Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-10-14 / 41. szám

A korszerű borkészítés gyakorlati kérdései A must erjesztésével kapcso­latban gyakorta felvetik, használjunk-e fajélesztőt? Tisz­tázzuk előt>b a fogalmat: a faj-1 élesztő — amint tudjuk — gyűjtőfogalom. Ismert és ellen­őrzött tulajdonságú (például kénessav-, hideg-, alkohol, nyo­mástűrő stb.) élesztőfajta tisz­ta tenyészetét jelenti. Tehát sokfajta fajélesztő Van. Leg­többjük egy-egy, a gyakorlat­ban jól hasznosítható, külön­leges képességgel rendelkezik. A fajélesztők nem csodaszerek, 'de megállapíthatjuk, hogy al­kalmazásuk 1. soha sem eredményez rosz­­szabb minőségű bort, mint ami­kor a szőlőbogyón éppen meg­levő, ismeretlen tulajdonságú ún. saját élesztőflórára bíztuk az erjedést (spontán erjedés), 2. a bor acetaldehid tartal­mára csökkentőleg hat, 3. a bor tisztulási hajlamát segíti, 4. rendkívüli mustösszetételi (magas invert cukortartalom, alkoholt is tartalmazó must, túlkénezett must stb.) vagy ferjesztési körülmények (hideg pince, nyomás alatti erjesztés stb.) esetén is — a megfelelő képességű fajélesztővel — le hetévé teszi ez erjesztést. Aki tehát fajélesztővel er­jeszt, rosszat nem tesz, de a fajélésztők igazi és gyakorlati­lag kikerülhetetlen alkalmazási esetei azok, amelyeket az elő­ző pontban felsoroltunk. A bentonitok közül a leg­könnyebben hozzáférhető a ma­gyarországi előállítású Derítőn. A bentonitos erjesztés végre­hajtása: 0 100 literenként S—10 Dg Deritont, 10—20-szoros meny­­nyiségű vízben (mustban) csomómentesen elkeverünk, 0 legalább 3 órát állni hagy­juk (duzzasztás), 0 a duzzasztott bentonitot a már erjedésben levő mustba öntjük. Fontos, hogy már erjedő mustba öntsük a bentonitot, mert „csendes“ mustban leüle­píti a már szaporodó élesztő­ket. így az erjedés megindu­lása napokat késhet! Az erjedés befejeztével a bentonit a bor seprőjébe ke­rül. Általában érdemes bentonit­­tal együtt erjeszteni, mert: ■ a bentonit megköti a bor la­­bilisságát okozó fehérjék egy részét, ■ inaktiválja a bor barnatöré­sét okozó enzimeket (alkal­mazása e tekintetben he­lyettesíti a kénezést), ■ különösen penészes, rothadt termésből származó mustok erjesztésére igen előnyös. Ä bentonitok alkalmazásának egyetlen gyakorlati hátránya, hogy ahol a bor első fejtését szeparálással, kovaföldszűréssel kötik össze, ott ezeket a mű­veleteket a bentonit finom, le­begő szemcséi nehezítik. ■Édeskés borok előállítása ér­dekében technikailag több mód Az erjesztés is kínálkozik arra, hogy az er­jedést, az invert cukortartalom teljes mennyiségű átalakítása előtt megszakítsuk. így 10—30 g/1 természetes édesség marad­hat a borunkban. Asztali- és pecsenye minősé­gű borok esetében az erjedés­megszakításnak több a hátrá­nya, mint az előnye. Először is nagyon nehéz vi­szonylag kis mennyiségű cuk­rot alacsony alkoholtartalom mellett az utóerjedés veszélyé­től megóvni és készbor-állapot­­ban stabilizálni. Ha pedig a kénsavszint kialakításának mű-60CYOZA3 4- a szőlő gyakorlatilag egész­séges legyen (penészes, rot­hadt szőlőben az illatanya­gokat a penészek elpusztít­ják). A borkészítés alapjában az egyszerű fehér borokéval azo­nos. Itt azonban az alapanyag más összetételű, illat- és za­matanyagokban gazdagabb. Ezt az elsődleges szőlőillatot kell átvinni a mustba és maximáli­san megőrizni, továbbfejleszte­ni a borban. E feladatok meg­követelik a levegő nemkívána­tos hatásától védő módszerek következetes alkalmazását. Számunkra az értékes illat- és zamatanyagokat a szőlőbo­gyó héjsejtjei tartalmazzák. Ezért itt nem beszélhetünk a cefrévé alakított szőlőfürt gyors feldolgozásáról. Tehát — amint a búké borok készítését bemutató ábrán követhetjük — a szőlőt feltétlenül bogyózni és 4—8 óráig áztatni kell. Az erőteljes szőlőillat érde­kében a szőlőt teljes érése előtt szüreteljük. Ebből adódik a búké borok készítésének má­sik sajátossága, a must cukor­­tartalmának