Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-10-14 / 41. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. október 14« Nehéz feltételek mellet X 'déli, síkvidéki területek mezőgazdasági üzemeiben, amikor a gabonatermesztés és a betakarítás, valamint az ezt követő többi teendő szóba kerül, gyakran panaszkodnak, hogy az időjárás munkájukat mennyire nehezíti, olykor gondokat, problémákat okoz és az erőfeszítés ellenére is gyenge eredményeket érnek el. Tény, hogy a természet gyakran közbeszól és a legjobb szándékot, a legnagyobb igyekezetei is meghiúsítja. De vajon mit mondjanak a hegyvidéki területeken gazdálkodók, akik zord, kedvezőtlen körülmények között termelnek? Űgyszólván naponta küzdenek az időjárás szeszélyei, viszontagságai ellen. Minden mázsa szemért vagy egyéb termékért közelharcot vívnak, hogy a mostoha körülményekben is a lehető legnagyobb termést érjék el. Hogy mennyire különböznek az éghajlati és termőhelyi adottságok? Ezt talán a legjobban jellemzik » Ezen a vidéken a gabonatermesztés, de főleg az aratás minden évben küzdelmes. Itt is nehézségeket okoz például a vetésforgó kialakítása, mivel a termesztett növények választéka, s ezáltal a megfelelő elővetemény kiválasztása igen korlátozott. A vetés időpontja gyakran elhúzódik, főleg akkor, ha a vetőmag a kapásnövények után — ami a legjobb elővetemény — kerül ' a talajba. A túlnyomóan dombos területeken a gabonák mintegy kétharmadát tíz fokon felüli lejtőn is termesztik. Szükséges kihangsúlyozni, hogy a lejtőkön való manőverezés a traktorosoktól és a kombájnosoktól nagy ügyességet, elővigyázatosságot és szakképzettséget követel. Nem beszélve arról, hogy számtalan esetben az embereknek és a gépeknek napokig kell várni, míg rámehetnek az elázott talajra. De nem egy esetben, amikor a legkorszerűbb gépek is csődöt mondanak, kézi erővel kell menteni a termést, főleg a húron. gyakorlottabb gépvezetők a nagy teljesítményű kombájnokkal sem tudták meghaladni a két hektár napi teljesítményt. A betakarítás igen lassú ütemben haladt annak ellenére, hogy százötven kombájn — ebből 93 kisegítő — készenlétben állt, hogy amint a talaj csak egy kissé megszikkad — az eső és az erős harmat után — azonnal munkához kezdjen. A gabonát gyakran húsz százalékon felüli nedvességtartalommal aratták. A szárító-berendezések naponta huszonnégy órán keresztül üzemeltek. Gondot okozott a szalma begyűjtése is, de nem a gépi eszközök és a munkaerő hiánya miatt, hanem a lassú száradás következtében. Sok gazdaságban, hogy ’mentsék ami menthető, a szalmát nedvesen hordták he és a siló vagy a pelletek készítésében hasznosították. Az amúgy is nagy munkamegterhelést hatványozta a gabona-betakarítással egybeeső huronuyaszedés, a töinegtakarkaszálása és begyűjtéilajelőkészítés az őszi alá, az istállótrágyá■eszezés stb. A csúcsleküzdésében felben segítséget jelentett ségi üzemek, vala>zség lakossága és a ttív segítsége. A táríunkába úgyszólván ?ozó és diák kapcsominden tekintetben ényes, feladat előtt irádi járás mezőgazmei is, ahol a gabo- 12 500 hektárt megületen termesztik. A 1200 hektáron terőleg tavaszi gabonaa vetés háromhetes és a kedvezőtlen ivetkeztében nem érgy zölden kaszálták, etesen tetemes veszent. Azonban az őszi * beérése is háromkésett. Tavaly péltratás július végén és szeptember elején rt. Az idén az első augusztus tizenhetetltak. De a gyakori c és a lassú érés tetakarítás vontatottlépésben“ haladt. Az üzemek többségében csak szeptember második hetében kezdtek nagyobb mértékben aratni. Hogy