Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-11-04 / 44. szám

W78. mmmilmr 4 .SZABAD FÖLDMŰVES. A Téli Palotát Adamec Rudolf elv tára élménybeszámolón. ADAMEC RUDOLF, a veterán kom­munista nemcsak szűkebb pátriájában, Sereden, hanem az egész galántai já­rásban közismert, nagy hírnévnek és népszerűségnek örvend. A 85 éves pártharcos gyakran ellátogat iskolák­ba, üzemekbe, s hallgatóival megoszt­ja a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom idején szerzett élményeit. Ér­deklődéssel hallgatják eredeti beszá­molóit, hisz a járásban már csak ő van életben azok közül, akik szemé­lyesen ismerték Lenint, részt vettek a Téli Palota ostromában és elfoglalásá­ban. Adamec elvtárs géplakatosnak ta­nult ki. Az első világháborúban az orosz fronton harcolt, fogságba esett, s amikor kitört az Októberi Forrada­lom, szolgálatába állt. Erezte, tudta, hol a helye. A fiatal munkás öntuda­tos párttaggá érett. Már 1919-ben be­lépett a bolsevik pártba. Az orosz pro­letariátus győzelme után hazatért és itthon harcolt tovább a szocialista forradalom eszméiért. 1930-ban egyi­ke volt a Szovjetbarátok Szövetsége alapító tagjainak. A burzsoá köztársa­ság csendőrei elég sokat zaklatták. Igazán szabadnak csak a második vi­lágháború után érezhette magát. Érdemeit számtalan kitüntetéssel méltányolták. Így elnyerte a szovjet Vörös Csillag Érdemrendet, a Munka­­érdemrendet és vagy húsz más kitün­tetést kapott. A Galántai járási Pártbizottság rend­szeresen meghívja ünnepi üléseire, a jubileumi ünnepségekre Adamec elv­­társat, aki gyakori vendége a CSSZBSZ járási bizottságának és szívesen meg­örökíti forradalmi élményeit. KRAjCSOVICS FERDINAND •0 Asz volt akkor is. Enyhe szél ** kergette a kék égen a tejfehér felhőket és fodrozta a Moszkva folyó tükrét. A Kreml kőcsipkés bástyái kö­rül galambok játszadoztak a terebé­lyes fák lassan rozsdabarna színt öltő lombjain. Élénk volt az élet a szovjet főváros központi terén, a Vörös téren, az egész ország szívében. Sütött a nap, az emberek könnyű kabátban mentek dolgukra. A GUM nagyáruház és a Lenin Mözeum környékén turisták né­zelődtek és fényképeztek. A Kreml falain belül, a Legfelsőbb Tanács épületének zöld kupolája fö­lött lángvörös selyemzászló lengett, a Szpasszkij-torony fölött meg a Nagy Október rubincsillaga ragyogott. Im­már 61 éve tündököl, és fénye évről évre erősebb. Apám, a volt hadifogoly emlegette, hogy november hetedike világrengető ünnep, mert 1917-ben Pé­­tervár egén ekkor gyűlt ki az elnyo­mottak első vörös vezérlő csillaga. Ma is hirdeti, hogy itt a világ közepe. Mint a céljához ért messzi vándor, úgy álltam ott, a Vörös téren. Kisebb­nek tűnik, mint olvasmányélmények alapján elképzeltem, csak amikor vé­gigmegyek rajta, akkor döbbenek rá, hisz e téren elfér az egész világ. Tör­ténelem itt minden kő. Régi és új tör­ténelem. A megilletődöttségtő! szorongva lépek be megannyi látogatóval a Lenin Mauzóleumba, hogy fejet hajt­sak a nagy forradalmár emléke előtt. Különös érzéssel kilépve, odakinn a gondolatok özöne zúdul rám. Egy baj­szos öreg bácsiban azt az- októberi kiskatonát vélem felfedezni, aki a for­radalom éjszakáján őrt állt az egyik Névahídnál s forradalmi éberségében még Lenint is igazoltatta. Ki tudja, Ahol a N hányán jártak már itt? Az emberkígyö ugyanis már évtizedek óta, télen-nyá­­ron, melegben, fagyban, hóban, szél­ben türelmesen várakozik a Vörös té­ren, hogy tiszteletét rója lé a nagy eszme és megvalósítója előtt. Soha nem fogy a tömeg, a koszorú, a virág a mauzóleum előtt. Itt érezni, hogyan öröklődik nemzedékről nemzedékre a nagy tisztelet a forradalom vezére, s általában az idősebbek iránt. yugalom és kiegyensúlyozott életritmus jellemzi az őszi Moszkvát. Az ember be sem tud telni a látottakkal. Tiszta, üdítő környezet — a világváros területének több mint harmadrészén, 24 ezer hektáron