Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-10-21 / 42. szám

1978. október 21,

SZABAD FÖLDMŰVES,

Szakosítás fis koncentrálás nemzetközi szinten

A KÖLCSÖNÖS GAZDASÁGI SEGÍTSÉG TANÄCSÄNAK MEZŐGAZDASÁGI ÄLLANDÖ BIZOTTSÁGA LEGUTÓBBI, BRNÖI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉN

kát fő pont szerepelt: a tagállamok hosszú távlatú célprogramjának kidolgozása a mezőgazdaság és élelmiszeripar terén, továbbá a tagországok tapasztalatai, amelyeket a vállalatközi kooperáció és a mezőgazdasági — ipari integráció alapján a mezőgazdasági termelés szakosításában és koncentrálásában szereztek.

Hosszú távlatú célprogramok kidolgozása minden területen ma--a KGST tevékenységének egyik fő iránya a szocialista gazdasági integráció komplex programja feladatainak teljesítése mellett. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban ez úgy készül, hogy felölelje a mezőgazdasági termelést, köztük a mezőgazdasági termények nemesített nágyhozamú fajtáit és a gazdasági állatok nemesített fajait, a lehető legjobb technológiák alkalmazását, nagy fehérjetartalmú takarmányfélék növelését, a mezőgazdasági gépesítés és kemizálás további javítását, a nyersanyagok élelmiszeripari feldolgozása és észszerű felhasználása technológiájának tökéletesítését, valamint a termelés és a termékcsere gazdasági ösztönzése hatékony formáinak megjelölését és alkalmazását.

A bizottság a program egyes részeinek teljesítésével kapcsolatos ütemterveket is megvitatta és jóváhagyta. A program teljesítését gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési két- és sokoldalú szerződések kötésével biztosítják.

Ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági bizottság olyan kérdéseket is megvitatott, mint a mezőgazdasági termelés komplex fejlesztése és a déligyiimölcsök ipari feldolgozása Kubában, a szűzföldek takarmánytermesztési és állattenyésztési felhasználása Mongóliában, továbbá a Szovjetunió nyersgyapottermesztésében való együttműködés, valamint a szovjet gyapot érdekelt KGST-országokba irányuló exportjának a növelése.

A bizottság megkezdte azoknak a feladatoknak a teljesítését, amelyek a gépipari együttműködés készülő hosszú távlatú célpogramjából kifolyólag hárulnak rá, s amelyek megvalósítása meggyorsítja az állattenyésztés takarmányfehérjeszükségleteinek fedezését, traktorok és mezőgazdasági gépek gyártását egészen 1990-ig.

Ezeknek az intézkedéseknek a rendszerébe tartozik a takarmánykeverékek vegyi és biológiai összetevői termelési technológiájának tökéletesítése terén, újfajta, rendkívül koncentrált, komplex, jobb tulajdonságú ásványi műtrágyafélék létrehozásában, az új ásványi trágyafajták hatékony alkalmazási módszereinek tökéletesítésében és annak tanulmányozása terén folytatott tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztése, hogyan hat e műtrágyák hosszú távú alkalmazása a a talaj termékenységére.

A bizottság rendkívül nagy figyelmet fordított a mezőgazdasági szakosítás, koncentráció és vállalatközi kooperáció kérdéseinek és a tagállamok e téren folytatandó sokoldalú együttműködésének. A küldöttségek vezetői ismertették országaik konkrét helyzetét a társadalmi munkamegosztás említett formáinak fejlesztése terén, s megvitatták a csehszlovák küldöttség és a KGST Titkársága által erre vonatkozóan előterjesztett anyagokat. E problémakörről kezdett vita a plenáris ülés után öt témacsoportban folytatódott, mégpedig közvetlenül a két morvaországi kferület és a nyugat-szlovákia! kerület kiszemelt mezőgazdasági és élelmimiszeripari vállalataiban. A részvevők megismerkedtek a vonatkozó határozatok gyakorlati végrehajtásával az efsz-ek és állami gazdaságok marha- és sertéstenyésztésében és -hizlalásában, baromfi- és juhtenyésztésében, zöldségtermesztésében és feldolgozáséban, gyümölcs- és burgonyahasznosításában, a mütrágyahasználati és növényvédelmi szolgáltatások terén, a mezőgazdasági technika műszaki kezelése és javítása során szerzett tapasztalatokkal.

