Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-11-04 / 44. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1978. november I AZ EGYSÉGES FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK IX. KONGRESSZUSA ELŐTT A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a Nemzeti Front Központi Bizottságával és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottságával együtt a 122/1975 Zb. számú mezőgazdasági szövetkezeti törvény rendelkezéseivel összhangban 1979. április 9—11-ére Prágába hívta össze az egységes földművesszövetkezetek IX. országos kongresszusát. Az efsz-ek IX. kongresszusát a CSKP történelmi jelentőségű IX. kongresszusának 30. évfordulója idejében tartják meg. A CSKP 1949-ben megtartott IX. kongresszusának kimagasló jelentősége épen az, hogy itt tűzték ki falvaink szocialista átépítésének fő irányvonalát. Ezért az efsz-ek IX. kongresszusán értékelik mindazokat a politikai, gazdasági és társadalmi változásokat, elért eredményeket, amelyeket a szocialista mezőgazdaság kiépítésének harmincesztendős időszakában valósítottunk meg. Mindezek az eredmények a lenini szövetkezeti gondolat érvényét, erejét és életképességét igazolják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság feltételei között. A kongresszus egyszersmind értékeli a munkás-paraszt szövetség jelentőségét is, amely hazánk népi hatalmának alapját képezi. Ez a kongresszus méri fel a CSKP XV. kongresszusa határozatainak, a CSKP KB 1975. évi októberi plenáris ülésén hozott és a mezőgazdaságra vonatkozó határozatok, valamint az efsz-ek VIII. országos kongresszusán kitűzött célok teljesítését, megvalósítását. Egyúttal olyan intézkedések megtételét tárgyalja meg, amelyek elősegítik a CSKP XV. kongresszusának a mezőgazdaság fejlesztését célMiről tárgyal majd a IX. kongresszus? zó határozatainak, a hatodik ötéves tervidőszak 1979—80-as esztendeire kitűzött feladatainak maradéktalan valóra váltását is. Természetesen e kongresszuson tárgyalják majd meg a mezőgazdaság legidőszerűbb kérdéseit és szocialista mezőgazdaságunk általános továbbfejlesztését előmozdító megoldások összességét is. Kétségtelen, hogy ez a kongresszus értékeli a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének eddig végzett tevékenységét és kitűzi munkájának további programját a CSKP XV. kongresszusán kidolgozott és a szövetkezeti mezőgazdasági mozgalom fejlődését elősegítő, a szövetkezeti parasztság osztályát megalapozó elképzelésekkel összhangban a nagyüzemi mezőgazdaság átépítésének és a mezőgazdasági termelés ipari szintre emelésének kérdéseit. Tekintettel arra, hogy a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének alapszabályai szerint az efsz-ek országos kongresszusa egyúttal a Szövetség legfőbb szerve is — mely kongreszszust rendszerint minden öt évben hívják össze és feladata többek között a Szövetség legfőbb szerveinek megválasztása —, az efsz-ek IX. országos kongresszusán választják meg az SZFSZ szövetségi és nemzeti köztársasági szerveit is. A IX. kongresszus előkészítésének időszakában állami szerveink, a Nemzeti Front szervezetei és különösképpen a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége igyekeznek majd odahatni, hogy a kongresszus előkészítése és egész lefolyása nagyméretű kezdeményezést váltson ki, a vállalási mozgalom és a szocialista munkaverseny kibontakozását eredményezze szövetkezeteink tagjai, munkaközösségei és egyes szövetkezetek között a CSKP XV. kongresszusán megszabott igényes feladatok maradéktalan teljesítése érdekében. Erre teljes mértékben ki kell használni az 1978—79-e* téli, tenyésznyugalmi időszakot és a kongresszus előtti kampányt