Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-10-07 / 40. szám
Kitettek magukért A Szlovákiai Kisállattényész tők Szövetségének Dolný Ohaj-i (érsekújvári járás) Helyi Szervezete nemrégiben a „Szocialista hazánk öröméért, szépségéért és felvirágoztatásáért“ jelszó keretében a Szlovák Nemzeti Felkelés 34. évfordulója tiszteletére sikeres állatkiállitást rendezett. A helyi kisállattenyészlökön kívül a Nové Záirky-i és a nitrai járásból vettek részt a kiállításon. Dolný Óhajon 19B5-ben alakult meg az SZKSZ Helyi Szervezete. A tizennyolc alapítótag (többek között Cúvala Vilmos, Mikla Ferenc, Bajla Imre, Dobro&áni István, Slobodník Pál, Németh Emil) célkitűzése a fajtatiszta állatok tenyésztésének bevezetése volt. A szakirodalomból és a tenyésztési gyakorlatból elsajátított ismereteket továbbadták és adják azoknak, akik megkedvelték az apróállat-tenyésztést. A vezetőség eredményes munkájának köszönhető, hogy a szervezetnek ma már negyven tagja van. Az idei kiállításon sok fiatal érdeklődött a tagfelvétel iránt. A tagság tevékenysége három Irányba terjed: a nyúltenyésztési szakosztálynak Cúvala Vilmos, a baromfitenyésztésinek KukuCka Béla, a galambtenyésztési szakosztálynak pedig Németh Emil az irányítója. A kiállított mintegy 200 nyál közül az értékelő bizottság Bolya Károly jasovái kisállattenyésztőt a belga óriás nyulaiért elismerő oklevélben részesítette. A belgákon kívül a cseh tarka, a német-tarka, az új-zélandi fehér, a kaliforniai fehér, a bécsi fehér, a francia ezüst stb. fajta is képviselve volt. A hatvan kiállított baromfi közül Slobodník Pál tenyészállatai részesültek elismerő oklevélben. A 2B kiállított galamb közül Németh Emil King galambjai kaptak elismerő oklevelet. A színvonalas kiállítás az egyesület 13 évi működésének {eredményes munkáját bizonyította. Rekord látogatottságot értek el, hiszen a két nap alatt több mint hétszázan tekintették meg a rendezvényt. Az említett tenyészállatokon kívül az érdeklődők még ifj. Kecskés Ferenc érsekújvári lakos sziámi macskáiban, továbbá kanári madarakban és papagájokban gyönyörködhettek. A helyi szervezet vezetősége és tagsága minden dicséretet megérdemel az ügyes és körültekintő rendezésért! (hofer) • ALMATERMÉSÜEK. Gyakran előfordul, hogy a gyümölcsösökben a kémiai növényvédelem a szüret, betakarítás után teljes mértékben megszűnik. A többéves tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a gyümölcs betakarítása után további kezelésekre van szükség. A varasodást okozó gomba életmódja az egyik olyan tényező, amely az őszi kezeléseket indokolttá teszi. Az alma- és a körtevarasodás kórokozója mind a lehullott, fertőzött leveleken, mind a vesszőkben, hajtásokban áttelelhet. A tavaszi fertőzési veszély a minimálisra csökkenthető, ha a kórokozó áttelelő alakjának kifejlődését megakadályozzuk. Mivel az al-A nitrogén-műtrágyák (elsősorban a karbamid) 5 °/o-os töménységű oldata a lombhullást követő időszakban kipermetezve szintén alkalmas arra, hogy a varasodást okozó gomba áttelelését jó hatásfokkal megakadályozza. Az őszi lombfertőtlenítés szükségességét a Nitrosan vagy az Arborol készítményekkel a birsen az is Indokolja, hogy így megakadályozhatjuk a fabreás levélfoltosság és a szklerotiniás rothadás kórokozójának áttelelését, elsősorban