A bizottság végül dokumentumot fogadott el a tagországok további együttműködésének fő irányairól, a mezőgazdasági termelésnek a vállalatközi kooperáció és a mezőgazdasági-ipari integráció alapján történő szakosítása és koncentrálása terén. A dokumentum a figyelmet az integrációs folyamatok törvényszerűségeinek a kutatására összpontosítja. Foglalkozik továbbá a vállalatközi kooperáció és a mezőgazdasági-ipari integráció legésszerűbb fejlesztési formáinak tudományos megalapozásával, különös tekintettel az ágazati, regionális és egyéb sajátosságokra, az irányítási rendszer tökéletesítésére stb.

A fő irányok dokumentuma azokat a közös feladatokat is tartalmazza, amelyeket a szakosítás és koncentrálás folyamata ró a tagállamokra mezőgazdaságuk anyagiműszaki bázisának további fejlesztése és szilárdítása során. Nevezetesen a talaj termőképességének növeléséről, belterjes növénytermesztési technológiákról, a vetésterületek ésszerű szerkezetéről, a szakosítási és koncentrálási követelményeknek megfelelő ésszerű vetésforgókról, a nemesítés fokozásáról, a technikai eszközök gazdasági és energetikai mutatóinak és az Őket kezelő emberek munkafeltételeinek javításáról, a technika felhasználása és javítása megszervezésének tökéletesítéséről, a vállalatokban és egyesülésekben a műszaki szolgáltatások kiépítéséről, a konkrét természeti és gazdasági feltételek közötti építő munka további javításáról van szó.

MARTIN OSTROVSKÝ, a KGST Titkárságának munkatársa

„EDZÉSEN“

A NATO-hadseregek Nyugat-Európában mind nagyobb méretű hadgyakorlatokat rendeznek. A legutóbbi, nyugat-németországi hadgyakorlatokon százával sebesültek meg, és két tucatnyi haláleset is volt. A NATO-hadgyakorlatok egyre veszélyesebb, provokatív jellegűek. (M. Abramov rajza) »ччч«иччччччччччч»«чччч«

■ éngyelországban a napokban “ emlékeztek meg a néphadsereg megalakulásának 35. évfordulójáról. Ez a hadsereg hőstetteivel felszabadítóként írta be nevét a lengyel haza történelmébe. Már a fasiszta megszállók elleni harcokban született az a nemzedékről nemzedékre szálló hagyomány, hogy a katonák egyik kezükben a puskát tartják, honvédelemre készen, a másik kezükben meg a szerszámot, azaz egyidejűleg részt vesznek a haza szocialista építésében.

A háború után elsősorban a tűzszerészeknek akadt dolguk. Az utászokkal együtt 15 millió aknát, 63 millió darab lőszert, fel nem robbant bombát stb. tettek ártalmatlanná. Beavatkozásuk nélkül nem indulhatott volna meg a békés termelés, a normális

A nép katonái

élet. Berlinnél még dörögték az ágyúk, amikor a lengyel katonák már bekapcsolódtak az első békés aratásba.

Híd- és vasútépítés, a távközlés korszerűsítése — ez volt a néphadsereg hozzájárulása a gazdaság helyreállításához és továbbfejlesztéséhez, katonai helikopterek ma is repülő daruként működnek fontos építkezéseken.

A lengyel néphadsereg életére jellemző, hogy különféle, a legváltozatosabb formában vesz részt a nép alkotásában. Sok találmány születik a hadsereg soraiban, a katonai laboratóriumokban, s mind a népgazdaságban, mind a tudományos életben jól érvényesülnek.