erdő­­parkok és ligetek terülnek el, s a jő levegő tömegesen vonzza sétára a moszkvaiakat. Do jóleső érzés a hosz­­szú Gorkij sugárúton vagy a Szokol­­nyiki parkban a barátságos moszk­vaiak között járkálni, akik mindenkor készségesen útbaigazítják az idegene­ket. Szemet gyönyörködtető látkép tárul elénk a Leninhegyről, a negyedszáza­dos fennállását ünneplő Lomonoszov Egyetem épületéről. Gyorsfelvonóval egy szempillantás alatt fenn vagyunk a 26. emeleten, innen pedig egyenesen rálátunk az osztankinoi televíziós adó­állomás 534 méter magas tornyára, amely a világ legmagasabb építményé­nek számít. A látóhatáron feltűnik az állandó szovjet népgazdasági kiállítás, a Kreml, a Vörös tér, a Rosszija szál­ló, a Marx sugárút, a jellegzetes KGST- palota a körülöttük elterülő parkok­kal, városrészekkel, új lakónegyedek­kel. Moszkva — több mint nyolcmillió ember otthona. Ha Párizs egykor a fények városa volt, akkor helyét napjainkban Moszk­va foglalta el. A fényáradat parttalan tenger, ameddig csak a szem ellát a tv-torony kilátójából. Hová özönlik ilyenkor, az esti Moszkvában a belát­hatatlan tömeg? Ott hömpölyög a bul­várokon, sugárutakon, a bőven ellátott áruházakban, színházak és mozik vá­rócsarnokaiban, szórakozóhelyeken, a gombamódra szaporodó új lakások ba­rátságos fényű ablakai mögött... Mikor is kezdődött? Immár 61 éve, amikor az Auróra ágyúlövései meg­­reszkettették az egész világot és vissz­hangjuk hozzánk is eljutott... Aki Moszkvában járt, érezhette, va­lóban itt dobog a kommunizmus szíve. Egész életre szóló emlékekkel és él­ményekkel lett gazdagabb. A saját szemével győződhetett meg arról, hogy felépült és tovább erősödik az új vi­lág, a szocializmus és a kommunizmus világa. A „druzsba“, barátság sokat jelentő szó, nemcsak emléktárgyak, jelvények örökítik meg, hanem főként benn él szívünkben. KANIZSA ISTVÁN A mannheimi felsorakozás Az NKP új programja A hős város tudományos alapja Marx, Engels és Lenin tanítása. A háromnapos kongresszus végén Ismét Herbert Miest választották az NKP elnökévé, Hermann Gautiert pe­­lig alelnökévé. »• * A nagy munkásmozgalmi múltú Mannheimben nemrégen kongresszust tartott a Német Kommunista Párt. A kongresszuson a meghívott vendégek mellett jelen voltak 54 testvérpárt és külföldi haladó mozgalmak képvise­lői. Az SZKP küldöttségét Mihail Zim­­janyin. a KB titkára, a CSKP küldött­ségét Miloš Jakeš elvtárs, a KB tit­kára vezette. A párt elnökségének beszámolójá­ban Herbert Mies, az NKP elnöke behatóan megvilágította a párt új programját, a nemzetközi helyzetet, a dolgozók vívmányainak védelmét, a tőkés' társadalom fejlődésének ha­tárait, a demokratikus jogok védel­méért folyó harcot és a párt előtt álló feladatokat. — Programunk annak eredménye, hogy Marx, Engels, Lenin tanait alko­­tóan alkalmaztuk korunk alapvető kérdéseire, országunk konkrét viszo­nyaira. A cél a munkásosztály eddigi vívmányainak megvédése, és a mono­póliumok hatalmának visszaszorítása a munkásosztály akcióegységének és a demokratikus erők szövetségének létrehozásával, — hangoztatta Mies pártelnök. A nemzetközi helyzet alakulását értékelve rámutatott, hogy az meg­erősítette a bonni pártkongresszus tételét,: korunk döntő kérdése a há­ború vagy béke kérdése. Az NKP tevékenységével hozzájárult a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséhez, a nem­zetközi enyhülési folyamat folytatá­sához és ahhoz, hogy a politikai eny­hülést katonai enyhülés egészítse ic\ Politikánk az volt és az is marad, hogy támogatjuk más pártoknak és a szövetségi kormánynak az enyhülés megszilárdítására tett minden lépését. A NATO vezetőinek 1978 májusi dön­tése, hogy az amúgy is igen magas fegyverkezési költségeket a követke­ző tizenöt év alatt további száz mil­liárd dollárral növelik, nemcsak a háborús veszélyt fokozza, hanem óriási anyagi eszközöket von el a