Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-10-14 / 41. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. október 14. Határozott tartalommal, magasabb színvonalon Egy járási nemzeti bizottság tapasztalatai Nem is olyan régen, a szocialista építés kezdetén nádas, vizenyős, la­pos föld terült el annak a nagy épü­letnek a helyén és környékén, ahon­nan ma a megnőtt levicei (Léva) já­rást irányítják. Szinte új városrész nőtt ki a vasútállomással átellenben, több emeletes panélházak, torohyhá­­zak — nem ez volt a régi Léva jel­lemzője. Megfiatalodott a járási szék­hely, megfiatalodott a járás lakos­sága, de megnőttek az irányitő szer­vek gondjai is. Jókora terület a lé­vai járás, a magyar határtól a he­gyek aljáig terül el, alakja is olyan, hogy egy nap alatt nemigen lehet bejárni. Változtak ez emberek, de vajon a járás más helységeire is jel­lemző a változás? Az emberek közügyekhez való hozzáállását, a lakosság közéleti aktivizálódását tartja az egyik legfőbb eredménynek Matej Magát elvtárs, a jnb politikai­szervezési osztályának vezetője. Emellett a járás elöljárói nagy gon­dot fordítanak arra, hogy a legutóbbi választásokon tisztségbe emelt kép­viselők szoros kapcsolatot tartsanak fenn választóikkal, gyakrabban talál­kozzanak velük és közös erővel lás­sanak a sohasem csökkenő feladatok megoldásához. Ezt mutatják a tö­megpolitikai munka eredményei. Bár a statisztikai adatokkal, a számokkal szemben sokan ellenszenvvel visel­tetnek, a közéleti tevékenységnek ezen a terén sem lehetünk meg nél­külük, s a lévai járás vonatkozásá­ban valóban sokat mondanak. Termé­szetesen, az élő politikai munkát kell látnunk mögöttük, mert ez a fő. Az év első felében a helyi és vá­rosi nemzeti bizottságok 272 plenáris ülést tartottak, öttel többször ülésez­tek, mint tavaly az első félévben, s üléseiken 5605 személy vett rész*. A helyi nemzeti bizottságok képvise­lőinek 88,8, a városiakénak pedig 90,8 százaléka jelent meg az ülése­ken, ami azt bizonyltja^ hogy formá­lisan is eleget, tettek kötelességük­nek és e tekintetben a járás igen jó helyezést ért- el a nyugat-szlovák;ai kerületi nemzeti bizottsághoz tartozó járások között. A tanácsülések tekin­tetében még jobb volt a helyzet, mert az első félévben tartott 821 ülésen a helyi nemzeti bizottságokban a ta­nácstagok 91,8, a városiakéban pe­dig 91,7 százaléka jelent meg. Az említett időszakban a nemzeti bizott­ságok különféle albizottságai sem tétlenkedtek. Ez tűnik ki a statiszti­kából is: a bizottságok 1793 ülésén tagjaik közel kilencven százaléka vett részt. Ami pedig lényeges, a gyű­léseken nagyon hasznos, kezdemé­nyező javaslatok hangzottak II, ame­lyek a mindennapi problémák lénye­gébe vágtak. A legeredményesebb tevékenységet talán a kulturális és közrendi albizottság fejtette ki, amit a rendezvények száma és színvonala (a két nagy évforduló is ösztönzően hatott), valamint a kihágások stb. számának csökkenése is bizonyít. Falvaink, városaink életét az állan­dó fejlődés, szépülés, építés jellemzi. Hogyan tükröződik ez a lévaj járás viszonylatában? A falufejlesztési, ún. „Z“ akció ke­retében járási méretben 36 millió 465 ezer korona értékű évi tervezett be­ruházási műből 16 millió 909 ezer korona értékű valósult meg, vagyis majdnem a fele (49,1 %]. E téren a személyi kiadások 1 millió 51 ezer koronát tettek ki, vagyis 22,4 száza­lékban merítették ki a költségeket. Gépekkel 1 millió 743 ezer korona értékű művet alkottak. A falufejlesz­tési beruházások keretében a lakos­­ság 150 586 óra, ebből az ifjúság 32 902 óra társadalmi munkát vég­zett, ami a tömegszervezetek jó szer­vező és propaganda munkájának az eredménye. Nagy eredmény járási méretben, hogy az első félévben 11 létesítményt határidőre vagy határidő előtt adtak át rendeltetésének. Ilyen építkezés volt a nagytúri (Veľké Tú­­rovce) járda, a lévai Margit és Ilo­na termálfürdő ruhatára és az itt elterülő erdőpark. A löki (Lók) park, az Ipeľský