Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-11-11 / 45. szám
1878. NOVEMBER 11. XXIX. évfolyam 45. szám. Ara 1,— Kčs Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: Több fény villogjon éjszaka a földeken A korai fagy már október második felében ránkijesztett. A Szlovák Szocialista Köztársaság északi részén a télapó is megrázta szakállöt, s fehér lepedő borította a földeket. Szerencsére az első figyelmeztetés nem volt tartós és az őszi munkák az itt-ott megeredő esőzések ellenére is eléggé zavartalanul folytak. Az ország növénytermesztését irányítók megállapították, hogy a búza vetése aránylag jó ütemben haladt és időben befejezték. Persze néhány helyen előfordult, hogy nem sikerült a talajt alaposan előkészíteni, s mivel lekésték az agrotechnikai határidőt, úgy döntöttek, hogy inkább sörárpát vetnek majd tavasszal. Az ilyen terület nem jelentős és a jó búzatermés esetén észre sem lehet venni. A vetések majdnem mindenütt jól keltek, és biztatóan fejlődnek. A mezőgazdasági üzemek a tavaszi takarmányozásra és a korai siló készítésére is gondolnak. A nyugat-szlovákiai kerületben az őszi takarmánykeverékek vetési tervét jelentősen túlteljesítették. A másik két kerületben kissé lemaradtak. Ez azért elgondolkoztató, mert évről évre tapasztalhatjuk, hogy tavasszal rendszerint a közép- és a kelet-szlovákiai kerületben van a Iegnagyob takarmányhiáry. A burgonya betakarítását az idén jól megszervezték. Persze nem egészen érthető, hogy a komplex gépi betakarítást nem használták ki kellőképpen, holott van elegendő gépünk. Így aztán jól jöttek a brigSdosok, akik felszedték a burgonyát, s így folyamatos volt az ellátás és a kikeletig biztosítva van a „második kenyerünk“. Lassanként a betakarítással is végeznek a mezőgazdasági üzemekben. Elég nehéz volt az idén a termés begyűjtése. Főleg a cukorrépánál volt jelentős a veszteség. Igaz, a jó tanácsokat nem mindenütt fogadták el és akkor is használták a hatsoros komp: lex betakarító gépeket, amikor azok jelentős betakarítási kárt okoztak. A vezetők sok mindenre hivatkozva nem szervezték meg a betakarítás hagyományos módszerét, s ezáltal sokkal kevesebb cukrot gyárthatnak az üzemek. A kukorica betakarítása eléggé körülményes. A mezőgazdaságban dolgozók előtt ismeretes, hogy a szemesnek szánt kukorica jelentős részét silózni kellett. Viszont a mezőgazdaságot irányító felsőbb szerveknek igazuk volt, amikor bíztak az időjárás javulásában, és így a korai őszi napos időben közel tízezer hektáron érett be a kukorica, amelyet a mezőgazdasági üzemek vezetői előzőleg le akartak silózni. Érthetően a kukorica nedvességtartalma nagyon magas. Ezért a szárító-berendezéseket éjjel-nappal üzemeltetni kellene. A legtöbb helyen meg is történt és a csendes őszi éjszakákon a szemestakarmány-szárító berendezések üzemben vannak. De nincs ez mindenütt így, s talán azért késlekedik a kukorica-betakarítás. Azt hiszem, mindenütt megértik — nz amúgy is megcsökkent vetésterületről — a kukorica betakarítása meggyorsításának szükségességét. De a kukorica melléktermékére több gondot kellene fordítani. Egyes helyeken komoly takarmányalapnak tartják, más helyütt pedig a leszántásra gondolnak. Azt hiszem, mindenki számára érthető, hogy az előbbieknek van igazuk, azoknak, akik betakarítják a melléktermékeket. A mezőgazdaság központi és kerületi irányítóit a mélyszántás lassú üteme aggasztja. Joggal, mert a fontos munka lassabban halad a kelleténél és a jelenlegi napi teljesítmény mellett még