a fertőzött leveleken és gyümölcsmúmiákon. ☆ • CSONTHÉJASOK. Csonthéjasokon a sztigminás (klaszterospóriumos) levélfoltosság • BOGYÓSGYÜMÜLCSÜEK. Ezeknél szintén szükséges elvégezni az őszi lombfertőtlenítóst, mert így megakadályozhatjuk a levélfoltosságot okozó gombák áttelelését. ☆ 9 SZŐLŐ. A növényvédelem szünetel, teljes mértékben folyik a szüretelés. ☆ 9 ZÖLDSÉG. Az ültetésrS szánt fokhagymát kiültetés előtt szükséges a kórokozók ellen csávázni. A fonálférgek kártételének megelőzése érdekében a gerezdeket 6—12 óra időtartamra a Sulka 5 °/o-os töménységű oldatában áztassuk. A helmintospóriumos és a fuzáriumos rothadás esetén a Falisan vagy a Germisan 0,25 °/o-os töménységű oldatában Vz—1 óráig csávázzuk a fokhagymagerezdeket. Növényvédelmi tanácsadó mávarasodás gombája ellén a tél végi közvetlenül a rügypattanás előtti permetezések hatástalanok, nagy jelentőséggel bír az őszi lombfertőtlenítés. Ennek során — a lombhullás időpontjában — a már lehullott és még a fán levő .levelek egyenletes bevonására kell törekedni. A permetezést csapadékmentes napokon, lehetőleg a száraz levelekre kell alkalmazni. Ügyeljünk arra, hogy a permetezés az egész gyümölcsösre terjedjen ki, mert ellenkező esetben hatékonyságát veszélyeztetjük. A szél által helyenként összehordott leveleket sem szabad a kezelésből kihagyni. Ä Nitrosan 50 1,5 %-os vagy az Arborol 3 %-os töménységű oldatával végzett permetezés egyik előnye, hogy a lehullott,fertőzött levelek kezelésével a varasodás kórokozójának áttelelését megakadályozhatjuk. A fák permetezésével a kaliforniai pajzstetű és a sodrómolyok elleni védelmet is biztosíthatjuk, egyúttal a következő évi védekezés hatékonyságát is fokozhatjuk. A varasodás 'elleni védekezésnél — a fertőzött levelek kezelésére — a Fundazol 0,1 %-os töménységű oldatát is felhasználhatjuk. kórokozója késő ősszel is fertőzőképes. A következő évi kártételének megakadályozása érdekében ajánlatos a lombhullás után azonnal réztartalmú vagy — ennek helyettesítéséként — nyári hígítású Sulka készítménnyel permetezni. Mint ismeretes, a csonthéjasok baktériumos betegségének is jelentős szerepe van a kajszi-gutaütés kiváltásában. A kórokozó a lombhullást követőn okozhatja a legsúlyosabb fertőzést. A fertőzés veszélye ősszel és a tél folyamán is fennáll, ezért ebben az időszakban a sebek, sérülések ejtését messzemenőén kerülni kell. A fertőzés lehetősége a tavaszi hónapokban csökken, ezért amennyiben lehetséges, a metszést csak tavasszal kell megkezdeni. A cseresznye és a meggy blumeriellás levélfoltosságát okozó gomba a fertőzött, ősszel lehullott levelekén képződő áttelelő alakját őszi lombfertőtlenítéssel — az almatermésűéknél használható vegyszerekkel — elpusztíthatjuk. Á házikertekben komoly károkat okozhatnak a mezei pockok. Ínyenc csemegéjük a sárgarépa, a zeller és a cékla, dé egyéb híján ném kímélik a többi zöldségféléket, sőt a szőlőtöveket és a gyümölcsfákat is károsíthatják. Ellenük mérgezett csalétkekkel (például a Niva zrno) és mechanikus csapdákkal védekezhetünk. 