Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-11-04 / 44. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. november 4. fiz évforduló légkörében ülésezett a Szövetségi Gyűlés ALOIS INDRA elvtárs méltatta a köztársaság megalakuló* sónak 60. és az államszövetség létrejöttének 10. évfordulóját > Ä Szövetségi Gyűlés két kamarája a múlt héten megtartotta 9. együttes ülését. Alois Indra elvtárs, a Szövet­ségi Gyűlés elnöke a tanácskozások megkezdése előtt méltatta a Cseh­szlovák Köztársaság megalakulásának 60. és a csehszlovák államszövetség­ről szóló alkotmánytörvény elfogadá­sának 10. évfordulóját. Hangoztatta: — Az események egyértelműen bi­zonyítják, hogy a nemzeti szabadsá­got és az állami függetlenséget sen­ki sem adományozta népeinknek, ha­nem a cseh és a szlovájt nép, első­sorban a munkásosztály vívta azt ki. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom hatására fokozódott a dolgo­zók szociális és asztályharca. Az orosz bolsevikok példát mutattak az elnyomott népeknek, megmutatták az elnyomás megszüntetésének útját. Sajnos, a csehszlovák állam megala­kulásakor nem valósultak meg. né­peink vágyai. A Köztársaság jelle­géért vívott küzdelemben a burzsoá­zia győzött. A munkásosztály vere­séget szenvedett, mert akkor még nem volt szervezett politikai élcsa­pata, új típusú forradalmi pártja. A burzsoáziának, az első köztársa­ság uralkodó osztályának nincs mi­vel dicsekednie. Nem sikerült meg­oldania a gazdasági és társadalmi problémákat. Az akkori politikai rendszer csak azt bizonyította, hogy a demokrácia a kapitalizmusban csu­pán a burzsoá diktatúra egyik vál­faja. A burzsoá Csehszlovákia nem­zetiségi politikája gyengítette álla­munk belső összetartását, a fasiszta csoportok malmára hajtotta a vizet. A burzsoázia külpolitikájával önálló­ságunk egyik sírásója lett. joggal bírálva az első köztársaság politikai, gazdasági és társadalmi vi­szonyait, egyidejűleg valljuk, hogy Csehszlovákia létrejötte nagy törté­nelmi haladás volt, megvalósult a csehek és szlovákok évszázados vá­gya, hogy közös hazában éljenek. A társadalmi és politikai küzdel­mekben szerzett tapasztalataik foly­tán a kommunistákra hárult a fele­lősség, hogy felvegyék a harcot a német fasizmus és a szlovák kléro­­fasizmus ellen. A nép a kommunis­tákban látta hazánk fasiszta uralom alóli felszabadulásának és államunk boldog jövőjének zálogát. Pártunk megszervezte a nemzeti demokratikus forradalmat, amely később szocialista forradalommá fejlődött. A nép átvet­te a hatalmat, és a társadalom élére a munkásosztály állott. A csehszlo­vák állam megalakulása éta eltelt időszak második felében szerencsés csillagzat, a szocializmus csillagzata alatt élünk. Ezt bizonyltja országunk felvirágzása, a népgazdaság, a mű­veltség és a kultúra fejlődése, az élet­­színvonal emelkedése. A csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény elfogadásá­val tíz évvel ezelőtt megvalósult a CSKP sokéves programja, amely a nemzetiségi politika lenini elveire és a Szovjetunió gazdag gyakorlati ta­pasztalataira épült. Az államszövetsé­get sohasem tekintettük formálisnak: létrejötte szilárd láncszeme volt a két országrész közötti gazdasági és kulturális szintkülönbség kiegyenlítő­dése folyamatának. Tapasztalatainkkal, népünk akara­tával és belpolitikai elveinkkel össz­hangban hazánk biztonságát a Szov­jetunióval és a többi szocialista or­szággal való szövetség szavatolja. Csehszlovákia népe sosem felejti el, hogy a müncheni áruláskor csak a Szovjetunió ajánlotta lel nekünk se­gítségét. Az elmúlt hat évtized tapasztala­tai, főként a szocialista országépítés eredményei alapján joggal állapíthat­juk meg: a kommunista párt vezeté­sével a munkásosztály és szövetsége­sei az ország sokkal jobb gazdáinak bizonyultak, mint a burzsoázia