karácsonykor is szánthatnának, ha lehetne. Mindez arra kellene, hogy ösztönözze a mezőgazdasági üzemeket, hogy minden lehetőséget használjanak ki, mert nem lehet tudni, mikor fagy ki az eke a földből. Márpedig köztudott, a jövő évi termés megalapozásához a mélyszántás időbeni, minőségi elvégzése rendkívül fontos. Mindezek ellenére kevés traktor fényszórója villog éjszaka a határban. Érthető, éjjel mindenki legszívesebben aludna. De a gépek maximális kihasználása érdekében az iparban is tízezrek dolgoznak éjjeli műszakokban. A munkások tudatában vannak annak, hogy azt a társadalom, a család és a saját boldogulásukért teszik. Igaz, ők fedél alatt vannak. A traktorosok az éjszakai műszakban annak ellenére, hogy vannak védőfülkék, mégiscsak ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, s nem mindig világít a hold, sőt őszidőben gyakori a köd. Nem könnyű a munkájuk és megérdemlik az anyagi, valamint az erkölcsi elismerést. A traktorosoknak jóleső érzés, ha a vezetők meglátogatják az éjszakai magányban, szót váltanak, elbeszélgetnek néhány percre. A éjszakai műszak a legkésőbbre maradó őszi munkáknál elengedhetetlenül szükséges. Szép számmal vannak nagy teljesítményű traktoraink, amelyeket az eddigieknél jobban ki lehetne használni. Persze erre a mezőgazdasági üzemek egyes vezető dolgozói így válaszolnának: Mit képzelnek a „fejesek“ a traktorosokról? Azt hiszik, azok is gépek? Nekik is szükségük van a pihenésre. Ez valóban így igaz. Nehéz, esetenként veszélyes munkát végeznek a traktorosok. Ezért más lehetőséget kellene keresni, hogy a gépek maximálisan ki legyenek használva. A javítóműhelyek dolgozói rendszerint részt vállalnak az aratásból. Gondolom, ha felkérnénk őket, az őszi munkák idején is szívesen traktorra ülnének. De több helyütt van olyan lehetőség is, hogy a régebben traktort nyergein állatgondozó, vagy más helyen dolgozó is vállalkozna néhány éjszakai műszakra. Az ipari üzemekben dolgozókat is meg lehetne és meg kellene nyerni a gépek irányítására. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növénytermesztést irányító bizottságának az ülésén hallottam, hogy a nitrai főiskolásak közül is sokan vállaltak éjszakai műszakot és több napig ültek a vasnyeregben. De egyes mezőgazdasági üzemekben a mezőgazdasági technikusok sem restellték az éjszakai traktorvezetést. Közben arról is szó esett, hogy vannak járások, ahol traktoroshiány miatt nincsenek alaposan kihasználva a nagy teljpsítményű gépek. Azt is mondták, hogy sok helyijtt nem szívesen látják a brigádosokar. A főiskolások például elmentek burgonyát szedni. Talán azt várják, hogy örömmel fogadják őket. Kevés helyen történik így. Sok esetben a vezetők nem kíváncsiak a munkájukra és a földeken sem látogatják meg a városi gyerekeket, s akkor örülnek, ha már elmentek. De így van ez esetenként más brigádosokkal, sőt lehet, hogy a traktorra jelentkezőkkel is. Azt hiszem, jobban meg kellene becsülni azoknak a munkáját, akik elősegítik az őszi munkák sikeres befejezését. Egyes mezőgazdasági üzentek vezetői szívesen hivatkoznak különböző nehézségekre. Pedig a lemaradás legfőbb oka többnyire a meg nem értés, esetleg tehetetlenség van a háttérben, és ez megmutatkozik az őszi tennivalók elvégzésének menetében. Ahol rugalmas az irányítás, jó a szervezés, ott nincs lemaradás! A Haladó tapasztalatok iskolájának első tananyaga: Ágazati együttműködés az élelmiszer-termelésben Legyen örökös lakótárs * Egy járás színjátszó mozgalmának gondjai Évadnyitó előadás