Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-10-28 / 43. szám

1978. október 28, SZABAD FÖLDMŰVES .11 Tervteljesítés a tejüzemben A hűtőipar és a közellátás Nemrég alkal­mam nyílt elbeszél­getni a Nové Zám­­ky-i (Érsekújvár) „Milex“ tejfeldol­gozó üzem igazga­tójával, HUDEC PÁL mérnökkel és KU­­RUCZ KLÁRÁVAL, az üzem tervosztá­lyának vezetőjével az üzem tervtelje­sítéséről. Bár a második negyedévben vál­lalatuk bratislavaiHudec Pál mérnök, vezérigazgatósága az üzem igazgatója a számukra meg­határozott eredeti tervet, ami a tej­­mennyiséget illeti, egymillióötvenezer literrel növelte, félévi tervüket sike­rült 100,1 százalékra teljesíteni. A múlt évi teljesítményükhöz képest 4,3 százalékkal többet teljesítettek az el­ső félévben és ez ötmillió négyszáz­hatvanezer koronás többlet. Szép eredményi Az igazgató elvtárs és a tervosztály vezetője szerényen megjegyzik, hogy augusztusig a módosított és hirtelen felemelt tervet 100,2 százalékra tel­jesítették. Ezt az eredményt az irá­nyítás, a rugalmas és szakszerű üzem­vezetés tette lehetővé. Üzemüket állandóan igyekeznek mind korszerűbb gépekkel felszerel­ni. Az NDK-ból egy teljesen modern tejpasztörizálő gépet és hozzávaló be­rendezést vettek, amelynek a kapaci­tása óránként húszezer literes. — A tej forgalmazása, értékesítése terén sajnos hiányosságok mutatkoz­nak — mondotta Hudec igazgató. — E téren a tervet csak 97,5 százalékra teljesítjük, de még így is a múlt év­hez képest ez két százalékkal több. Ebben a legnagyobb hiba ott rejtőzik, hogy polgártársaink bár a különböző egészségügyi és egyéb lapok cikkei­ből tudomást szereztek mennyire egészséges a tej, mégsem fogyasztják. Az üzletek ebből kifolyólag nem ren­delik meg és nem tudják eladni azt a mennyiséget, amellyel a keresletet ki tudnák elégíteni. Nagyon jó lenne, ha a lakosságunk minden rétege az alko­hol helyett több tejet fogyasztana. A tejpasztörizálő részleg után meg­tekintettük a tej automatikus csoma­golását. Itt éppen Gubricová jurina kezelte a gépeket. Komoly termelő munkát végez a modern berendezésű vajkészítő rész­leg. Nagyon szép és ragyogóan tiszta ez az üzemrészleg, ahol egy ezüstér­mes szocialista brigád dolgozik. Ve­zetőjük Bajkai Margit. Nyolcán dol­goznak ezen a munkahelyen, napon­ként tízezer kiló vajat készítenek 1/8, 1/4 kilós és huszonöt kilós csomago­lásban. A huszonöt kilós kartonokat Ostravára szállítják. Tervüket 101,6 százalékra teljesítik. Itt egy műszak tízórás, mivel mindennap alaposan ki kell mosni az egész berendezést és fertőtlenítik. Aznap, amikor ott vol­tam tízezerszáznegyvenöt kiló vajat készítettek. Az egész vajkészítő beren­dezés hazai gyártmányú. Itt az igaz­gató elvtárs felhívja a figyelmet a sárga jelzésű vajra és megjegyzi, hogy ez a termékük orvosi és vegyi vizs­gálatok alapján készül, teljesen dié­tás. Mindenki számára egészséges. A tejszárító hatalmas csarnokában három műszakban dolgoznak. Itt tej­port készítenek és igen korszerű STOR-VILMA holland gépekkel dol­goznak. A tejszárítás mezőgazdasági szempontból is nagyon jelentős, hi­szen a borjak és a süldő malacok táp­lálásának nélkülözhetetlen adalék­anyaga. A tej lepárlására szolgáló ha­talmas katlanok pedig francia gyárt­mányúak. A fogyasztásra, felhaszná­lásra kész tejport huszonöt kilós zsá­­kokha csomagolják. Kiváló minőségű tej szükséges a sajtgyártáshoz is. Ennek a tejfeldol­gozó üzemnek is van sajtkészítő rész­lege. Vezetője nagyon képzett szak­ember, Zúzák Milan technikus, aki a sajtkészítés minden