Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-10-28 / 43. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. október 28. / Az a emberré válás legfontosabb Anyám mesélte egyszer: annak Idején Nyíren, a kedves kis falucskában, a kultúra (kiindulópontja a tanító volt. Több színdarabot rendezett évente, 8 azt lehet mondani, a kellékeket — a cudar rendszer miatt — saját találékonyságával a minimumból teremtette elő. A lelkesedés azonban óriási erő, s ez nemcsak a tanítót, de jóformán a falu minden lakóját fűtötte. Nagy esemény volt ez annak az embernek az életében, aki valamilyen módon — szerepló, függönyhúzó, vagy akár az örömét kifejező néző — részese lehetett ennek a csodás egésznek. X múltkor, amikor egy kultúrház vezetőjét hallgattam; kissé elhagyott a szokásos nyugalmam. íme néhány; mondatrész a fkultúrfelelős panaszából. „Évek óta dédelgetett álom egy állandó színjátszőcsoport megszervezése... Sikerült is, de aztán szétesett az egész... Hiányzik az emberek lelkesedése, érdeklődése ...“ De ne vágjunk a dolgok elébe! Ne is igyekezzünk elhamarkodott véleményt mondani, inkább nézzük, milyen is Dvory nad Zitavou (Udvard) kulturális élete. A prievidzai kerületi asztalitenisz-bajnokság bronzérmes csapata. A fiatalok testedzése nem korlátozódhat csak a heti egy órára, a helyes testnevelés egésze megköveteli a tanórákon kívüli foglalkozásokat is. A Strkoveci (Kövecses) Szaktanintézetben ebben a szellemben foglalkoznak a fiatalok testedzésével, ez tűnik ki az illetékesek véleményéből is. Agócs Béla, a szaktanintézet igazgatója: — A testnevelési órák és a szakköri foglalkozások célja az, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a testmozgás. Ebbe beleértjük a rendszeres sportolókat, és a tényleges felmentetteket Is. Azt akarjuk, hogy a testnevelés a szaktanintézeten belül egységes egészet alkosson. A tantestület és a szaktanintézet ifjúsági szervezete rendszeresen értékeli a sportmunkát és eredményességét. A tömegjellegnek megfelelően előtérbe helyezzük a diáksportok ügyességi vetélkedőit, terepfutó, természetjáró és honvédelmi versenyeit. Keszi Béla testnevelés és honvédelmi szakos tanár: — A fiatalok testmozgása valóban nem korlátozódhat csak a testnevelési órákra,. Kell, hogy minden napra jusson valami, életük szerves része a mozgás legyen. Az igazi sikereket persze majd akkor könyvelhetjük el, ha az általános iskolából jövő tanulók mindegyikének, a szó szoros értelmében, igénye lesz a mozgás. Ha ezt a fiatal már az általános iskolában megszokja, egész életét végigkíséri. Mert a sportsikereken, a közösséget formáló versenyek megnyerésén túl ez a legfontosabb... Simon Géza főnevelő: — A célok érdekében új formában tartjuk meg a testnevelési órákat, és a délutáni sportdélutánokat. Feladatunknak tartjuk, hogy a tanórán kívüli testnevelési foglalkozásokon minél több legyen a játékos verseny, a sportélményen keresztül alakuljon ki a fiatalokban a testedzés, a sporthoz való vonzódás. A szaktanintézetnek sajnos nincs tornaterme, de a matuzsálemi gömöri fák árnyékában ápolt sportpályák — labdarúgópálya, lábteniszpálya, kézilabdapálya — sorakoznak. Egyesek