Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-10-21 / 42. szám
Az érsekújvári (Nové Zámky) járás éghajlata igen kedvező teltételeket nyűjt a zöldség- és gyümölcstermesztésre. Ezért nem csoda, hogy a községek lakosságának zöme kiskertészkedéssel foglalkozik, így van ez Udvardon (Dvory nad Žitavou) is. Am itt a kertészkedést már régóta szervezetten, szakszerű irányítással végzik. Ugyanis a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészck Szövetségének helyi alapszervezete huszonhárom évvel ezelőtt alakult meg. Ma a szervezet úgyszólván ötszáz lelkes kertbarátot tömörit magába. Istenes Ferenc, az alapszervezet elnöke elmondotta, hogy a kiskertészek tevékenységét igyekeznek bizonyos szakosodásra, vagyis a legkeresettebb, de egyben a legjövedelmezőbb kertészeti növényfélék termesztésére irányítani. Emellett nagy súlyt fektetnek a minőségi fajták elterjesztésére is. A szervezet közismerté vált például a virágmagvak termesztésében. Az utóbbi években a szőlőtermesztésben is jó hírnévre tettek szerb — Községünkben a szőlőtermesztésnek már hagyománya .van — mondotta az elnök. — Alig akad kert, ahol szőlőtermesztéssel ne foglalkoztak volna. Azonban elég sokáig — már a szervezet fennállása óta is — a szőlőt hagyományosan termesztettük, s a fejlesztésre nem fordítottunk kellő gondot. A szőlőtermesztéssel komolyabban úgy nyolc évvel ezelőtt kezdtünk foglalkozni. Annak idején a szövetkezet a régi szőlőültetvényeket felszámolta és a területet a tagság között szétosztotta. Azót? a szőlőtermesztésben gyökeres változás történt. Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy az új ültetvényeken a legkorszerűbb termesztési technológia érvényesüljön, s a legjobb, minőségi fajták kerüljenek előtérbe. Ügyelünk a tagok szakmai képzettségének fukozására is. A téli hónapokban rendszeresen szakelőadásokat tartunk. A szőlészet berkeiben legnevesebb szakemberek ismertetik az alapszei-vezet tagjaival a szőlőtermesztés gyakorlati kérdéseit. Ezenkívül szervezetünk a tagok részére szaporítóanyagot, műtrágyát és vegyszert biztosít. Ez pedig nem könnyű feladat, hiszen a szőlészettel ma már legalább négyszáz tag komolyan foglalkozik, s bizony a kellő mennyiségű vegyszer beszerzése gyakran gondot okoz. Istenes Ferenctöl megtudtam, hogy a szervezet egyik veteránja, Mackó Feri bácsi szakavatott és gazdag tapasztalatokkal rendelkező szőlőtermesztő. Tanácsért úgyszólván valamenynyien hozzáfordulnak. A korát meghazudtoló hatvanhét éves Feri bácsit munka közben találtam a kertben. Várnom is kellett, amíg a munkáját befejezte. De így legalább módomban állt kissé körülnézni. A gondosan és szakszerűen ápolt szőlő — amely gazdag termést ígér — valóban tapasztalt termelőre utalt. Feri bácsi elmondta, hogy legalább negyven fajta szőlőt A gondosan ápolt szőlő gazdag terméssel hálálja meg a fáradozást. kedvtelésből foglalkozik. Szoros kapcsolatban van a Kecskeméti és az Egri Szőlészeti és Ború-Szakszerű háztáji szőlőtermesztés termeszt. Csemege és borszőlőt egyaránt. Bort nem készít, a termést eladja. Különböző szőlőfajták termesztésével csak úgy A gazdag tapasztalatokkal rendelkező Mackó Feri bácsi a bevált fajtákat saját kertjében szaporítja és a kertbarátok népes táborát kiváló minőségű szaporítóanyaggal látja el. (Foto: Kalita) szati Kutatóintézet dolgozóival. A hasznos tapasztalatcsere útján még mindig gazdagítja szaktudását, ezenkívül módjában áll újabb fajtákat beszerezni és kipróbálni. A bevált, új nemesítésű fajtákat tovább szaporítja. Elárulta, hogy a hosszú éves szőlőtermesztés során a fajták közül az Olasz rizling, a Zöldveltelini és a Zöldszilváni, valamint a Müller-Thurgau bizonyult a legbeváltabbnak. Ezek úgyszólván mindig biztos és gazdag termést adnak. # Vajon miben rejlik a szőlőtermesztés sikerének titka? — érdeklődtem a gazdag tapasztalatokkal rendelkező szőlésztől. — Nehéz lenne a szőlőtermesztés összes csínyját-bínyját elmagyarázni. Már maga a telepítés, a termesztési módszer kiválasztása sok tényezőtől függ. A termesztés során a szükséges beavatkozásokat a fajtáktól, a