Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-10-14 / 41. szám
1978. október 14. .SZABAD FÖLDMŰVES. .11 ЙЙЬэб&э? Amikor a Pohronský Ruskov-i (Oroszka) cukorgyárba látogattam, hogy tájékozódjam a cukorrépakampány előtti felkészülési munkálatokról, arra gondoltam, hogy itt is, mint más hasonló gyárakban, a szokásos problémákról, az általános felkészülési programról hallak majd hosszabbrövidebb fejtegetést. Hogy nem Így történt, az alábbiak igazolják. Amint ez nyilvánvaló, a cukorgyár vezetői már a kampány megkezdése előtt felmérték, milyen termés várható, mire is kell az üzemnek felkészülnie. Ennek jelentőségéről MÁGYEL LAJOS mérnök, igazgató Így beszélt: megkezdtük, voltak azonban olyan hangok — s ezt komoly szakemberektől hallottuk —, hogy az idén nem lesz kampány az oroszkai cukorgyárban. Persze mi nem keseredtünk el, tettük amit tennünk kellett, s az eredmény sem maradt el. Már üzemképes az az — húszmillió korona beruházással készült — epurációs állomás, mely lengyel gyártmányú sűrítővei és NDK gyártmányú modern vákuum-filterekkel üzemel. Ezt a sürgős akciót terven felül oldottuk meg, ami a mi szakembereink készségét — s sző szerint értve —, talpraesettségét dicséri. Persze nemcsak az ő munkájuk érdemel elismerést. Ez úton is köszönetét szeretnék mondani a kelet-szlovákiai gépgyár szerelőinek, a Termostav dolgozóinak és a cukoripari köz-Ax új epurációs állomás színvonalasabb termelést biztosít. — Nem kevesebb, mint huszonkét éve dolgozom a cukoriparban. Jól emlékszem: annak idején a várható terméssel kapcsolatban nemigen rendelkeztünk pontos adatokkal, s magukkal a termelőkkel sem voltak komolyabb kapcsolataink. Ma már ez a múlté, hiszen enélkül nincs tervszerű termelés. Ez évre például agronómiái előrejelző szolgálatunk közölte, hogy — a jégverések és a kedvezőtlen időjárás következtében — nyolcvan százalékát kapjuk meg a tervezett répamennyiségnek. Ha a termés kisebb is lesz, a cukorfok annál magasabb. Az utóbbi években a jó kapcsolatokat sikerült elmélyítenünk a termelőkkel. S ez bizony nem hiábavaló, hiszen a cukorgyárnak érdeke, hogy a partnervállalatok minél több és jobb minőséponti műhely dolgozóinak, mindenkinek, aki lelkes, odaadó munkájával elősegítette azt, hogy mégiscsak „lesz kampány az idén Oroszkán“. E munkák terjedelmét még a laikusok számára is hűen fejezi ki a következő számadat: a szerelések folyamán háromszázötven tonna hulladékvasat adtunk le. Nem számítva a többit, csupán hengerelt acélból kétszázötven tonnányi fémalkatrészt szereltünk be. Ezenkívül felújítottuk az egész szárító-berendezést. Ezen a részlegen — ami egy cukorgyár életében nagy szó — naponta huszonnégy emberrel kevesebbre van szükségünk. Jelentős szénmennyiséget is megtakarítunk, s szárított répaszelettel tudjuk ellátni a partnereket. A felújítási munkálatokon kívül bizonyára a karbantartási munkálatokról sem feledkeztek meg — kérdeztem gü alapanyagot szállítsanak. Bevált az Roskó Gábor üzemvezetőt, a gyárszema jutalmazási rendszer, melyet már ez le alkalmával, ideig is sikerrel alkalmaztunk. Míg ezerkílencszázhetvenötben átlagban 11,88 százalékos cukorfokú répát dolgoztunk fel, ezerkilencszázhetvenhétben ez a százalékarány 13,34-re emelkedett. Ugyanez vonatkozik a hektáronkénti répaegyed mennyiségére is, amely évente gyarapszik. A múlt évben termelőinknek hárommillió ötszázezer koronát fizettünk ki jutalomként. Ez évben még több termelőegységet premizálunk majd, hiszen a cukortartalom tizenöt százalék között mozog, s az egy hektárról betakarított cukorrépa-mennyiségből előreláthatóan ötven mázsa rafinált cukrot tudunk majd kitermelni. Tehát a termelőkre — az idei kedvezőtlen időjárás ellenére — sem panaszkodhatunk. Közismert, hogy a cukorgyártás öszszetett folyamat, ami természetesen a bonyolult géprendszerek jól összehangolt munkáját igényli. — Az oroszkai cukorgyár azon üzemek közé tartozik — folytatja az igazgató —, amelyek gépberendezésének felújítási tempója nagyon lassú volt. Csupán kisebb rekonstrukciót végeztünk el, felújítottuk az energetikai részleget, s még kisebb átalakításokat végeztünk. Nem panaszként mondom, de még a múlt évben Is olyan gépekben kellett szerelőinknek a lelket tartaniuk, melyek oldaláról a következőket lehetett leolvasni: gyártási év — ezernyolcszázktlencvennégy. Ez évben viszont egy olyan beruhá zást sikerült rövid időn belül megva lősítanunk, amely cukorgváraink történetében — szerintem — egyedülálló A múlt évben, amikor a szereléseket A fokozott