9 VIRÄG. Kitisztítjuk až ágyúsokat, a hagymákat, gumókat és tősarjakat felszedjük, s száraz helyen tároljuk. Felkészülünk egyes áttelelő növényeink fagyvédelmére, betakarjuk a rózsákat és egyéb növényeket fenyőgallyakkal, szalmás trágyával vagy papírzsákkal. A krizantémot különös gonddal védjük a fagyoktól. Kisebb hidegek esetén elegendő éjjelenként nádtakaróval vagy más anyaggal letakarni. Ha a hőmérő higanyszálá alacsonyabbra süllyedne, célszerű fűtött fóliasátor alatt óvni a virágokat a fagyoktól. CSIBA SÄNDOR mérnök o A České Budéjovicében megrendezett „Éltető föld ’78“ kiállításon a szlovákiai kertbarátokat a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás kiskertészei képviselték termékeikkel. Ezekből adunk egy kis ízelítőt. Fotó: -blm-1 Д kisállattenyésztök előtt ** már évek őta Ismeretes, hogy a Szlovákiai Kisállattenyésztök Szövetségének küldetése az utóbbi években nagybau megváltozott a régitől. Valamikor csak arra voltak a szervezet tagjai hivatottak, hogy elősegítsék a lakosság élelemmel való ellátását. Itt elsősorban az apróállat-tenyésztésből származó termékekre (például a húsra, a tojásra stb.) kell gondolni. Főleg az SZKSZ II. kongreszusa óta ■*- amely 1974-ben volt — lényegesen megváltozott a szövetség küldetése. Az alapszabály is kimondta, hogy az SZKSZ azokat a polgárokat, kisállattenyésztőket tömöríti soraiba, akiknek a fajtatiszta állatok, állományok tartása a céljuk. Írásomban a baromfitartás problémáival szeretnék foglalkozni, mert ez az ágazat a legszélesebb, s úgy is mondhatnám, hogy alig akad olyan tagja a szövetségnek, aki a baromfitenyésztéssel ne foglalkozna. Mindjárt elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy évről évre többen térnek át a fajtatiszta baromfiállományok tartására. Ez nem is véletlen, mert újabban ez a szüvotség fő küldetése, hivatása. Ennek célja, hogy a tagok megőrizzék és tovább szaporítsák a fajtatiszta állatokat. Ügy gondolom, nagyon szükséges, hogy udvarainkról eltűnjenek a vegyes, egészségtelen és ellenőrizetlen baromfiállományok, s helyűket a fajtatiszta állatok váltsák fel. Természetesen nem lényeges, hogy ki milyen fajtát tart. Már évek óta közismert, hogy a baromfit a minőségi követelményeknek megfelelően négy csoportba soroljuk. Az első csoportba az úgynevezett „konzum baromfi“, a másodikba pedig az elismert és továbbszaporításra alkalmas állomány tartozik, amely a tagság körében az A-tenyészet alatt ismeretes. A további B- és C-tenyészetekbe (csoportokba) a nagyobb szaktudást igénylő tenyészállatok tartoznak. A kisállattenyésztők egyik legfontosabb feladata legyen, hogy megteremtsék a kellő alapot a baromfiak szaporításához. Erre az idei gazdasági évtől kezdődően nagy figyelmet kel) fordítani, elsősorban az idegen kakasok vásárlásán, tenyésztésén keresztül. Lehet, hogy a mondat egy kissé furcsán hangzik, de ez így igaz. Az SZKSZ KB baromfitenyésztést bizottságának határozata alapján nem szabad elismerni, illetve besorolni az A-tenyészetbe a tagok baromfiállományát Közeledik ax állatküllítások lő idényő, sürgősen tegyük meg az ezzel kapcsolatos teendőket. Fotó: —blm-* Д tenyésztői тифа színvonalasabbá tételéért az idegen kakasok alkalmazása nélkül. Ezt a kérdést már egy pár évvel ezelőtt is szorgalmaztuk, de a tagok ennek a kérdésnek sok esetben nem szenteltek kellő figyelmet. Az idegen (más tenyészetből származó) kakasok alkalmazásától, tenyésztésétől a szövetség illetékes dolgozói, szakemberei nagyon sokat várnak. Céljuk az, hogy a