Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-10-21 / 42. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. október 2Í. Közérdek, társadalmi követelmény Már a XV. pártkongresszus hangsú­lyozottan megállapította, hogy a „fű­tőanyagok és az energia biztosítása létkérdés ... Bár á hatodik ötéves tervben sokat fordítunk a fűtöanyag- és energiaforrások biztosítására, a nö­vekvő igényeket csak úgy tudjuk fo­lyamatosan fedezni, ha minden mun­kahelyen jól fogunk gazdálkodni az energiaforrásokkal“. A kongresszusi megállapítás, mely­nek fontosságát és időszerűségét más dokumentumok, legutóbb a CSKP központi Bizottsága 11. ülésének ha­tározatai is kidomborították, a tarta­lékok mozgósítására késztetik társa­dalmunkat. Az idei szeszélyes időjá­rású évben az ősz is valahogy koráb­ban köszöntött be és neűi egy körzet­ben elkezdődött a fűtési idény. A fűtő­anyagellátás ennek folytán nehezeb­ben biztosítható. Érthető is, logikus is: mindent meg kell tenni a fő ipar­ágak, különösen a kohászat és gép­ipar, valamint a vegyipar energia­ellátottságának biztosítása végett, hogy a tervfeladatokat maradéktala­nul teljesítsék, ugyanakkor a lakos­ság, a középületek stb. szükségleteit sem tévesztjük szem elől. A távfűtésű lakótömbökben központilag meghatá­rozott gáz- vagy szénfogyasztási nor­ma érvényesül. De hogyan fűtenek vidéken, ahol a hagyományos kály­hákban és a modern házak kis köz­ponti fűtési berendezéseiben is min­den nehézség nélkül felhasznál­ható a fa, tekintet nélkül minőségére. Éppen erről van szó. Egy cseppet sem vitás, hogy a nagy­­olvasztók és kohók jó minőségű kok­szot követelnek, amelyet a háztartá­sok könnyebben nélkülözhetnek. Vi­szont általában megbizonyosodhatunk róla, hogy a falusi lakosság fűtő­anyagigénylése is tetemes szénkészle­tet köt le. Pedig nem egy község mel­lett találhatók erdőségek, vagy a köz­ségek határában is különféle okokból kidöntött fák. Ezek bizony sok eset­ben haszontalanul ott rothadnak. Va­jon az emberek közömbössége, ér­dektelensége vagy nemtörődömsége miatt? Vizsgáljuk meg közelebbről a dol­gokat. Hazánk erdőgazdaságaiban sok helyütt találhatók olyan erdőállomá­nyok, melyekben engedélyezhető a vágás, Irtás, természetesen az elren­delt utasítások szigorú betartása mel­lett. Ennek meghatározására a szak­emberek, az illetékes szervek hivatot­tak. Az érdeklődőnek, aki engedélyt kap tűzifa önálló kitermelésére, a ki­jelölt helyen saját eszközeivel kell ezt a műveletet elvégeznie, s természete­sen saját alkalmatosságával kell a ki­termelt fát haza is szállítania. A Szlovák SZSZK Erdőgazdálkodási Minisztériumának adatai szerint ér­deklődőkben nincs is hiány, ám ne­hézségeket okoz megfelelő eszközök {villanyfűrészek) és szállítóeszközök előteremtése. Ennek az erdőgazdasá­gok is híján vannak, s termelési ter­veik teljesítésének biztosítása érdeké­ben nem kölcsönözhetnek Ilyesmit magánszemélyeknek. Kívánatos volna ezért, ha a földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok, melyek a falusi lakosság zömét foglalkoztatják, ked­veznének alkalmazottaiknak és ren­delkezésükre bocsátanának fakiterme­lési alkalmatosságokat, főként szállí­tási eszközöket. Ezzel a legtöbb ne­hézség megoldódna, s az a látszat is megszűnne, hogy a falusiaktól akár ott rohadhat a fa az erdőben. Az ilyen önsegéllyel végzett engedélyezett fa­­kitermelés anyagiakban lényegtelen megterhelést jelent, a rőzséért, gallya­kért potom illetéket kell fizetni. Az erdő persze nem Csáky szalmája, vo­natkozik ez az erős viharoktól kidön­tött fákra is, melyek maradványait csak ipari feldolgozásuk után, enge­déllyel vihetik el a fagyűjtők. Sok falüsi címére azonban elma­rasztalóan jegyezhetjük meg, hogy az erdőségen kívüli területen, például a határban földterületek összevonásakor kivágott különféle fák maradványait az „ingyen sem kell“ elvet követve, bűnös hanyagsággal ott hagyják rot­hadni. Pedig ez a fa valóban ingyen van, s a szövetkezet