dolgozók anyagi és szociális jólété­nek alapjaiból. A NATO továbbá arra törekszik, hogy összeesküvést szőjön a maóista pekingi vezetőkkel. A kül­politikai helyzetelemzéssel kapcsolat­Párttitkárok értekezlete október végén emlékezünk meg г második világháború egyik nagy ese ményéről: Kijev, az ukrán főváros fel szabadulásának 35. évfordulójáról. E; csehszlovák szempontból Is nevezetes hisz a felszabadító harcokban Ludvíi Svoboda vezényletével az első önáll( csehszlovák dandár is részt vett. Ukrajna megszállásának nagy jelen tőséget tulajdonítottak a hitleristái terveiben. A hídfő szerepét játszó Ki jev elfoglalásától remélték, hogy meg nyílik az út Ukrajna iparközpontjai hoz, majd a kaukázusi és tovább olajmezőkhöz. Ukrajna egész népe összefogott i támadók ellen, öregek és fiatalok je lentkeztek a védelmi vonalak kiépíté sére, 200 ezer önkéntes pedig kikül dósét kérte a frontra. A hitlerista „déli hadsereg“ pa rancsnokságának az a terve, hogy nyugati .irányú támadással foglalja e a várost, meghiúsult. Ezután az ellen' ség a város bekerítésére törekedett Szeptember derekán ez valóban be is következett. Bár a szovjet harcosol kimerültén is kitartóan védekeztek visszavonulásra kényszerültek s az el lenségnek sikerült áttörnie a védelmi vonalat. A Vörös Hadsereg 1941-ben két és fél hónapig védte a várost, a hitleris­ták cs^k 74 napig tartó nehéz harc után foglalták el Kijevet, óriási vesz­teségek árán. A harcokban a hitlerista hadsereg 100 ezer katonát, több száz tankot és repülőgépet vesztett. Na­gyon fontos volt azonban, hogy a Vö­rös Hadsereg ebben az irányban fel­tartóztatta a német hadsereg erős egységeit. Ennek nagy hadászati je­lentősége volt az általános hadihely­zet szempontjából. A Kijevért folyta­tott harcok két hónapig akadályozták a fasiszta erők Moszkva irányában folytatott támadását. Ezzel sok idüt és erőt vesztettek és villámháborús ter­veik itt szenvedték az első komoly törést. Kijev fasiszta megszállása 778 napig — 1943. november 6-ig tartott. Ezen a napon — éppen a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordulóján -­­fogadta a város sokat szenvedett la­kossága, a felszabadító csapatokat. A város felszabadításáért folytatott harcokban részt vett az első cseh­szlovák dandár is. Sikeres haditettei­kért katonáit és parancsnokát a Szu­­vorov-érdemrenddel tüntették ki. So­chor hadnagy és Tesárik alhadnagy a Szovjetunió Hőse lett. Moszkvában a nagy eseményt tüzérségi dísztűzzel üdvözölték. „Kijev felszabadítása Csehszlovákia szabadságának előhírnöke volt — bol­dog jövőnk szimbóluma, a nagy orosz néppel való testvériségünk jelképe“ — így értékelte a kijevi harcok jelentő­ségét Sverma elvtárs, a CSKP moszk­vai vezetőségének tagja. JÄN MICATEK alezredes «4vww\\w\va\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w.Vvw NWWVNMNOeNIJ A VÉSZJÓSLÓ „KIGYÖBÜVÖLÖ“ © A Pentagon un­szolására Carter el­nök elrendelte a neutronbomba al­katrészeinek gyár­tásét, ami világ­szerte nagy felhá­borodást és tiltako­zást váltott ki. (Borisz Jefimov rajza.) I I ülésezett a Varsói Szerződés katonai tanácsa A múlt héten Budapesten tanács­koztak a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai központi bi­zottságainak pértszervezési kérdések­kel foglalkozó titkárai. Vélemény- és tapasztalatcserét folytattak a kommu­nista és munkáspártok, a társadalmi szervezetek helyéről, szerepéről a szo­cializmus politikai rendszerében. Cseh­szlovákia Kommunista Pártját a ta­nácskozáson Mikulá* Benő, a KB tit­kára képviselte. A találkozó elvtársi és baráti lég­körben zajlott le. A tanácskozás befe­jeztével a vendéglátó MSZMP Közpon­ti Bizottsága a küldöttségek tisztele­tére díszebédet adott. A tanácskozáson részt vett küldött­ségek vezetőit Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is fogadta. A budapesti találkozó megerősítette: A kommunista és