Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-11-11 / 45. szám

1878. NOVEMBER 11. XXIX. évfolyam 45. szám. Ara 1,— Kčs Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: Több fény villogjon éjszaka a földeken A korai fagy már október második felében ránkijesztett. A Szlovák Szo­cialista Köztársaság északi részén a télapó is megrázta szakállöt, s fehér lepedő borította a földeket. Szeren­csére az első figyelmeztetés nem volt tartós és az őszi munkák az itt-ott megeredő esőzések ellenére is eléggé zavartalanul folytak. Az ország növénytermesztését irá­nyítók megállapították, hogy a búza vetése aránylag jó ütemben haladt és időben befejezték. Persze néhány he­lyen előfordult, hogy nem sikerült a talajt alaposan előkészíteni, s mivel lekésték az agrotechnikai határidőt, úgy döntöttek, hogy inkább sörárpát vetnek majd tavasszal. Az ilyen terü­let nem jelentős és a jó búzatermés esetén észre sem lehet venni. A veté­sek majdnem mindenütt jól keltek, és biztatóan fejlődnek. A mezőgazdasági üzemek a tavaszi takarmányozásra és a korai siló ké­szítésére is gondolnak. A nyugat-szlo­vákiai kerületben az őszi takarmány­­keverékek vetési tervét jelentősen túl­teljesítették. A másik két kerületben kissé lemaradtak. Ez azért elgondol­koztató, mert évről évre tapasztalhat­juk, hogy tavasszal rendszerint a kö­zép- és a kelet-szlovákiai kerületben van a Iegnagyob takarmányhiáry. A burgonya betakarítását az idén jól megszervezték. Persze nem egé­szen érthető, hogy a komplex gépi be­takarítást nem használták ki kellő­képpen, holott van elegendő gépünk. Így aztán jól jöttek a brigSdosok, akik felszedték a burgonyát, s így fo­lyamatos volt az ellátás és a kikeletig biztosítva van a „második kenye­rünk“. Lassanként a betakarítással is vé­geznek a mezőgazdasági üzemekben. Elég nehéz volt az idén a termés be­gyűjtése. Főleg a cukorrépánál volt jelentős a veszteség. Igaz, a jó taná­csokat nem mindenütt fogadták el és akkor is használták a hatsoros komp: lex betakarító gépeket, amikor azok jelentős betakarítási kárt okoztak. A vezetők sok mindenre hivatkozva nem szervezték meg a betakarítás hagyo­mányos módszerét, s ezáltal sokkal kevesebb cukrot gyárthatnak az üze­mek. A kukorica betakarítása eléggé kö­rülményes. A mezőgazdaságban dolgo­zók előtt ismeretes, hogy a szemesnek szánt kukorica jelentős részét silózni kellett. Viszont a mezőgazdaságot irá­nyító felsőbb szerveknek igazuk volt, amikor bíztak az időjárás javulásá­ban, és így a korai őszi napos időben közel tízezer hektáron érett be a ku­korica, amelyet a mezőgazdasági üze­mek vezetői előzőleg le akartak silóz­ni. Érthetően a kukorica nedvesség­­tartalma nagyon magas. Ezért a szárí­tó-berendezéseket éjjel-nappal üze­meltetni kellene. A legtöbb helyen meg is történt és a csendes őszi éj­szakákon a szemestakarmány-szárító berendezések üzemben vannak. De nincs ez mindenütt így, s talán azért késlekedik a kukorica-betakarítás. Azt hiszem, mindenütt megértik — nz amúgy is megcsökkent vetésterületről — a kukorica betakarítása meggyor­sításának szükségességét. De a kuko­rica melléktermékére több gondot kellene fordítani. Egyes helyeken ko­moly takarmányalapnak tartják, más helyütt pedig a leszántásra gondol­nak. Azt hiszem, mindenki számára érthető, hogy az előbbieknek van iga­zuk, azoknak, akik betakarítják a melléktermékeket. A mezőgazdaság központi és kerü­leti irányítóit a mélyszántás lassú üteme aggasztja. Joggal, mert a fontos munka lassabban halad a kelleténél és a jelenlegi napi teljesítmény mel­lett még karácsonykor