vezetősége nem­egyszer örömmel venné, ha a fölösle­ges akadály eltűnne a földekről. Ta­lán Itt is a szállítóeszköz okoz prob­lémát? Természetesen, nem minden erdő­gazdának van ritkítható erdőállomá­nya. Előfordulhat, hogy valahol ép­pen emiatt elutasítják az önsegélyes fakitermelési kérelmeket. Mindeneset­re minden lehetőséget meg kell ra­gadni a silányabb minőségű fűtő­anyagfajták felhasználására, mert ér­tékesebb és döntő fontosságú népgaz­dasági ágakban szükséges fűtőanyag­fajták megtakarítását eredményezik. A minisztérium kérésének megfelelően pedig az említett mezőgazdasági üze­mek segítsék a kívánt eszközökkel az erdőirtásra vállalkozókat. Д munka élén A Somotori (Szomotor) Magtermesz­tő Állami Gazdaság kommunistái most az őszi munkák sikeres végzésére összpontosítják a pártalapszervezetek szervező és agitációs munkáját. A leg­fontosabb feladatuknak tartják, hogy az állami gazdaság hatáskörébe eső nyolc községben minden embert, niun­­kaképes családtagot megnyerjenek és mozgósítsanak az őszi termékek be­takarítására. Ez azért is fontos, mert a termést igazán csak az becsülheti meg, aki valamilyen módon maga is hozzájárult a termékek megtermeléséhez, boksa Tibor, az üzemi pártszervezet elnöke ezt úgy fogalmazza meg, hogy az ál­lami gazdaság „csak az emberekkel szót értve érheti el a 67 millió 800 ezer koronás termelés értékét, s gaz­dálkodhat eredményesen a jövőben.“ A jó munkában 15 szocialista bri­gád tagjai mutattak példát. Kiemel­kednek Zelenák Géza, Makkai János Д forradalom katonája volt A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom közelgő 61. évfordulója alkal­mából Számos for­radalmi harcos em­léke elevenedik fel, azoké is, akik meg­érték a szocializ­mus győzelmét, de már nincsenek köz­tünk. Ilyen forradalmár volt a tvrdo- Sovcéi (Tardoskedd) Kis József elv­társ is, aki májusban, 83 éves korá­ban hunyt el. Az első világháború elején ő is, be­vonult, de ríem sokáig harcolt, níert 1915-ben orosz hadifogságba esett. Először szibériai fogolytáborba került, majd átszállították az Ural vidékére. Háromszázan dolgoztak egy báró réz­bányájában. Itt érte őket a februári forradalom híre. Letették a szerszá­mot, nem voltak hajlandók tovább dolgozni. Ezért a báró áprilisban a cseljabinszki fogolytáborba vitette őket. Itt nagyon sokan átálltak a vö­rös hadseregbe. Tevékenyen részt vet­tek a további harcokban. Kis elvtárs egyik parancsnoka a legendás Csapa­­jev volt. Kis József 1918-ban búcsút mondott a vörös hadseregnek. Kun Béla hívá­sára, Lenin egyetértésével hazaindult, hogy itthon harcoljon a Tanácsköztár­saságért. Ötezren indultak haza vi­szontagságos úton. Egy vöröskeresztes vonattal érkeztek. A harcok során Kis József Romániába is eljutott, itt súlyosan megsebesült. Sokáig ápolták a kőbányai kórházban. Hat társéval 1920-ban hazaindult, de Komáromban leszállították őket a vonatról, s elhur­colták Terezínbe, ahonnan csak hét­­hónapi fogság után vetődött haza szü­lőfalujába, melytől négy és fél évig volt távol. Kis József azok közé tartozott, akik segítettek az új, szocialista világ alap­jainak lerakásában. TANKA KLÁRA A Honvédelmi Szövetség kongresszusa és Csatlós József szocialista brigádjai. A Győzelmes Február 30. évfordulójá­nak tiszteletére kibontakozott általá­nos versenymozgalom folytán a szo­­motori állami gazdaságban is fellen­dült a szocialista verseny. Vállalásaik értéke elérte az 1 millió 706 ezer ko­ronát, ennek 70,6 százalékát már az első félévben teljesítették. Az őszi munkák rendes elvégzése nagy igényeket támaszt a dolgozókkal szemben, például megköveteli rend­szeres munkába járásukat. E téren ki­domborodik a tömegpolitikai munka nagy mozgató szerepe. A pártalapszer­vezetek taggyűléseiken vitatják meg a munkák pillanatnyi állását és a gaz­daság jövőjének alakítását. A pártcso­portok, az alapszervezetek és a párt­­bizottság az idén már többször is fog­lalkozott a szocialista munkaverseny fejlesztésének