Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-10-21 / 42. szám
1678. október 21 SZABAD FÖLDMŰVES Együtt - a jövő szakembereiért Ma már aligha beszélhetünk a követelményeknek megfelelő szakemberképzésről az oktatási intézmények és a mezőgazdasági üzemek hatékony együttműködése nélkül. Az oktatás csakis akkor érheti el célját, ha a társadalmi szükségletekhez igazodik. Ettől persze meglehetősen egyoldalú a kapcsolat az iskola és a mezőgazdasági üzem között, miközben mind jobban képzett szakemberekre és a gyakorlathoz az eddigieknél jobban értő szakmunkásokra lenne szüksége a mezőgazdaságnak. A szakemberképzés terheit ez ideig többnyire az oktatási intézmények vállalták. A mezőgazdasági iskolapolitikára vonatkozó legújabb kormányhatározatok viszont arra kötelezik az üzemeket, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak a szakmai képzésben. Mezőgazdasági iskoláink — áz irányelveknek megfelelően — szerződéses kapcsolatot létesítenek a mezőgazdasági üzemekkel, ahol a gyakorlati ismeretek birtokába juthatnak. A sikeres együttműködés gyakorlati példájaként említhető a šahyi (Ipolyság) mezőgazdasági iskola és a helyi efsz kapcsolata. A korszerű termelésre törekvő szövetkezet és az iskolavezetés között kölcsönös az érdek: az iskola tanulói közvetlenül a termelésben sajátíthatják el szakterületük különféle fortélyait, a szövetkezet pedig mint tangazdaság megkedvelteti önmagát a leendő szakemberekkel. Delelő csorda, pásztorával. (A szerző felvétele) Deleltetés közben. Maszarovics Gyula mérnök, Igazgatóhelyettes megfogalmazása szerint az oktatás-nevelés tartalmának továbbfejlesztése során abból kell kiindulni, hogy az oktatási intézmények nem taníthatnak meg mindent, ami az életben szükséges. A tudományos-műszaki fejlődés mai szakaszában mezőgazdasági iskoláink csak úgy felelhetnek meg a követelményeknek, ha az alapvető ismeretek tanítására törekszenek, ha a tanulók gondolkodását fejlesztve, kialakítják a korszerű termelés igényeit és képessé teszik őket a folyamatos önművelésre. Ezért újabb és újabb feladatok növelik a pedagógusok gondjait, melyek változtatást igényelnek a megszokottal szemben, mivel új ismeretágak is jelentkeznek a külön tantárggyá szerveződés igényével. A szaktanintézet keretében nyílt középfokú tagozat új szaktantárgyak — gépek és berendezések, növénytermesztés technológiája — bevezetését is szükségszerűvé tette. Ugyanezen a tagozaton a matematika és a fizika választható érettségi tantárgy. A korszerűen gépesített növénytermesztés leendő szakemberei szakmunkások hagyják el az iskolát. — Tantervűnkben fontos helyet foglalnak el az úgynevezett speciális foglalkozások, melyek keretében tanulóink — a szakmai ismereteken túlmenően — hajtási igazolványt szerezhetnek a különböző típusú motoros Jármüvekre, köztük a kombájnra és a rakodó gépekre is. Ezenkívül elsajátíthatják a láng- és az ívhegesztést is — tájékoztatott Raksányi Tamás Az iskolában egyébként fontos pedagógiai irányvonal a gyakorlat és az elmélet öszszekapcsolása. Ily módón a tananyag jobban rögződik a tanulók tudatában, s maradandóbbá válik. Az elméleti oktatást szolgáló felszerelésük úgyszólván tökéletes. Korszerű segédeszközökkel, s a követelményeknek megfelelő szaktantermekkel is rendelkeznek. A gyakorlati foglalkozásokra az iskola tanműhelyében, illetve a helyi szövetkezetben kerül sor. Sajnos, az állattenyésztési szak korántsem annyira népszerű a fiatalok körében, mint a másik kettő. Hogy miért ПРГП? Arr aatrilr fin-gyakorlatvezető. hogy az állattenyésztés rövid időn belül a mezőgazdasági termelés legmodernehb ágazata lesz, s a gyermekük csak nyerhet azzal, ha hivatásának az állattenyésztést választja. Az Ipolysági Mezőgazdasági Szaktanintézet az oktatás magas színvonalával, az ismeretszerzés korszerű módszereinek gyakorlásával, az elmélet és a gyakorlat céltudatos összehangolásával hasznos szolgálatot tesz szocialista mezőgazdaságunknak. CSIBA LÄSZLÖ Idősb GIBALA STEFAN, a buzitkai szövetkezet tehénpásztora már túl Jár a hetvenedik évén. Detvianská Hután, 1905-ben írták be nevét az anyakönyvbe. Suhanó korában a mészáros szakmát tanulta ki. Fél évszázaddal ezelőtt nősült. Öt gyereket nevelt fel. Közben a földművelést is űzte. A második nagy világégés idején Malinec-Hámor településen élt. Bizony, nagyon sokszor kellett szaladniuk a fedezékbe, amikor hírül vették a fritzek érkezését. Nemcsak a népes család, köztük három orosz katona is a hevenyészett „bunkerban“ szorongott. A németek nemegyszer felforgattak az udvaron mindent, de a búvóhelyet nem tudták felfedni... A jelszabadulás után, pontosabban 1948-ban, költözött a Glbala család Bűzlikára. A családfő 1952-ben lépett a helyi szövetkezetbe, s azóta is a közösség tevékeny tagja. A tehenek legeltetése köti le napjai legnagyobb részét. Épp delelt a gulya, néhány tekergő kivételével. Ezeket Bogár terelte a többihez, nagy hozzáértéssel. Kevés szabad idejéből raboltam el vagy félórát, hogy beszéltessem élete sorsáról, a pásztorkodással járó problémákról. — Végleg hűtlen maradt eredeti szakmájához? — Nem egészeh. A szövetkezetben adódik nemcsak télen, nyáron Is alkalom a dísznóvágásra, s ott kamatoztatom a tudásomat. — Az egészsége hogy szolgál? — Meglehetősen. Csak a lábam „ég“ a gumicsizmában. Dehát más lábbeliben nemigen lehet jártni, mert itt most sok eső esett. A sárban, pocsolyában a gumicsizma a legjobb, nem ázik be. Ogy tűnik, a tehenek megelégelték a delelést. Mind többen látnak hozzá a gyér fű legeléséhez. Két évvel ezelőtt még árpa termett itt, ezen a gazdasági udvar előtti lapályon. Azóta befüvesítették. Zöldövezetei képez. Azazhogy képezne. Nemigen van rajta a kérődző hadnak harapnivaló, így azután csak jobbára mozgási lehetőséget nyújt. Ez ts kell, de az nem minden. Talán a faállományt kellene felerősíteni... Afelől faggatom Gibala bátyát, mik a problémák? Mennyire elégedett? Nehezen áll kötélnek. Aztán mégiscsak kiböki: — Nyolcvan fillér járna tehenenként a legeltetésért. Ennyit ír elő a szabály. De ettől kevesebb a fizetségem. Ogy érzi, a közösség megrövidítette. Dehát mit tehet? Nem akar a fiával ujjat húzni, akt a közös gazdaság elnöke. (kovács)