Sokolec-i (Ipolyszakál­­las) iskolai étterem és napközi ott­hon, a želiezovcei (Zselíz) poliklini­ka, hővízvezető csatorna, a Plavé Vo­­zokany-i (fakóvezekényi) nemzeti bi­zottsági céllétesítmények. Különösen kiemelendő a tesmagi (Tešmak) óvo­da rekordidőben történt elkészülése. Ezt egyértelműen Pásztor Tibor hnb­­elnök érdemének tartják, aki maga is okleveles építész s az óvoda építését helyi erőkkel úgy szervezte meg, hogy nemcsak határidő előtt készült el, hanem vagy kétmillió koronát meg is takarítottak a költségvetésből. Ugyanakkor számos beruházás befe­jezése késik: vagy 16 hasonlö léte­sítményről van szó, amelyet az első félévben kellett volna átadni rendel­tetésének. A falufejlesztés nem beruházásos részében 81 millió 182 ezer korona értékű mű született, egy lakosra szá­mítva ez 660 koronát jelent. A társa­dalmi szervezetek mozgósítására a lakossággal 930 036 óra társadalmi munkát végzett, ebből az ifjúság 524 497 órát dolgozott le. A Februári Győzelem 30. évfordulójának tisztele­tére tett járási szocialista vállalás 111 millió 95 ezer korona értéket képviselt. Am már az első félévben 103 millió 31 ezer korona értékű mű született, s így az évi vállalást már 92,7 százalékra teljesítették. Színvonalas tömegpolitikai munka nélkül aligha értek volna el ilyen jó fejlesztési eredményeket, hisz itt kü­lönösen fontos volt a lakosság egyé­ni hozzájárulása és általános hozzá­állása az akciókhoz. Ennek érdeké­ben teljes mértékben kibontakoztat­ták a nemzeti bizottságok kulturális nevelő intézményeinek tevékenységét. Különösen a jelentős évfordulók, — elsősorban a Februári Győzelem 30. évfordulója, továbbá május 1-e és 9-e tiszteletére rendezett műsorok bi­­zonyitoták a kulturális munka fel­lendülését a lévai járásban. Az együt­tesek és műkedvelő szakkörök 1022 alkalommal szerepeltek, amelyet 158 222 néző tekintett meg. Az ünne­pi alkalmak során további 4873 szín­vonalas előadást és beszélgetést bo­nyolítottak le 154 579 személy rész­vételével. A tömagpolitikai munka kulturális részéhez tartozott még az irodalmi művekről rendezett számos beszélgetés, kvízek, szerzői délutá­nok stb., amelyeken 21 938 személy vett részt. Ennek a tevékenységnek a keretében szervezték meg a szo­cialista polgári szertartások egyes formáit Is, mint amilyen az újszülöt­tek név.adó ünnepsége. A járásban 876 újszülött közül 734-et, vagyis 83,8 százalékukat így fogadták be szocia­lista társadalmunkba. A tömegpolitikai munka keretében különös gondot fordítanak a cigány lakosság nevelésére is. így például a cigánygyerekek óvodai elhelyezésé­ben is elérték a 85,7 százalék arány­számot. Tovább sorolhatnánk a lévai jnb szervezési érdemeit. Természetesen, itt is vannak nehézségek, melyeknek kiküszöbölését napirenden tartják, s ez a fontos. Például szeretnék, ha az egyes községekben tartott külön­féle gyűlések színesebbekké válná­nak, ha az egy-két helyen hagyomá­nyosan megnyilvánuló érdektelenség okait megfejtenék és változtatnának az állapoton. Mindenesetre a járási nemzeti bizottság szervező munkájá­val mindenütt ott van, ahol segíteni kell. így volt ez aratáskor, továbbá a cseresznye szüretelésekor és a réti széna betakarításakor, melynek so­rán a lakosság társadalmi munkában 35 345 órát dolgozott le, -ebből a fia­talok lfe 738 órát. Munkájuk 443 ezer korona értéket képviselt. Egy járás társadalmi-politikai mun­kájának rövid keresztmetszete. Meg­állapítást kíván az is, hogy a járás egyes helységeiben a különféle poli­tikai rendezvényeken kidomborodott az internacionalizmus szelleme, — ez az igen fontos lenini követelmény. Lőrincz László A nép hadserege gyen, ami határaink védelmezéséhez, a hadsereg korszerűsítéséhez, a mo­dern haditechnika elsajátításához, va­lamint ahhoz szükséges, hogy szilár­duljon haseregünk szövetsége a szov­jet hadsereggel és a Varsói Szerződés többi tagállamának hadseregével. A néphadsereg napja alkalmából koszorúzási ünnepségek zajlottak le. A néphadsereg