mozzanatát tökéle­tes hozzáértéssel irányítja. Ezen a Az automatikus vajkészítés és -csomagolás részlegén Luzsica Erzsébetet láthatjuk. részlegen szovjet gyártmányú auto­matikus sajtkészítő gépeken gyárta­nak különféle sajtokat, de találni itt osztrák és német gyártmányú gépet is. A vezető elvtárs arra panaszkodik, hogy sajnos a speciális fémdoboz cso­magolású sajtok előállítása nehézség­be ütközik, mivel a dobozhoz szüksé­ges göngyöleg-anyagot a szerződés szerint a külföldi szállítótól nem kap,­­ják meg rendszeresen. Ez természete­sen hátráltatja munkájukat. Az üzemlátogatás után a beszélge­tést az igazgató irodájában folytatjuk. Itt Hudec Pál mérnök elvtárs említet­te, hogy a štúrovói (Párkány) fiók­üzemük kemény sajtokat készít, még­pedig negyvenöt százalékos eidaml téglát és füstöltszalámi-sajtot, mely­nek zsírtartalma harmincszázalékos. E fíóküzemük a félévi tervét 107,2 százalékra teljesítette. A múlt évihez viszonyítva 17,8 százalékkal több saj­tot készítettek. Az újvári tejüzem túrőkészitésből is maradéktalanul teljesítette tervét. E téren a múlt évinél 3,4 százalékkal jabb eredményt mutathat fel. Az igazgató elvtárs szavai szerint a szocialista üzemekben ma a műszaki forradalom idején nélkülözhetetlenek a modern gépek és igen lényeges, hogy ezeket tökéletesen kezeljék. Az élelmiszeripar keretében a tejüzem fejlesztéséhez szintén nélkülözhetet­len a jól felszerelt laboratórium és a képzett szakemberek. Az újvári tej­üzem laboratóriumának vezetője Bé­ták Alena vegyészmérnök. Tizenhá­rom tagú munkacsoportjában minden­kinek legalább élelmiszeripari vagy vegyi szakközépiskolai végzettségé van. Munkájuk eredményességét a félévi tervük pénzbeli teljesítése igazolja. Az üzem nyersbevétel-terve százhar­minckétmillió hatszázkilencvenezer koronát írt elő és valójában százhar­­mlnckétmillió hétszázhetvenhatezer korona bevételt értek el. Az igazgató és a tervező osztály vezetője meg­jegyzik, hogy évi tervük a múlt évihez viszonyítva majdnem tízmillióval több. Ez mindenesetre komoly feladatot jelent az üzem vezetőségének, de bíz­nak abban, hogy teljesítik. Ax utóbbi két évtizedben talán az élelmiszeripar egyetlen ágazata sem fejlődött olyan rohamos ütemben, mint a hütőipar. A fagyaszott áru igen rövid időn belül teljes győzelmet ara­tott és komoly vetélytársává vált a hagyományosan tartósított élelmiszer­­ipari cikkeknek. Bátran állítható: az élelmiszerek tartósításában a hűtő­­iparé a jövő. Ezt a fejlődési irányza­tot elsősorban a fogyasztó diktálja, s természetesen a kereslettel együtt járó kiváló értékesítési lehetőség a hazai piacon és a világpiacon egy­aránt. A hütőipar termékei olyannyira ke­resettekké váltak, hogy a jelenlegi termelés megközelítőleg sem tudja fedezni a keresletet. Az ellátás gyak­ran hiányos és rendszertelen. Ezért valamennyiünket érdeklő kérdés, va­jon miért nincs elegendő fagyasztott áru az üzletekben? Melyek azok a nehézségek, amelyek a termelés növe­lését hátráltatják, és milyenek a kilá­tások a fagyasztott áru mennyiségé­nek és választékának növelésére. E- zekre az égető kérdésekre a bratisla­­vai Hűtőipari Vállalat vezetői próbál­tak választ adni. — Szlovákiában jelenleg nyolc hű­tőipari üzemünk van — mondotta Be­­huii Miroslav, a vállalat igazgatója. A hűtőiparunk fő termelési profilja a fagyasztott gyümölcs, többféle gyü­­mölcspüré, a legkülönbözőbb fagyasz­tott zöldség, tengeri halból készült halétel és konzervek, valamint néhány fagyasztott félkészétel és készételek gyártása. Saját