is szánthatná­nak, ha lehetne. Mindez arra kellene, hogy ösztönözze a mezőgazdasági üze­meket, hogy minden lehetőséget hasz­náljanak ki, mert nem lehet tudni, mikor fagy ki az eke a földből. Már­pedig köztudott, a jövő évi termés megalapozásához a mélyszántás idő­beni, minőségi elvégzése rendkívül fontos. Mindezek ellenére kevés trak­tor fényszórója villog éjszaka a határ­ban. Érthető, éjjel mindenki legszíveseb­ben aludna. De a gépek maximális ki­használása érdekében az iparban is tízezrek dolgoznak éjjeli műszakok­ban. A munkások tudatában vannak annak, hogy azt a társadalom, a csa­lád és a saját boldogulásukért teszik. Igaz, ők fedél alatt vannak. A trakto­rosok az éjszakai műszakban annak ellenére, hogy vannak védőfülkék, mégiscsak ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, s nem mindig vilá­gít a hold, sőt őszidőben gyakori a köd. Nem könnyű a munkájuk és megérdemlik az anyagi, valamint az erkölcsi elismerést. A traktorosoknak jóleső érzés, ha a vezetők meglátogat­ják az éjszakai magányban, szót vál­tanak, elbeszélgetnek néhány percre. A éjszakai műszak a legkésőbbre maradó őszi munkáknál elengedhetet­lenül szükséges. Szép számmal van­nak nagy teljesítményű traktoraink, amelyeket az eddigieknél jobban ki lehetne használni. Persze erre a me­zőgazdasági üzemek egyes vezető dol­gozói így válaszolnának: Mit képzel­nek a „fejesek“ a traktorosokról? Azt hiszik, azok is gépek? Nekik is szük­ségük van a pihenésre. Ez valóban így igaz. Nehéz, esetenként veszélyes munkát végeznek a traktorosok. Ezért más lehetőséget kellene keresni, hogy a gépek maximálisan ki legyenek használva. A javítóműhelyek dolgozói rendszerint részt vállalnak az aratás­ból. Gondolom, ha felkérnénk őket, az őszi munkák idején is szívesen trak­torra ülnének. De több helyütt van olyan lehetőség is, hogy a régebben traktort nyergein állatgondozó, vagy más helyen dolgozó is vállalkozna néhány éjszakai műszakra. Az ipari üzemekben dolgozókat is meg lehetne és meg kellene nyerni a gépek irányí­tására. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium növénytermesz­tést irányító bizottságának az ülésén hallottam, hogy a nitrai főiskolásak közül is sokan vállaltak éjszakai mű­szakot és több napig ültek a vasnye­regben. De egyes mezőgazdasági üze­mekben a mezőgazdasági technikusok sem restellték az éjszakai traktorve­zetést. Közben arról is szó esett, hogy vannak járások, ahol traktoroshiány miatt nincsenek alaposan kihasználva a nagy teljpsítményű gépek. Azt is mondták, hogy sok helyijtt nem szíve­sen látják a brigádosokar. A főiskolá­sok például elmentek burgonyát szed­ni. Talán azt várják, hogy örömmel fogadják őket. Kevés helyen történik így. Sok esetben a vezetők nem kíván­csiak a munkájukra és a földeken sem látogatják meg a városi gyereke­ket, s akkor örülnek, ha már elmen­tek. De így van ez esetenként más brigádosokkal, sőt lehet, hogy a trak­torra jelentkezőkkel is. Azt hiszem, jobban meg kellene becsülni azoknak a munkáját, akik elősegítik az őszi munkák sikeres befejezését. Egyes mezőgazdasági üzentek veze­tői szívesen hivatkoznak különböző nehézségekre. Pedig a lemaradás leg­főbb oka többnyire a meg nem értés, esetleg tehetetlenség van a háttérben, és ez megmutatkozik az őszi tenniva­lók elvégzésének menetében. Ahol ru­galmas az irányítás, jó a szervezés, ott nincs lemaradás! A Haladó tapasztalatok iskolájának első tananyaga: Ágazati együttműködés az élelmiszer-termelésben Legyen örökös lakótárs * Egy járás színjátszó mozgalmának gondjai Évadnyitó előadás a MATESZ-ban