lehetőségeivel. A mun­kák állásáról beszámoltatják a gazda­sági vezetőket. Napirenden foglalkoz­tak az üzemi demokrácia érvényesü­lésével, a felsőbb pártszervek határo­zatainak végrehajtásával, az emberek­kel szoros, eleven kapcsolatban végzik a hétköznapok sokszor szürkének lát­szó, de fontos feladatait. (illés) Felkészülnek politikai küldetésükre Modra-Harmónián rendezett kéthe­tes bennlakásos tanfolyammal kerü­leti szinten megnyílt a pártoktatási év. A tanfolyamon a nyugat-szlovákiai kerület agitációs központjainak veze­tői, nemzeti bizottsági dolgozói, gaz­dasági vezetők, valamint a pártsajtó levelezői vesznek részt. Gebhard elvtársnak, az iskola igaz­gatójának ünnepélyes megnyitója után a nyugat-szlovákiai kerületi pártbi­zottság titkárai előadásokat tartottak az időszerű politikai kérdésekről. A 250 hallgató nagy érdeklődéssel ké­szül fel küldetésére, mert az itt tanul­takat munkahelyükön és a gyakorlati életben fogják kamatoztatni. Majerszky Márton A hét végén Bratislavában tanács­kozott a Honvédelmi Szövetség III- szlovákiai kongresszusa. A fontos szervezet kongresszusának előkészíté­sét az alapszervezetek évzáró taggyűlé­sei, vállalati, járási és kerületi konfe­renciái, valamint a szakcsoportok ér­tekezletei előzték meg. A kongresszus előkészítő tanácskozásain elemezték a kitűzött feladatok teljesítését és bíráló hozzáállásai vitatták meg a szövetség munkájának további javulását szol­gáló lehetőségeket. A Szlovák Szocialista Köztársaság­ban a Honvédelmi Szövetség a legna­gyobb társadalmi szervezetek közé tartozik. A szövetség a hatodik ötéves tervben azt a feladatot tűzte ki célul, hogy elérik a 300 ezres taglétszámot. Ezt a feladatot már teljesítették és az 1974-ben megtartott II. kongresszustól számítva közel ötven százalékkal nö­vekedett a tagok száma. De nemcsak a tagság növelése terén végeztek eredményes munkát, hanem a lakos­ság egységes honvédelmi feladatai­nak megvalósításában is. Sokat tettek a katonai szolgálatra bevonulók gon­dos előkészítése érdekében s bővítet­ték a szakcsoportok' tevékenységét is. Legtöbben, mintegy 140 ezren, a lövészeti szakkörben tevékenykednek. A nemzeti bizottságokkal és más tö­megszervezetekkel karöltve több mint 1500 lőteret létesítettek. De még az sem elegendő, mert például olyan fon­tos városban mint Bratislava, csak kis részben tudják kielégíteni az ér­deklődők igényeit. Igen jelentős munkát fejt ki a szö­vetség a honvédelmi jellegű tömeg­sportok szervezése terén. A Csehszlo­vák Testnevelési Szervezettel, a SZISZ- szel és az iskolákkal karöltve meg­rendezett rátermettségi versenyek közkedveltek az ifjúság körében. Leg­népesebb a duklai rátermettségi és honvédelmi vetélkedő, amelynek ke­retében több mint százezren verse-Egy harcos emlékére Nové Zámkyban (Érsekújvár) nagy részvéttel temették el Hóbor László elvtársat, pártunk érdemes tagját, spanyolharcost. Ki volt 6? Hóbor László Ér­sekújváron szüle­tett, 1915. decem­ber 9-én, egy ka­­zánkovács család­jában. Az elemi is­kola után üveges szakmát tanult. Se­géd volt Hübsch Sámuelnál, akitől nemcsak szakisme­retet kapott, ha­nem az emberek igazi megbecsülé­sét is megtanulta, s aki belé palán­­tálta a szocialista eszméket. Hóbor ifjúkorában a Kommunista Ifjúsági Szervezetben és a Proletár Testedző Egyesületben tevékenykedett. Még húszéves sem volt, amikor felvették a pártba. A spanyol polgárháború Idején ön­tudatos ifjú párttagként önként je­lentkezett a nemzetközi dandárba, hogy segítsen a köztársaság megmen­tésében, harcoljon Franco fasisztái ellen. A 21 éves ifjú a XV. nemzetközi dandár Žižka századának katonája lett. Nagy hősiességet tanúsítót a har­cokban, a bal lábán megsebesült és kórházba került. Mihelyt állapota megengedte, további frontszolgálatra jelentkezett Albacetében, az interbri­­gádisták központjában. Am sohasem épült fel teljésen, a lába egyre da­gadt, s orvosai katonai szolgálatra al­kalmatlannak találták. Nehezen