egységes földművesszövetkezeteinkben, mezőgazdasági üzemeinkben, valamint a kooperációs társulások keretében mindenekelőtt а a termelési-gazdasági feladatok megoldására kell irányítani. Különösen bírálóén kell felmérni a CSKP XV. kongresszusa határozatainak és a hatodik ötéves tervidőszak 1978—78-as esztendeire kitűzött feladatok teljesítését. Egyben konkrét intézkedéseket kell tenni a helyzet javítására és értékes vállalásokkal segíteni az 1979—8D-as évek feladatainak teljesítését, meggyorsítva a mezőgazdasági termelésnek az egyes üzemek közötti és üzemen belüli összpontosítását, szakosítását és a kooperációs kapcsolatok fejlesztését. E problémakör szerves részét képezik a jutalmazás és az irányítás időszerű kérdései is. A kongresszuson továbbá megvitatják a szocális-gazdasági kérdések komplexumát, mindenekelőtt a mezőgazdasági szövetkezeti törvény rendelkezéseinek hatékonyságát, valamint azt, mennyiben segíti az új mintaalapszabály, a szervezési-, ügyviteli- és munkarend a szövetkezeti nagyüzemi termelés feladatainak teljesítését az ú| termelési-gazdasági adottságok közepette. Beható elemzés tárgyát képezi majd, milyen a tagok munkavállalás-szintje, hogyan változott meg a szövetkezeti földművesek gondolkodásmódja és életstílusa, hogyan sikerült teljesíteni a nevelés, valamint a szövetkezeti tagok társadalmi-gazdasági kérdéseinek megoldása terén kitűzött célokat. A vitában szóba kerül majd, hogyan irányították a dolgozók munkakezdeményezését a munka és a termelés minőségi javítására, a tudományos-műszaki vívmányok széles körű alkalmazására, valamint a szövetkezeti földművesek munka- és életfeltételeinek javítására. A kongresszust megelőző vita során két alapfontosságú anyaggal ismerkedhet meg az efsz-ek tagsága: 1. A termelési-gazdasági problémákkal foglalkozó dokumentummal, mely röviden összefoglaja a CSKP XV, kongresszusán a mezőgazdaság számára megszabott feladatokat, valamint az 1979—80-as esztendőkben e feladatok megvalósítását elősegítő intézkedéseket. 2. Egy további vitaanyag, melynek társadalmi-gazdasági jellege lesz, a dolgozók kezdeményezését, a szövetkezeti földművesek szociális problémáit és társadalmi életének kibontakozását érintő kérdések komplexumával foglalkozik. A gyümölcsöző vita kibontakoztatása céljából központi és járási szinten megszervezik a kongresszus előtti kampányt irányító albizottságokat, amalyek ezt a munkát a mezőgazdaságot irányító állami szervek és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége szerveinek közvetlen szervező munkájára támaszkodva végzik az említettek aktíváinak és dolgozóinak legnagyobb mértékű bevonásával. A szövetkezetekben és az egyes munkaközösségekben a kongresszus előtti vitát a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége az illető efsz vezetőivel szorosan együttműködve szervezi meg. Dr. MICHAL ÖURDIAK, az SZFSZ Szlovákiai Központi Bizottságának dolgozója A szakácsművészetet népszerűsítette A Galántat Jednota Fogyasztási Szövetkezet magyarkonyha-hetet rendezett 1978. október 10-tól 15-ig a trsticei (Nádszeg) Kis Duna vendéglőben. Magyar ételkülönlegességek — többek között a hal-, a baromfi- és vadasételek — közül válogathattak a vendégek. A halételek között ott szerepelt a halászlé, a paprikás ponty, roston sült pisztráng stb. A baromfi- és vadasételek közül szarvasszelet magyarosan, rántott csirke, vadasbográcsgulyás szerepelt az étlapon. A frissen sültek közül budapesti bélszín, kétszemélyes „Pokol-pincetál“, a rántott libamáj, sertésborda hentes módra és sok más finom ételben válogathattak a vendégek. Az ételek fogyasztása után nem hiányoztak a kiváló magyar borok sem. Az