szerint jóval a tengerszint fölötti, magaslati pályák ezek. A tervezés, a kivitelezés a sportért áldózni tudó tanárok, és diákok nevéhez fűződik. A labdarúgópályán mezbe bújt fekete fiúk lábán táncol a labda. A nagymenők — Váradi, Mezei, Csapó, Horváth, Űvári, Fazekas, Berki — szinte a gólszerzés minden változatát bemutatták. A lötávolságon kívülről lőtt góloktól kezdve, a mennyei magasságból érkező fejesgólokon keresztül, a bepöccintett apró gólokig. — A tehetség sok fiúban benne van — mondja Simon Géza és Keszi Béla. — Sajnos, néha hajlamosak a könynyelműségekre. A szorgalom és az emberré válás a legfontosabbl — fűzi hozzá Agócs Béla. — És ebben mindenkinek segít a sport, tehát a labdarúgás. A diákszálló folyosóján felállított zöld asztalon cikázik, a fehér labda. Ebben a sportágban Szajkó az eső. Természetesen nem a csapadékra kell gondolni. Szajkóra azért illik ez a jelző, mert számára nem létezik elveszett, visszaadhatatlan labda. Az ilyeneknek egyszerűen utána vetődik. És persze sok asztalitenisz-csapat oszlopos'tagja lehetne Váradi és Gonosz is. Szerváik, pörgetéseik nyomán szinte felsír az asztal széle. Csapatversenyben a szaktanintézet asztaliteniszezői a kerületi bajnokságon bronzérmet nyertek, s az országos bajnokságon is sikeresen szerepeltek. A honvédelmi jellegű sportágak közül a szaktanintézet erősségei közé tartozik a lövészet, tájékozódási futás és a mezei futás. Torma János például a sportlövészet országos döntőjének résztvevője volt. Csapatversenyben a szaktanintézet lövészcsapata — kerületi méretben — a negyedik helyen végzett. Kövecsesen a diákok hatvanöt százaléka cigány származású, s ilyen az aktív sportolók arányszáma is. Kilenc óra után a szaktanintézet udvara látszólag csendes. A folyosók néptelenek, megbonthatatlannak látszó nyugalom mindenütt. De a falak mögött fiatalok alszanak, telve az emberré válás céljaival és elképzeléseivel. —csiba— jelesre vizsgáztak A Csehszlovák Vöröskereszt Levicei (Léva) Járási Bizottsága és az egészségügyi intézet igazgatóságának polgárvédelmi részlege versenyt rendezett üzemek, egészségügyi intézmények, egységes földmüvesszövetkezetek közreműködésével. A Hursai völgyben nem kevesebb, mint száznegyven lány és asszony gyűlt össze, hogy összemérjék az elsősegélynyújtásra kiterjedő tudásukat. Ezen a már hagyományokra viszszatekintő versenyen először vettek részt a kálnai és a čajkovi szövetkezetek egészségügyi csoportjai. A szép egyenruha, a korszerű egészségügyi felszerelés, az elsősegélynyújtással kapcsolatos kielégítő ismeretek a kálnai csoportot az ötödik, a čajkovi csoportot az előkelő hatodik hely megszerzéséhez segítették hozzá. örömmel állapítható meg, hogy a polgárvédelmi oktatást üzemek, mezőgazdasági üzemek vezetősége is hathatósan támogatja, s közülük sokan azért jöttek el a versenyre, hogy biztassák dolgozóikat ebben a nagyszerű, humánus vetélkedőben. M. Cimmermannová A SZÖVETKEZETI KLUB — A FALU „KÖZEPE“ Udvard — az újvári járás egyik nagy lélekszámú községe — kulturális életének nesztora a szövetkezeti klub. Ez az aránylag tágas, jól felszerelt kultúrközpont ad otthont a falu minden