küldöttsége Martin D z ú r nemzetvédelmi miniszter ve­zetésével koszorút helyezett el a duklai és svidníki emlékműnél. A szovjet középső hadseregcsoportot Dmitrij Szemjonovics Szuhorukov ve­zérezredes, a Varsói Szerződés csapa­tai főparancsnokságának küldöttségét Dmitrij Likovcev vezérezredes képvi­selte. A prágai Olšanyi temetőben a hazánk felszabadításakor elesett szov­jet hősök emlékművén a Nemzeti Front szerveinek, a csehszlovák nép­hadsereg, a belügyminisztérium és a népi milícia koszorúit, a bratíslavai Slavínon az SZLKP Központi Bizottsá­gának, a Szlovák Nemzeti Front Köz­ponti Bizottságának, a Szlovák Nem­zeti Tanácsnak, a szlovák kormány­nak, a Nemzeti Front szerveinek, a városi és a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottságnak a koszorúit helyez­­téik el Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára, köztár­sasági elnök október 6-án fogadta néphadseregünk küldöttségét, melyet Martin Dzűr hadseregtábornok, nem­zetvédelmi miniszter vezetett. A múlt héten országszerte méltó­képpen megemlékeztek népeink fel­szabadító harcának fontos állomásá­ról — a duklai hadműveletről, mely­nek emlékére évente október 6-án ünnepeljük a csehszlovák hadsereg napját, az idén immár harmincnegyed­­szer. Ebből az alkalomból nyilatkoza­tot adott MARTIN DZŰR hadseregtá­bornok, nemzetvédelmi miniszter. Han­goztatta: a csehszlovák néphadsereg szilárd politikai meggyőződésű, szo­cialista hazánk védelmére jól felké­szült katonákat nevel, akik a szovjet hadsereg és a Varsói Szerződéshez tartozó államok katonáival együtt ké­szek arra, hogy becsülettel teljesítsék hazafias és internacionalista köteles­ségüket, védelmezzék népeink szocia­lista vívmányait és békés munkáját. Készek arra, hogy teljesítsék a pár­tunktól és dolgozó népünktől kapott további igényes feladataikat. Dzúr miniszter a hadsereg napja alkalmából hadparancsban méltatta a 34 évvel ezelőtti duklai harcok jelen­tőségét. A hadparancs kidomborítja: A német fasizmus elleni harcokban jött létre az új csehszlovák néphadse­reg, amely a Szovjetunió segítségével korszerű hadsereggé fejlődött. A Szov­jetunióval és a többi szocialista or­szággal való szilárd barátság és együttműködés ugyanúgy, mint a múltban, ma is szocialista hazánk szu­verenitásának, biztonságának és békés életének záloga. A hadparancs értelmében október 6-án' Prágában és Bratislavában húsz tüzérségi díszlövés dördült el. A hadseregnap alkalmából díszün­nepségeken emlékeztek meg biztonsá­gunk őreiről. A prágai Vinohradyi Színházban rendezett ünnepségen Jan Fejtik, a CSKP Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet, a bratíslavai Hviezdoslav Színházban megtartott emlékünnepség szónoka pe­dig ján Janik elvtárs, az SZLKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára volt. Kiemelte, hogy a CSKP nagy gondot fordított és- fordít országunk védelmének, különösen a csehszlovák néphadsereg fegyveres erőinek szilárdítására, mert hadsere­günk a munkásosztály és a dolgozó nép hatalmi eszköze, a dolgozó nép szerves része s így a dolgozók érde­keit védelmezi. A párt törődik azzal, hogy a hadseregnek mindene megle- 9ÍSB0I' ■ \: Mr! ein» fi $ Az egységes szocialista kultúráért A Szlovák Nemzeti Tanács és a Cseh Nemzeti Tanács oktatási és kultu­rális bizottsága köztársaságunk megalakulásának 60. és a csehszlovák ál­lamszövetség létrejöttének 10. évfordulója alkalmából Martinban együttes ülést tartott s megvitatta, hogyan gazdagította egymást a két nemzeti kul­túra a felszabadulás óta. Az ülésen hangoztatták, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában a két nemzeti kultúra egymás­hoz közeledése folytán nemzeti jellegük megszilárdul, kialakul Csehszlová­kia nemzeteinek és nemzetiségeinek egységes szocialista kultúrája. A bizottságok tájékozódtak a szlovákiai kulturális intézmények tevékeny­ségéről. Takarékoskodjunk! A Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának Elnöksége legutóbbi ülésén