Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-10-21 / 42. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. október 2$. Ahol a labdarúgás az egész község ügye Imeíén (Imely) szorgalmas, dol­gos emberek laknak. A lakosság túlnyomó többsége a helyi szövet­kezetben dolgozik. A dolgozók ál­tal végzett becsületes munka sike­rei a Csehszlovák—Szovjet Barát­ság nevet viselő szövetkezet ered­ményeiben mutatkoznak meg. A község kulturális és sportélete pél­damutató, mert nemcsak helyi, de Járási viszonylatban is megállják helyüket. A sportszervezet labdarúgói már évek óta a ikomárnói járási bajnok­ság II. osztályában küzdenek a baj­noki pontokért. Az utóbbi három évben csujwn egy lépés választotta el ókét a feljebb jutástól, de végül is meg kellett elégedniük a máso­dik hellyel. Legutóbb a legnagyobb riválisuk, a szomszéd Nesvady csa­pata előzte meg őket. A rivális csapat feljebb jutása után megnyílt az út a bajnokság megszerzésére. Meg is érdemelnék, hogy felsőbb osztályban játsszanak, mert a sport­­szervezet vezetősége jól dolgozik, a játékosok pedig sportszerű esz­közökkel küzdenek minden mérkő­zésen. A közelmúltban fölkerestem Go­­gola Vilmos elvtársat, az imelyi sportszervezet elnökét, akivel a község sportfejlődéséről és egyéb sportot érintő problémákról be­szélgettünk. Mielőtt a beszélgetés tárgyára térnék, szükségesnek tar­tom elmondani, hogy Gogola elv­társ nemcsak jó játékos volt, de ifjú . korától kezdve dolgozott a vezetőségben. Ez pedig egy fia­talra nézve megtiszteltetésnek szá­mít. A személye biztosíték arra, hogy a község sportfejlődése jó úton haladjon előre. Gogola elv­­társ a jelenlegi helyzetről a követ­kezőket mondotta: — A járási, illetve a felsőbb szervek állandóan azt hangoztat­vásárlására minden évben huszon­ötezer koronát kapunk, további 15 ezer koronával pedig a hnb járul hozzá anyagi kiadásaink fedezésé­hez. Ezért ezúton is szeretnénk kö­szönetét mondani Borsányi Mleli­­char szövetkezeti elnöknek, vala­mint Kovács Mihály hnb-elnöknek a támogatásért. Még azt is szüksé­gesnek tartom elmondani, hogy már évek óta sportbaráti kapcso­latban vagyunk a magyarországi Nemesszalók község sportolóival, akikkel „oda-vissza“ alapon mér­jük össze tudásunkat. Az említett kapcsolat gyümölcsözőnek bizo­nyult, mert a két mezőgazdasági üzem dolgozói között is elmélyí­tette az együttműködést. De ez a kapcsolat sem valósulhatott volna meg a szövetkezet támogatása nél­kül, mert a kiadások „oroszlánré­szét“ a szövetkezet vállalja. Az el­múlt napokban jártak itt a nemes­­szalőki sporttársak és meghfvtak bennünket egy kétnapos találkozó­ra. Az imelyi csapat a táblázat élén áll, de ahhoz, hogy bajnoksá­got nyerjen, teljes erőbedobásra lesz szükség, mivel tudott dolog, hogy minden csapat az éllovasra feni a fogát. Éppen ezért Tárnok József edzőnek most arra kell ügyelni, hogy sokoldalúan felké­szítse a játékosokat. — Az „ifi“ csapat már évek óta a kerületi I. В osztályban szerepel, váltakozó sikerrel. A csapat edzője Pasztorek József, aki arra törek­szik, hogy a fiatalokból jó labda­rúgókat neveljen. Az „ifi“ csapat más osztályban való szerepeltetése további kiadásokkal jár. Éppen ezért lenne időszerű, hogy a fel­nőtt csapat bajnokságot nyerjen, s így mindkét csapat egy osztály­ban játszana, ami lényegesen csök­kentené az anyagi kiadásokat. A sportszervezet vezetőségének tagjai közül я "• •• ' A Buzitkai (Buzita) Mezőgazdasá­­gi Szaktanintézetben a Cseh­szlovák-Szovjet Barátsági Szövetség helyi szervezete száztíz tagot számlál, A helyi szaktanintézet és a szovjet zolotonosai mezőgazdasági iskola