Minden igényt kielégít * ÉS' A hústermelésre alkalmas fajták Legfontosabb tennivaló a mélyszántás mielőbbi elvégzése. Fotó: —tt— Qrszágszerte meggyorsult a ka­­** pásnövények betakarítása és a talajmunka. A komárnói (Komárom) járásban, az utóbbi hetek csapadék­­mentes időjárását kihasználva, nap­keltétől napnyugtáig dolgoztak. Az ősziek betakarításával párhuzamosan végzik az őszi szántást is. A talaj állapota lehetővé tette, hogy a gépek jó hatásfokkal dolgozzanak. A jól szervezett munka eredménye­ként befejezéshez közeledik a cukor­répa szedése, melynek egy részét tá­rolóhelyeken prizmázzák, s később a gyártás ütemének megfelelően szállít­ják a cukorgyárakba. A szorgalmas münka eredményeként megfelelő ütemben halad a kukorica betakarí­tása is. A kukoricának mintegy nyolc­van százaléka került le a táblákról. Nedvességtartalma még mindig jóval meghaladja a harminc százalékot, ezért szárítani kell. A járás negyven­­három szárítója három műszakban dolgozik. A gyümölcs, a zöldség és a szőlő szedése az utolsó szakaszhoz érkezett. EGYMÁST SEGÍTVE Szinte lehetetlenség teljesen felmér­ni, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését követően miként fejlő­dött, erősödött mezőgazdasági nagy­üzemeinkben a közösségi tudat. Egy bizonyos: az együvé tartozás érzése megnőtt, a közösség gondjaiban való osztozkodás, mint szép emberi vonás, általánosabb lesz. A járás mezőgazdasági üzemei kö­zötti együttműködés és kölcsönös se­gítségnyújtás számos gyakorlati pél­dájává találkozhattunk már az aratás időszakában is. Az őszi munkák újra kínálták az együttműködés lehetősé­geit. A munka szervezettsége és az egyes szövetkezetek összefogása már jó eredményeket hozott a silókukorica betakarításánál, és az ősziek vetésé­nél is. Az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az egyes kooperációs körze­teken belüli együttműködés megfelelő felelősségtudatot és cselekvési készsé­get alakított ki. A szövetkezetek már az őszi politikai szervezési terveikben tisztázták egymással, hogy mikor és miben tudnák egymásnak segíteni. !gy az őszi munkák a tervezett folyamata sem a segítséget adó, sem az azt fo­gadó gazdaságban nem borult fel. A kooperációs körzeteken belül az együttműködést és kölcsönös segítsé­get — az egyes gazdaságok korsze­rűbb gépi felszereltségével is élve — az egymást jól ismerő gazdaságok ve­zetői szervezték, s az így egymásra talált partnerek szinte zökkenőmente­sen intézték egymás között még a részleteket is. támogatást nyújtanak a betakarítás­hoz és a szállítási feladatok teljesíté­séhez. Nagy szerepe van annak is, hogy a mezőgazdaságban dolgozók családtagjai közül jónéhányan ezek­ben a hetekben vették ki szabadságu­kat, és részt vesznek a betakarítás­ban. Hasonlóképpen nagy értékű a diákok bekapcsolódása is az őszi munkákba. AZ EKE IDŐSZAKA Többszörösen fontos, hogy az agro­technikai követelményeknek és ter­veknek megfelelően fogadják föld­jeink a telet. A leglényegesebb: ha­todik ötéves tervünk előirányzatai szerint jövőre is tovább kell növelni mezőgazdaságunk termelését. Az idei eredményeket jövőre túl kell szár­örömteli, hogy a gépkihasználás — a komáromi járásban — az őszi szán­tás kulcskérdésévé vált. A gépek min­denütt nyújtott műszakban dolgoznak, több gazdaságban pedig kétszer tíz­órás műszakot szerveztek. Ezeken a helveken a traktorosok a táblán vált­ják egymást. Nem kell tehát a gépek­nek feleslegesen vándorolniuk: az üzemanyagot és meleg ételt legtöbb helyen a földekre szállítják, s a trak­torosok részére külön jutalmazási rendszert