mérsékelt emelése (17—18 mustfokig, mely mel­lett a kierjedés után várható alkoholtartalom 10,6, illetve 11,3 tf %, azaz Malligand fok). Azonban, ha nem vagyunk mér­téktartóak, mindent elrontha­tunk. Túlzott mértékű javítás­sal a bor elveszti eleganciáját: A búké bor készítésének folyamatábrája veletét nézzük, azt látjuk, hogy minél hamarabb szakítjuk meg az erjedést, annál több kénes­­savlekötő karbolint nyerünk, ez viszont „kénevővé“ teszi bo­runkat. Helyesebb tehát a nem túl­érett szőlőből származó boro­kat teljesen kierjeszteni és 1 készre kezelni, majd stabilizá- * lásuk befejezése előtt 3—4 hét­tel a kívánt édességi szintet beállítani. BÜKÉ BOROK KÉSZÍTÉSE Az intenzív illatú, aromati­­küs szőlőfajtákból (pl. musko­tályok, Tramini, Rizlingszilváni, Irsai Olivér, Csabagyöngye stb.) a must törkölyön tartá­sával (áztatásával) értékesebb, ún. búké borokat készíthetünk. A búké borok készítésének — a fajtán kívül — alapvető feltétele, hogy + a szőlőt teljés érésé előtt szüreteljük . (a csemegesző­lő-fajtákat körülbelül 12—14, a borszőlőket 15—17 cukor­fokkal), túl szeszes, nehéz testű lesz. Emellett elveszti savainak he­lyes arányát, savszegénnyé, túl lággyá is változik. A búké bor megfelelő kénes­­savszintjének könnyebb és gyorsabb kialakíthatósága, va­lamint jobb állóképessége (sta­bilitása) érdekében igen elő­nyös az erjesztést bentonit adagolásával egybekötni. A ben­tonitos erjesztés végrehajtását az előbbiekben már ismertet­tem. Az erjedés befejeztével — s ez nagyon fontos! — az erje­dési űrt haladéktalanul szün­tessük meg (feltöltögetés, le­fejtés tele edénybe zártan, gázpárna alkalmazása stb.). Eddig az erjedési széndioxid megvédte borunk szabad fel­színét a levegő oxidáló hatá­sától. De most már nekünk kell gondoskodni borunk oxidáció elleni védelméről, amely erre kémiai összetétele (acetalde­hid, oxidálóenzimek stb.) foly­tán százszorosán érzékenyebbé vált. -A fejtést csak az alapkénezés­­sel (kereken 100 mg/1 SO2 = 2 Dg borkén 100 literenként) egybekötötten végezzük el. Körülbelül 2—3 hét múlva ellenőrizzük a szabad kénes­­savszintet. Ennek kívánatos mértéke 25—30 mg/1 SO2. A ki­egészítő kénezést úgy méretez­zük, hogy a hiányzó szabad ké­nessav mennyiségének kétsze­resét adagoljuk a borba. Az újbort kierjedése után kö­rülbelül 1 hónap múlva korai derítésben és szűrésben része­sítsük. Dr. MERCZ ÄRPÄD, Kertészet és Szőlészet A Rizlingszilváni (Müller-Thurgau) bőven termő, szep­tember elején, kö­zepén érő, a pero­­noszpórára és a rothadásra egy­aránt érzékeny sző­lő, ezért ajánlatos szellős helyre ül­tetni. Magas be­­érési cukorfokú, minőségi fehér borszőlő-fajta. Bo­ra tüzes, illatos, zamatos, lágy pe­csenye-, rosszabb évjáratokban asz­tali bor. Alkalmas az ún. búké bor készítésére. Fotó: -dek О 'ЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛПЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛ Azt mondják, hogy Csalló­­köz legszebb faluja Gú­­tor. Nem én mondom ezt, ha­nem azok a városi és külföldi utasok, akik Csallóközben jár­va Gútoron telepednek le nyári pihenésre, fürdőzésre. Kies fek­vése, rendezett utcái, pázsitos, homokos, kavicsos partjai, für­dőzésre, halászatra kínálkozó csöndes öblei, széltől, portól mentes jó levegője a falut al­kalmassá teszi a nyári üdülés-A fenti sorokat 1928-ban Bit­tere Károly — a bratlslavai reáliskola volt igazgatója — írta a Csallóközzel foglalkozó monográfiába. Azóta sok víz folyt le a Dunán, s ugyaneze­ket a dicsérő sorokat ma egyet­len gútori lakos sem mondhat­ja el falujáról. ☆ Göröngyökön, teherautók és földgyaluk „művelte“ huppanó­kon gyerekkocsival próbálja magát átverekedni egy hely­beli fiatalasszony. Egy-egy po­­fásabb rög tüntetőén csapja magát a kocsi aljához, mintha útitársul akarna szegődni. — A nyár talán kevesebb bosszús napot hozott, de jön az ősz, s elviszi maradék türel­münket is — panaszkodta fá­tyolos hangon egy kórházszínű idős