Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-10-14 / 41. szám
1978. OKTÓBER 14. XXIX. évfolyam 41. szám. Ага 1,- Kčs Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: Proletár és szocialista internacionalizmus ♦ A község múltja kötelez ♦ A gyümölcsöskertben ШВШЯВЖ[ИИЕЯЗЙКК^ЗЬ *äE*J Méltó elismerés Ismert alapigazság: legékesebben a tettek beszélnek. S aligha szorul bizonyításra, beszédes tettekre: a munka kínálja a legnagyobb teret, támasztja a legnagyobb igényeket. A Hraničná pri Hornáde-i (Kehnyec) Efsz-ben olyasmi történt, ami nagy feltűnést keltett járásszerte: gabonából 50,5 mázsás hektárhozamot értek el az idén. Kelet-Szlovákiában ritkán hallunk ilyen eredményről. Ez kötelezővé tette a részletesebb tájékozódást. Abban a közös gazdaságban, ahol a példás vezetői erény már jó pár éve sajátja elnöknek, agronómusnak, gépesítőnek, és sorolhatnám tovább. ☆ Utunk az immár 22 évé növényteresztést irányitó Pataky Gyula agronómushoz vezetett. Akik ismerik őt, azt mondják róla: megszállottja a szakmájának. Óhatatlanul eszembe jutnak a nyári határjárás alkalmával mondott szavai: ;,Az agronómus csakis akkor teljesítheti Jól a feladatait, ha értője a munkájának, ha mély felelősségérzet hatja át, ha tisztában van a reá bízott hatáskör gyakorlásának jelentőségével, s meggyőződéssel vallja azt, amit másoktól is megkíván.“ Bár a mezei munka nagyon sokrétű, Jól el kell tudni igazodnia, mi a fontos és mi a még fontosabb. Szóval: a sorrendtartás fölöttébb igen fontos. Ezenkívül az agronómusnak a növénytermesztés legapróbb részleteit jól kell ismernie. Nemkülönben azt a területet, amely a termesztés célját szolgálja. Ehhez hozzájárulhat a rendszeres terepjárás, a növénykultúrák fejlődésének nyomon követése. így kezdte a beszélgetést: — Sokéves tapasztalataim felhasználásával az egész földterületet úgyszólván kísérleti teleppé alakítottam. Mert a hozamot rendkívül sok tényező befolyásolja: a helyes fajtamegválasztás, a jó elővetemény, a jó minőségű talajmüvelés, az idejekoráni vetés, a szakszerű tápanyagutánpótlás, a növényápolás... Persze, önt most nem is ez érdekli — mármint az általános termesztési elvek, agrotechnikai követelmények —, hanem az, milyen eljárások érvényesültek az ötven mázsán felüli hozamátlag elérésében, konkrétan a mi viszonyainkra vonatkoztatva. És elsorolta, hogy augusztus 20—szeptember 5 között végezték a vetőszántást. Ezt követte a magágy előkészítése tárcsával, boronával és kombinátorral. Már az elővetemény esetében ősszel 30—50 tonnányi istállótrágyát dolgoztak be a talajba, homokos talajon kéthárom, kötöttebb talajon négyöt évenként. Tíz nappal a vetés előtt műtrágyáztak. A fajtamegválasztáskor figyelembe vették a talaj összetételét, tápanyagellátottságát. így például homokos talajba vetették a Solaris búzafajtát, míg az lljicsovka laposabb, a Szlávia, a Száva és a Mironovszkája dombosabb helyre került. Növényvédelmi célból (megdőlés és egyéb betegségek, kártevők ellen) permetezték a növényzetet. — Mit tartottunk ezen kívül még a legfontosabbnak? — magyarázta tovább az agronómus. — A gabona-betakarítás időszakában rendszeresen ellenőriztük a kombájnosok, no meg a kombájnok munkáját, annak