étlap összeállítása és az ételek elkészítése a Székesfehérvárról érkezett főszakács — Kertészné — munkáját, tudását dicséri, s nem utolsósorban köszönetét érdemelnek mindazok, akik ennek az akciónak a megrendezésén fáradoztak. Ugyanígy köszönet illeti a szakácsokat és az ügyes pincéreket az előzékeny kiszolgálásért. ■ GYŐRI ÍREN Szem előtt tartva a holnap fokozott elvárásait is... Hála a termelőerők egyre fokozottabb méretű'összpontosításának, a CSKP helyes mezőgazdaság-politikájának, manapság már alig-alig hallunk gazdaságilag Ingatag, gyönge szövetkezetekről. Ez mindenképpen pozitív előrelépés. Még akkor is, ha az egy-két éves lábadozó időszakot hozzávesszük, ami nem jellemző valamennyi „összeházasodásra“. Viszont, emberi oldalát tekintve, igen nagy előnye: kiegyensúlyozottabb a közös gazdaságok dolgozóiról való sokoldalú gondoskodás. Betömődött, elapadt a sok nézeteltérés, panasz kútforrása. Vágyig, több pénz jut a dolgozók szellemi felemelkedésére, egészségvédelmére, erőfelfrissítésére, az egykori szövetkezetalapítók, a nyugdíjasok szociális támogatására, a fiatal szakemberek lakásproblémáinak megoldására, és így tovább ... Most már az a legfőbb kérdés, vajon jól sáfárkodnak-e a szociális-kulturális alap pénzeszközeivel, vagy rosszul? Érvényesül-e az észszerűség és céltudatosság? Összekötik-e a kellemeset a hasznossal? A gemeri (Sajógömör) Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója Efsz tagjainak, úgy hisszük, nemigen lehet oku'k panaszra. Ebben a 3743 hektáros mezőgazdasági nagyüzemben évente mintegy negyedmillió koronát fordítanak szociális-kulturális Igények kielégítésére. Vegyük hát sorjába. Bár a rendelkezésre álló pénz jelentős hányadát a felnőtt- és gyermeküdültetés meríti ki, azért jut más, ugyancsak fontos dolgokra is. Kül- és belföldi üdülésen például hatvan felnőtt, s húszegynéhány gyermek vett részt. Üdültetési lehetőségeiket bővíti, hogy csereüdültetési megállapodást ikötöttek magyarországi termelőszövetkezettel, így azután ők, mármint a gömöriek lubickolhatnak a híres-neves hajdúszoboszlói gyógyfürdő vizében, megtekinthetik az egykori cívisek városát, Debrecent. A magyarországiak viszont, ugyancsak egy hetet tölthetnek hazánkban, megtekinthetik a Magas-Tátra természeti szépségeit, a főbb városok történelmi-kulturális műemlékeit, nevezetességeit. Ide tartozik még, hogy a gömöri szövetkezet gépjavítói és adminisztratív dolgozói jutalomkiránduláson vehettek részt az idén Egerben, a dohánytermesztő brigádtagok meg egy szlovákiai körúton vettek részt, útbaejtve a Magas-Tátrát is. Valahányan élményeikkel gazdagodva, friss erőt gyűjtve tértek vissza, azzal a szilárd elhatározással, hogy az elkövetkező hónapokban, években is élenjárói maradnák a termelésnek, a társadalmi munkának, hogy további esélyük legyen újabb jutalomkiréndulásra. Szociális vívmányuk: az üzemi étkezdéjük. A kiadós, jóízű ebéd árának csaknem a felét a szövetkezet téríti meg. Tehát érdemes a tagoknak ezt a lehetőséget is kihasználni. Megbecsülik elődeiket, a munkában megfáradt, idős embertársaikat, akik a jólét alapjait rakták le: évente nem kevesebb, mint 80 ezer koronát fordítanak nyugdíjjáradék kiegészítésére, ami egy főre mintegy 120—150 koronát jelent. Azok, akik arra a legjobban rászorulnak, évente négyen-öten gyógyfürdői beutalót kapnak, hogy megrokkant egészségi állapotuk helyrebillenjen. Az évi egyszeri kötelező orvosi vizsgálat is a tagok egészségvédelmét szolgálja. Ide kívánkozik még az is, hogy a szövetkezet fiataljai, ha egybekelnek, összeházasodnak, 3—3 ezer korona nászajándékban részesülnek. Ez ugyancsak a fiatalok megbecsülését kifejező, szép gesztus