szervezetének, s a lehetőségekhez mérten támogatja munkájukat. Részletezve az Itt lezajló eseményeket, Závodsky Etelka, a klub vezetője, jellemezte munkájukat, tevékenységüket: — Amint ez bizonyára másutt is van, a faluban működik egy kultúrbizottság. Ennek irányító munkája nálunk különösen jelentős, hiszen tulajdonképpen összpontosítva dolgozunk. Ilyen körülmények között szükséges meghatározni, melyik szervezet milyen feladatot is vállal azért, hogy az egyes kulturális műsorok előkészL tésének gondja ne csak egy emberé legyen, megosztódjon, majd összevonva egy egységes műsort képezzen. Ez eddig többé-kevésbé sikerült. Persze gondjaink nekünk is akadnak bőven. — A CSEMADOK-szervezet megalakulása óta egyik szervezője falunk kulZávudsky Etelka klubvezető — munka közbén. gyén, s akadt olyan is, aki esküvő megtartását jelezte a klubvezetőnek. Emberek jöttek és mentek. Sajnos, KULTÚRÁT LAKOMLHAT ? turális életének. Ebben a szervezetben működik a járásszerte is jól ismert menyecskekórus, amely minden jelentős kulturális rendezvényen fellép. Vezetőjük Istenes Mária, aki kevésbé ismert népballadákat dolgoz fel, s iktat a kórus repertoárjába. A szervezet mellett egy folklórcsoport is működik, melynek nyolc lánytagja van. Vezetőjük Szűcs Gáborné, akt mind a táncok, mind az énekek betanításában nagy munkát vállal. A CSEMADOK-szeryezet minden évben esztrádműsort szervez, melyen nemcsak itthoni műkedvelők, hanem külföldi vendégművészek is részt vesznek. Az év áprilisi rendezvényén például nagy sikerrel szerepelt Hlatky László és Kibédl Ervin. Az összeállítás olyan jól sikerült, hogy meg kellett ismételniük. — A SZISZ falusi szervezete 1972- ben megalakította a társastánccsoportot, amely Závodsky Margit vezetésével működik. Ők is a klubban próbálnak, s sző volt arról, hogy a jövőben az együttest „átveszi“ a szövetkezet, így jelentősebb anyagi támogatásban részesülhetnek. — Az idén teljesült a szövetkezet évek óta dédelgetett álma: megalakult egy úttörő zenekar, melynek létrejötte nem kevesebb, mint százezer koronás beruházást igényelt. A fúvószenekar egyelőre még csak próbál, Terlanday mérnök és Demo Károly irányításával. Első fellépésüket jövő év május elsejére tervezzük, és bízunk abban, hogy jól szerepelnek majd. „KULTÜRÜGYBEN“ NEM KOPOGTATTAK Tudom, ez az alcím kicsit furcsán hangzik. De hogy ennek ellenére miért látott mégis nyomdafestéket, röviden vázolom: amíg Závodsky Etelkával a klub munkájáról beszélgettünk, az iroda ajtaján sokszor kopogtattak. Több esetben zootechnikusok érdeklődtek, hol, melyik helyiségben lesz megtartva az értekezletük, más alkalommal egy újvári vállalat képviselője jött, szintén helyiség-foglalás ürüegy sem akadt köztük, aki közvetlenül a kultúra ügyében jelentkezett volna. Miközben a kultúrház vezetője ügyeit intézte, ilyesmin töprengtem: riportutaink számtalan olyan kis lélekszámú falucskába vezetnek, ahol jól működő, amatőr színjátszó csoportok vannak. Udvard nagyközség. Vajon hogy szerepel az itt dolgozó, állandó színjátszó csoport? — Sajnos, mi nem rendelkezünk állandó színjátszó csoporttal. Próbáltuk megalakítani, de különböző okok miatt nem