volt. Ezért a mai nemzedéknek az a meg­tisztelő feladat jutott oszályrészül, hogy a mai viszonyok között védel­mezze és továbbfejlessze elődeinek forradalmi hagyatékát — fejezte be beszédét Indra elvtárs. A Szövetségi Gyűlés két kamarája ülésének napirendjén szereplő első pont a jogszemélyek jövedelmének és vagyonának kettős megadóztatását ki­záró, májusban Ulánbátorban aláírt szerződésből kiinduló kormányjavas­lat volt, melyet egyhangúlag elfogad­tak. Ezután jóváhagyták a Kubai Köz­társasággal tavaly aláírt kereskedel­mi és hajózási szerződésre vonatkozó kormányjavaslatot. Ezt követően Bo­­huslav Chűoupek külügyminiszter egy kérdésre adott válaszában a maóísta politika fő jellemvonásait elemezte, melyek közül előtérben vannak a nagyhatalmi törekvések. Mindenki számára világos, hogy végső soron nem Kína és a Sžovjetuniô ellenté­téről van szó, hanem a maóizmus és a szocialista országok politikája kö­zötti alapvető TélVl ellentétekről. El­tökélt szándékunk, hogy a Szovjet­unióval és a többi szocialista testvér­országgal, a világ haladó erőivel szilárd együttműködésben egysége­sen, aktívan és következetesen to­vábbra is szembeszállunk a kínai ve­zetőség veszélyes irányvonalával, és még erőteljesebben harcolunk a vi­lágbéke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért. Ezután Ladislav Šupka beruházás­fejlesztési és műszaki miniszter meg­indokolta a tudományos felfedezések nemzetközi nyilvántartására vonatko­zóan az idén megkötött szerződés ratifikálásával kapcsolatos kormány­­javaslatot, melyet egyhangúlag el Is fogadtak. Az utolsó napirendi pont a Szövet­ségi Gyűlés és két kamarája elnök­ségének tevékenységéről előterjesz­tett jelentés volt. Köztársaságunk megalakulásának 60. évfordulója alkalmából a múlt héten a CSKP Központi Bizottsá­ga, a köztársasági elnök, a Csehszlo­vák Nemzeti Front Központi Bizottsá­ga, a Szövetségi Gyűlés Elnöksége és a szövetségi kormány a prágai vár Spanyol-termében ünnepi gyűlést ren­dezett, amelyen megemlékeztek a nagy évfordulóról. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bi­zottságának főtitkára, köztársasági el­nök megnyitó beszédében így méltatta a nagy eseményt: „A* önálló cseh­szlovák állam megalakulása mérföldkő volt hazánk népeinek életében. Az az­óta eltelt hat évtizedben drámai küz­delmek zajlottak le, s a mai és a jövő nemzedék nagy tanulságokat vonhat le ebből a hat évtizedből.“ Az ünnepi szónok, Ľubomír Štrou­­gal, a CSKP Központi Bizottsága El­nökségének tagja, szövetségi minisz­terelnök beszédében megvilágította a köztársaság megalakulásának körül­ményeit. Szertefoszlatta a hamis le­gendákat, amikor megállapította: „A cseh és a szlovák burzsoázia az álla­mi függetlenség és az önálló állam­ban való egyesülés kérdésével kapcso­latos álláspontját a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméitől be­folyásolt néptömegek növekvő nyomá­sára változtatta meg. Közben kisajá­tította és felhasználta ennek a forra­dalomnak egyik legvonzóbb jelszavát — a nemzeti önrendelkezést.“ A továbbiakban kifejtette, hogy az uralkodó burzsoázia politikája az új köztársaságban a nemzetközi antikqm­­munista koncepció szerves része volt. Hatalompolitikai rendszere ugyan bi­zonyos előbbrelépést jelentett azzal, hogy bővítette az állampolgárok de­mokratikus jogait és szabadságjogait, ez azonban a társadalmi és forradalmi folyamatokkal, a néptömegek kitartó harcával és nyomásával magyaráz­ható. A München előtti köztársaság távol állott az igazi humánus demok­ráciától, bárhogyan is propagáltatta magát. A burzsoázia osztályuralmának egyik formája volt. Beszéde további részében Strougal elvtárs kifejtette, hogy a burzsoázia képtelen volt a társadalmi és nemzeti kérdések megoldására. „A kommunis­ták történelmi érdeme, hogy követ­kezetesen felvetették a nemzetiségi, elsősorban a szlovák kérdés igazságos megoldásnak követelményét, követke­zetesen védelmezték az egységes cseh­szlovák állam gondolatát, amely a ké­sőbbiekben a cseh és a szlovák nép antifasiszta nemzeti felszabadító har­cának egyik fő eszméje lett.