fajtatiszta állományokban ne jöhessen létre degenerálódás, elkorcsosodás, ami esetleg teljesen tönkretehetné a tenyésztő korábbi munkáját. Az alapvető követelmények egyike, hogy a kakasokat az illetékes tenyésztők kivizsgáltassák a baromi igüniükórra és a fehér hasmenésre (pullorumra). Mostanáig a kakasokat a kerületenként megrendezett vásárokon, kiállításokon értékesítették, illetve vásárolták az illetékesek. Az idén ezek a vásárok elmaradnak, s csak a körzeti és járási, valamint a helyi kiállításokon kerülnek eladásra, illetve megvételre. Mivel már az előbbiekben említettem, hogy az A-tenyészetek tulajdonosainak elsőrendű feladata az idegen kakasok alkalmazása, ebből egy másik kötelességük is adódik: a kakasokkal az egyes kiállításokra feltétlenül szükséges eljuttatni a származási igazolványt (Prenkaz o pôvode hydiny). A származási igazolványt a tenyésztő köteles az első oldalon kitölteni, ahová többek között fel kell tüntetni az keltetés idejét, a gyűrű számát, a fajtát, a színeződést és a tenyésztő címét (akinél a csirke kikelt, illetve akitől származott a tojás). Mindezeken kívül a kivizsgálás idejét a keltezéssel együtt az SZKSZ helyi szervezetének vezetősége, illetve a tenyészklub igazolja. A másik oldalt a második és a további években kell kitölteni. A származási igazolvány bevezetésének az a célja, hogy valóban meggyőződjünk arról; a vásárolt kakas nincs-e rokoni viszonylatban a saját állományunkkal. A származási igazolvány, amelyet a megvásárolt kakassal megkapunk, biztosítja a kakas jó tulajdonságait és fajtajellegét. Ettől nagyban függ az állomány további fejlesztése, nemesítése, mert egy kakasra a könnyű fajtáknál általában 12—15, a közepesen nehezeknél 12, a nehezeknél pedig 8 tyúkot számítunk. Már ezekből a számokból is kitűnik, hogy hányszorosan sokszorozódik a kakas fajtajellege. A kakasoknál az öröklődés 70—75 százalékra valósul meg. Ebből kitűnik, hogy jó kakassal az állományt teljesen helyrehozhatjuk vagy ellenkezőleg, teljesen tönkretehetjük. Tekintettel arra, hogy a kiállítások többsége októberbén és novemberben kerül megrendezésre, tegyük meg a szükséges intézkedéseket a fentiekkel szemben (elsősorban a származási igazolványokat rendeljük meg az SZKSZ KB-tól). Még néhány szót az eladásra, illetve a kiállításra szánt kakasok kiválasztásáról, előkészítéséről. Nagyon lényeges figyelembe venni a tarajt és a pillangókat, amely dinamisztikns jel. Mint az SZKSZ KB baromfiértékelője elmondhatom, hogy a legtöbb hibát azok a kisállattenyésztők követik el, akik nem veszik közelebbről átvizsgálás alá azokat az állatokat, amelyeket a kiállításra küldenek. A leggyakrabban előforduló hiba a mell „S“-alakban való elgörbülése, amely egyébként könnyeu kitapintható. Továbbá nem megengedhető a fajtajellegtől eltérő tollszineződés, a taraj dupla, fogazata és annak szabálytalan tartása, valamint az oidalkinövések. A fehér tollú fajtáknál vigyázni kell a kukorica-takarmányozásra, mert a toll felveheti a sárga színeződést, ami szintén nem megengedhető hiba az értékelésnél. Ügy gondolom, hogy az elmondottak valóra váltása nagyban hozzájárulhat az SZKSZ II. kongresszusa határozatainak teljesítéséhez! CSATLÓS ISTVÁN, az SZKSZ TrebiSovi JB vezetőségi tagja, a baromfitenyésztés! bizottság elnöke J