igények köveikcztúben távvezérlés- nélkül ma már egyetlen cukorgyár sem teljesítheti a rá bízott népgazdasági feladatokat. (A szerző felvételei] — Természetesen nem. Persze ez évben a karbantartás sóikkal összetettebb folyamat volt, mint az elmúlt években. Ugyanis már régen üzemelő gépsorokat kellett — saját leleményességünket is felhasználva — összekapcsolni az új gépekkel. A szerelések folyamán egyúttal elvégeztük a karbantartást is, ami dolgozóink részéről nagy figyelmet, odaadást követelt. Az üzemelés alatt az elmúlt években előforduló hibákból okulva nem kevesebb, mint harminc intézkedést foganatosítottunk, s ezzel jelentősen csökkenteni szeretnénk a kampány alatt felléphető esetleges hibák lehetőségét. Természetesen a kampány előkészületi munkálatai közé tartozik az ülepítő gödrök kihordása is. E munkában jelentős részt vállaltak autóikkal a közlekedési vállalat dolgozói. A cukorrépakampány idején minden évben komoly szervezőmunkát igényel a répa folyamatos szállítása és raktározása. Hogy ezt a kérdést miként oldotta meg az idén az oroszkai cukorgyár vezetősége, arról Mengyel igazgató elvtárs így nyilatkozott: Nagyon jó tapasztalataink vannak a répa vasúti szállításával. Összesen öt felvásárlőhellyel rendelkezünk, melyek fokozatosan biztosítják az átrakodást és szállítást. Probléma persze így is adódik, melynek megoldásában tehetetlenek vagyunk. Például a hazai gépipar többet gondolhatna arra, hogyan is látja el a termelőket réparakodó és manipulációs gépekkel. Egész gépsoraink hiányoznak ezen a téren,, melyeket beszerezni nehéz vagy egyszerűen lehetetlen. Az autóközlekedési vállalat tehergépkocsijai nemcsak a répaszállítás alkalmával nyújtanak segítséget, hanem más munkálatoknál is. Hogy ennek a segítségnek a nagyságát számokkal is illusztráljam, évente huszonötezer tonna mésziszapot, harmincezer tonna földet, sarat szállítunk el a gyár területéről a kampány idején. A raktározás terén van más problémánk is. Ez ideig kihasználtunk minden alkalmi lehetőséget: utakat zártunk le, hogy tárolhassuk a répát. Ebben az évben négymillió korona befektetéssel raktárral ellátott felvásárló üzemet építettünk ki, amely helyettesíteni fogja a Tekovské Lužany-t (Nagysalló) és a méláéi (Málas) felvásárló üzemeket. Nemrég egy jó ötlet nyomán olyan megoldást találtunk, melyet bátran ajánlanék más cukorgyárak figyelmébe is. A mezőgazdaság szolgálatában dolgozó repülőpark vezetőségével megegyezve elhatároztuk, hogy közösen kiépítünk egy hatalmas aszfaltozott teret, amely kampány idején réparaktározási helyként, az év többi hónapjában röp-, térként szolgál majd. Ezzel a gyár a felújítási munkák mellett — a színvonalas termelés lehetőségeinek kialakításával — szintén nagy lépést tett előre. Répakampány idején egy cukorgyárnak nagyobb létszámú munkaerőt kell bebiztosítania — ez magától értetődő. Az oroszkai cukorgyárnak összesen ötszáznyolcvan idénymunkásra van szüksége, melyet több járás területéről toboroznak. Mivel ez problémákba ütközik, a gyárnak más megoldáshoz kell folyamodnia. Jól bevált gyakorlat az. hogy az üzem körzetébe tartozó termelőegységek mindegyike néhány dolgozót küld kisegítésre a gyárba, ami szintén a partnerek jó együttműködését bizonyítja. A kampány idején persze más üzemek szocialista brigádjai, s a hadsereg tagjai is részt vállalnak a nem könnyű munkálatokból. Mikor ez az írás napvilágot lát. az oroszkai cukorgyárban már folyamatban lesz a cu- Ttorrépakampány igényes feladatainak teljesítése. U- gyanis ez évben százőtvenhétezer tonna cukorrépa feldolgozása, tizenhétezerhatszáz tonna cukor gyártása, százezer tonna répaszelet előállítása és nyolcezer tonna melasz kitermelése vár a gyár dolgozóira. S hogy e népgazdaságilag fontos feladatot teljesítik, ezt az alapos, mindenre kiterjedő — kampány előtti — felkészülésük tanúsítja. Az idei České Budčjovice-i „ÉLTETŐ FÖLD '78“ országos mezőgazdasági kiállításon nagy sikert aratott a TATRA—148-as alvázra szerelt KYKLOP PAG—8-as jelzésű, a cseppfolyós műtrágyák kijuttatására alkalmas gépi berendezés, amely elnyerte az „Arany Kalász I. fokozatát“. Jelenleg ugyan ez az egyetlen mintapéldány, de mezőgazdaságunk már az elkövetkező évben kap belőlük, hiszen 1979-ben megindul a sorozatgyártása. Műszaki adatok: a tartály űrtartalma 8000 kp, a permetező szárnyak szélessége 22,5 m, szállítási sebesség 50 km/óra, munkasebesség 10—25 km/óra. Gyártja a Gottwelrinni Aernoodnik Közös Mezőgazdasági Vállalat. (Fotó: —blm—) r KALITA GÄBOR