kö­zött baráti kapcsolat alakult ki. Ä két intézmény tanulói évek óta test­vérként osztják meg egymással gond­jaikat, örömeiket. A buzitai szaktanintézetben gyakori látogató a postás. Levelet hoz a ba­rátoktól. Világjáróik is vannak. Királyü Igor, Gergesák Igor, Kollárik Tibor és Fa­zekas Róbert legutóbb tizenötödmagá­­val a Szovjetunióban járt. Barátok a barátoknál. A nyár folyamán Buzitán tartózkodó szovjet fiatalok kirándultak a nemeckai SZNF-emlékműhöz. — Hány kilométert utaztatok? — Erre pontosan nem emlékszünk, de felejthetetlen út volt. — A végállomás? — Zolotonosa volt. De szétnéztünk Kijevben, Cserkasziban s megtekintet­tünk jónéhány mezőgazdasági üzemet, és a miénkhez hasonló szaktanintéze­tekben is jártunk. — Hol töltöttétek a legtöbb időt? — Zolotonosai barátainknál. Amióta a két szaktanintézet testvéri iskola lett, rendszeresek a cserelátogatások. A levelek azonban — melyeket mi a barátság hídjának nevezünk — rend­szeresen összekötnek bennünket. — A fogadtatás? — Mindenhol igazi barátként fogad­tak bennünket. Mindenki kedveskedni akart. Általában mire elértük az autó-1 A barátság hídja A tanulók a gazdag kultúrprogramon kívül — az évforduló tiszteletére — — ZM-UZI. — — I—1.^.1— bnnnonbnnab a c'/ónítócóf i C FntTS* tt. — Talán a Kijevi Pionírházban tett látogatás, és a Cserkaszin végigvezető gázvezeték megtekintése volt. De nagy hatást tett ránk a Honvédő Háború emlékműveinél tett látogatás is. Élményeinkről egyébként sorozat­ban számoltunk be — iskolatársaink­nak — az ifjú szovjet barátok körének a klubfoglalkozásain. Amikor leülünk a szovjet barátainktól kapott társas­játékok mellé, gondolatban mindig vissza-visszatérünk ukrajnai bará­tainkhoz: Vityához, Szergejhez, Verá­hoz, Natasához. * * * Látogatásunkkor a buzitai szaktan­intézet tanulói már szorgalmasan ké­szülődtek a barátsági hónapra, vala­mint a Komszomol hatvanéves jubileu­mának a megünneplésére. A barátsági hónapra való felkészü­lés tervei nagyon gazdag, tartalmas programot ígérnek? A klubhelyiség fa­lára függesztett Szovjetünió nagy tér­képe körül már kirajzolódtak a szov­jet ifjúság életét ismertető kiállítás körvonalai. Mihályi Gyula főnevelő irányításával pedig a tanulók már hozzákezdtek a faliújságok szerkesz­téséhez, rendszeresítik a „levelekben érkezett kincseket“ és a képeslapokat. A vetítőkor tagjai a szovjet filmek bemutatását biztosítják majd. Gazdag programmal készülnek az irodalom-. zene- és a tánckör tagjai is, akik í szovjet írók, költők müveinek, a ba­ráti ország dalainak és táncainak a betanulásán szorgoskodnak. Úgyszól­ván az egész szaktanintézet diákságát aktivizálja majd a „Ki tud többet a Szovjetunióról“ elnevezésű kvíz, va­lamint Brezsnyev elvtárs két könyvé­nek — Kis föld, Újjászületés — meg­vitatása. Huszárik Béla — igazgató és a CSSZBSZ helyi szervezetének elnöke — befejezésül elmondotta, hogy gyü­mölcsöző ez a baráti kapcsolat. A ta­nulók első kézből értesülnek a szov­jet fiatalok életéről, a tájleírások, az ajándékba 'kapott képeslapok, bélye­gek, préselt virágok, ásványrögöcskék stb. az irodalom és az egyéb tanítási órákon a segítségünkre vannak. A diákklubban évközben is tartanak szovjet hetet, diavetítéssel egybekötött élménybeszámolókat. Ezek az akciók megfelelően készítik fel az első évfo­lyamok tanulóit, akik minden évben V. I. Lenin születésnapján lépnek az iskolai szervezet tagjai közé. Az elkövetkezendő napokban bizo­nyára újabb levelek érkeznek a ba­rátság hídján, hogy november hete­diké alkalmából barátok köszöntését, jókívánságait tolmácsolják a nak. CSIBA

Next

/
Thumbnails
Contents