A lengyel néphadsereg természetesen eredeti küldetéséhez híven, megbízható honvédőket, szocialista öntudatú hazafias állampolgárokat is nevel, akik ha kell, a csatatéren is megállják helyüket. A hadseregben ápolják az internacionalizmus termékeny szellemét, mely a barátság, a szolidaritás, az együttműködés megannyi szálával kapcsolja össze népeinket a szocialista országok közösségében.

4 —n—

Űj úton?

ÜJ VEZETŐSÉG PANAMÄBAN

gítja meg: „Ki kell vívnunk függetlenségünket. Ha azt hiszik, hogy a hadászati támaszpont megvédheti őket, ... tudniuk kellene, hogy egyetlen munkásunk ételhordója veszélyesebbé válhat, mint egy bombázó század“.

f Amikor az idén Carter elnök és

1 Torrijos panamai kormányfő kicserél-2 te az ún. Panama-szerződés ratifiká! ciős okmányát, egy korszak végét és fi új korszak kezdetét emlegették p^lij tikai körökben. A régi korszak az 2 1903 óta tartó gyarmati uralom, mely- J nek az új szerződés véget vet. A Pa-1 nama a panamaiaké jelszó politikai

2 téren diadalmaskodott, ám a csator! na, melynek birtoklásáért oly hosszú I küzdelem folyt, csak századunk vé- I gén jut véglegesen a Panama Köztár♦ saság birtokába, de az Egyesült Ál- I lamok még a 200. év után is beavat-I

kozhat a csatornaövezet ügyeibe. A szerződés megkötésekor Torrijos tábornok, aki nagy érdemeket szerzett a panamai forradalomban, a panamai nép harci sikereként méltatta az új szerződés megkötését, de megállapította, hogy még mindkét oldalon nagy a bizalmatlanság, s ezt a jövőben konkrét lépésekkel le kell küzdeni.

Torrijos júnisban úgy üdvözölte a csatornaszerződés amerikai ratifikálását, hogy ez „véget vet a gyarmatosítás korának“. Hisz is ebben, s ennek alapját egy korábbi nyilatkozat vilá-Omar Torrijos most leköszönt. Tíz éven állt a forradalmi változásokat megvalósító és a csatorna visszaszerzéséért küzdő kormány élén, s most másnak adta ét a posztot.-Az újonnan megválasztott 505 tagú nemzetgyűlés Torrijos utódává Aristides Royót, az eddigi kormány közoktatási miniszterét választotta hat esztendőre. Ricardo de la Esprielát alelnöki tisztséggel bízták meg. Haladó reformpolitikusként ismert, akit az egyházi körök gyakran támadtak. Érdemeket szerzett az Írástudatlanság megszüntetése terén. —ín—

A maóizmus igazi arca (V.)

Egyre lejjebb a lejtőn

2 Az előző cikkekben már nagy vona- I laiban felvázoltuk a pekingi vezetö- I ség valamennyi földrajzi területen g folytatott hegemonista politikájának,

* illetve törekvésének jellemzőit. Álta* Iában és részleteikben Is .szöges el- I lentétben vannak a marxizmus-leni- I nizmus alapelveievel, Maó a „nagy ! kormányos“, aki életében a marxista-1 leninista ideológia tisztaságának őre-2 ként tetszelgett, mint már bizonyítást ! nyert, számtalan politikai hibát köve- I tett e), s filozófiai és politikai gon- I dolkodására nagy befolyással volt a j kisparaszti szemlélet. Kína múltját J tekintve, ez még magyarázható lett

1 volna, de Maó sohasem tudta leküz-2 denl ezt a szemléleti módot, s ehhez ! járult még másik nagy hibája, hogy a I hadsereget a párt fölébe helyezte g s elsőrendű hatalmi eszközként mind* végig felhasználta. A tudományos I megalapozottságú, marxista-leninista I értelmezésű helyes osztálypolitikát

{

sajátos militarizmussal cserélte fel az _ országon belül. Kína külkapcsolatai- I ban viszont teljesen szakított az osz- I tályelmélettel, az osztályharc marxis♦ ta-leninista elveivel s mindinkább {'megalkudott a Nyugattal. Ezt teszik I utódai és szellemi örökösei is, azon- 2 ban eltávolítva a történelem porát f Maó eszmei hagyatékáról. így teljes fi meztelenségében áll előttünk a maő- 2 izmus, a forradalmi testvérpártokat, fa békés alkotómunkát folytató szo» cialista országokat, a világ minden népét fenyegető veszélyességével.

