Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-10-14 / 41. szám

1978. október 14. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A TUDOMÁNY\ÉS TECHNIKA 9 ERDŐK MÜTRÄGYÄZÄSA I AZ NDK-BAN I Az előző években a Cunneradorfi Agrokémiai Kutatóintézet a Drezdai Műszaki Egyetem erdőgazdasági karával és a Piesteritzi Nitrogén­­művekkel együttműködve átfogó erdészeti tápanyagvisszapótlási vizsgálatokat folytatott. Megállapí­tották például, hogy nitrogén hoz­záadásával Jelentősen siettetni le­het az erdőállomány növekedését. Az erősen iparosodott országokban az erdők trágyázásának további célja az, hogy a füstgázok által veszélyeztetett erdőállományt — főleg a fenyőerdőket — megvédjék a károsodástól. Ily módon tartó­san elejét vehetik a növedékvesz­­teségnek és a fák kiszáradásának. Az NDK-ban az elmúlt évtized során négyszeresére nőtt a trágyá­zott erdőterület. Az évente kezelt területet 1980-ig összesen 150 ezer hektárra akarják növelni. Pontosan kidolgozott trágyázás! modellekkel biztosítják a hatékony tápanyag­visszapótlást. A közepes korú erdei fenyőnél három egymást követő évben hektáronként 100—120 (kg, az azonos korú lucfenyőnél egy év kihagyásával két ízben 150 kg nitrogént adagolva, kedvező kör­nyezeti feltételek mellett, 7—10 éven belül az erdei fenyőknél 20— 30 százalékkal, a lucfenyőnél 10— 20 százalékkal lesz nagyobb a nö­­védék. SZÄRAPRÍTÔ berendezés Kukorica-, szőja- és cirokszár­­maradványok aprítására és bekeve­résére talajról hajtott aprító szer­kezetet alakítottak ki Amerikában. A forgó, motolla alakú hengerek, továbbá a gép súlyából és a java­solt 13—19 km/ő munkasebességéből adődő aprító- és keverőhatás e­­gyüttesen a szármaradványok és az esetleges talajrögök teljes szél­vágását és bekeverését eredménye­zik. Az egyszerű berendezés, ainely nem tartalmaz teljesítmény-leadó tengelyt és hajtóművet, kétféle méretben, 4,9 és 9,6 méteres mun­kaszélességgel készül. Kigyelemre méltó, hogy egy-egy; ■ körzet mezőgazdasági és más üzemeinek az együttműködésével, a közös beruházási keret ésszerű fel­­használásával olyan meghatározott feladatokra méretezett üzemközi ter­melési egységek alakulnak, amelyek közélelmezési feladatainknak mind jobb teljesítését segítik elő. Ezek kö­zé tartozik többek közt a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járás Mäso­­spol, vagyis hústermelő üzemközi vál­lalata is, amely évről évre nagyobb fel­adatot vállal magára a járás népgaz­dasági feladatainak a teljesítéséből. Ismeretes, hogy Belová Vesen évek­kel ezelőtt a járás mezőgazdasági üze­meinek közreműködésével sertésnagy­­hizlaldát építettek, majd fokozatosan leküzdötték a helyenként kiütköző nehézségeket. Szabó Gyula mérnök­nek, a vállalat igazgatójának a tájé­koztatója szerint nagyban segítette a későbbi fejlődést a kétezerötszáz férő­helyes rostpadlózatú malacnevelő is­tálló üzembe helyezése, ahol a mala­cokat hét-huszonötkilós súlyig szak­szerű gondozásban részesítik. Ezzel is magyarázható, hogy az idén a vállalat a vágósertés értékesítése terén száz­tíz tonnával nagyobb feladatot vállalt mint az elmúlt évben. Ebben persze a napi súlygyarapodás javulása is segített, hiszen tökéletese­dett a termőhely adottsága. Az el­múlt év hasonló: időszakának súly­­gyarapodási eredményéhez képest — naponta állatonként — hét-nyolc deka többletet értek el. Gyorsult a ki- és betelepítési forgó s ezzel a termelés tízszázalékos növekedése vált lehe­tővé. Ez pénzértékben is jelentős, hi­szen hústípusú, minőségi sertésekről van szó. A vállalatnak a korábbi években gondot okozott a hizlalda benépesíté­se. Saját nevelésből nem volt képes biztosítani kellő mennyiségű válasz­tott malacot. Ezért sok helyről ösz­­szegyűjtött, különféle fejlődésű és sú­lyú vásárolt állatokkal kellett feltől-Az üzemközi együttműködés jó példája A járás feladataiból egyre többet vállalnak teni a hizlaldát, s ez a betegségek be­­hurcolásának veszélyét is magában hordozta. Ma ez persze már a múlté. Július végéig a hústermelési tervfel­adatnak több mint ötven százalékát sikeresen teljesítették és egyben ki­­lencszáz malacot adtak el, a lehetősé­gek azonban ennél jóval nagyobbak s ezt ki is használják. Az elmúlt évben a törzsállomány minőségi javítása céljából Magyaror­szágról háromszáz KA-HYB kocasül­dőt szereztek be, s ezeknek első ellé­­séből átlagosan több mint nyolc ma­lac származott, s az elhullás minimá­lis volt, ami az állategészségügyi fel­tételek javulásának köszönhető. A közelmúltban a mezőgazdasági­­élelmiszeripari tárca szakembereinek a közreműködésével a hétezerhatszáz férőhelyes marhahizlalda építkezési feladatainak teljesítését ellenőrizték. A bizottság megállapította, hogy az Agrostav, az Agroprogress s a Holicei Gép- és Traktorállomás jól teljesíti tervfeladatát. Tény azonban, hogy a marhahizlaldát jövő év végén át kel­lene adni, addig azonban még har­minchétmillió korona értékű munka­­műveletet kellene elvégezni. Sürgető tehát, hogy az említett vállalatok az eddiginél még gyorsabb munkatem­póval segítsék elő a százharmínchá­­rcm millió korona összértékű beruhá­zásnak határidőre való átadását. Ezt társadalmunk és a beruházók elvár­ják tőlük. Örvendetes, hogy a hígtrágya fel­hétezerhatszázas marhahizlalda egyik építménye. távlatok Sok mindent megtudtam a Palásti Efsz vezető dolgozóitól az állatte­nyésztés összpontosításával és szako­sításával kapcsolatban. Persze, nem mondok el mindent. Minek? Hiszen értelmetlen lenne a tájat, a termelési hagyományokat, a munkaerő-megosz­lást és az egyéb sajátos körülménye­ket nem ismerő olvasókat arra biztat­ni, hogy ismerkedjenek meg ennek a szövetkezetnek minden gondjával, az állattenyésztés helyhez kötött össz­pontosításával és szakosításával. Meg­ítélni, hogy az elképzelés mennyire helyes, csak azok tudják, akik isme­rik az adott feltételeket, illetve lehe­tőségeket. Ezért inkább arról ejtek néhány szót, hogy milyen ágazatokra terjed ki a szakosítás és milyen mére­teket ölt az összpontosítás. A szarvasmarha-tenyésztésben to­vábbra is a tejtermelésnek lesz kulcs­szerepe, nyolc-kilencszáz tehén össz­pontosítása mellett. Természetesen ez­zel párhuzamosan rangos helyet fog­lal el az üszőnevelés is, bár lehet, hogy egyelőre megosztott összpontosí­tással. S hogy a zárt állományforgós rendszerű szarvasmarha-tenyésztés za­varmentes legyen, fejlesztik és össz­pontosítják a borjúnevelést, s erre a célra átalakítják a korszerűtlen ser­tésistállókat is. Természetesen nem mondanak le a szarvasmarha hizlalá­sáról sem, azt előreláthatólag tovább­ra is ötszázas összpontosítással foly­tatják. A sertéstenyésztésben talán inkább a kocatartás és a malacnevelés domi­nál, amely lényegében már ma is eléggé befutott termelési ágazat. Ezt az is bizonyítja, hogy egy év leforgá­sa alatt ötezer választási malacot ér­tékesítenek. Hogy őszinte legyek, csak akkor, ha minden sikerül. Az idén bi­zony nehéz lesz a tervet teljesíteni, mert a malacállományt egy veszélyes betegség, az orrferdülés tizedelte. A sertéshizlalás részaránya is to­vább növekszik, főleg azáltal, hogy ezernégyszáz férőhelyes előhizlaldá­val bővítik, illetve növelik a termelés kapacitását. A MEGOLDÁST NEM LEHET ELODÁZNI Fejlődésünk jelenlegi szakaszában, hmikor már több ezer hektáros mező­gazdasági nagyüzemek vannak, el­odázhatatlan feladattá vált a termelés belüzemi összpontosítása és szakosí­tása. Ezt általában minden mezőgaz­dasági nagyüzemben magától értető­dőnek tartják. Csupán a hozzáállásban mutatkoznak gazdaságonként különb­ségek. Több gazdaságban például az