“ Rávilágítva a csehszlovák burzsoá-Ünnepi gyűlés Prágában és Bratislavában köztársaságunk megalakulásának 60. évfordulója alkalmából Fordulópont népünk történetében zia helytelen külpolitikai irányvonalá­ra, amellyel az antikommunizmus platformján a nyugati országokhoz kötötte 'köztársaságunk sorsát, azok­hoz a szövetségesekhez, amelyek a döntő pillanatban cserbenhagyták ál­lamunkat, Strougal elvtárs összefog­lalja a fő tanulságokat; „A kommu­nisták álltak a kenyérért, a széles ré­tegek jobb életfeltételeiért vívott osz­tályharc élén; a kommunisták védték a cseh és a szlovák nemzet és a nem­zetiségek dolgozóinak érdekeit a cseh burzsoázia elnyomó politikájával szem­ben; a kommunisták kitartóan köve­telték azoknak a demokratikus elvek­nek következetes megvalósítását, ame­lyek a köztársaság megalakulását kí­sérték; a kommunisták voltak azok, akik akkor, amikor a hitleri fasizmus veszélyeztette köztársaságunkat, bebi­zonyították, hogy köztársaságunk füg­getlenségét csak a világ első szocia. lista országával szilárd szövetségben védhetjük meg, s akik a köztársaság sorsdöntő perceiben igazi hazafiassá­guk tanúbizonyságát adták,“ Strougal elvtárs beszéde további részében szocialista építésünk útját és országépítő sikereinket ecsetelte, kü­lön kiemelve Szlovákia gyors fejlő­dését. A tíz évvel ezelőtt létrejött ál­lamszövetség jelentőségét így dombo­rította iki: „A továbbiakban is követ­kezetesen abból indulunk ki, ami nemzeteinket és nemzetiségeinket egy­máshoz tűzi, ami hozzájárul sokoldalú közeledésünkhöz és szilárdítja egysé­günket. A földeráció fennállásának tíz esztendeje alatt bebizonyította létjo­gosultságát és hasznosságát. Fontos eszköze lett népünk társadalmi és po­­tikai egysége dinamikus fejlesztésé­nek. Az eddigi tapasztalatok arról ta­núskodnak, hogy hazánkban a nemze­tiségi kérdés megoldására vonatkozó lenini alapelvek érvényesítésének ez a legmegfelelőbb formája.“ Beszéde befejező részében minisz­terelnökünk hitet tett a szovjetország iránti barátságunk mellett: „Csehszlo­vákia a szocialista közösség szilárd részeként céltudatosan meghatványoz­za erejét és lehetőségeit. Számunkra az összes testvérországgal való szö­vetség, együttműködés és barátság politikája bevált és örök időkre érvé­nyes alapelv.“ Strougal elvtárs beszé­dét szocialista építésünk távlatainak ecsetelésével fejezte be. Nemzetek ás nemzetiségek közös hazája Bratislavában az SZLKP Központi Bizottsága, a városi és nyugat-szlová­kiai kerületi pártbizottság, a Nemzeti Front Szlovákiai Központi Bizottsága, a Szlovák Nemzeti Tanács, a szlovák kormány és a Nemzeti Front bratislavai városi bizottsága rendezett ünnepsé­get. Jozef Lenártnak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának, az SZLK Központi Bizottsága első titkárá­nak megnyitó beszéde után Viliam Šalgovič elvtárs, az SZNT elnöke e­­meikedett szólásra. Beszédében han­goztatta: „Az új Csehszlovákia a régi félfeudális monarchiához viszonyítva vitathatalanul haladó volt. A dolgozó nép már az első hónapokban kivívta nemzeti, kulturális, művelődési és po­litikai fejlődési lehetőségeit. Ezeket azonban korlátozta a burzsoázia dik­tatúrája. A burzsoázia osztálykorlátai miatt a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságának kérdését sem tudta megbízhatóan rendezni, s ezzel a sze­paratista és nacionalista körök mal­mára hajtotta a vizet“. Politikája kö­vetkeztében került sor a tragikus müncheni eseményekre, a csehszlovák állam erőszakos megszüntetésére. Méltatva a szocialista építőmunká­ban