törő­dött bele, de így nem volt más vá­lasztása, mint mielőbb hazakerüljön és itthon folytassa a mozgalmi mun­kát. A hatóságok — mind a csehszlovák hivatalok, majd 1938 novemberétől a magyarok — sokat zaklatták Hóbor elvtársat hazai és spanyolországi te­vékenysége maitt. A sok üldöztetés felmorzsolta idegeit, belerokkant. Az ő életében is a felszabadulás nyeznek évente. A különböző vetőik®" dők nemcsak a sportolás szempontján ból jelentősek, hanem a nemzeti fel­szabadító harc és a forradalmi hagyo­mányok ápolása szempontjából is. Természetesen a szövetség előadások, kiállítások szervezésével is elősegíti a szocialista hazafiasság szellemének térhódítását. Az utóbbi időben nagy az érdeklő­dés az autósok, motorosok szakkörei iránt. Sajnos, a klubok jelentős ré­szének technikai felszerelése nem ki­elégítő, s több helyütt nem rendel­keznek megfelelő helyiséggel sem. A sofőrök képzése szintén a szövetség feladatai közé tartozik. A járműveze­tői tanfolyamokon évente több mint hetvenezer résztvevő szerez hajtási engedélyt, majdnem egyszer annyi, mint az előző években. A járműveze­tők képzésénél egyre inkább előtérbe kerül a minőségi felkészítés, olyan so­főrök képzése, akik a jogosítvány megszerzése után bátran a volán mö­gé ülhetnek. A kongresszust megelőző Időszak­ban fokozódott a szövetség tagjainak a szocialista munkaversenyben való részvétele. Több mint tizenkétezer egyéni és csoportos kötelezettségvál­lalást tettek a jelentős évforduló tisz­teletére, s azoknak teljesítésével je­lentősen hozzájárultak a választási program teljesítéséhez. A mezőgazda­­sági csúcsmunkák idején mintegy 350 ezer óra társadalmi munkát vé­geztek a mezőgazdasági üzemekben is. A Honvédelmi Szövetség közel 300 ezer tagját négyszáz küldött képvisel­te a kongresszuson. A résztvevők alaposan elemezték a társadalmi szer­vezet elért eredményeit és meghatá­rozták a honvédelmi tevékenység és nevelés terén azokat a feladatokat, amelyeket a CSKP ez év áprilisában megtartott ülése irányzott elő, a fon­tos társadalmi szervezet további tevé­kenységével kapcsolatban. —tt— Így élünk A CSKP POLITIKÁJÁNAK sikerei Nagyon jó színvonalat ért el a háztartások ellátottsága. Száz háztartásra 1977-ben 85 hűtőszekrény (1988-ban 47), 104 televíziós vevőkészülék (1968" ban 66J jutott, átlag minden harmadik háztartásnak volt egy autója (1968- ban csak minden hetediknek). A lakások korszerűsítésével és műszaki ellátottságával kapcsolatban huza­mosan nő a nemes fűtőanyagok használata. Az egy lakosra jutó villany­áram-fogyasztás 1976-ban 456 kilowattóra volt s 1968-hoz viszonyítva 240 kilowattórával nőtt, az egy lakosra számított gázfogyasztás 112,2 köbmé­ter, 1968-hoz képest 60,6 köbméterrel nagyobb. Hazánk a háztartások ellátottságát tekintve a gazdaságilag fejlett orszá­gok közé tartozik. Kivétel csak a személyautók száma, mely azonban na­gyon gyorsan nő. Ssáz háztartásra számított darab 180 jelentett változást. A szakmájában dolgozott, és szabadon hirdette mar­xista-leninista nézeteit. Munkahelyén az üzemi pártbizottáág tagja volt egé­szen 1965-ig, amikor rokkantsági nyug­állományba helyezték. Több elismerés, emlékérem tanúskodik párthűségéről' és munkasikereiről. Legutóbb a'Cseh­­szlovák Antifasiszta Szövetség Köz­ponti Bizottságától kapott kitüntetést. Rokkantként is tovább működött az egyik utcai pártszervezetben. Betegsé­gét kommunistához illően, derűlátóan viselte, még betegen is tevékenyke­dett a közösségért. Hatvankét éves korában ragadta el a halál. Nem is olyan régen meginterjúvol­tam és azt kérdeztem: „Nem bánta-e meg azt a sok áldozatot, amit az üj társadalmi rendszerért hozott?“ „Nem bántam meg, amit tettem, mert harcunk eredményeként a mai ifjúság jól és szabadon él“ — hang­zott válasza. Emlékét kegyelettel őrizzük. Dr. Hofer Lajos mosó-hűtő- rádió- tévé- személ.v­­gépek szekré-készü- kész ä- aut (Л nyék lékek lékek \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents