Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-10-21 / 42. szám

1578. október 2í, SZABAD FÖLDMŰVES 13 Következetesen a termelés sikeres fejlesztéséért! Ä CSKP XV. kongresszusa a mező­­gazdasági termelés sikeres fejlesztése céljából merész, de ugyanakkor opti­mális távlatot tűzött ki, hiszen néhány éven belül el kell érni az önellátást gabonafélékből és egyben fokozni kell az élelmiszer-termelést. Az alapvető társadalmi feladatot az SZLKP járási pártbizottsága (követke­zetesen bontotta le a lučeneci járás feltételeire. Teljesítését állandóan fi­gyeli. A pártszervek és szervezetek ezt következetes szervező és nevelő mun­kával biztosítják. A hetedik ötéves tervidőszakban je­lentős feladatokkal . kell megbirkóz­nunk járásunk mezőgazdasági terme­lésének dinamikus fejlesztésé terén. Ezen tervidőszak éveiben a mezőgaz­dasági termelésnek 41,3, az áruterme­lésnek pedig 35,1 százalékkal kell nö­vekednie, ami az 1975 év valóságához viszonyítva 16,7 százalékos emelke­dést, a tervidőszak végéig a növény­­termesztés termelési értékének 56,6, az állattenyésztésnek pedig 21,5 szá­zalékkal kell növekednie. Ezzel pár­huzamosan a hatodik ötéves tervidő­szak végéig a mezőgazdasági áruter­melés tervének 17,8 százalékkal kell javulnia. Az igényes, de teljesíthető feladatok megvalósításában fokozott figyelmet fordítunk a gabona, a cu­korrépa, a burgonya, az olajosnövé­nyek, a zöldség és gyümölcs, valamint a takarmányfélék termelése állandó növelésének. Járásunkban 1980-ig ga­bonából 42, burgonyából pedig 150 mázsás hektárhozamot kell elérni a földalap, valamint a természeti adott­ságok lehető legjobb kihasználásával. A hatodik ötéves tervidőszak első két évében — az 1975-ös év valóságá­hoz képest — a termelés 14,5, az áru­termelés pedig 10,6 százalékkal nőtt. Mezőgazdasági üzemeink az elmúlt két évben teljesítették a hús-, a tej- és a tojástermelési és -eladási tervü­ket. A tej kivételével termelési és el­adási feladataikat ez év első félévé­ben is jól teljesítették és megvannak a reális feltételek ahhoz, hogy a har­madik, azaz a döntő feladatait állati termékekből teljesítsék. Ennek érde­kében konkrét közgazdasági-szerve­zési és termelési intézkedéseket fo­gadtak el. Ez nagy segítséget nyújt a munkák jobb szervezéséhez, a takar­mányozás célszerűbb megoldásához, a költségek csökkentéséhez stb. Több mezőgazdasági üzemben nagy gondot fordítanak a szarvasmarha-tenyésztés­re. Holišán, Kalinovón, Poháron pél­dául a nagyüzemi technológia alkal­mazására, korszerűsítésére töreked­nek. Az intézkedések megvalósítását, eredményességét mezőgazdasági üze­meinkben és a járási mezőgazdasági igazgatóságon elemzik, felmérik és el­lenőrzik. A felmerülő hibák eltávolí­tására operatív intézkedéseket tesz­nek. A mezőgazdasági termelés feladatai­nak teljesítésével a pártszervek és szervezetek behatóan foglalkoznak. A járási pártbizottság plenáris és elnök­ségi ülésein nemcsak tárgyalunk a mezőgazdasági termelés távlatairól, hanem a feladatok megvalósítására időszakonként konkrét intézkedéseket is teszünk. így járt el pártbizottsá­gunk augusztusban is, amikor plenáris ülésén a hatodik ötéves tervidőszak feladatainak teljesítését elemezte. Az elemzés megmutatta, hogy a járás mezőgazdasági üzemel mindent meg­tesznek a termelés fellendítésére, bár az utóbbi évek időjárása — az Ipoly völgyében — nem a legkedvezőbb volt a mezőgazdaságra. Járásunkban az objektív nehézségek következményeit olyan szubjektív té­nyezőkkel — hatásos intézkedésekkel — csökkentjük, amelyek hozzájárul­nak a munkák jobb' szervezéséhez, az álló és forgó eszközök belterjesebb kihasználásához. Pártbizottságunk el­nöksége szeptember elején ilyen érte­lemben értékelte a Járási mezőgazda­­sági