a MATESZ-ban Minden igényt kielégít * ÉS' A hústermelésre alkalmas fajták Legfontosabb tennivaló a mélyszántás mielőbbi elvégzése. Fotó: —tt— Qrszágszerte meggyorsult a ka** pásnövények betakarítása és a talajmunka. A komárnói (Komárom) járásban, az utóbbi hetek csapadékmentes időjárását kihasználva, napkeltétől napnyugtáig dolgoztak. Az ősziek betakarításával párhuzamosan végzik az őszi szántást is. A talaj állapota lehetővé tette, hogy a gépek jó hatásfokkal dolgozzanak. A jól szervezett munka eredményeként befejezéshez közeledik a cukorrépa szedése, melynek egy részét tárolóhelyeken prizmázzák, s később a gyártás ütemének megfelelően szállítják a cukorgyárakba. A szorgalmas münka eredményeként megfelelő ütemben halad a kukorica betakarítása is. A kukoricának mintegy nyolcvan százaléka került le a táblákról. Nedvességtartalma még mindig jóval meghaladja a harminc százalékot, ezért szárítani kell. A járás negyvenhárom szárítója három műszakban dolgozik. A gyümölcs, a zöldség és a szőlő szedése az utolsó szakaszhoz érkezett. EGYMÁST SEGÍTVE Szinte lehetetlenség teljesen felmérni, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését követően miként fejlődött, erősödött mezőgazdasági nagyüzemeinkben a közösségi tudat. Egy bizonyos: az együvé tartozás érzése megnőtt, a közösség gondjaiban való osztozkodás, mint szép emberi vonás, általánosabb lesz. A járás mezőgazdasági üzemei közötti együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás számos gyakorlati példájává találkozhattunk már az aratás időszakában is. Az őszi munkák újra kínálták az együttműködés lehetőségeit. A munka szervezettsége és az egyes szövetkezetek összefogása már jó eredményeket hozott a silókukorica betakarításánál, és az ősziek vetésénél is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes kooperációs körzeteken belüli együttműködés megfelelő felelősségtudatot és cselekvési készséget alakított ki. A szövetkezetek már az őszi politikai szervezési terveikben tisztázták egymással, hogy mikor és miben tudnák egymásnak segíteni. !gy az őszi munkák a tervezett folyamata sem a segítséget adó, sem az azt fogadó gazdaságban nem borult fel. A kooperációs körzeteken belül az együttműködést és kölcsönös segítséget — az egyes gazdaságok korszerűbb gépi felszereltségével is élve — az egymást jól ismerő gazdaságok vezetői szervezték, s az így egymásra talált partnerek szinte zökkenőmentesen intézték egymás között még a részleteket is. támogatást nyújtanak a betakarításhoz és a szállítási feladatok teljesítéséhez. Nagy szerepe van annak is, hogy a mezőgazdaságban dolgozók családtagjai közül jónéhányan ezekben a hetekben vették ki szabadságukat, és részt vesznek a betakarításban. Hasonlóképpen nagy értékű a diákok bekapcsolódása is az őszi munkákba. AZ EKE IDŐSZAKA Többszörösen fontos, hogy az agrotechnikai követelményeknek és terveknek megfelelően fogadják földjeink a telet. A leglényegesebb: hatodik ötéves tervünk előirányzatai szerint jövőre is tovább kell növelni mezőgazdaságunk termelését. Az idei eredményeket jövőre túl kell szárörömteli, hogy a gépkihasználás — a komáromi járásban — az őszi szántás kulcskérdésévé vált. A gépek mindenütt nyújtott műszakban dolgoznak, több gazdaságban pedig kétszer tízórás műszakot szerveztek. Ezeken a helveken a traktorosok a táblán váltják egymást. Nem kell tehát a gépeknek feleslegesen vándorolniuk: az üzemanyagot és meleg ételt legtöbb helyen a földekre szállítják, s a traktorosok részére külön jutalmazási