elért sikereinket, megállapította, hogy ezek nemzeteink egységes erő­feszítéseinek köszönhetők. A föderáció folytán létrejöttek a csehszlovákiai nemzetek és nemzetiségek testvéri együttélésének lehető legjobb feltéte­lei a szocialista internacionalizmus el­vei alapján. Előtérben a tudományos-műszaki fejlesztés A Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája a múlt héten megtartott 3. önálló ülésén Ladislav Šupka szövetségi mű­szaki, és beruházásfejlesztési minisz­ter előterjesztése alapján a termé­kek műszaki színvonalának emelését és minőségük javítását célzó intéz­kedéseket vitatott meg. A tanácsko­záson díszvendégként Vladimír Re­mek űrhajós őrnagy is részt vett, továbbá a hivatalos vendégek mellett a szocialista munkabrigádok és a komplex ésszerűsítő brigádok számos tagját hívták meg. Qktóber 23-től 27-lg első ízben ^ rendezték meg Szlovákia fővá­rosában az NDK külkereskedelmi nap­jait. Ezek keretében hasznos szimpó­ziumok, érdekes szakelőadások foly­tak, konkrétan az NDK-ban készült kombájnokkal végzett ésszerű burgo­nya- és takarmány-betakarításról, kő­olajfeldolgozási kérdésekről, újfajta 'kötőgépek különféle alkalmazásáról, automatizálási kérdésekről és techni­káról, vegy- és textilipari újdonságok érvényesítéséről stb. Bratislava első ízben volt ilyen ren­dezvény színhelye, ami örvendetes tény. Azzal is magyarázható, hogy az NDK képviseleti szervei jobban kiterjesztik tájékoztató és propaganda tevékenysé­güket köztársaságunkban, s mégin­­kább azzal, hogy az NDK gazdasági és 'kereskedelmi vállalatai és szervezetei már évek óta hagyományosan jó együttműködést folytatnak szlovákiai üzemekkel és szervezetekkel. A Szovjetuniót követően az NDK a második legnagyobb partnerünk, s ér­vényes ez fordítva is. Jellemző szám­adat: az NDK 1960-bán Csehszlovákiá­val másfél milliárd devizamárka köb kereskedelmi forgalmat bonyolított le, s ez az érték tavaly már közel 8 és fél milliárd márkára nőtt. Partnerünk évente 360—400 hagyományos fajtájú szerszámgépet vásárol tőlünk, ugyan­akkor az idén szállította le az opaval OKP Ostroj üzemnek a Csehszlovákiá nak szánt 350. számjegyvezérlésű esz­tergagépet. Kitűnő az együttműködés a mező­gazdaság terén. Az NDK-től főként ga­bonakombájnokat 'kapunk. A trnavai járásban levő Veseléi Ernst Thälmann Konkrét Efsz kapta tavaly a Csehszlovákiába szállított tízezredik NDK gyártmányú gabonakombájnt. Napjainkban mindinkább a gazdasá­gi és tudományos-műszaki együttmü­­désre tevődött át a hangsúly: erre vo­natkozóan 185 szakosítást és kutatási együttműködéssel kapcsolatos megál­lapodás és.szerződés született. Országaink kölcsönös együttműkö­désükkel több nemzetközi jelentőségű létesítményhez is hozzájárulnak. E téren a csehszlovák—NDK együttmű­ködés legfontosabb területe az olefin­program, főként a plasztikanyagok és a propilén gyártása. A hazánk terüle­tén áthaladó gázvezetéken át szovjet földgázt kap az NDK. Hazánk terüle­tén, konkrétan a Vítkovicef Vasmű­vekben haió-forgattyústengelvek gyár­tásához szükséges kapacitások bővíté­sében, Mimoűban és Polepyben gabo­­nasilő építésében, a kunőícei Új Kohó­ban pedig az egyik acélgyártó részleg berendezésében vesz részt szállítások­kal és szakemberekkel az NDK. Ez az együttműködés egyéb téren is megnyilvánul. Például a Nitrai Mező­­gazdasági Főiskola mellett létrejön az NDK-beli Vortschritt Landmaschi­nen kombinát továbbképző központja. A teltowi VEB Geräte- und Reglerwer­ke, a Kelet-szlovákiai Vasművek part­nerüzeme igen nagy segítséget nyújt a vasmű technológiai folyamatának automatizálásban, automata berende­zéseket szállít a Nové Mesto nad Vá­­hom-i tejipari nagyüzemnek is. A bra­tislavai Elektrotechnikai Művek vál­lalta a brandenburgi Stahl- und Walz­werk üzem drőthengerdéje elektro­technikai berendezésének