Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-10-21 / 42. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. október 2Í, 4 A racionális táplálkozásról értekeztek Ä dolgozók felöli komplex gondoskodás szerves részét képező üzemi étkeztetést szövetkezeteink dolgozói is megkedvelték. Ezt az is bizonyítja, hogy Szlovákiában a hatszázhatvanöt egységes földművesszövetkezet közül már több mint négyszázban saját konyhát és üzemi étkezdét létesítettek, amely egész évben üzemel, és továbbá száznegyvennyolc szövetkezet a főidényben biztosítja tagjainak a főtt ételt üzemi étkezdéjében. E létesítményekben naponta több mint hetvenezer dolgozó étkezik, s ez a földművesszövetkezetek állandó dolgozói létszámának egynegyedét is meghaladja. Szövetkezeteinkben az üzemi étkeztetés jelentősége abban van, hogy efsz-eink munkaerő-problémájának megoldását segíti elő, munkaidő- és üzemanyag-megtakarítást eredményez. Ezen felül tehermentesíti a szövetkezetek nőtagjait a főzéstől, lehetővé teszi, hogy meleg ételt fogyaszthassanak munkahelyükön, a mezőn. A népgazdaság többi ágazatához hasonlóan a mezőgazdaságban, pontosabban az efsz-eikben sem ragadhat meg az üzemi étkeztetés gondolata egy helyben, hanem lépést kell tartania az általános fejlődéssel és az e téren is érvényesülő tudományos-műszaki haladással. A szövetkezetek üzemi étkeztetésének megvalósításában is bizonyos feladatok teljesítése szükséges. Mindenekelőtt bővíteni és korszerűsíteni kell az üzemi étkeztetés jelenlegi anyagi-műszaki alapját és nyersanyagbázisát a szövetkezet saját beruházása által vagy az érdelkelt intézmények és üzemek anyagi hozzájárulásával. A szövetkezetek üzemi étkezdéiben gondoskodni kell arról, hogy a dolgozók itt rendszeresen étkezzenek és számukra a racionális táplálkozás feltételeit biztosítsák a munkájukhoz mért kalóriaszükséglet mellett. Tehát a legújabb egészségügyi ismeretek felhasználásával kell a dolgozók étkeztetésének kérdését megoldani. Az előbbi és mindazon további kérdésekre, amelyek szorosan összefüggnek az üzemi étkeztetéssel szövetkezeteinkben, adott választ a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága által -Prievidzán nemrég rendezett szeminárium. A szemináriumon az efsz-ek üzemi konyháinak és étkezdéinek száznegyven vezető dolgozója vett részt. Igen szép számban képviseltették magukat a galántai, a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely), a komárnói (Komárom), a trnavai, a levicei (Léva), a luőeneci (Losonc), a Rimavská Sobota-i (Rimaszombat), a košicei és a prešov! járások szövetkezetei. Előadókként a legszakavatottabbak fejtették ki nézetüket a közös étkeztetés kérdésében, rámutatva a tudományos-műszaki kutatás legújabb vívmányaira, s az ételek elkészítésének technikájára, a higiéniai és az üzemi étkeztetésben érvényes egyéb rendelkezések, előírások betartásának szükségességére. A szeminárium központi témája volt az, hogyan alkalmazzák a gyakorlatban a CSKP XV. kongresszusának a dolgozók felőli fokozott, komplex gondoskodást célzó, a közös étkeztetésre vonatkozó határozatait földművesszövetkezeteinkben. A cél ugyanis az, hogy az ételek összeállításában és a választék bővítésében a racionális táplálkozás szabályait helyezzék előtérbe. Tehát a nagyobb választék biztosítására, valamint több gyümölcs és zöldség fogyasztására kell törekedni, mellőzve a feleslegesen nagy zsír- és cukortartalmú ételeket és a tésztákat. — A közös étkeztetés terén kitűzött feladatok megoldásának reális útja — mondotta Peter Páleník mérnök, a Liko n. v. kutató részlegének dolgozója — a félkész- és készételek nagyüzemi előállítása, valamint az olyan