rendszert dolgoztak ki. XXX — A télre való készülődés igazi versenyfutás az idővel — így kezdte a beszélgetést Hegedűs József, a Dolný Peter-i (Alsópéter) Efsz növénytermesztője, majd így folytatta: — Azt, hogy mikor fagy ki az eke SÜRGET A MUNKA Varga András és Beckstedt Erich mérnök járási agronőmusok véleménye szerint hatásosnak bizonyult az a segítség, amelyet a Járási agrokémiai központ nyújt. Óriási segítséget jelent, hogy a védnöküzemek és vállalatok Tóth Dezső és a katonai alakulatok messzemenő nyalni. Ennek pedig az egyik legfőbb feltétele, tovább kell javítani a munka minőségét mindenütt, így a szántóföldeken is. A jó őszi szántás fontos feltétele a sikeres tavaszi munkának. Enélkül ugyanis képtelenség tavasszal megfen lelő magágyat készíteni és vetni. A járás szakemberei azt is tudják, hogy az eke az őszi időszak eszköze, nem pedig a tavaszé. Tavaszi vetés alá, a tél beállta előtt, 38 ezer hektár föld várt szántásra. Ottjártunkkor ennek körülbelül a felét járta át az eke. Jelenleg a szántást nagyobb teljesítményű gépekkel éjjelnappal végzik. Azokat a kisebb teljesítményű gépeket pedig, amelyek a szállítástól vagy az egyéb munkáktól felszabadulnak, azonnal a szántásra váró földekre irányítják. Ennél a fontos agrotechnikai munkánál is számítanak a szövetkezetek együttműködésére. Azok a szövetkezetek, melyek végeznek a mélyszántással, erőgépeiket azonnal átcsoportosítják azokba az efsz-ekbe, ahol lemaradás tapasztalható. A legkiválóbb eredményeket eddig a mocsi, lakszakállasi, vágfüzesi, aranyosi, és keszegfalui szövetkezetekben érték hl, ahol a szántásra váró terület mintegy hetven százalékán végezték el az őszi szántást. A gépek mennyiségének, teljesítőképességének növekedésével párhuzamosan nő a géphasznosítás jelentősége a mezőgazdasági termelésben. A gépek száma — ez már a mélyszántásnál is számtalanszor beigazolódott — nem dönt el mindent. Műszaki állapotuk, karbantartásuk, a gépi munka szervezettsége legalább ennyire fontos. a földből, senki sem tudja, de azzal tisztában vagyunk, hogy amennyivel kevesebb talajmunka tolódik el a következő napokra, annyival biztonságosabban, az agrotechnikai követelményeknek annál megfelelőbb időben tudjuk elvégezni a jövő évi termést befolyásoló talajművelést. — Az elmondottakkal összhangban készítettük el őszi kampánytervünket, melynek összeállításánál figyelembe vettük szövetkezetünk termelési szerkezetét és technikai felkészültségét. Az őszi mélyszántást — ezerkétszáz hektáron — időben megkezdték, a munka ütemével elégedettek. Minden remény megvan arra, hogy ezt a fontos munkafolyamatot az agrotechnikai tervüknek megfelelően befejezzék. A Skoda 180-as traktorokkal Paulis János, Prívoda István, Urbanek Sándor és Zsigó Péter éjjeli műszakban is szántanak. A traktorosok teljesítménybérét — éjjeli műszakra, szombatra és vasárnapra — különjutalommal egészítik ki. XXX Ilyenkor, ősszel, sürget a munka a földeken, s közben azt sem szabad elfeledni, hogy a november múltán adott a veszélye annak is, hogy az eke kifagy a földből. Érdemes ezekben a napokban min'dent megtenni az őszi mélyszántás gyorsításáért. Igaz, kőkemény a talaj, az ekevas gyorsan kopik. Ez azonban még mindig jobb, mint később az agyonázott talajon végzett — ráadásul gyengébb minőségű — munka. A szántás körülményei már jobbak nem lesznek, csak rosszabbak. Ez az emberek munkakörülményeire Is vonatkozik. A komáromi járásban szerzett jó tapasztalatokból kiindulva — érdemes igyekezni. Csiba László >