igazgatóság munkáját is. Az ér­tékelés megmutatta, hogy az elvtársak jó munkát végeztek, azonban vannak még tartalékok ahhoz, hogy tevékeny­ségük magasabb színvonalú, azaz ha­tásosabb legyen! Járási pártbizottságunk a CSKP XV. kongresszusa által kitűzött feladatok teljesítését a mezőgazdaságban a párt­­szervezetek, a pártcsoportok, a kommu­nisták aktivizálásával biztosítja. An­nak érdekében, hogy a mezőgazda­ság irányítása minél magasabb szín­vonalú legyen, fokozott figyelmet for­dít a káderek kiválasztására, nevelé­sére, és stabilizálására. Arra összpon­tosítja a pártszervezetek figyelmét, hogy a vezető funkciókba fokozatosan politikai és szakmai szempontból fej­lett, a mezőgazdaság irányításában gazdag tapasztalattal rendelkező ká­derek kerüljenek. Ennek megfelelően járásunkban a vezető funkciókban be­vált káderek, a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésben jártas ak­tív emberek vannak. Szakképzettségük szüntelen növeléséről a járási mező­­gazdasági igazgatóság, a politikai lá­tókörük bővítéséről pedig a járási pártbizottság gondoskodik. A mezőgaz­dasági vállalatok és üzemek vezető dolgozói közép- vagy felsőfokú politi­kai végzettséggel rendelkeznek! Eb­ben a pártoktatási évben nem keve­sebb mint tizennégy vezető dolgozó kezdte tanulmányait a marxizmus­­leninizmus esti egyetemén. Évente több vezető dolgozó a felsőbb párt­szervek által szervezett szakosított tanfolyamon vesz részt. Ez pozitív ha­tással van a mezőgazdasági termelés növekedésére, de elsősorban a szövet­kezeti tagok és a mezőgazdasági mun­kások nevelésére. Járásunkban a me­zőgazdasági lektorcsoportok jó tevé­kenységet fejtenek ki. A pártoktatás, a közgazdasági propaganda, s a tö­megpolitikai munka keretében nagy­ban hozzájárulnak a mezőgazdasági munkások és a szövetkezeti tagok gondolatvilágának formálásához. Hoz­záállásuk pártunk politikájához pozi­tív, s ez kezdeményezésükben és akti­vitásukban is megmutatkozik. Nem­csak tudatosítják a korszerű mező­­gazdaság előnyeit, hanem egyben tu­datosan, fokozott aktivitással valósít­ják meg a célkitűzéseket. Mezőgazdasági üzemeink a Februári Győzelem 30. évfordulójának tisztele­tére például 10 millió 450 ezer koro­na értékű kötelezettségvállalást fo­gadtak el, s ezt sikerrel teljesítik. Kü­lön említést érdemelnek e téren a buzitkai, a kalinovói, a rapovcei szö­vetkezetek és a Fil'akovói (Fülek) Ál­lami Gazdaság. Ezek vállalásukat pél­dásan teljesítik. Ebben nagy része van a szocialista brigádmozgalomnak, a jól szervezett szocialista versenynek is. A kötelezettségvállalások az évi feladatok túlteljesítésére, a tarta­lékok feltárására, a munka- és élet­­körülmények javítására vonatkoznak. Az igényes feladatok teljesítésével ♦ Űj beruházás két hónappal a határidő előtt ф Tíz százalékkal csökkentették a költségeket + Jobb a köztes termelési biztonsága ♦ A járás keleti körzetében is kellene öntözőhálózat + A nyugat-szlovákíai kerület déli körzetében gaz­dálkodó szövetkezetek és állami gazdaságok okul­tak a gyakori szárazság következményeiből s arra törekednek, hogy a növények vízigényét mind job­ban kielégítsék s ehhez öntözőhálózatokat építe­nek. Tudatosították ,hogy — a növénytermesztés­ben — csak így érhetnek el kielégítő termésátla­got. A komárnói járásban ezért — a Zemianská 01- Ca-i és a sokolcei szövetkezetben, továbbá a Ko­­niárnói Állami Gazdaságban — nagy jelentőséget tulajdonítanak a kétezerkétszázhetven hektáros, nagy hatósugarú öntözőhálózat üzembehelyezésé­nek. Az automatikusan is üzembe helyezhető kor­szerű öntöző-berendezés fő beruházója az Állami Meliorációs Igazgatóság bratislavai kirendeltsége volt. Az építés során több vállalat kitűnően vé­gezte feladatát. Amikor Ján Hvizd