félkész ételek nagyobb arányú felhasználása, amelyek egyszerű melegítéssel fogyasztásra készek. Az iparilag feldolgozott készételek legnagyobb előnye az idő- és az ételek elkészítéséhez szükséges konyhai személyzet megtakarítása, a beruházási eszközök jobb kihasználása, az élő munka megtakarítása, a termelési-technológiai berendezések kapacitásának fokozása, az ételek minőségének egységesítése és végül, de nem utoljára az ételek elkészítéséhez szükséges idő lényeges lerövidítése. Mivel az üzemi étkezés lehetősége iránti érdeklődés és az étkezők létszáma állandóan növekedik, már nem elegendőek a régimódi tűzhelyek, katlanok és más elavult berendezés, hanem az újabb technikai berendezés alkalmazása szükséges. Az üzemi típusú gépek és berendezések igazolják a legjobban azt az igyekezetét, amit a nagyüzemi étkeztetés korszerűsítésére világviszonylatban kifejtenek, nemcsak a munkaerő-hiány okozta nehézségek áthidalására, hanem azért is, mivel az állandóan ismétlődő munkaműveletek korszerűsítését, a megerőltető fizikai munka kiküszöbölését is elősegítik. Ugyanakkor szem előtt tartják a táplálkozás fiziológiai követelményeit. Az üzemi étkeztetés minőségi szintjének fokozását elősegítő új gépek a sokéves tapasztalat, a beható kutatás és fejlesztés eredményeit. Bizonyítás nyert például, hogy a hatékonyság fokozását nagyban elősegíti a nyomás alatt végzett főzés, amikor az ételek a legjobban megőrzik B- és C- vitamin, valamint A-provitamin tartalmukat. Ezen felül az ilyen főzés esetében kisebb az energiaszükséglet, mint a hagyományos főzésnél. S így sorolhatnánk mindazokat az előnyöket, amelyek a korszerű főzés és az üzemi étkezés terén napjaink vívmányaiként felhasználhatók. A szemináriumon részletesen beszéltek az üzemi étkeztetés higiéniai követelményeiről, közgazdasági és szervezési kérdéseiről. A téli hónapokban hasonló iskolázás, szeminárium megrendezésére kerül majd sor az egyes járásokon, melyeknek megrendezése az SZFSZ járási bizottságai mellett működő szociális albizottságok feladata lesz. Feltételezhető, hogy a nemrég megrendezett össz-szlovákiai szeminárium résztvevői az itt szerzett ismereteiket a járási szintű szemináriumokon értékesítik és ezzel is hozzájárulnak szövetkezeteink üzemi étkeztetése szintjének további fokozásához. JOZEF PROKEŠ mérnök A többet tudás A tudományos-műszaki haladás egyre szélesebb fronton, egyre nagyobb mértékben hatja át mezőgazdasági termelésünket. Ez a fejlődési folyamat nemcsak a tökéletesebb és hatékonyabb termelés alapjait vetette meg, hanem mind nagyobb igényeket támaszt mezőgazdaságunk dolgozóinak szakmai tudásával szemben is. A tudományos alapokra helyezett mezőgazdasági termelés minden egyes dolgozótól képességeinek, tudásszintjének továbbfejlesztését követeli meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél harmónikusabban fejleszti az ember személyiségét, annál aktívabban veszi ki részét a munkafolyamatokból és kapcsolódik be a társadalmi feladatok megoldásába. Mezőgazdaságunkban ezt a feladatat szövetkezeteink dolgozói, efsz-eink tagjai körében a szövetkezeti munkaiskola hivatott betölteni. A széles alapokra helyezett . felnőttoktatás e formája a dolgozók nevelésének, továbbképzésének egységes rendszerébe illeszkedően ennek szerves részét képezi. Az előző esztendőkhöz hasonlóan a szövetkezeti munkaiskola tevékenységét ez évben is a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke közösen kiadott utasításai és rendelkezései szerint kell megszervezni. A szövetkezeti munkaiskola most kezdődő idei évfolyama annál is jelentősebb, mivel az egységes földművesszövetkezetek IX. országos kongresszusa