munkáspártok ■ marxizmus-leninizmus alapelveinek alkotó érvényesítésével minden egyes ország sajátos feltételei között, nem­zeti és internacionalista kötelességü­ket teljesítik, és hozzájárulnak a szo­cializmus világpozícíöinak erősödésé­hez. A múlt héten Berlinben ülésezett a Varsói Szerződés tagállamainak kato­nai tanácsa. A tanácskozáson a tanács bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK-beli, román és szovjet tagjai vet­tek részt. Az ülésen VIKTOR KULIKOV marsall, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka elnökölt. KARL-HEINZ HOFFMANN hadsereg­tábornok, az NDK nemzetvédelmi mi­nisztere a vendéglátó tagállam nevé­ben üdvözölte a tanácskozás részve­vőit, annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a katonai tanács ülése erősíteni fogja a szövetséges szocia­lista országok hadseregeinek együtt­működését, s növeli védelmi erejüket és készenlétüket. A katonai tanács megvizsgálta az egyesített fegyveres erők tevékenysé­gének időszerű kérdéseit és széles kö­rű véleménycsere alapján egyeztetett ajánlásokat fogadott el. A katonai ta­nács ülése a barátság, a szoros együtt­működés és kölcsönös megértés szel­lemében zajlott le. Anasztasz Mikojan emlékére Anasztasz Ivanovics Mikojan, az SZKP egyik legrégibb tagja 83 éves korában, hosszú súlyos betegség után elhúnyt. Forradalmi tevékenységét fiatalon, még a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom előtt kezdte. 1923-tó! tagja volt a párt Központi Bizottságá­nak, 1935-től 1966-ig pedig a Politikai Bizottságnak. Fontos vezető poszto­kon dolgozott, 1974-ig á Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tag­jaként működött. Mikojan elvtársat a moszkvai novo­­gyevicsi temetőben helyezték örök nyugalomra. A temetésen Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és más szovjet vezetők, valamint a gyászoló tömegek ezrei vettek részt. \ ban Herbert Mies arra a megállapl tásra jutott, hogy az NSZK-nak ki egyensúlyozott külpolitikára van szüksége, - amely mentes minder nagyhatalmi törekvéstől. Nyugaton é: Keleten minden állammal jó kapcso latra van szükségünk, — hangoztatta A belpolitikai helyzetet elemezve a beszámoló a gazdasági feltételek bői, a nagytőkések ama törekvéséből indult ki, hogy a gazdasági válság terheit a dolgozókra hárítsák át. A kommunisták támogatják a szakszer­vezeteknek azt az álláspontját,- hogy a dolgozók munkához való. jogát te­kintsék a legalapvetőbb emberi jog­nak éa álljanak ki védelmében. A beszámoló a továbbiakban az ál­lampolgárok demokratikus jogainak a védelmével foglalkozott. Ezeket az utóbbi időben a „terrorizmus elleni harc“ címén hozott számos törvény korlátozza. Ezek olyan politikai lég­kört teremtenek, amely hosszú távon a szociáldemokráciának is árt, s csak­is a jobboldalnak használ. A beszámolóban a párt követeli a haladó politikai pártokkal szembeni negkülönböztetés hatálytalanítását, továbbá áz elburjánzó neonáci propa­ganda és újfasiszta szervezkedés be­tiltását. A beszámoló foglalkozott még a pártépítés és a párt tömegbefolyásá­­rak kérdéseivel. Végezetül megerő­sítette a párt marxista-leninista in­ternacionalista irányvonalát. „Viszonyunk az SZKP-hoz baráti és malomteljes, és az is marad. Ez igyanúgy érdeke a szövetségi köz­­ársaság dolgozóinak, mint a nemzet­közi munkásmozgalomnak. A Szovjet­unió a társadalmi haladás fő ereje i világon. Aki a Szovjetunió ellen ordul, az elkerülhetetlenül a vesz esek utcájába jut — hangoztatta a beszámoló. A kongresszuson elfogadott új párt­­brogram kimondja, hogy a Német Kommunista Párt az NSZK alkotmá­­lyának alapján áll, elismeri annak iemokratikus elveit. A párt célja, rogy megteremtse a munkásosztály ikcióegységét és széles szövetséget ilkosson a monopoltöke által kizsák­­nányolt, elnyomott néprétegekkel. A bárt politikai Iránytűje, politikájának

Next

/
Thumbnails
Contents