foglalkozott fűtőanyag és ener­giaiparunk fejlesztésének kérdéseivel. Megállapította, hogy bizonyos nehéz­ségek vannak, amelyeket a beszerzés egyre rosszabbodó nemzetközi feltéte­lei még fokoznak is. Ezért megenged­hetetlen a fűtőanyag- és energiapazar­lás, ésszerűen kell velük gazdálkod­nunk. Az elnökség javasolta az NF szervezeteinek, hogy minél jobban já­ruljanak hozzá a megtakarítás fokozá­sához, a szénnel, földgázzal és vil­lanyárammal való minél jobb gazdál­kodáshoz. Amióta Marx és Engels a Kom­** munista Kiáltványban meghir­dette a nemzetközi munkásmozgalom jelszavát: „Világ proletárjai, egyesül­jetek!“, e jelszót szüntelen támadások érik. Támadják legádázabb ellenségei, s ugyanakkor támadják úgynevezett „barátai“ is, a jobboldali opportuniz­mus, a revizionizmus és a kispolgári ideológia vértezetében. A proletár internacionalizmus ellen­ségei mindent elkövetnek, hogy a nemzetközi munkásmozgalmat és nem­zeti osztagait megfosszák az összetar­tó erőtől, a kommunista és munkás­pártok fontos internacionalista alap­elvétől. Az SZKP Központi Bizottságának ha­tározata a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmá­ból így jellemezte a proletár interna­cionalizmust: „A kommunisták tevé­kenysége a gyakorlatban igazolta a proletár internacionalizmus elvét. A proletár internacionalizmus áthatja a tudományos kommunizmus elméleté­nek és gyakorlatának egész tartalmát. Az internacionalizmus zászlaja alatt győzött Október, szilárdultak meg az első szocialista állam pozíciói, jött létre a szocialista világrendszer, erő­södik és fejlődik a szocialista álla­mok közössége, tömörül egységbe a nemzetközi kommunista és munkás­­mozgalom.“ Az SZKP XXV. és a CSKP XV. kong­resszusa, valamint a többi testvérpárt kongresszusai tanácskozásában tör­vényszerűen jelentős helyet foglal el a proletár nemzetköziség. A marxista­­leninista pártok kongresszusai határo­zottan szembeszálltak az olyan néze­tekkel, amelyek lebecsülik az interna­cionalizmus jelentőségét és szerepét. Felléptek azok ellen, akik bizonvgat­­« próbálták, hogy az internacionaliz­mus túlélt valami, megszűnt egykori jelentősége. A proletár internacionalizmus, mint a munkásosztály politikájának és vi­lágnézetének megnyilatkozása, a nem­zetiségi kérdésben a tudományos kom­munizmus egyik fő alapelve lett. A kizsákmányolás és a nemzetközi mo­nopóliumok befolyása ellen harcoló egyes országok dolgozói szolidaritásá­nak az alapja. Az internacionalista szolidaritás — a munkásosztály és él­csapata, a kommunista párt harci szö­vetsége a dolgozók társadalmi és lista országok kölcsönös kapcsolatai­ban nemcsak erkölcsi-politikai jelen­tőségű jelenség, hanem szerződéseik, egyezményeik is meghatározzák, hogy politikájukkal a kölcsönös közeledést, barátságot, együttműködést és a köl­csönös segítségnyújtást fogják támo­gatni. Az antíkommunizmus ideológusai­nak, a különféle revizionistáknak és opportunistáknak szótárában az inter­nacionalizmus „eszköz a szuperhata­lom érdekeinek való alárendelésre“. Ezek az irányzatok tagadják a „szo­cionalista kapcsolataik aláásására tö­rekszenek. A hatvanas évek végének csehszlo­vákiai eseményei, a jobboldali és an­­tiszocialista erők ellenforradalmi kí­sérletei szembetűnően bizonyítják, ho­vá vezethet a proletár és szocialista internacionalizmus alapelveinek meg­szegése, valamint a nemzeti sajátossá­gok eltúlozása. Ezek az erők megta­gadták az internacionalista és nem-* zeti érdekek harmonikus egységét, a proletár internacionalizmus alapelvéit, a csehszlovákiai munkásosztály nem-Proletár és szocialista internacionalizmus nemzeti felszabadulásáért és az új, szocialista társadalom felépítéséért folyó küzdelemben. A proletár inter­nacionalizmus ugyanakkor a nemzet­közi szocialista együttműködés alap­ját, a szocialista tábor országainak kölcsönös kapcsolatait is meghatá­rozza. A nemzetközi munkásmozgalom ki­bontakozásával, a szocialista tábor bővülésével párhuzamosan mind