sikerült. Sokszor a próbára és az előadásokra sem lenne mód, hiszen minden második szombaton — olykor sűrűbben — lakodalmat tartanak klubunkban. Ez az egyik ok, a másik pedig az égetőbb hiányosság: hiányzik az emberek lelkesedése, érdeklődése ... A felelet után véleményemet hoszszasan is kifejthetném, de nem teszem, csupán egyetlen gondolatot idézek: Vajon csak az emberek lelkesedése, a kultúra iránti érdeklődése hiányzik? A fentiekben egy falu kulturális életének sikereit és problémáit vázoltam. Gondjaikat meg lehet érteni. Tudjuk, a klub és a szövetkezet vezetősége jó szándékkal engedi át hétvégére — lakodalmak megtartására — tagjainak a klub nagytermét, hiszen bizonyos értelemben ezzel is támogatja a falu közösségi életét. Persze jó szervezéssel az időrendben az összhangot is meg kell keresni. Több faluban is láttuk, hogy esküvőt például nemcsak hétvégén, de hétközben is tartottak. Ha a szövetkezeti klub szombat estére mondjuk kultúrműsor végett foglalt volt, a közösségi élet más eseményeit hétköznap tartották. Tehát éppen a falunak — a nemzeti bizottság és a szövetkezet együttműködésével — olyan megoldást kell keresnie, mellőzve a belenyugvást, ami nem gátolja, hanem elősegíti a klubélet, a kultúra szemmel látható fejlődését, virágzását Udvardon, a szép és nemes kulturális hagyományokkal rendelkező nagyközségben. KALITA GÄBOR Fejlődő,v sokat ígérő a társastánccsoport. Fotó: —ita— A MATESZ és THÁLIA színpadának novemberi játékterve 4. Szombat: Jablonov n/Turňou (Szádalmás) — Amphityon (19.00) 5. Vasárnap: Kolárovo (Gúta) — A Gedeon-ház (19.30) 7. Kedd: Lehnice (Nagylég) — A Gedeon-ház (19.30) 9. Csütörtök: Nové Zámky (Érsekújvár) — A Gedeon-ház (19.00) Košice (Kassa) — Sirály (19.00) 10. Péntek: Komárno (Komárom) — A Gedeon-ház (19.30) 11. Szombat: Streda n/Bodrogom (Bodrogszerdahely) — Sirály (19.00) 12. Vasárnap: Hrkovce (Gyerk) — A Gedeon-ház (19.30) Coltovo (Csoltó) — Sirály (19.00) 14. Kedd: Dvory n/Žitavou (Udvard) — Kakastánc (19.30) Bratislava — Sirály (19.00) 15. Szerda: Nitra (Nyitra) — Sirály (19.00) 16. Csütörtök: Senec (Szene) — Kakastánc (19.30) Trnava (Nagyszombat) — Sirály (19.00) 17. Péntek: Horné Saliby (Felsőszeli) — Kakastánc (19.30) Komárno (Komárom) — Sirály (19.30) 18. Szombat: Moča (Dunamocs) — Kakastánc (19.30) Komárno (Komárom) — Sirály (19.30) 19. Vasárnap: Zemné (Szímő) — Kakastánc (19.30) Dun. Streda (Dunaszerdahely) — Sirály (19.30) 20. Hétfő: Dun. Streda (Dunaszerdahely) — Sirály (13.30, 19.30) 21. Kedd: Calovo (Nagymegyer) — A Gedeon-ház (19.30) Štúrovo (Párkány) — Sirály (14,00, 19.30) 23. Csütörtök: Komárno (Komárom) — A Gedeon-ház (19.30) 24. Péntek: Galanta (Galánta) — A* Gedeon-lház (19.30) 25. Szombat: Želiezovce (Zseliz) — A Gedeon-ház (19.30) Cestice (Szeszta) — Szerelem (19.00) 26. Vasárnap: Dolné Saliby (Alsószeli) — A Gedeon-ház (19.30) Pribeník (Perbenyík) — Szerelem (19.00) 28. Kedd: Jelka (Jóka) — A Gedeon-ház (19.30) Rožňava (Rozsnyó) — Sirály (19.00) 29. Szerda: Košice (Kassa) — Sirály (19.00) 30. Csütörtök: Levice (Léva) — Kakastánc (19.30) Košice (Kassa) — Sirály (19.00) A színház a műsorváltozás jogát fenntartja!