Számtalan jele van a maóisták munkásmozgalmi. totális árulásának. Még Maó unszolására nem egy európai és latin-amerikai forradalmi munkáspártban alakultak maóista csoportok, melyek a mozgalmat csak visszahúzták, de cseppet sem lendítették ' előre. Sőt, tevékenységük folytán meggyengültek a pártök. Peking a világ minden részében feltűnt exponenseivel ultrabalos jelszavakat szajkóztatott, ugyanakkor gyakorlati politikájában feladta a hazai és a nemzetközi osztályharcot. Míg otthon különféle megtorlásokat követett el a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség fiaival szemben, a külföldről - Jaazaédesgetett milliomosokat megbecsült honpolgárokként kezelte. Még kirívóbb Peking álláspontja a nemzetközi küzdőtéren. Itt meghirdette a maga „három világ“ elméletét, mely nélkülözi az osztályalapokat. Tehát szerinte van két szuperhatalom (az Egyesült Államok és a Szovjetunió), vannak európai fejlett Ipari országok és aztán vannak a többiek ,az ún. szegények, melyek közé Kínát is sorolja. A fő ellentéteket nem a hagyományos kizsákmányoló és kizsákmányolt osztályok között, hanem a gazdag országok (köztük a Szovjetunió) (1), és a szegény országok között látja. Peking azonban bámulatosan rugalmas is tud lenni elméleti tételeinek kimunkálásában. Hogyan magyarázza azt a gyakorlatot, hogy bár ellenségei között említi a két szuperhatalmat, egyiküket mégis szövetségesének tekinti a másik ellen. Peking kész a magyarázattal: egy egyik szuperhatalom (Amerika) „nem készül támadni, nincsenek háborús tervei, csak védekezésre szorítkozik". Talán a konkrét békepolitikát és békés együttműködést hirdető és folytató Szovjetunió akarna háborút? Peking urai nem olyan ostobák, hogy ne vegyék észre, mennyire a szélsőséges, háborús NATOkörök és a washingtoni „héják“ kezére játszanak a „szovjet veszély“ koholt gondolatának felkarolásával.

Vagy lássunk más megnyilatkozást: a pekingi vezetőség a legutóbbi megállapodással Kína és Japán haderejének kölcsönös kiegészftését akarja elérni.

A pekingi politika másik ellentmondása: Kína az elnyomott és gyarmati népek egyetlen támaszának nevezte ki magát, pedig elsőként ismerte el a chilei fasiszták Pinochet-diktatúráját, s most októberben Hernan Cubilli chilei külügyminiszter Pekingbe látogat, hogy a gazdasági együttműködés bővítéséről tárgyaljon Huo Kua-feng embereivel. Egyébként 1973 és 1977 között ötszörösére nőtt a két ország külkereskedelme. Peking lázasan törekszik külkereskedelmének fellendítésére a NATO országaival. Mindenekelőtt fegyvert akar. Az angol fegyveripartól vadászbombázókat, harckocsielhárftó fegyvereket, repülőgépek ellen bevethető fegyvereket akar. Különösen érdeklik a Hurriet típusú, helyben felszálló repülőgépek, melyek első szállítmányait azonban csak két és fél év múlva kaphatja meg.