állattenyésztés belüzemi összpontosí­tását és szakosítását, valamint ennek nyomán a termelés korszerűsítését attól teszik függővé, hogy milyen le­hetőségeket kapnak hatalmas beruhá­zásokat igénylő korszerű, új istállók építésére, természetesen államii hozzá­járulás mellett. S mivel az új terme­lési objektumok építésére előirányzott keret és az állami hozzájárulás is kor­látozott, így sok helyen minden ma­rad a régi, tehát marad az egyesülés előtti helyzet, vagyis az állattenyész­tési termelés szétforgácsoltsága. A palásti Béke Efsz — mint arról értesültem — nem várja ölbe tett kéz­zel a „sültgalambot“. Nem méregdrá­ga új istállók építésével, hanem a ré­giek felújításával és a technológiai berendezések korszerűsítésével — fő­leg a saját anyagi és erőforrásaira tá­maszkodva — teremti meg az állatte­nyésztés belüzemi szakosításának és összpontosításának feltételeit. Termé­szetesen nem kis feladat ez! Hiszen a felújításra váró legtöbb istálló — a termelés átcsoportosítása következté­ben — új küldetést fog betölteni. Az persze magától értetődik, hogy az állattenyésztés átcsoportosítása, te­hát összpontosítása és szakosítása Paláston is feltételezi új lstálók épí­tését. A jelenségek azonban arra utal­nak, hogy itt nincsenek olyan nagy igények, szükségletek, amelyek el­odáznák a kérdés megoldását. Vajon miért nem? Azért, mert ebben a szö­vetkezetben a lehető legkisebb költ­séggel akarják felépíteni az új istálló­kat. Nagyon igazuk van abban, hogy teljesen értelmetlen lenne drága istál­lókat építeni, mivel a termelési tech­nológia szüntelen fejlődésben van. S ami ma korszerű, az néhány éven belül elavulttá válik, függetlenül at­tól, hogy az épületet milyen anyagból és mennyi költségráfordítással építet­ték. Ezért, nagyon helyesen, úgy ha­tároztak, hogy az új istállókat köny­­nyű és olcsó fa- és alumínium elemek­ből építik fel, aminek egyebek mellett előnye az is, hogy gyorsabban elké­szül, s így meggyorsul a termelés összpontosításának folyamata. A felújított és az épülő új istállókat természetesen korszerű technológiai berendezésekkel akarják ellátni. Itt azonban nem lehet szó arról, hogy az úgynevezett tipizált berendezéseket alkalmazzák. Szinte minden istálló más és más technológiai berendezést igényel, az új küldetésével és az épü­let méreteivel, valamint jellegével összhangban. Ennek a kérdésnek a megoldása tehát szakmai tájékozottsá­got és előrelátást követel. Ezt tudják a palástiak is. Főleg ennek az eléggé bonyolult kérdésnek a megoldása cél­jából alakítottak egy olyan racionali­záló csoportot, amelynek tagjai között a szövetkezet vezető szakemberei, a kezdeményezésben és az újítómozga­lomban élenjáró szakmunkásai mel­lett ott vannak az ipolysági mezőgaz­dasági szakiskola tanárai is. A racio­nalizáló csoportnak tehát egyik leg­főbb feladata a felújítandó állatte­nyésztési objektumok korszerű tech­nológiai berendezéseinek a meghatá­rozása, a máshol már létező berende­zések megítélése és a helyi adottsá­gokhoz való esetleges módosítása alapján. A palásti Béke Efsz-ben tehát komo­lyan hozzáláttak az állattenyésztés belüzemi összpontosítása és szakosí­tása előfeltételeinek létrehozásához. Aránylag hosszú távú — három-négy éves — programja ez a szövetkezet­nek. A végrehajtásához ennek ellené­re jól fel kell készülni. PATHÖ KÁROLY A korszerű rácspadozatú malacnevelő istálló Belová Vesen. dolgozása és okszerű felhasználása te­kintetében elfogadható és helyes meg­oldást találtak az illetékesek. Ehhez természetesen új tervdokumentációt kellett készíteni, amely tizenhétmillió koronás többlettel valósítható meg. A hígtrágyát feldolgozó, leválasztó rendszer oly módon kezeli a sűrű fá­zist, hogy az ne szennyezhesse a Csal­lóköz altalajának a vizét. A berende­zéssel a híg anyagból