a lemaradást legalább részben behozzák, rugalmasan szervezték a kombájnok átcsoportosítását a kasza alá érett, vagy a részben száraz növényzetű gabonatáblákra. Idejében gondoskodtak a kellő mennyiségű kombájn és bálázók beszerzéséről is más járásokból. A kedvezőtlen körülmény, többek között a terület tíz százalékán megdőlt gabona is, lassította a munka ütemét. A lényegesen nagyobb erőfeszítés és igyekezet, valamint a gépek teljes mértékű kihasználása mellett — a múlt évi tíz hektáros napi teljesítményhez viszonyítva — átlagban négy-öt hektárt csépeltek ki naponta. A gabona betakarításával egybeeső őszi munkálatok gyors elvégzésére az összes erőket mozgósították. Operatívan és példásan szervezték meg a társadalmi munkát. E fontos össztársadalmi jelentőségű, aktivizáló munkában nagy segítséget adtak a helyi pártszervezetek, a nemzeti bizottságok, valamint a tömeg- és társadalmi szerveretek. Tehát a társadalmi munkát a járási pártbizottság és a mezőgazdasági igazgatóság irányításával a nemzeti bizottságok és a védnökségi vállalatod részvételével rugalmasan úgyszólván naponta szervezték. A töméntelen nyersanyag szállításához szükséges tehergépkocsikat a járási nemzeti bizottság a járás valamennyi vállalatától szerezte be és utalta át az egyes gazdaságoknak. Rusfiák Ondrej mérnöktől, a jmi főnövénytermesztőjétől megtudtam, hogy a mostoha adottságok ellenére azokban a gazdaságokban, ahol a gabonatermesztés optimális feltételeinek megteremtésére törekedtek, tehát ott, ahol a munkát jól szervezték és teljes felelősségtudattal végezték, a jó eredmény nem maradt el. A példamutató gazdaságok közé (ahol tavaly gabonafélékből 40 mázsán felüli termést értek el) a mlinicai, poprádi és a Spišská Belá-i szövetkezetek tartoznak. Azonban a múlt évi járási átlagban elért 36,4 mázsa hektárhozam bizonyítja, hogy a nehéz körülmények között is lehet eredményesen teljesíteni a gabonaprogram célkitűzéseit. Klamarcsik Mária mérnök Esetünkben egy eléggé elfelejtett kórról van szó, hin szén csak itt-ott lehetett hallani létezéséről. Elfelejtettük, mert megismertük biológiáját és így védekezhettünk ellene. Aztán elfelejtettük, amit tudtunk róla és védekezni is megfeledkeztünk, noha gyógyítani azért tudunk. így történhetett meg, hogy egyszerre több helyről is jelentették előfordulását. Többen is felteszik a kérdést, vajon miért hullatja a kecske a szőrét, a bárány a gyapjút, miért köhögnek az állatok, miért fogynak le és még nagyon sok miért hangzik el. A válasz nem egyszerű, mert az ok nehezen mérhető fel (májmételykór, tőgy-, tüdő-, előgyomor és bélgyulladás, külső és belső élősködők, az ásványi anyagokban keletkezett zavarok, leginkább^ a helytelen etetés, növényi és nem növényekből eredő hormon hatású anyagok előfordulása stb.). Néha azonban vannak olyan helyzetek, amikor le* egyszerűsítve a komplex értékelést, csak egy bizonyos „bajra“ irányítjuk figyelmünket. így a válasz már egyszerűbb, s néha valójában is az, mert léteznek olyan objektív tények, melyek az állatorvos figyelmét „egy“ bizonyos bajra irányítják. Nemrég öt kecske öt különböző tulajdonosnál aukciós vásár végett vizsgálat alá került. Mivelhogy az említett öt tulajdonosnak tizennégy kecskéje, illetve báránya volt, az összestől szedtünk bélsármintát koprológiai kivizsgálásra — élősködőkre. Az eredmény meghökkentő volt, mert mind a tizennégy állat bélsara tartalmazott tüdőféreg-petéket, pontosabban a Müllerius capillaris-t. Függetlenül az eredményektől, az egyik tenyésztő már jelentette a