mérnök, az Állami Meliorá­ciós Igazgatóság nyugat-szlovákiai 'kerületi igaz­gatója Póka Vilmos elvtársnak, az SZLKP jb titká­rának és a beruházó mezőgazdasági üzemek kép­viselőinek ünnepélyesen átadta a negyvenkét mil­lió korona értéket jóval meghaladó öntözőhálóza­tot, kiemelte, hogy a nagyon hasznos létesítmény a beruházók, a kivitelezők és a szállítók közötti szoros szocialista együttműködésnek az eredmé­nye, az ésszerű kooperáció gyakorlati jő példája. Az öntözőhálózatot ugyanis két hónappal az át­adási határidő előtt helyezték üzembe. Említést érdemel, hogy az építés során olyan ésszerű mó­dosításokat is végeztek, amelyek javítottak az öntözőhálózat minőségén s így a költségeket tíz százalékkal csökkenthették. Nagy eredmény, hogy a járásban ezzel tizen­négyezer kétszázhetvenkilenc hektárra bővült az öntözhető földterület. Ez kedvező feltétel a ter­mésátlag fokozatos növeléséhez. Köztudomású, hogy a járásban nagyon sok zöld­séget termelnek. A növénytermesztés évi hétszáz­nyolcvan millió koronát kitevő össztermelés! érté­kéből a zöldségekre kétszázötvenmillió korona jut. Ennek eléréséhez pedig egyebeken kívül sok víz szükséges Ez indokolttá teszt az öntözőháló­zat gyorsított ütemű építését, hiszen nem mind­egy, hogy milyen termésátlagot érnek el. A Zemianská Olőa-i szövetkezet elnökének a helyettese — az ünnepi hangulat hevében — arról beszélt, hogy az öntöző-berendezéssel behálózott ezerhatszázhatvanöt hektáron — a korábbi ter­mésátlaghoz viszonyítva — mintegy huszonöt­­harminc százalékos hozamnövekedéssel számol­nak. Ez azt jelenü, hogy sokkal nagyobb bizton­sággal termelhetnek és teljesíthetik feladataikat. Tény, hogy az eddigi kétszázkilencvenkét hektáros középhatósugarú berendezés sokat segített a fel­adatok teljesítésében, most azonban még jobbak a termelési feltételek. A járási pártbizottság titkára köszönetét mon­dott mindazoknak, akik az öntözőhálózat megva­lósításában példás raunkaaktivitással közreműköd­tek. Kihangsúlyozta, hogy a járás természetes csa­padékban szegényes helyzete és a sok homokos talaj több körzetben öntözőhálózat építését sür­geti. így a növénytermesztésben nagy lehetőség nyílhat a hektárhozam növelésére s ennek . vele­járójaként a fogyasztói piac bőségesebb ellátá­sára. j Ha számításba vesszük, hogy a komárnói járás mezőgazdasági üzemei a szántó huszonnégy száza­lékán termelnek terimés takarmányokat és ha a szélsőséges viszonyok végett a hektárhozam gyak­ran nem kielégítő, akkor minden hozzáférhető módszert ki kell használni a jobb eredmény el­éréséhez, s ebben az első fokú termésátlag-növelő tényezőként az öntözővíz jöhet számításba. Mivel az abrakkal takarékoskodni kell, a járásban — az öntözhető földeken — olyan nagy hozamot nyújtó fűfélék, évelő és egynyári minőségi takar­mánynövények termesztésére törekednek, amelyek párhuzamban fokozott figyelmet for­dítunk a mezőgazdasági szakemberek és általában a szövetkezeti tagok, va­lamint a mezőgazdasági munkások szakmai nevelésére, arra, hogy a ha­ladó tapasztalatok elsajátításával és érvényesítésével folytatódjon a mező­­gazdaság belső tartalékainak feltárása, a termőföld és a gépek belterjesebb kihasználása. A feladatok teljesítésé­hez — mindenekelőtt a gabona- és a takarmányprogram következetes meg­valósításához — a járási mezőgazda­­sági igazgatóság iskolázásokat, szak­konferenciákat, szemináriumokat szer­vez. Télen rövid időtartamú tanfolya­mokat szerveznek a mezőgazdasági vállalatok, üzemek vezető dolgozói számára. Járásunkban például még hat olyan szövetkezet van, ahol az egy tehénre jutó évi tejátlag még 2500 liter alatt van, másrészt nem kielégítő a vágóállatok napi súlygyarapodása. Az említett és sok más probléma meg­oldásában