minőségét. így például a tarlómagasságot, a behordó csiganyílást, a cséplórészt, a dobkosár-távolságot, a rosták,ventillátorok működését, stb. — Volt-S ledőlt gabonájuk? — Az bizony egyáltalán nem volt. — S milyen terméssel fizettek az előbb ümlített búzafajták? — Milyennel? Hát a Solaris 55,5, a Mironovszkája 54,5, a Száva 53,5, a Szlávia 50,2 mázsás hektárhozamot adott. Gabonahozam-átlagunkat az árpa, „szorította le“, amely csak 40,8 mázsával fizetett hektáronként. Am a košlcei (kassai) járás mezőgazdasági üzemeiben megközelítően sem értek el ilyen, a miénkhez hasonló hozamátlagot. Vr Pataky Syula bácsi valóban szívügyének tartja a növénytermesztés fejlesztését. Ezt mutatják a két évtizeddel ezelőtti hektárhozam-átlagok, amelyek búzából jóformán a 30, árpából a 25, kukoricából a 35, cukorrépából a 250 mázsát sem érték el. Az idei termés az előző évieknél is jobbnak ígérkezik: cukorrépájuk félezer mázsás, silókukoricájuk négyszáz mázsán felüli, kukoricájuk 60—65 mázsás hozamátlagot ígér. Az agronómust még lelkesebb, áldozatkészebb, szorgalmasabb és szakszerűbb munkára készteti Az építésben szerzett érdemekért magas állami kitüntetés, amit megérdemelten tűztek a mellére az idei országos aratóünnepély előestéjén, Nyitrán. Gratulálunk az eredményekhez, s a kitüntetéshez! (illés) A lehnicei asszonyok az étszőlőt válogatják. A mezőgazdaságban kihasználják a jó időt és gyors ütemben takarítják be a kukoricát. Ignác Paštienka, az Agrokomplex Lukov Dvor-i részlegének dolgozója az E—516-os kombájnjával tizenöt-tizenhét hektárról takarítja be naponta a kukoricát. Fotó: Matis Pavel ■ :Í t Megérett a szőlő Л hűvös nyár nem kedvezett a “ szőlőnek. Nyugat-Szlovákiában, ahol kevés volt a csapadék, nem fejlődtek kellőképpen a szemek. Szerencsére főleg a Csallóközben több helyen van öntözési lehetőség és a mesterséges eső elősegítette a szőlőfürtök fejlődését. Karácsony elvtárs, a Lehnicei (Nagylég) Efsz elnöke bízik a szőlőtermésben. Ügy véli, hogy a kertészet és a szőlészet „húzza ki a sárból" a növénytermesztést. A zöldségkertészet jelentősen'túlteljesítette a tervét. A szövetkezetben ötvennyolc hektár a termő szőlőterület. Gondoltak csemegeszőlő telepítésére is, amelyet az idén jó áron értékesítettek. A szőlészet vezetője Elena Karníková mérnöknő. Az ő irányításával rakják a szőlészet dolgozói a szép fürtöket a ládákba. — Ez még a piacra megy — mondta a mérnöknő. — Ha az idő engedi, október másodikától már a szőlőfeldolgozó üzembe szállítjuk a termést. — Milyen fajtákat termesztenek ebben a hatalmas kertben? — Mint általában, mi is elég sok fajtát telepítettünk. Ez részben azon is múlott, milyen ültető anyagot kaptunk. De főleg Olasz rizlinget, Leánykát, Müller Thurgaut, Burgundit és Tramini termesztünk. — Melyik fajta adja a leggazdagabb termést? — Érthetően a rizling. Évről évre száz mázsán felüli a hektárátlag. Azt hiszem, az idén is elérjük a száz mázsás hozamot. A többi fajtákból aligha lesz több az átlaghozam hetven-nyolcvan mázsánál. — Sikerül teljesíteni a pénzügyi tervet? — Nehéz erre előre válaszolni. Sajnos a mustcukorfok alacsonyabb lesz a több évi átlagnál. Ez aztán jelentősen befolyásolja a szőlő eladási árát. De