tüdőgyulladásra utaló tüneteket. Ismerve a kutatóintézeti koprológiai eredményt, hatásos és eredményes gyógykezelést hajtottunk végre. Kérleírás. A betegség okozója az M. capillaris féreg; amely tíz-harminc mm hosszú és 0,03—0,06 mm átmérőjű. Az említett féreg biohelminta, tehát köztigazdán keresztül fejlődik (szárazföldi és vízicsigákban). A petékből a tüdőben lárvák fejlődnek, melyek köhőgtetik az állatot, ingerük a nyálkahártyát és bekerülnek a szájüregbe. Az állat innen lenyeli és a lárvák bélsárral kikerülnek a környezetbe. Rákerülnek a legelő füvérd s onnan a csigákba, ahol körülbelül harminc-negyven napig élősködnek, majd „inváziős“ lárvákká kifejlődnek. A körforgás úgy folytatódik, hogy a lárvák kikerülnek a csigákból, megfertőzik a füvet, ezen keresztül az érzékeny állatokat (kecske, bárány, szarvasmarha stb.). A nyirokérrendszeren keresztül körülbelül öt nap alatt bekerülnek a tüdőbe, ahol körülbelül huszonöt-huszonhat nap alatt ivaréretté válnak. A lárvák nagyon ellenállók. Szárazon tíz-tizenkét; vízben pedig négy hónap alatt sem veszítik el a fertőzőképességet. Az állatok gyakran a nyár vége felé, az ősz elején betegednek meg, de erre érvényes biológiai törvény nincs. A baj bármely évszakban előfordulhat. A betegség a tüdőgyulladás tüneteivel jelentkezik. A baj biztos meghatározására laboratóriumi vizsgálat szükséges. A kivizsgálásra s a gyógykezelésre csakis az állatorvos hivatott, mert a gyulladás nagy méretű lehet és ez veszéllyel járhat. MVDr. Varga János Jó eredmények, biztató új technológiával konzervált és egy- színvonalának emelkedéséhez vezetben minőségi takarmánynak az érté- tek. S még valami! Egy olyan termekesülése főleg a palásti „Béke“ tej- lési ágazat, amilyennek még a rokontermelésének növekedését szolgálja. ságával is csak itt-ott találkozhatunk. Nagyon biztató jelenség, hogy a tej- Cukornádvágó késeket gyártanak a termelésben nem akarnak megrekedni palástiak! Vessünk ezért követ rájuk?! az elért színvonalon. Az állományfej- Ne! Mert olyan szerszámok gyártását lesztés mellett napirendre tűzték a le- vállalták, amely minimális beruházást gelő-gazdálkodás javítását is. Nagy igényelt, s amit az ipari üzemek nem reményeket fűznek — mások tapasz- vállaltak. Nincs ellentmondásban ez a talata azt bizonyítja, okkal — a szán- termelés azokkal a törvényerejű rentőföldi fűtermeléshez. A közeljövő- delkezésekkel sem, amelyek tiltják az ben háromszáz hektárnyi gyengébb olyan melléküzemági termelés meghominőségű földet akarnak buja rétté nosítását, amely veszélyezteti a mezőfcrmálni, s ott a betakarítás legol- gazdasági termelés fejlődését. A pacsóbb módját, a legeltetést alkalmaz- lástiak melléküzemági termelése — a ni. Bíznak abban — feltételezésem nádvágó késeket gyártó részleg — szerint jogosan —, hogy ez a kezde- évente körülbelül nyolcszázezer ikoményezésük nem ütközik nagyobb rónával járul hozzá a szövetkezet akadályba. tiszta hasznához, a mezőgazdasági termelés, főleg azonban az állatte- ELÖTÉRBEN AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS nyésztés összpontosításához és szako- BELÜZEMI SZAKOSÍTÁSA sításához nélkülözhetetlen beruházási ÉS ÖSSZPONTOSÍTÁSA eszközök gyarapításához. Ha a további elképzelések is való- Hosszú távú, három-négy évre elő- ban ezt a célt követik, akkor a leleirányzott programja ez a palásti egye- ményességet és a kezdeményező készsített szövetkezetnek. Jó lenne gyor- séget hiba lenne béklyóba kötni. Tasabb ütemet diktálni — mondogatják Ián nem neheztelnek majd a palás—, de nincs