néni. Nem nehéz összeverbuválni a helyi panaszosokat. — Mikor lesznek újra járha­tó utaink és járdáink? — kér­dezik egymást és a faluba té­vedt idegent. De vajon mit próbál tenni az állapot enyhítésére a helyi nemzeti bizottság? — Szó ami szó, ez ideig semmit — mondja lehangoltan Vass Erzsébet, a hnb elnöknő­je. — 1976-ban kezdődött meg a szennyvízlevezető csatornák építése, mellyel a kivitelező vállalat időben el is készült. Az utak és a járdák helyreállí­tását a terveknek megfelelően 1979-ig kellene befejezni. Saj­nos, mindez csak terv maradt, s a csatornaépítés kényelmet­len örökségével magunkra ma­radtunk. ☆ A felsorolást kezdhetjük a szövetkezet gazdasági udvará­val. A valamikor gyümölcsös­nek nevezett 3—4 hektáros te­rületen embermagasságú gaz­ból meredeznek a szebb időket után esengő díszcserjék, ápo­latlan, bimbóba fulladt rózsa­tők várják a számukra megvál­tást jelentő fagyot. A parko­kat övező rozsdamarta vaskor-A hősök parkja is eléggé elhanyagolt. A bejáratnál kidőlt égy útjelző tábla, nincs útjában senkinek. A kertek is rendezetle­nek. Gondolom, ha megszerveznék a kiskertészkedők helyi szervezetét, akkor minden bizonnyal mutatósabbak lennének a kertek, s a tagok vállalnák az elárvult parkok gondozását is. Fotó: Tóth Dezső is megért gyümölcsfák. Lomb­talan száraz gallyaik között a szél kacéran fütyörészi az ősz és az elmúlás gyászos szimfó­niáját. A „halálos ítéletet“ állí­tólag egy bekötőcsatorna építé­sének a terve mondta ki. A csatornaépítésnek még nyomát sem látni, a terméketlen és élettelen fákkal tűzdelt terület viszont évek óta parlagon he­ver. látok festék után esedeznek. Az emberi nemtörődömség és az enyészet érzéketlen néma ta­núja a park közepén álló kato­naszobor. Kőarca egykedvűen, kilátástalanul mered a semmi­be. A szobor talpazatába vé­sett neveket a felejtés vastag fátylával borítota be a moha. A szívderítőnek egyáltalán nem nevezhető faluképhez — a csatornaépítés örökségén kí­vül — egyéb lehangoló ténye­zők is hozzájárulnak. A faluban körülbelül másfél hektárt tesz ki a „parkosított“ terület. Kurta lombú díszfák, hírmondónak megmaradt, víz Elszomorítóan sok a rende­zetlen porta. A helyi nemzeti bizottság nyilvántartása sze­rint számuk meghaladja a har­mincat. Az ápolatlan gyümölcs­fák, elhanyagolt zöldségkertek szégyenlősen húzódnak meg a rozoga kerítések mögött. A kerítések közé zárkózó tu­lajdonosok nehezen hajlanak a szép szóra. Viszont gondosan megfogalmazott szabályrendele­tek is léteznek, melyek köte­lezővé teszik a növényvédel­met, és azt Is meghatározzák, hogy milyen mértékű bírsággal sújtható az, aki ennek a kö­telezettségnek nem tesz eleget. Mindezt tehát Hamuliakovón (Gútor) sem szabadna bocsána­tos bűnnek tekinteni. ☆ „Az üdülők és fürdőzők egyetlen bosszantója a sok szú­nyog ..." — írja a monográfia egy másik fejezetében a szer­ző. Nem szükséges hangsúlyoz­ni, hogy a szúnyoghoz — ezen a nyáron is sok volt — egyéb zavaró körülmények is társul­nak. A falu idegenforgalma nap­jainkban is jelentős. A Duna menti, állandó jellegű hétvégi házak száma száznegyvenhét, — nyáron pedig tömegesen kere­sik fel a kikapcsolódást és fel­üdülést kereső városlakók. De a göröngyös utak és járdák, až ápoTatlan parkok, az elhanya­golt porták az idegen kedély­állapotát rontják. Miért? Minden miértnél ugyanoda lyukadunk ki: az utak és a járdák építése — a járási szer­vek támogatásán kívül — a lakosság részéről is aktívabb hozzáállást igényel, a gyönyör­ködtető és egészséges életkör­nyezet kialakításához, az „ár­va“ földek hasznosításához pe­dig halaszthatatlanul szükség­­szerű lenne a kiskertészek he­lyi szervezetének a megalakí­tása. Csiba László 3Gizgazos a falu közepén levő kis parkszöglet. A propagációs táblán is csak egy elévült labtarúgó-mérkőzést hirdető pla­kátot fújdogál a szél. Az utcák rendezetlenek, porosak, ha esik az eső, sárban gázolnak a falu lakói.

Next

/
Thumbnails
Contents