növény fejlettségétől és az időjárástól függően kell módosítani. De azért egynéhány dologra szeretném felhívni a figyelmet: Sok szőlész már ott követi el az alapvető hibát, hogy nem fordít kellő gondot a szőlő szerves- és műtrágyázására. Pedig gazdag termés csak akkor várható, ha a szőlőben legalább négyévenként szervestrágyát adagolunk. Igen fontos az alapmütrágyák arányának helyes megválasztása is. Főleg a káliumadag növelésével fokozható a szőlő cukortartalma. Természetesen ehhez a többi műtrágyaadagot is módosítani kell, hogy az egyes tápanyagok aránya összhangban legyen. A kiskertekben is beváltnak bizonyult a huzalos, támberendezésü, magas művelésű módszer. Nagyobb védelmet nyújt a fagykárok ellen, kevesebb kézi munkát igényel és gazdag termést ad. Főleg a kezdő szőlészek számára ajánlatos a Moser-féle vagy a Sylvoz magas kordunművelésü módszer alkalmazása. Az új telepítéseknél célszerű a nagyobb — kétszázötven-háromszáz centiméteres — sortávolság. Azonban a magas vezetésű szőlőben sem szabad megfeledkezni a szakszerűen végzett csonkázásról. A szóló szakszerű növényvédelmében alapvetően fontos tudnivaló az egyes vegyszerek megfelelő keverésének módja. Sok szőlész kellő ismeret hiányában szőlőjében nagyobb kárt okozhat, mint hasznot. Szervezetünk ezért már több nyomtatványt adott ki, amelyekben ismertettük a tagokkal az egyes vegyszerek összetételét, hatását, valamint alkalmazási és keverési módját. Feri bácsi szavaiból sok hasznos következtetés vonható le. Azonban az egész beszélgetésből az csendült ki, hogy a szőlészet — de általában a kertészkedés — hasznos és kellemes Időtöltés. Akinek egyszer a szívéhez nőtt, sok örömet lelhet benne. Nem beszélve arról, hogy jelentős haszonnal is járhat. Ezért érdemes a szőlészettel behatóbban foglalkozni, a szaktudást gazdagítani és az ültet-* vényt gondosan ápolni. A türelem és a fáradozás sokszorosan kamatozódik. Klamarcsik Mária mérnök í* *»* ♦♦♦ ♦** *5» *$♦ «2* *** »J* <•** »*• *$► «$♦ *{• »J» «2» »j* «j» ♦♦♦ «?♦ ♦♦♦ »j* »j» »*« «2« »j» «2* «j» »J* Ф »J* *»♦ «j? Uannak olyan kisállatte* nyésztők, akik „igazán“ csak a nyugállományba vonulást követően foglalkoznak az apróállat-tenyésztés csínjávalbínjával. Ezek közé tartozik a hatvanötéves Sárai Mihály, szőgyéni (Svodín) kisállattenyésztő is. A nyúltenyésztéssel egyrészt kedvtelésből foglalkozik, de a nyugdíjas ember életében a növendéknyulak értékesítéséből származó jövedelmi forrás is fontos tényező. Sárai eűvtárs csak 1977-ben kezdett el komolyabban foglalkozni a nyúltenyésztéssel. Először is alaposan körülnézett a szőgyéni nyulászok birodalmában, különös tekintettel a fajta, illetve a fajták megválasztására. A nagy csincsilla és az újzélandi fehér fajtákra esett a választása. Kezdetben mindkét fajtából egy-egy tenyészanya-, illetve egy-egy tenyészapa-állatot vásárolt. Mindez még a múlt év májusában történt. A nyugdíjas állatbarát a kezdeti sikerek után nagyon megkedvelte a nyulakat. Ezt bizonyítja az is, hogy már a kezdés évében, tehát tavaly harminckét növendéknyulat értékesített a Nitrai BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalatnál, kilencvenöt kilogramm „tiszta“ súlyban. A kisállattenyésztő azonban tenyésztésére helyezi a fő figyelmet. Jelenlegi állománya hat saját tenyésztésű anyaállatból és egy vásárolt tenyészapaáilatból tevődik össze. Lényegében a jövőben Is ekkora tenyészállomány tenyésztésével számol. Az anyaállatokat évente négyszer elleti. A felnevelt nyulak mintegy kilencven százalékát értékesíti, s csak a hiányzó egytizednyi részt használják saját szükségletre. Az idén már nyolcvan növendéknyulat érté-JOVEDELMEZÖ NYÜLTENYÉSZTÉS ikesített a BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalatnál, mintegy kétszáz kiló súlyban, több mint háromezer korona bevételhez jutva. Sárai elvtárstól megtudtam azt is, hogy a BRANKO vállalattal nincsenek különösebb problémáik. Nemrégiben egy ízben ugyan már előfordult, hogy a felvásárlók egyáltalán, még késve sem jöttek az előkészített növendéknyulakért. Ez abból a szempontból volt hátrányos, hogy a