megtervezé­sét, leszállítását és beszerelését. Így sorolhatnánk tovább a kölcsö­nösen előnyős műszaki és gazdasági együttműködést, mely lényegében az egész szocialista közösség javát ts szolgálja. Egyszersmind a szocialista, gazdasági integráció előnyösségét, életerejét hirdeti, és erősíti azt a mély internacionalista barátságot, mely népeinket az új társadalom meg­valósításáért vívott küzdelemben, az egymással szemben állő két ellentétes társadalmi és gazdasági rendszer tör­ténelmi harcában segíti. LŰRINCZ LÄSZLÖ Ladislav Šupka elvtárs beszédében kidomborította: a CSKP Központi Bi­zottságának határozatai nemegyszer hangsúlyozták, hogy a gépiparban és más ágazatokban a fejlesztésnek nincs alternatívája az üzemek szer­vezési és technológiai korszerűsítésé­nél. Minden esetben mérlegelni kell azonban, mibe kerül és milyen ha­szonnal jár a korszerűsítés. Kiemelte Csehszlovákia részvételét a nemzet­közi munkamegosztásban, a szocia­lista gazdasági integráció program­jában. A nemzetközi együttműködés tudajdonképpen a tudományos-műsza­ki fejlesztés alapja. Emellett a kö­vetkező években a kutatás és a termékváltás belső forrásainak ki­használására, a kutató munka inten­zívvé tételére is nagy gondot keli fordítanunk. Hatékony kapcsolatot kell teremtenünk az alap és kutatás között, jobban ki kell használnunk a felsőoktatási intézmények kapaci­tásait, jobban kell szakosítanunk a kutatást. Az eddiginél jobban kell érvényesítenünk a dolgozók aktivi­tásának és kezdeményezésének ered­ményeit. Az előttünk álló feladatokat Šupka elvtárs így körvonalazta: A CSKP Központi Bizottságának 11. ülésén elhangzott bírálatot arra vo­natkozó felhívásként kell értelmez­nünk, hogy minden belső tartalékot mozgósítsunk a népgazdaság haté­konyságának fokozására. Számítunk a dolgozók kezdeményezésére, a tu­dományos műszaki fejlődést előmoz­dító munkamódszerek alkalmazására. Konkrét politikai nevelő, irányító és szervező munkát kell végeznünk a XV. pártkongresszuson megjelölt nép­gazdaság-fejlesztési feladatok megva­lósítására. ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ❖ ♦♦♦ ❖ ♦♦♦ *1* *♦* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *»* *»* *** *»* *•* *** *** *** *** *** *** *** *** *♦* * Л ats лЛк A méhészet fejlesztéséért JURAJ FERENCIK, az SZMSZ KB titkára és Dr. JOZEF ClZMÄRIK, a Szö­vetség KB elnökségének tagja, a közelmúltban sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat a szövetség két kongresszusa 'közti időszak feladatainak a teljesítéséről. Mindketten hangsúlyozták, hogy a KB az eltelt öt évben ru­galmasan foglalkozott a méhészek érdekeit érintő teendőkkel, egyebek 'kö­zött a növények beporzásának termést növelő jelentőségével, a nagyüzemi méhészet csökkenésének az okaival, a méz és más méhészeti termékek for­galmazásának a kérdéseivel. Napirenden tartották a méhészek politikai és szakmai továbbképzését s az utánpótlás növelését is. Szlovákia alapiskoláiban nem 'kevesebb mint száz­negyven ifjúsági méhészeti kör fejt ki gyümölcsöző tevékenységet. Ehhez a szövetség minden méhészeti körnek ötszáz korona pénzbeli támogatást nyújt, hogy beszerezhesse a legszükségesebb kellékeket. — Szlovákiában az utóbbi négy esztendőben több mint háromszázkilenc­­venezer méhcsaládot számláltak — mondotta beszámolójában Ferenőik elv­társ —, a legutóbbi évben azonban a szocialista szektor állománya több mint kétezer méhcsaláddal csökkent. Ez azt követelné, hogy az illetékesek erre is odafigyeljenek, mert a mézelő méh a növények beporzásával sok­kal nagyobb hasznot biztosít társadalmunknak, mint mézzel és más termé­kekkel. Ezekkel a kérdésekkel az SZMSZ III.'kongresszusán bővebben foglalkoznak, s a jövőben is mindent megtesznek azért, hogy a méhészet tovább fejlőd­hessék. —hai—

Next

/
Thumbnails
Contents