nagy szaksegítséget nyújt üzemeink részére a Nitrai Mezőgazda­­sági Főiskola. A gabonaprogram meg­valósítására vonatkozik ez elsősorban, de segítséget kapunk egyes kutató­­intézetektől is. A mezőgazdasági ter­melés sikeres fejlesztését járásunk­ban különböző szakbizottságok segítik. A szakemberek a mezőgazdaság kü­lönböző ágazataiból — mint például az állattenyésztési és takarmányter­mesztési, a beruházási szférából — származnak. Ezek szükség szerint ta­nácskoznak. Értékelik a mezőgazda­­sági termelés növekedését a járási programterv értelmében, és operatív intézkedéseket fogadnak el a felme­rülő problémák és hiányosságok eltá­volítására. Az említett és a többi bi­zottságok kihasználják a mezőgazda­­sági tudomány vívmányait, ismereteit, továbbá a kutatóintézetek segítségét. A mezőgazdasági termelés növelésé­ben pozitív szerepet tölt be a járási mezőgazdasági igazgatóság kisegítő szerve, a kéthetenkénti szűk körű ér­tekezlete, ahol ellenőrzik a párthatá­rozatok teljesítését. A szakemberekből megalakított aktívák nagy segítséget nyújtanak egyes mezőgazdasági üze­meknek is. Járásunk pártszervei és szervezetei, Irányításunkkal a mezőgazdasági üze­mekben dolgozó kommunisták és tár­sadalmi szervezetek aktivistái arra tö­rekednek, hogy a mezőgazdasági ter­melés sikeresen ■fejlődjön, a hatodik ötéves tervidőszakban jelentős ered­ményeket érjünk el. Erre köteleznek bennünket a CSKP XV. kongresszusá­nak és a Központi Bizottság 11. ülésé­nek határozatai. Tankina István, az SZLKP jb titkára ■■■■■■■■■■■■ввааваавваавваваав évente többször kaszálhatók és a korábbinál bő­ségesebb hozamot, jobb takarmányértéket adnak. Ennélfogva az öntözőhálózat építését nem te­kintik befejezettnek. A növények száraz eszten­dőkben — s ez itt nagyon gyakori — a járás ke­leti körzetében ugyancsak vízhiányban szenved­nek. Ezért ott is indokolttá válna az öntözőháló­zat építése. Mi akadályozza ennek a megvalósítását? Az, hogy a villanyhálózat nem bírna nagyobb megter­helést. Először tehát ezt kellene alkalmassá tenni, s csak aztán volna esedékes az öntözőhálózat megépítése. Követelmény, hogy az illetékesek ezt a problé­mát gyorsított ütemben oldják meg, hiszen a ter­mésátlag növelése nem egyéni célkitűzés, hanem társadalmi érdek. Esetünkben ugyanis olyan kör­zetről van szó, ahol kifizetődne a beruházás, mert a költségek, jó minőségű termények formájában, beláható Időn belül visszatérülnének. Olyan termékek ezek, amelyek más körzetekben a rideg éghajlati viszonyok következtében csak kis területeken termeszthetők (zöldség, gyümölcs, szőlő stb.). A járás fejlesztési programjában — a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében — nem kevesebb mint hatvanezer tonna zöldség termesztésével szá­molnak. Elérhető ez a nagy mennyiség? Termé­szetesen. Ehhez azonban kedvező feltételeket kell létesíteni. Ha figyelembe vesszük, hogy a járás­ban ebben az évben — mindenekelőtt a minimális természetes csapadék végett — negyvenötezer tonna körüli zöldségterméssel számolnak, nem nehéz kitalálnunk, hogy a termés növelése szem­pontjából mit jelentene, ha bővítenék az öntöző­­hálózatot. Ez azt bizonyítja, hogy nem szűk körű, hanem országos érdekről van szó. Az, hogy a közelmúltban Zemianská Olča körze­tében az öntözőhálózatot két hónappal a határidő előtt átadták, szinte felbecsülhetetlen jelentőségű. Ezen a tájon idén ugyanis hónapok óta nem volt számottevő eső, s a talaj annyira száraz, hogy a belé vetett őszi gabona jövő évi termésátlaga bi­zonytalan lenne. Most már más a helyzet. Az őszi vetések föld­jeit megöntözhetik. Ezáltal sokkal jobb a termés biztonsága. Kedvezőbb a feltétel a következő év jó gabonatermés-átlagának az eléréséhez, ami az öntözőhálózat