felvásárlók megfeledkeztek az SZKSZ helyi alapszervezete vezetőségének figyelmeztetéséről, fgy a kisállattenyésztők az összpontosítás helyén három órát feleslegesen várakoztak. A kisállattenyésztő azzal számol, hogy a jövőben hat újzélandi fehér anyaállattól évente száz-százhúsz növendéknyulat képes értékesíteni. Ez egyben azt is jelentené, hogy ezáltal évente mintegy négyezer korona bevételhez jutna. Miska bácsi fájó pontként említette a juttatott nyúlkeverék mennyiségét. Nemcsak ő, de nyúitenyésztő társai is keveslik az eladott nyúlhús után juttatott abrakkeveréket. Köztudott, hogy a nyulászok egy kiló nyúlhús értékesítése után két kiló abraktakarmányt kapnak. Ez a mennyiség Sárai elvtárs szerint csak a szoptató anyaállatok ilyen irányú igényeit fedezi. Egyébként a nyulászoknak van lehetőségük a szemes takarmányok vásárlására, de köztudott, hogy ezek tápértéke elmarad a nyúlkeverékétől. A nyulakat az állatbarát reggel szemes takarmánnyal (főleg árpával J, este pedig abrakkeverékkel eteti. A nyulak takarmányadagját ezen kívül zöldtakarmány, illetve a téli időszakban a széna képezi. Takarmányozásra az akáclombot és az árvacsalánt is felhasználja, zölden vagy szárítva egyaránt. Nyulai különösen a felaprított, az árpadarával kiegészített és nedvesített zöld árvacsalánt kedvelik. Az idén a téli takarmányozási időszakra mintegy háromszáz kiló szárított árvacsalán áll rendelkezésére. Mist ka bácsitól megtudtam azt is, hogy a nyulak előtt állandóan van friss ivóvíz. Különösen a szoptató anyáknál ügyel az ivóvíz állandó jelenlétére. Az állat-! szállások rendszeres tisztogatásával és fertőtlenítésével elérte, hogy eddig semmiféle betegség nem fordult elő állományánál. A növendéknyulakat — nemek szerint — háromhónapos korig kettesével-hármasával, háromhónapos kor felett pedig egyesével szállásolja el. Ezt a tenyésztési módszert azért vezette be, mert rájött, hogy így sokkal jobb a nyulak súlygyarapodása, Jelenleg még a nem teljésen megfelelő takarmányozás (kevés nyúlkeverék) mellett 3,5—4 hónap alatt felneveli az értékesítésre szánt egyedeket. Sárai Mihály 1971 óta tagja á Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége szőgyéni alapszervezetének. Korábban, főleg a felesége közreműködésével inkább a csirke-, tyúk- és kacsatenyésztéssel foglalkozott. A hetvenes évek elején pedig galambokat Is tenyésztett. Miska bácsi tevékenységének sokrétűségét az is bizonyítja, hogy a kisállattenyésztés mellett méhészkedéssel, szőlő- és zöldségtermesztéssel is foglalkozik. Az üvegházban rendszerint palántákat nevel, a fóliasátorban paprikát és uborkát,..a szabadiban pedig a konyhakerti zöldségfélék összes fajtáját termeli, de csakis saját szükségletre. BARA LÄSZLÖ. Az újzélandi fehérekre szakosította magát már egy év leforgása után elhatározta, hogy a nagy csincsilla nyúlállományát felszámolja. Mikor ennek okáról érdeklődtem, Miska bácsi a következőképpeő válaszolt: „Mindkét fajta nagyon jó, mindkét fajtával szinte ugyanannyit kell törődni, vesződni, a növendéknyulak értékesítésénél mégis jelentős különbségek tapasztalhatók. Lényegében a jövedelmi tényező vezérelt arra, hogy felszámoljam a nagy csincsilla nyúlállományomat. Sárai elvtárs szavainak állítását egy példával is bizonyította: Ha például ötven növendéknyulat értékesítünk két kilogrammos élősúlyban, nem mindegy egy kisállattenyésztő szemszögéből nézve, hogy ezekért kétszáz koronával többet, vagy kevesebbet kapunk. Hiszen köztudott- hogy kétszáz koronáért az állatbarát már száz kiló abrakkeverékhez juthat, amiből úgy Is keveset kapnak egy kiló nyúlhús értékesítése után. ' Miska bácsi a közeljövőben csakis az újzélandi fehér fajta A páduai törpe tyúkfajtát Nagy- Britanniában nemesítették ki. Innen terjedt el egész Európába. Az állatoknak kemény, * telt és testhezálló . tollazatuk van. Ma- . napság az apróál- 1 lat-tenyésztők díszbaromfiként tartják őket. Mivel tenyésztése nagy szakértelmet igényel, elsősorban azoknak a kisállattenyésztőknek ajánlható, akik már alaposan jártasak az apróál- j lat-tenyésztés berkeiben. Fotó: —blm— *