a közös gazdaság részéről. Magától értetődő, hogy a vezetőség megkülönböztetett figyelmet fordít a dolgozók szakmai-politikai ismereteinek rendszeres gyarapítására. E célból járatja — névre szólóan — a 180 Szabad Földművest, valamint más újságokat. A téli oktatási idényben körülbelül 65—70 fő rendszeresen látogatja a szövetkezeti, vagyis üzemi iskolát, a tévéiskolát is beleértve. Ezenkívül az egyes termelési ágazatok dolgozói — főleg az állatgondozók — rövidebb szaktanfolyamok keretében újítják fel szakismereteiket, bővítik tudásukat. Azt tartja a szólásmondás: Nemcsak kenyérrel él az ember... Hát a gömöriek is élnek a szövetkezet nyújtotta művelődési-kulturálódási lehetőségekkel: rendszeresen részt vesznek az évente sorra kerülő országos kulturális rendezvényeken (Komárom, Zseliz, Gombaszög), megtekintik a kassai Thálía Színpad előadását a szomszédos Gömörpanyiton. Látókörüket bővítő lehetőségek még: az ugyancsak országos jelentőségű kiállítások megtekintése. Sokat tanulnak egy-egy jól előkészített, megszervezett és lebonyolított tanulmányúton. Az előző években például a magyarországi Karancslapujtői Mgtsz-ben tanulmányozhatták a gyümölcstermesztést, mintegy húszán folytathattak értékes, hpsznos tapasztalatcserét. Ez év októberében kerítettek sort egy újabb tanulmányút lebonyolítására. Ezúttal nem külföldre mentek, hanem a csehországi híres sluSovicei szövetkezetbe, ahol a szövetkezet jól bevált — a nitrai AGROKOMPLEX 78 kiállításon is népszerűsített — szervezési, irányítási módszereit tanulmányozhatták, eredményesen. Az elmondottakból világosan kitűnik, a gömöri szövetkezetben eléggé jól sáfárkodnak a szociáliskulturális alap pénzeszközeivel. Arra fordítják, amire a legjobban szükséges — a példás szövetkezeti gazda gondosságával, ésszerűségével és célszerűségével a holnap fokozott elvárásait is szem előtt tartva.- (kovács) Az eredményekhez vezető utat választották Azt hiszem, nyomdafestéket érdemel amit már az évek hosszú során Perín-Chým (Perény-Hím) község helyi nemzeti . bizottsága a mezőgazdasági munkák folyamatos elvégzése érdekében tesz. Természetesnek tartjuk, hogy az aratási és az őszi mezőgazdasági munkák elvégzése társadalmi feladat és kötelesség is egyaránt, tehát ezekben szükség szerint mindenkinek részesülnie kell. A dolgokat más szemszögből ítélve viszont nem teljesen reális, hogy a nemzetgazdaság egyéb ágazataiból rendszeresen sok gyalogerőt, de gépi erőt is elvonunk a mezőgazdaságba, habár feladataik igényesek. így erősítik ugyan a mezőgazdaságot, de gyengítik a saját üzemüket. Ez alól nem kivétel a Košicevidéki járás sem, ahol szintén a szalma betakarítására, a gabona tisztítására, a zöldség, a krumpli, a cukorrépa, a kukorica betakarítására és a szőlőszüretre csaknem minden éven a brigádosok ezreit és a gépek százait veszik igénybe. Igen jóleső érzés ilyen helyzetben arról számolni be, hogy vannak fehér varjak is. Ezek közé sorolható éppen Nagy Ferenc, A szövetkezet és a a Perény-Híml község lakosságá-Helyi Nemzeti nak együttes erőfe-Btzottság elnöke, szítésével mind szebb eredményeket érnek el. Ebben komoly munkát vállal Mikuláš Tarnőczi, a hnb titkára. a Perény-Hfmi Efsz, mely az egész éven át nincs idegen brigádosokra rászorulva. Feladatait mindig az elsők között végzi el a község lakosságának nagyszerű hozzájárulásával. Ez az, ami másutt hiányzik. Sok helyütt a tagság se teljes számmal és a község lakosai is csak elvétve kapcsolódnak be a mezőgazdaság munkájába. Valahogyan a mezőgazdasági üzemek vezetősége is inkább az iskolákhoz és a városi dolgozókhoz folyamodik segítségért, mintsem hogy a hnb útján a helyi tartalékokat