leválasztják a szilárd fázist, s azt a telepen kívül épített hat darab kétezernyolcszáz köbméter tárolási képességű tartály­ban helyezik el az alkalmas időben való felhasználásig. A hizlalda közelében elterülő há­romezer hektár földterületre öntöző­hálózatban kijuttatva, vízzel szükség szerinti arányban higítva hasznosítják az értékes szerves anyagot, nagymértékben javítják a talaj vény és tápanyag készletét, s ezen keresztül a föld termésátlagát. A farmon kívüli műszaki berende­zések, tartályok, pumpák, öntözőháló­zat szerelését — harmincmillió koro­na beruházási összértékben — az Ál­lami Meliorációs Igazgatóság szerve­zetei végzik. A hígtrágya feldolgozá­sát és hasznosítását célzó tervmódosí­tást a vízgazdasági és más központi intézmények is jóváhagyták, szüksé­ges tehát, hogy a megvalósítás ritmi­kusan történjen. A marhahizlalda takarmányszükség­letének kielégítésére negyvenkétmillió korona beruházási értékben olyan korszerű üzemegységet hoznak létre, amely évente húszezer tonna komplett takarmányt szolgáltat az állatok hiz­lalásához. Ezen takarmány alapanya­gaként a szalmát, a cukorrépaszele­tet, különféle magvak és más anya­gok hulladékait használják fel. Ehhez fehérje, karbamid, melasz és más ösz­­szetevőket is kevernek, s az állatok­nak pelett formájában adagolják. A szalmát Tachovból beszerzett, fémlemezből készült nagy tartályok­ban, a szemes terményt, a szárított répaszeletet és más összetevőket Vít­kovice típusú zománcozott toronysi­lókban helyezik el. .A takarmány gyártása során a leg­korszerűbb módszereket részesítik előnyben, akár hazai, akár külföldi tudományosan megalapozott ismere­tekből származnak. Az üzemközi vál­lalat társgazdaságainak a közgyűlése jóváhagyta a korszerű takarmány­­gyártó üzemegység létrehozását, mert elkészülése után ez jó alapot nyújthat a szarvasmarha belterjes, korszerű hizlalásához. A Mäsospol üzemközi vállalat továb­bi ágazataként készül a korszerű ba­romfihizlaló farm, amelynek kivitele­zése a Mezőgazdasági Építővállalat dolgozói jő munkájának eredménye­ként a kívánt ütemben halad. Mészá­ros és Kádár építésvezetők jól össze­hangolták a munkaközösségek tevé­kenységét és sikeresen teljesítik a vál­lalt feladatot. így minden feltétel megvan ahhoz, hogy a farmot fél év­vel korábban átadhassák. Van azon­ban egy gátló körülmény. Az építő­vállalat vezetőinek jobban kellene Ezzel, segíteniük az építőkollektívát, hogy a tele-' farmot félévvel korábban átadhassák. A tapasztalat azt mutatja, hogy a sedlčanyi Bios vállalat — amely a fa épületelemek szállítója — négy épít­mény szerkezetének a szállítását el­odázta. Szükséges, hogy az építővál­lalat sürgesse ezen elemeknek gyors ütemű szállítását. Leginkább így se­gíthetné az építőkollektíva munkáját, vagyis az átadási határidő lerövidíté­sét. Ugyanez vonatkozik a gépállo­más szerelői munkájára is. Mind az építővállalat, mind a gép­állomás vezetőinek arra kellene töre­kedniük, hogy közreműködésükkel gyorsuljon a munkatempó, mert ha félévvel korábban átadhatnák a far­mot, akkor nem kevesebb mint hét­száz tonna vágóbaromfi előbb kerül­hetne piacra mint tervezték, s a köz­­élelmezési szempontok mellett az is hasznos volna, ha a beruházás értéke tervezett idő előtt visszatérülne. Ügy tűnik, hogy ez az üzemközi vállalat két-három éven belül kiépül, s az alapeszközök értéke túlhaladja a kétszáz-, évi termelésének az értéke pedig a százmillió koronát. Ezzel pár­huzamosan a személyenkénti munka­termelékenység eléri a félmillió koro­nát. Tény, hogy az üzemközi vállalat beruházási feladatainak sikeres befe­jezése után további fellendülés várható a hústermelésben és a farmok mind­egyike a nagyüzemi termelés iskolájá­vá válik. HOKSZA ISTVÄN О Az épülő új baromfihizlaló farm.

Next

/
Thumbnails
Contents