előkészítésének időszakával esik egybe. Éppen az efsz-ek IX. kongresszusának előkészítésével kapcsolatban a politikai-nevelő előadások és beszélgetések központi témája a kongreszszus előtti vita anyagainak bővebb taglalásával kívánja elősegíteni az eszmecsere széles körű kibontakozását. A HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA A téli oktatási ciklus magját a már nyolcadik évfolyamába lépő Haladó Tapasztalatok Tévéiskolájának hat témája, valamint bevezető és összefoglalását jelentő befejező adása képezi. Az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan- nem fényűzés minden egyes tévéadást két ismétlés követ. A bevezető adás premierje október 16-án hétfőn lesz 18,10 órai kezdettel, első ismétlésére egy héttel később október 23-án 15,30 órakor, második ismétlésére pedig oktéber 2B-án, csütörtökön délelőtt 9,30 érakor kerül sor. Az adás időtartama negyven perc, amit a témához fűzött magyarázat és vita követ majd az egyes oktatási központokban. Az egyes leckék anyaga napjaink mezőgazdasági termelésének legfontosabb problémáit kívánja közérthető formában a szakmai igényesség elvének betartása mellett megvilágítani. Az első lecke az egyes népgazdasági ágazatok, például a gépipar, az építőipar, a vegyipar és az élelmiszeripar szerepét taglalja a mezőgazdasági termelésben, valamint az élelmiszerek előállításánál. A termelési szakosítás és integráció kérdése képezi a második lecke anyagát. Szemléltető eszközökkel próbálja bemutatni az összpontosított és szakosított mezőgazdasági termelés gazdasági hatékonyságát, a mezőgazdasági őstermelés és az élelmiszeripar kölcsönös egymásrautaltságát, kölcsönös kapcsolatát. A harmadik lecke a zöldségtermelésre szakosított üzem példáján vetíti elénk a szállító és átvevő kapcsolatát, a termelés-tárolás-feldolgozás-elosztásfogyasztás láncolatának problémáit. További témaként a negyedik lecke a hústermelés kooperációs és integrációs kapcsolataival foglalkozik. Bemutatja az anyagi eszközök társításával létrehozott baromfi-, sertés- illetve marhahústermelő egységek építésének előnyeit és az őstermelés, valamint a feldolgozóipar közötti szorosabb kapcsolat kialakításának lehetőségeit. Fontos élelmiszeripari alapanyag a tej és keresett fogyasztási cikkek a tejtermékek. A Haladó Tapasztalatok Tévéiskolájának ötödik leckéje ezt a kérdést boncolgatja. Rámutat a tejipar eddig elért fejlődésére és szemléltetően mutatja be a szakosított és összpontosított tejtermelésnek a tejfeldolgozás javítását befolyásoló hatására, továbbá a kooperációs kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeire a feldolgozó ipar és az őstermelő üzemek között. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés elsődleges célja az élelmiszerek olyan mennyiségének előállítása, amely a lakosság folyamatos ellátását biztosítja a termékek minőségének állandó javítása mellett. Ez a téma képezi a Haladé Tapasztalatok Iskolája hatodik előadásának anyagát. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum társadalmi hatékonysága cím alatt világít rá arra, hogy az összpontosítás, a szakosítás, az integráció és a kooperációs kapcsolatok kialakítása az őstermelés és az élelmiszeripar viszonylatában ugyanúgy kedvező az egyes üzemeknek, mint az egész társadalomnak. Ha e kérdést mélyebben megismerjük, tárgyilagosakban értékelhetjük a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum dolgozóinak elkötelezett igyekezetét. RENDSZERESSÉGET AZ OKTATÁSBA A felnőttoktatás e módszerének sikere, mezőgazdasági dolgozóink tudás-szint növekedése a termelés további fokozását célzó igyekezet szempontjából nélkülözhetetlen. Az eredmény