azért bizakodunk. — Hogyan szervezték meg a szüretet? — A szőlészetben dolgozó munkacsoport nem győzné a szüretelést. E- zért a más szakaszon tevékenykedők is segítenek. Diákok szintén közreműködnek a sürgős munka elvégzésénél. — Hol értékesítik a szőlőtermést? — Szerencsére Samorínban (Somorja) felépült egy korszerű borüzem. Tavaly volt a próbaüzemeltetés. S gondolom, a mi jó minőségű szőlőink is hozzájárultak a borfeldolgozó üzem munkájának sikeréhez. Már többször megfigyeltem a rangos épületet, de nem tudtam, hogy a zöldes falakon belül bort érlelnek. — Ebben az új üzemben a legkorszerűbb körülmények között folyik a szőlő feldolgozása — mondta az üzem vezetője, Gállfy László. — Az üzemünkben 5 ezer 800 tonna szőlőt dolgozunk fel egy idényben. De ha szükséges, többre is képesek vagyunk — állította a vezető. — S milyenek az idei terméskilátások? — Erre talán Nagy barátunk, az agronómus tudna legjobban válaszolnt. — A dunaszerdahelyi járásban ezerkétszáznégy hektár szőlőt telepítettek a mezőgazdasági nagyüzemekben. Ebből jelenleg a termő hatszázhuszonkilenc hektár — válaszolt a felszólított szimpatikus fiatalember. — A hektárhozamok legtöbb helyen biztatóak. Csak a cukorfokkal lesz baj. Sajnos, azon már semmi nem segíthet. Az idén egy kissé később kezdjük a felvásárlást, de azt hiszem, ez nem okoz különösebb gondot. Tavaly volt olyan nap is, hogy kétszázhetven tonna szőlőt vettünk át. De szükség esetén még több szőlő felvásárlására is képesek vagyunk. — Érthetően éjt nappallá teszünk, ha a szükség megkívánja —erősítette meg az agronómus állítását Gállfy elvtárs. — A kistermelőktől is vásárolnak szőlőt? — Természetesen. Tavaly több mint nyolcvan tonnát vásároltunk fel magánosoktól. Tudja, nem vagyunk borból önellátó ország, ezért minden szem szőlőre szükség van. Persze van itt egy kis szépséghiba. A zöldségfelvásárló üzem megveszi elölünk a legjobb minőségű szőlőt. Ez természetesen a bor minőségének a rovására megy. Sajnos ez ellen semmit nem tehetünk. — A szőlő melléktermékét mire használják fel? — A legjelentősebb részét mezőgazdasági célokra. A Hubicei (Gomba) Állami Gazdasággal van szerződésünk, ők hordják el a törkölyt s azt megőrölve takarmányozási célra használják fel. Bizonyos mennyiséget ml is tárolunk más célokra. — Milyen a kapcsolatuk a mezőgazdasági üzemekkel? — Régen dolgozom a borászatban — mondta a vezető. — Az eltelt évek során volt módom megismerni a szőlészetek vezető dolgozóit. Azt hiszem, a jelenlegi helyemen is sikerült rövid idő alatt jó kapcsolatot kialakítani a szőlőtermelő mezőgazdasági üzemekkel. Nem hiszem, hogy különösebb panaszra lehetne okuk a szőlészet irányítóinak. Végeredményben a szüret előtt azért hívjuk össze a szőlészetek vezetőit, hogy nyílt kártyával játszva megbeszéljük a tennivalókat, tisztázzuk a nézeteltéréseket. A szőlőfeldolgozó, bortároló üzem udvara akkor még csendes, meghitt volt. Még nem sorakoztak a szőlőt szállító járművek. De az udvar hátsó részében „tankok" (tartályok) vannak. hogy szükség esetén nda is tárolják a szőlő levét. Reméliük. szükség lesz rájuk. TÓTH DEZSŐ A Csallóközből a šamoríni (Somorja) szőlőfeldolgozó üzembe szállítják a szőlőt. Fotó: —tt—