Hasonló alku folyik az amerikai fegyvergyárosokkal, a bonni szélsőségesek képviselőivel is. A Pennzoil, Exxon, Union ОП és a Phillips Petroleum társaságokat be akarják vonni a kínai tengeri övezet alján levő lelőhelyek feltárásába, ami 25—30 milliárd dollár befektetéssel jár. A tárgyalások javában folynak. A józan gazdasági körök azonban mind Európában, mind az Egyesült Államokban tisztában vannak vele, hogy az ilyen étiátsző célú gazdasági paktálások negatívan befolyásolhatják az említett országok és a Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatainak alakulását, s ebből elsősorban nekik van hátrányuk. Nem egy'lap, például a párizsi Les Echos nyíltan kijelentette, hogy a szovjet piac megtartása Franciaország számára létérdek. Az Egyesült Államokban Is a „törvényen alapuló békéért küzdő tagok kongresszusi csoportja“ szintén elítélte az ilyen paktálást, mert valójában árt az amerikai gazdasági érdekeknek és Kína hegemonista céljait szolgálja (már ki is merik ezt nyíltan mondani).

Az a Kína, amely nemzeti jövedelmének 40 százalékát fegyverzete tökéletesítésére, főként a nukleáris rakétaerők fejlesztésére áldozza, aligha győzhet meg valakit béketörekvéseiről. így látogatásaival csak látszatsikert könyvelt el Huo Kua-feng. Jugoszláviában és Romániában szovjetellenes kijelentéseket tett, de „hangtompítót“ használt, tekintettel a vendéglátókra, akiket így is zavarba hozott. Ám mikor a háború bekövetkezésének veszélyét hangoztatta, a vendéglátó Tito elnök világosan leszögezte a kínai pártelnöknek és kormányfőnek, hogy a szocializmus alapja a béke, s ennek megteremtésén, alkotómunkával kell foglalkozni. Hua Kuo-feng útjának célja egyébként viszályszítás volt a Balkánon, amit a volt szövetséges, Albánia nagyon találóan leleplezett. A balkáni „puskaporos hordót“ azonban Huának nem sikerült felgyújtania. Hua látogatásának utolsó állomása Irán volt. A legrosszabbkor érkezett, amikor szinte polgárháborús méretű megmozdulások kezdődtek a sah kormánya ellen, így az afganisztáni és más haladó változásokra való tekintettel Peking által szorgalmazott Irán—Szaúd-Arábia szövetséget Huának nem sikerült tető alá hoznia.

A kommunista- és munkáspártok 1969. évi moszkvai nemzetközi tanácskozása fő dokumentumában leszögezte, hogy a testvérpártok „az imperializmus elleni harc eredményessége és az ügy győzelemre jutása érdekében propagálni fogják a munkásmozgalomban, a széles rtéptömegek, benne az ifjúság körében is a tudományos szoocializmus eszméit, következetesen védelmezni fogják elveiket, törekedni fognak a marxizmus-lenininzmus diadalra juttatására, a konkrét helyzetnek megfelelően harcolni fognak az elmélet és a politika jobboldali és „baloldali“ opportunista eltorzítása ellen, a revizionizmus, a dogmatizmus, valamint a „balos“ szektás kalandorság ellen.“

A maóisták nem szívlelték meg a tanácsokat. Mindmáig elzárkóznak a szocialista közösséggel való együttműködés, viszonyuk javítása elől. Találóan jellemezte Peking magatartását Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára:

„A negativ példa, amivel a maóizmus szolgál, drága, de hasznos lecke. A modern történelemben nincs világosabb példája a burzsoá nacionalizmus opportunista elfogadásának, a világ dolgozói számlájára történő, az imperializmus javára — morzsák ellenében — tett szívesség politikájának. Nincs világosabb példája a szovjetellenességhez való alkalmazkodásnak, az osztályharctól és osztálynézettöl való eltávolodásnak.

Hosszú távú perspektívában a maóizmus átmeneti jelenség. Elvesztette hatását a munkásosztályra, a nemzeti felszabadító és a forradalmi mozgalmakra. Mint politikai irányzat csődbe jutott, a történelem majd elítéli. De a maóizmus nem tűnik el harc nélkül. A maóizmus ellen — mint minden opportunizmus -llen — következetes harcot kell folytatni.“

LŰR1NCZ LÁSZLÓ