érdekében azonban elengedhetetlen követelmény az oktatásba, a kiegészítő előadások megszervezésébe a rendszeresség elemeit érvényesíteni. Az előadások meghallgatása, a tévéadások megtekintése csupán az első lépés. Az előadók kötelessége az esetleg bonyolultabb, nehezebben megérthető kérdésekhez részletesebb magyarázatot fűzni és ezzel a széles körű vita kibontakozásának lehetőségét megteremteni. A hallgatók csupán akkor kaphatnak maradandó ismereteket, ha maguk is aktívan részt vesznek az egyes témák megvitatásában, hiszen mindegyikük jelentős gyakorlati tapasztalattal rendelkezik saját munkakörében. Ezt az értéket pedig nem szabad kihasználatlanul, parlagon hagyni. A dolgozók részvétele a vitában minden esetben azt mutatja, hogy az előadott téma felkeltette érdeklődésüket, megnyerte tetszésüket, esetleg tapasztalataik alapján a hallottakkal nem értenek egyet. Viszont a negatív álláspont kifejtése is hozzájárulhat a helyes nézetek kialakításához. Ezért a vita képezze minden leckeéra szerves részét. Csupán azt kívánhatjuk, hogy a most induló szövetkezeti munkaiskola mezőgazdaságunk minden dolgozójának sok új, értékes ismerettel bővítse szakmai tudását, ami feltétlenül hozzájárul a termelés színvonalának javításához. Hiszen a többét tudás nem fényűzés, hanem a továbbfejlődés egyik lépcsőfoka. OBENAU KÁROLY nevelkedtem fel. Azt pedig mindenki tudja, hogy ebben a községben — ős egyáltalán ezen a vidéken — minden családi ház kertjében zöldségtermesztéssel foglalkoznak. Szüleimmel együtt mi is termeltük a zöldséget. Szándékosan mondom, hogy mi is, mert én mindig nagyon szerettem a zöldségeskertben foglalatoskodni. Számomra az első számú ellenség a gyom volt, Ma is csak akkor vagyok elégedett, ha tiszták a sorközök és nem csúfítja semmiféle gaz, gyom a paprikát, uborkát vagy a paradicsomot. Immár negyedik éve dolgozom ebben a kertészetben mint csoportvezető és bátran kijelenthetem, ha ismét pályakezdés előtt állnék, ugyanígy választanék. Szeretem amit csinálok, szeretem a munkámat. Huszonhat tagú női munkacsoportjával hat hektárnyi fólia alatti és huszonnyolc hektárnyi szabadföldi zöldségről gondoskodik. A kertészet valóban szép, nincs gyom, ami a gondos kezek munkáját dicséri. IA fóliák alatt három-három hektáron paprikát és salátának való uborkát termeltek. E terményekből már já pár hete szinte naponta biztosították a lakosság ellátását. Szabad földben huszonöt hektárnyi területen Carmen paprikát termelnek a konzervgyár részére. Tulajdonképpen ezzel is a dolgozók asztalát gazdagítják, hiszen a konzervgyárakban e fajtából készitik a finom, Ízletes olajos paprikát. További'három hektáron pedig paradicsomot termeltek. Ogy gondolom, nem kis feladat, még huszonhat tagú csoportnak sem, ekkora területen végezni a sokrétű termelőmunkát. A csoport tagjai elmondották, hogy nagyon szívesen dolgoznak Éva Bocková irányítása alatt. Szerintük jól érti a munkaszervezést és jó hangulatot, kedvező légkört tud kialakitani a kollektív tagjai között. Szervezi, irányítja a munkát, de nem „pallérként“ tevékenykedik. Ha a munka ás a szövetkezet érdeke úgy kívánja, azonnal munkához lát ő maga is. A kertészetben — főleg a termények szedése és szállítása idején — nagyon értékes minden perc, minden egyes segítő kéz. És ő együtt él, érez a munkacsoport tagjaival. Ezért is olyan közkedvelt munkatársai körében. Az Éva Bocková által vezetett kertészeti munkacsoport tagjai a jövőben szeretnének bekapcsolódni a szocialista versenybe. Valamennyien szeretnék elnyerni a szocialista brigád elmet. A kollektíva olyan egyöntetű, hogy ez minden bizonnyal sikerül is. Ez a példa bizonyítja, hogy