistaleninista világnézet kialakítása, a CSKP programjának, céljainak, taktikájának és stratégiájának, valamint a pártélet normáinak megértése. Ezek az összetevők dialektikus egységet alkotnak és kölcsönösen kiegészítik egymást. KERTÉSZ PÄL 9