hozzá megfelelő erőnk, tiak, ha elárulom titkukat? Ha neta- Valóban, ha a gazdasági épületeket és Ián mégis bosszankodnak közlékenyséa különböző célokat szolgáló régi is- gém miatt, magukra vessenek! Miért tállőkat — az állattenyésztés belüzemi beszéltek terveikről?! S ha már beösszpontosításának és szakosításának szeltek, miért nem köteleztek titok■ koncepciója szerint — át akarják tartásra?! — Tehát lelkiismeretfurda- alakítani és a technológiai berendező- lás nélkül elmondom, hogy a palásti- seket korszerűsíteni, s közben egy-két Béke Efsz fejleszteni akarja a mellék- új istállót is építeni, akkor az erő- üzemág termelését. Persze nem a nád- gyűjtés további fokozására van szűk- vágó késekből akarják az évi termeti ség. Nem is annyira a fizikai erő lést megduplázni. Új dolgokat, más il gyűjtésére gondolok, hanem az anyagi célokat szolgáló késeket akarnak *- erőforrások, a láthatáron jelentkező gyártani. Az egyik változatot a rotá'- lehetőségeik még jobb kihasználására ciős kapákra, a másikat rotációs a jövedelem-felhalmozás meggyorsítá- szecskavágókra. Állítólag mindkettő sa céljából. Van ilyen igyekezet. Vak- hiánycikk, mert nincs olyan gépgyár nak kell lenni annak, aki nem látja! — legalább is nálunk nincs —, ame- Hiszen egyértelműen ezt a célt szol- lyik hajlandó lenne gyártani, mert a gálja a növénytermesztés kialakított rossz nyelveik szerint ráfizetéssel jár. szerkezete és azok az intézkedések is. Ezért például — mint azt a palástiak amelyek mind a növénytermesztés, állítják — a rotációs kapákhoz késemind pedig az állattenyésztés szaka- két, eléggé borsos áron, Magyarorszán a termelés és a gazdaságosság szágről hozunk be. A palástiak kezdeményezése tehát társadalmi célokat követ. S ha valóban úgy lesz, mint ahogy mondották, vagyis ha a gyártási jogot és technológiát, valamint a szükséges nyersanyagot megkapják, akkor nem lesz hiány rotációs késekből. Ehhez a nemes igyekezethez már előre is gratulálni lehet. Tehát én is azért „szorítok“, hogy a termelési folyamat megindításhoz szükséges három fő tényező mielőbb a birtokukban legyen. De őszintén mondom, hogy követ dobok a kezdeményezőikre, ha a bővülő melléktermelési ágazat nem a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges eszközfelhalmozást, hanem egyes „ügyeskedő“ emberek mértéktelen gazdagodását szolgálja. Merem remélni, hogy erre nem kerül sor. Ellenben rövid időn belül látni lehet majd a nem mindennapi kezdeményezés áldásos következményeit, a szövetkezet gyarapodásának bizonyítékait. Az állattenyésztési termelés belüzemi szakosításával és összpontosításával három fő cél elérését tűzték maguk elé a palástiak. Kedvező feltételeket akarnak teremteni az állattenyésztési termelés további növeléséhez, a munkatermelékenység színvonalának emelkedéséhez és lényegesen meg akarják javítani az állattenyésztési dolgozók munka- és életkörülményeit. Mindhárom cél elérése nagyon időszerű feladat. Kétségtelen, hogy a termelés növelése mellett számolni kell az állattenyésztési dolgozók körülményeinek javításával, a munkafolyamatok lényeges korszerűsítésével is. Az állattenyésztők új nemzedéke — a társadalmi fejlődés törvényszerű következményeiként — már többet vár, jobb munkafeltételeket igényel az egykori szennyes istállókhoz és a gyakran palotáknak nevezett, de alapjában véve korszerűtlen munka- és életfeltételeket nyújtó nagyüzemi istállókhoz szokott, de a helyzetükkel lényegében elégedett apáknál és anyáknál. S az erény, ha ezt a tényt a szövetkezet vezetősége tudatosítja.