gyártmányaink meny­­nyisége áruforgalmunknak hozzávető­legesen ötven százalékát teszi ki. A többi pedig az általunk más élelmi­­szeripari üzemből felvásárolt, a hűtő­raktárakban tárolt és az üzleti háló­zatba továbbított termék. Ezek közé tartoznak a fagyasztott tejes- és tej­fölös krémek, a szovjet fagylalt, kü­lönböző növényi eredetű zsírok, vala­mint a fagyasztott halak. — Hogy néhány fagyasztott áru miért hiányzik a boltokból? — ismétli meg kérdésemet az igazgató. — Eh­hez csupán annyit fűzhetek: Szlová­kia hűtőipara bizonyos mértékben le­marad a fejlődésben. Vegyük csak pél­dául a szomszédos országokat. Míg az elmúlt öt év alatt a Lengyel Népköz­­társaságban öt, a Magyar Népköztár­saságban pedig négy új hűtőipari üzem épült, addig nálunk csupán egy, a sládkovitovói hűtőtároló, ahol egy új üzemrészleg építése is folyamatban van. A hűtőiparban felmerülő problémák sokaságát, de a megoldások lehetősé­gét, valamint a fejlődés további távla­tát Zvonár Štefan mérnök — a keres­kedelmi igazgatóhelyette s — ismer­tette. A legnagyobb nehézségeket tehát a kapacitás hiánya idézte elő. A meg­levő üzemek aránylag elavult felsze­relése is hátráltatta a termelés növe­lésének lehetőségét. A közeljövőben azonban már bizonyos javulás várha­tó. jövőre például három üzem kor­szerűsítésére és felújítására kerül sor. A sládkovičovói üzem felépítésével pedig a gyártási kapacitás tovább bő­vül. A távlati tervek szerint 1981-ben Michalovce környékén megkezdik az új korszerű hűtőipari üzem építését. Sürgős megoldásra vár a tehergép­kocsipark kibővítése, pontosabban az áruszállítás komplex megoldása. A je­lenlegi tehergépkocsipark körülbelül hetvenöt százalékra fedezi a szükség­letet. A szállítókocsik naponta több­ször is megteszik ugyanazt az utal, hogy a hiányt úgy ahogy pótolják. Ez pedig nagy megterhelést jelent a gép­kocsivezetők részére. A csúcsidényben azonban így sem képesek az üzleti há­lózatot kellőképpen ellátni. Ha igazságosak akarunk lenni, ak­kor nem lehet elhallgatni azt a tényt sem, hogy több esetben a hiányos, akadozó ellátásért a kereskedelem is felelős. Az élelmiszerüzletekből gyak­ran hiányoznak a hűtőpultok, vala­mint a fagyasztott áru tárolására al­kalmas, hűtőkkel ellátott raktárak. De a meglevő hűtőpultok befogadó képes­sége is korlátozott, fgy az üzletek többsége nem képes a hűtőipari üze­mektől átvenni a felkínált gazdag vá­lasztékot, és sokszor csak a legjobban értékesíthető árucikkeket rendelik meg. Nem csoda tehát, hogy az üzle­tek korlátozott tárolási lehetősége je­lentősen terheli a szállítást is. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a megfelelő közellátás érdekében a hű­tőipari kapacitások kibővítésével egy­idejűleg a kereskedelemnek is hozzá kell járulna az üzleti hálózat kellő felszereléséhez. A hűtőipar üzemei a nyersanyagot részben közvetlenül a termelőktől vagy a kereskedelmi vállalatokon ke­resztül, s részben behozatalból bizto­sítják. Az igazgatóhelyettes elmon­dotta, hogy a zöldség beszerzése ko­molyabb nehézségekbe nem ütközik. A hűtőipari vállalat igyekszik a mező­­gazdasági üzemeknek segítséget nyúj­tani, főleg a korszerű betakarító gé­pek beszerzésében. így például a nit­­rai Agrokomplex mintagazdaságnak egy borsókombájn, a Suranyl Zöldség és Gyümölcstermelő Állami Gazdaság­nak pedig egy spenótbetakaritó-gép beszerzését tették lehetővé. A közel­jövőben több —• elsősorban nehezen megvásárolható — betakarítógép be­szerzésében akarnak segítséget nyúj­tani a velük együttműködő