szé­lesebb körben érvényesül a proletár internacionalizmus, s így nagy hatást gyakorol a nemzetközi politikára és fejlődésre. A marxizmus-leninizmussal és a forradalmi világfolyamattal együtt tökéletesedik az internaciona­lizmus elmélete és gyakorlata is. Mint ismeretes, a szocialista tábor kialakulásával párhuzamosan tovább­fejlődött a proletár internacionalizmus elve, mely számos ország kapcsolatai­nak meghatározója, az új típusú nem­zetközi kapcsolatok alapja lett. A szo­cialista internacionalizmus a szocia­cialista internacionalizmus“ fogalmát, melyet „Moszkva találmányaként“ ma­gyaráznak. A szocialista internacionalizmus a proletár internacionalizmus továbbfej­lesztését, a dolgozók nemzetközi szo­lidaritásának egyik formáját jelenti. Normái és elvei azonosak a proletár internacionalizmuséival, de szuverén szocialista országok kapcsolataiban érvényesülnek. Jelentősen bővült a szocialista internacionalizmus társa­dalmi bázisa. Szubjektumai már nem­csak a munkásosztály osztagai, hanem a szocialista államok közős érdekek alapján egységbe tömörült népei. A következtetést levonva, egy csep­pet sem lehet kétséges, hogy miért szálka a proletár és szocialista inter­nacionalizmus a nemzetközi imperia­lizmus és kiszolgálói, az antikommu­­nista, revizionista és opportunista erők szemében. Ezek mindenképpen a szocialista tábor, a munkásosztály egységének megbontására, interna­zeti érdekeit elválasztották internacio­nalista érdekeitől. Az antikommunista propaganda szinte naponta támadja az internacio­nalizmust, a proletariátusnak immár egy évszázada kipróbált harci eszkö­zét. Leonyid Brezsnyev az SZKP XXV. kongresszusán ezzel kapcsolatban je­lentette ki: „ ... a proletár interna­cionalizmus elutasítása egyet jelente­ne azzal, hogy a kommunista pártokat és általában a munkásmozgalmat erős és bevált fegyvertől fosztjuk meg. Ez jó szolgálat lenne az osztályellenség­nek, amely mellesleg, nemzetközi méretekben összehangolja kommunis­taellenes akcióit“. Az antíkommunizmus legádázabban a Szovjetunió ellen hadakozik. Ahol csak teheti, szítja a szovjetellenessé­­get. ha kell, újabb és újabb fegyvere­ket vet be, hogy elszigetelje a Szov­jetuniót szövetségeseitől és a forradal­mi munkásmozgalomtól. A proletár internacionalizmus alapvető ismérve továbbra is a Szovjetunióhoz, a Szov­jetunió tapasztalataihoz, a békéért és a haladásért vívott harcához, valamint a szocialista közösség országaihoz va­ló viszony. Ezzel kapcsolatban Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bi­zottságának főtitkára а XV. pártkong­resszuson a következőket mondotta: „A proletár és szocialista internacio­nalizmus külpolitikánk egyik pillére és hazánk szilárd világhelyzetének, népünk és a Szovjetunió, a többi szo­cialista ország testvéri kapcsolatainak alapja“. A proletár és a szocialista interna­cionalizmusnak megvannak a maga belső, hazai vonatkozásai is. Köztár­saságunk nemzetiségi összetétele meg­követeli, hogy mindenütt, a politikai, kulturális és gazdasági élet minden szakaszán az internacionalizmus je­gyében lépjünk fel. Hazánkban egy fedél alatt élnek csehek, szlovákok, magyarok, ukránok, lengyelek és né­metek, s az internacionalizmus alap­elveinek szigorú betartása nélkül ne­hezen képzelhető el a köztársaság egységének szilárdsága, a fejlett szo­cialista társadalom építése, egymás kölcsönös tisztelete és megbecsülése, s nem utolsó sorban a nemzetek és nemzetiségek kölcsönös közeledése. A proletár és szocialista internaciona­lizmus belső kritériuma a kölcsönös viszony pozitív fejlesztése és erősíté­se. А XV. pártkongresszus nemzeteink és nemzetiségeink kapcsolataira vo­natkozóan leszögezte, hogy a csehek, a szlovákok és a nemzetiségek kiala­kult egysége és internacionalista test­vérisége a hazai forradalmi munkás­­mozgalom és a CSKP legfényesebb győzelmei közé tartozik, s ezért fel­adatunk, hogy a jövőben is szilárdít­suk ezt az egységet. PÉK VENDEL

Next

/
Thumbnails
Contents