dolgoztak ki. XXX — A télre való készülődés igazi versenyfutás az idővel — így kezdte a beszélgetést Hegedűs József, a Dol­ný Peter-i (Alsópéter) Efsz növényter­mesztője, majd így folytatta: — Azt, hogy mikor fagy ki az eke SÜRGET A MUNKA Varga András és Beckstedt Erich mérnök járási agronőmusok vélemé­nye szerint hatásosnak bizonyult az a segítség, amelyet a Járási agrokémiai központ nyújt. Óriási segítséget jelent, hogy a védnöküzemek és vállalatok Tóth Dezső és a katonai alakulatok messzemenő nyalni. Ennek pedig az egyik legfőbb feltétele, tovább kell javítani a munka minőségét mindenütt, így a szántóföl­deken is. A jó őszi szántás fontos feltétele a sikeres tavaszi munkának. Enélkül ugyanis képtelenség tavasszal megfen lelő magágyat készíteni és vetni. A járás szakemberei azt is tudják, hogy az eke az őszi időszak eszköze, nem pedig a tavaszé. Tavaszi vetés alá, a tél beállta előtt, 38 ezer hektár föld várt szántásra. Ottjártunkkor ennek körülbelül a fe­lét járta át az eke. Jelenleg a szántást nagyobb teljesítményű gépekkel éjjel­nappal végzik. Azokat a kisebb telje­sítményű gépeket pedig, amelyek a szállítástól vagy az egyéb munkáktól felszabadulnak, azonnal a szántásra váró földekre irányítják. Ennél a fon­tos agrotechnikai munkánál is számí­tanak a szövetkezetek együttműködé­sére. Azok a szövetkezetek, melyek végeznek a mélyszántással, erőgépei­ket azonnal átcsoportosítják azokba az efsz-ekbe, ahol lemaradás tapasz­talható. A legkiválóbb eredményeket eddig a mocsi, lakszakállasi, vágfüzesi, ara­nyosi, és keszegfalui szövetkezetekben érték hl, ahol a szántásra váró terü­let mintegy hetven százalékán végez­ték el az őszi szántást. A gépek mennyiségének, teljesítő­képességének növekedésével párhuza­mosan nő a géphasznosítás jelentősé­ge a mezőgazdasági termelésben. A gépek száma — ez már a mélyszán­tásnál is számtalanszor beigazolódott — nem dönt el mindent. Műszaki ál­lapotuk, karbantartásuk, a gépi mun­ka szervezettsége legalább ennyire fontos. a földből, senki sem tudja, de azzal tisztában vagyunk, hogy amennyivel kevesebb talajmunka tolódik el a kö­vetkező napokra, annyival biztonságo­sabban, az agrotechnikai követelmé­nyeknek annál megfelelőbb időben tudjuk elvégezni a jövő évi termést befolyásoló talajművelést. — Az elmondottakkal összhangban készítettük el őszi kampánytervünket, melynek összeállításánál figyelembe vettük szövetkezetünk termelési szer­kezetét és technikai felkészültségét. Az őszi mélyszántást — ezerkétszáz hektáron — időben megkezdték, a munka ütemével elégedettek. Minden remény megvan arra, hogy ezt a fon­tos munkafolyamatot az agrotechnikai tervüknek megfelelően befejezzék. A Skoda 180-as traktorokkal Paulis János, Prívoda István, Urbanek Sán­dor és Zsigó Péter éjjeli műszakban is szántanak. A traktorosok teljesít­ménybérét — éjjeli műszakra, szom­batra és vasárnapra — különjutalom­­mal egészítik ki. XXX Ilyenkor, ősszel, sürget a munka a földeken, s közben azt sem szabad el­feledni, hogy a november múltán adott a veszélye annak is, hogy az eke kifagy a földből. Érdemes ezek­ben a napokban min'dent megtenni az őszi mélyszántás gyorsításáért. Igaz, kőkemény a talaj, az ekevas gyorsan kopik. Ez azonban még min­dig jobb, mint később az agyonázott talajon végzett — ráadásul gyengébb minőségű — munka. A szántás körül­ményei már jobbak nem lesznek, csak rosszabbak. Ez az emberek munkakö­rülményeire Is vonatkozik. A komáro­mi járásban szerzett jó tapasztalatok­ból kiindulva — érdemes igyekezni. Csiba László >

Next

/
Thumbnails
Contents