építőinek is köszönhető. Szükséges tehát, hogy mindazon körzetekben, ahol van ön­tözőhálózat, használják azt ki az őszi gabonák öntözésére is, mert ezzel növelhetik a termés biz­tonságát. HOKSZA ISTVÁN A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA A GÉPESÍTÉS FEJLESZTÉSE A SZOVJETUNIÓBAN A Szovjetunió mezőgazdasági gépipari tervező szervezeteinek 1978 és 1980 között a fejlesztési terv értelmében 272 új traktor- és mezőgazdasági géptípusra keli ja­vaslatot kidolgozniuk, és 248 féle gép, köztük 10 féle traktor gyártá­sát kell előkészíteniük. A mezőgaz­dasági gépesítés fejlesztésének fő irányai a jelenlegi ötéves tervidő­szakban a traktorpark motortelje­sítményének fokozása, a több mű­veletet egyszerre végző kombinált gépek és aggregátok összeállítása, az aratógépek teljesítményének növelése, a gépüzemeltetés munka­igényességének csökkentése, a gé­pi munka irányításának és ellen­őrzésének automatizálása. A gyümölcstermesztés is egyike azoknak a területeknek, amelyek legjobban igénylik a hatékony gé­pesítést. Ezzel a kérdéssel a Mező­­gazdasági Gépesítési Kutatóintézet­ben és a gyümölcstermesztési ku­tatóintézetekben egyaránt foglal­koznak. A kutatások egyik leg­újabb eredménye a PSM—55 típusú gyümölcsszedőgép, amely a csont­héjas gyümölcsök szedésére alkal­mas. A gépnek lapos felületű és összecsukható szedőrésze van. A géppel leszedett gyümölcsök olyan állapotban kerülnek le a fáról, hogy 85 százalékuk hosszú időn át is tárolható. A PMS—55 alkalmazá­sa a kézi szedéssel szemben a sze­­dési munka termelékenységét 5— 12-szeresére növelheti a szedési körülményektől függően. INTENZÍV BÜZAFAJTÄK AMINOSAV­EMÉSZTHETÖSÉGE öt szovjet intenzív búzafajtán és egy NDK-beli búzafajtán vizsgálták sertésekkel az aminósavak tényle­ges emészthetőségét a klasszikus módszerrel. A szovjet búzafajták­­naik nagyobb a beltartalmi értéke, mint az NDK-belié. A sertéstakar­mányozás szempontjából legértéke­sebb a Mironovszkaja 808, amely a szárazanyag-tartalomra vonatkoz­tatva ötvenegy százalékkal több emészthető lizint és harminchat százalékkal több emészthető kén­tartalmú aminósavat tartalmaz. • • GRANULÁTUM A CUKORRÉPA LEVELÉBŐL A kirgiz Állattenyésztési és Ál­latorvosi Kutatóintézetben olyan el­járást dolgoztak ki, amellyel a cu­korrépa levelét granulátummá dol­gozzák fel. Ily módon elkerülhetők a veszteségek és a cukorrépa le­vele hosszabb ideig használható A zöldanyagot szárító-berendezé­sekben szárítják, majd megőrlik és egyéb anyagokat kevernek hozzá. Az így készült granulátom egyhar­­mada a cukorrépalevélből készített liszt, a többi szalma, erőtakarmány és ásványi adalékanyagok. A fiatal bikák — amelyeket csak ezzel a granulátummal etetnek — a ta­pasztalatok szerint, jobban híznak az egyéb takarmányt is fogyasztó állatoknál. • • A SZALMAKEVERÉK-PELLET MINŐSÉGE Az NDK-ban jelentősen nőtt a szalmapréselvény (pellet) gyártá­sa, és szerepe van a szarvasmarha­állomány tömegtakarmány ellátá­sában. így mindinkább előtérbe ke­rül a pellet használati értékét meg­szabó minőség. Vizsgálat alapján megállapították, hogy a megadott recepturát nem mindig tartják be. Fokozottan kell ügyelni arra, hogy a nyersrost-, nyersfehérje-, illetve karbamidtartalom és az energia­koncentráció — a keverékkompo­nensek megfelelő (kombinációjával — kielégítse a szükségletet. A nyérsrost-tartalom alapján ellen­őrizhető az előírt szalmaarány be­tartása. A tárolhatóság érdekében a szá­razanyag-tartalom nyolcvannyolc százalék fölött legyen. Ha a pel­­lethez két százalék karbamidot ke­vernek, akkor a szárazanyag kg­­onként kb. száznegyvenöt gramm fehérjével azonos értékű. Az energia-koncentráció a közepes minőségű fűszilázsénak felel meg.

Next

/
Thumbnails
Contents