mozgósítanák. Nem ritka jelenség, hogy a falusi efsz-tagok és a lakosok is a kerületi székhely piacán bocsátják áruba portékájukat, zöldséget, gyümölcsöt és helyettük a nagyolvasztóból, az építkezésekről a munkások, a kórházakból az orvosok és egyéb üzemek alkalmazottai, vagy a diákok dolgoznak az efsz-ben. Hogyan sikerült hát Perény-Hímben száznyolcvantokos fordulatot elérni? Dicséret az efsz vezetőségének, melynek élén K1SKENDY FERENC mérnök áll, hogy minden munka megszervezésekor és elvégzésekor elsősorban csakis a szövetkezeti tagsággal számol. Van ennek anyagi háttere is, hiszen ha a munkát a tagság végzi, akkor az érte járó jutalom is a tagságé, tehát nagyobb a kereseti lehetőség. Ha viszont a munkákat mások végzik, akkor a kitermelt javak egyrészének az értékét is elviszik, s így a tagságnak bizony kevesebb jut. Nagyon egyszerű, de átgondolt matematika ez — amire sajnos még mindenütt nem jöttek rá. Azonban, ha a rendkívüli időjárás miatt a tagság minden munkát agrotechnikai határidőben nem tud elvégezni, akkor a helyi lakosok jönnek segítségükre. Erre a hnb nem karhatalommal kényszeríti őket. A képviselők jó tömegpolitikai és szervezői munkájának meggyőző hatásával ér el eredményt. Ez a hnb képes az évnek bármelyik időszakában elegendő számú munkaerőt beszervezni a helyi lakosokból, így az efsz már évek óta idegen munkaerőt nem ismer. Igaz, a polgárok az esetleges segítséggel már számolnak. Amikor a mezőgazdasági munkák elvégzésére külső segítség igénybevételét latolgatják, sokszor említik, hogy minden üzemből erre fel lehet használni az adminisztratív dolgozókat, hiszen ők nem hatnak közvetlenül a termelésre. Nem vitás, ez így igaz. Azonban az állami gazdaságból, a sző-, vetkezetből, ahol helyenként már hatvan-hetven irányító, szervező és adminisztrációt végző személy van, a saját gazdaságukba egy szombatot vagy vasárnapot nem áldoznak mondjuk a cukorrépa vagy a krumpli betakarítására. Igen érdekes jelenség, vagy ez rájuk nem vonatkozik. Igaz, a Perény- Hími Efsz-re ez nem jellemző s éppen ebben rejlik a titok nyitja. Mert ha a helyzet úgy kívánja, akkor a cukorrépa betakarításához az első sorokban ott látjuk az elnököt a családjával, az alelnököt, a mezőgazdászt, zootechnikus, ökonómust, számvivőt, a hnb elnökét, titkárát, a kommunistákat, képviselőket. Éppen itt van a nagy munkaerőtartalék, amit bizony ideje volna mindenütt kihasználni. A Perény-Hími Hnb élén NAGY FERENC elnök áll, aki a kerületi nemzeti bizottság képviselője is, a szövetkezetben pedig csoportvezető. A függetlenített hnb-titkári tisztséget pedig Mikulás Tarnőczi tölti be. Vezetésük alatt a hnb nagy gondot fordít az efsz fejlődésére. A szövetkezet is segíti a község fejlődését, a választási program megvalósítását. Tavaly például százhatvanezer korona értékű segítséggel, ez évben pedig százhatvanötezer korona értékkel járul hozzá a község arculatának változásához. Az eredményekhez vezető utat választották. Az őszi munkáikat agrotechnikai határidőben végzik el, javában folyik a cukorrépa és silókukorica betakarítása, de az ősziek vetése is. Három műszakban dolgozik a szárító s minden hektár silóra termesztett kukoricából ötven mázsa takarmánylisztet készítenek. A választási feladat legfontosabb pontját e hetekben teljesítik, s így a közös összefogással épült több célú épületet ez év december 17-én, a község felszabadulásának harmincnegyedik 6vfordulőján átadják rendeltetésének. Hát így néz ki a helyzet Perény- Hímben, amely — JÄN ŠPAK mérnöknek, a jnb elnökének megállapítása szerint — követendő példa lehetne a járás minden mezőgazdasági üzeme és a nemzeti bizottságok számára. IVÄN SÁDOR