fiatal nők is képesek kollektívát irányítani, alkalmasak felelősségteljes tisztségek betöltésére az egyes munkahelyeken. Éva Bocková előlegezett bizalmat kapott az egyesített szövetkezet vezetőségétől. Erős akarattal, felelősségteljes hozzáállással sokat bizonyított — és nem akozott csalódást. KOLOZSI ERNŐ Népgazdaságunk leendő vegyészei A főiskolások többsége a nyári szünidőben népgazdaságunk különböző ágazataiban segít a fiatalok nyári aktivitása keretében. Ezzel nemcsak egy kis zsebpénzre tesznek szert, de így járulnak hozzá azon állam népgazdaságának fejlődéséhez, amely lehetővé teszi számukra a továbbtanulást. A nyár elmúltával a főiskolások kiértékelik szünidei tevékenységüket. A Szlovák Műszaki Főiskola vegyészeti karáról, ahol összesen kétezerhatszázhatvanhat diák tanul, összesen ezerhuszonnégy hallgató vett részt a fiatalok nyári aktivitásában, ami az összhallgatók 38,4 százaléka. A hallgatók Bratislava, Brezno, Nové Zámky, Banská Štiavnica, Nová Baňa, Žilina, Ružomberok, Námestovo, Dolný Kubín, Liptovský Mikuláš, Liptovský Hrádok és Rimavská .Sobota tizenöt üzemében dolgoztak három turnusban: júliusban, augusztusban és szeptemberben. Az idei nyári aktivitás keretében a hallgatók 143 ezer 962 órát dolgoztak le, s ennek értéke 15 millió 209 ezer 860 koronát tesz fel. A vegyészek a Szolidaritási Alapra ötezernégyszáznyolcvankilenc órát dolgoztak 26 ezer 026 korona értékben. A fakultás néhány hallgatója a nemzetközi cserebrigádok keretében külföldön dolgozott: a Szovjetunióban (Kijev, Leningrád) huszonhárom hallgató, Lengyelországban (Gdanszk) tizennégy hallgató és az NDK-ban (Merseburg, Magdeburg) huszonhárom hallgató. Hatan pedig az, IASTE keretében az NSZK-ban, Svájcban, Dániában, Iránban vettek részt szakmai gyakorlaton. A nyári aktivitás keretében került sor augusztus 18—20. között a VI. Vegyészbrigádfesztiválra, amely a vegyészek munka-, politikai és sportaktivitásának kicsücsosodása volt. A fesztiválon kétszázötven hallgató vett részt. A nyári aktivitás keretében szocialista verseny folyt a legjobb kollektíva és a legjobb brigádvezető címért. Első helyet szereztek e versenyben az augusztus folyamán a Lipt. Mikuláš-i Május 1. üzemben és a Nová Baüa-i nehézgépipari üzemben dolgozó diákkollektívák. A vegyészek ezekkel az eredményekkel szeretnék megtartani első helyüket a bratislavai főiskolák sorában és javítani a szlovákiai harmadik helyükön. OLÁH GYULA A Šrobárovói Efsz kertészeti csoportjának vezetője, a közkedvelt Éva Bocková. Nők is tudnak Irányítani A káderpolitika a párt egyik döntő fontosságú eszköze, amellyel biztosítja vezető szerepének érvényesítését és céljainak elérését a társadalmi életben. A párt káderpolitikájának megvalósításában korunk egyik fő követelménye, hogy egyre nagyobb teret kell biztosítani a fiatalok és a nők számára. A šrobárovói (Sziíos) Szlovák Nemzeti Felkelés nevét viselő társult földművesszövetkezet vezetősége a párt káderpolitikájának szellemében járt el néhány évvel ezelőtt, amikor a szövetkezet zöldségkertészeti csoportjának vezetésével a mezőgazdasági műszaki középiskola egyik újdonsült végzett növendékét, Éva Bockovát bízta meg. Ellátogattam a zöldségkertészetbe, ahol nagyszerű alkalmam nyílott megismerni a fiatal csoportvezetőt és az általa irányított kollektívát. Az aszszonyokat, fiatal lányokat egy kis kényszerpihenőre késztette a megeredt eső, s velem együtt a fóliasátrak alatt találtak menedéket. A fiatal húszegynéhány éves csopartvezetőnőtől az iránt érdeklődtem, miért éppen mezőgazdasági műszaki középiskolába jelentkezett, amikor, pályát választott. — Ebből a községből származom, itt r