gazdasá­goknak. Lényegesen nagyobb nehézség mu­tatkozik főleg a bogyós gyümölcsök felvásárlásában. Mivel igen munka­­igényes gyümölcsről van szó, a mező­­gazdasági üzemek a bogyósgyümöl­csök termesztésével nem igen foglal­koznak, s a termőterület egyre csök­ken. Pedig a fagyasztott bogyós gyü­mölcs igen kelendő és jól értékesíthe­tő exportcikk. A külföldi piacon ugyancsak nagyon keresett áru a fa­gyasztott erdei gyümölcs és a bodza, amelyet az NSZK-ba szállítanak. Az idén a Jednotán keresztül sikerült je­lentős mennyiségű bodzát beszerezni és értékesíteni. A hűtőipari vállalat évente négy­ezer tonnát meghaladó fagyasztott gyümölcsöt és zöldséget szállít kül­földre, ami tetemes, úgyszólván hu­szonkét millió deviza korona értékű bevételt jelent. Kapacitáshiány miatt akadozik a fagyasztott félkész és készételek gyár­tása is. Ezeket rendszerint az első és részben a második negyedévben gyártják. Tehát még mielőtt megkez­dődik a zöldség és gyümölcs feldolgo­zásának idénye. Emiatt az igényeket sem tudják kellő mennyiségben és fo­lyamatosan kielégíteni. A nehézségek ellenére azonban igyekeznek a termelést korszerűsíteni és az áruválasztékot bővíteni. Az ino­­vációs program keretében például már ebben az évben több üzemben igen korszerű, teljesen automatizált csoma­goló gépsort szereltek fel. Az inovációs program fő célja a fagyasztott készételek gyártása, ami sok előnyt hoz majd az üzemi kony­hák részére. Erre új technológiát dol­goztak ki és a nitrai üzemben a kor­szerű gépsor december elején kezdi meg az üzemelést, jövőre már tizenöt­féle készételt húsz- öt- és egyszemé­lyes adagokban készítenek. Az új gép­soron — egy műszakban — tízezer adagot készíthetnek majd naponta. A készételek választékát a jövőben har­mincnyolcra akarják növelni. Feltételezhető, hogy az üzemek kor­szerűsítésével, a kapacitás bővítésével, de a kereskedelem rugalmasabb alkal­mazkodásával is az újszerű igények­hez és követelményekhez a fagyasz­tott termékek áruellátása lényegesen javul. A fogyasztónak nem kell majd a véletlenre bízni magát, hanem kí­vánsága szerint vásárolhat fagyasztott árut is. Klamarcsik Mária mérnök PhDr. HOFER LAJOS AZ ŰJÍTÖ- ÉS FELTALÄLÖ MOZGALOM TÄMOGATÄSÄRA Nemzetközi szinten Különösen a legutóbbi esztendők során az újító- és feltaláló mozgalom széles körű kibontakozásának lehettünk tanúi. Ez aaf Is bizonyítja, hogy míg 1976-ban a benyújtott újítási javaslatok száma százharmincötezer volt, egy esztendő leforgása alatt kétszeresére emelkedett és tavaly már két­százhetvenezer benyújtott javaslatot vettek nyilvántartásba. Ennek a népgazdaságnak minden ágazatára kiterjedő mozgalomnak tá­mogatását szolgálta az^-fdén október 19-től 25-ig Brnóban megrendezett INVEX ’78 nemzetközi szakkiállítás. Nemcsak hazánk, hanem a szocialista országok műszaki újításainak és találmányainak seregszemléje Is volt. Az újító- és feltaláló mozgalom jelentőségét szükségtelen külön ki­hangsúlyozni. Gazdasági hasznát elegendő egyetlen adattal alátámasztani: hatodik ötéves tervidőszakunk első két esztendejében a hazánkban megva­lósított újítási javaslatok és találmányok 12,8 milliárd korona értékű hasz­not hoztak társadalmunknak. E mozgalom továbbfejlesztése” tehán mindany­­nyiunk érdeke, amelyhez ez a kiállítás számos kísérő akciójával, a leg­eredményesebb újítók tapasztalatcseréjének megrendezésével, tanácsadó szolgálatával igyekezett kellő segítséget nyújtani. (ben) A tej pasztörizálását végző részleg vezetője, Pasztorek Tomáš.

Next

/
Thumbnails
Contents