Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-10-07 / 40. szám

Kitettek magukért A Szlovákiai Kisállattényész tők Szövetségének Dolný Ohaj-i (érsekújvári járás) Helyi Szer­vezete nemrégiben a „Szocia­lista hazánk öröméért, szépsé­géért és felvirágoztatásáért“ jelszó keretében a Szlovák Nemzeti Felkelés 34. évfordu­lója tiszteletére sikeres állat­­kiállitást rendezett. A helyi kisállattenyészlökön kívül a Nové Záirky-i és a nitrai járás­ból vettek részt a kiállításon. Dolný Óhajon 19B5-ben ala­kult meg az SZKSZ Helyi Szer­vezete. A tizennyolc alapítótag (többek között Cúvala Vilmos, Mikla Ferenc, Bajla Imre, Dob­­ro&áni István, Slobodník Pál, Németh Emil) célkitűzése a fajtatiszta állatok tenyésztésé­nek bevezetése volt. A szak­­irodalomból és a tenyésztési gyakorlatból elsajátított isme­reteket továbbadták és adják azoknak, akik megkedvelték az apróállat-tenyésztést. A vezetőség eredményes mun­kájának köszönhető, hogy a szervezetnek ma már negyven tagja van. Az idei kiállításon sok fiatal érdeklődött a tag­felvétel iránt. A tagság tevé­kenysége három Irányba ter­jed: a nyúltenyésztési szakosz­tálynak Cúvala Vilmos, a ba­romfitenyésztésinek KukuCka Béla, a galambtenyésztési szak­osztálynak pedig Németh Emil az irányítója. A kiállított mintegy 200 nyál közül az értékelő bizottság Bolya Károly jasovái kisállat­­tenyésztőt a belga óriás nyu­­laiért elismerő oklevélben ré­szesítette. A belgákon kívül a cseh tarka, a német-tarka, az új-zélandi fehér, a kaliforniai fehér, a bécsi fehér, a francia ezüst stb. fajta is képviselve volt. A hatvan kiállított baromfi közül Slobodník Pál tenyészál­latai részesültek elismerő okle­vélben. A 2B kiállított galamb közül Németh Emil King galambjai kaptak elismerő oklevelet. A színvonalas kiállítás az egyesület 13 évi működésének {eredményes munkáját bizonyí­totta. Rekord látogatottságot értek el, hiszen a két nap alatt több mint hétszázan tekintet­ték meg a rendezvényt. Az említett tenyészállatokon kívül az érdeklődők még ifj. Kecskés Ferenc érsekújvári lakos sziá­mi macskáiban, továbbá kanári madarakban és papagájokban gyönyörködhettek. A helyi szervezet vezetősé­ge és tagsága minden dicsére­tet megérdemel az ügyes és körültekintő rendezésért! (hofer) • ALMATERMÉSÜEK. Gyak­ran előfordul, hogy a gyümöl­csösökben a kémiai növényvé­delem a szüret, betakarítás után teljes mértékben megszű­nik. A többéves tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a gyümölcs betakarítása után to­vábbi kezelésekre van szükség. A varasodást okozó gomba élet­módja az egyik olyan tényező, amely az őszi kezeléseket in­dokolttá teszi. Az alma- és a körtevarasodás kórokozója mind a lehullott, fertőzött leveleken, mind a vesszőkben, hajtások­ban áttelelhet. A tavaszi fertő­zési veszély a minimálisra csökkenthető, ha a kórokozó áttelelő alakjának kifejlődését megakadályozzuk. Mivel az al-A nitrogén-műtrágyák (első­sorban a karbamid) 5 °/o-os töménységű oldata a lombhul­lást követő időszakban kiper­metezve szintén alkalmas arra, hogy a varasodást okozó gom­ba áttelelését jó hatásfokkal megakadályozza. Az őszi lomb­fertőtlenítés szükségességét a Nitrosan vagy az Arborol ké­szítményekkel a birsen az is In­dokolja, hogy így megakadá­lyozhatjuk a fabreás levélfol­tosság és a szklerotiniás rot­hadás kórokozójának áttelelé­sét, elsősorban a fertőzött le­veleken és gyümölcsmúmiákon. ☆ • CSONTHÉJASOK. Csonthé­jasokon a sztigminás (klaszte­­rospóriumos) levélfoltosság • BOGYÓSGYÜMÜLCSÜEK. Ezeknél szintén szükséges el­végezni az őszi lombfertőtlení­­tóst, mert így megakadályoz­hatjuk a levélfoltosságot oko­zó gombák áttelelését. ☆ 9 SZŐLŐ. A növényvédelem szünetel, teljes mértékben fo­lyik a szüretelés. ☆ 9 ZÖLDSÉG. Az ültetésrS szánt fokhagymát kiültetés előtt szükséges a kórokozók ellen csávázni. A fonálférgek kártételének megelőzése érde­kében a gerezdeket 6—12 óra időtartamra a Sulka 5 °/o-os töménységű oldatában áztas­suk. A helmintospóriumos és a fuzáriumos rothadás esetén a Falisan vagy a Germisan 0,25 °/o-os töménységű oldatában Vz—1 óráig csávázzuk a fok­hagymagerezdeket. Növényvédelmi tanácsadó mávarasodás gombája ellén a tél végi közvetlenül a rügy­pattanás előtti permetezések hatástalanok, nagy jelentőség­gel bír az őszi lombfertőtlení­tés. Ennek során — a lomb­hullás időpontjában — a már lehullott és még a fán levő .levelek egyenletes bevonására kell törekedni. A permetezést csapadékmentes napokon, lehe­tőleg a száraz levelekre kell alkalmazni. Ügyeljünk arra, hogy a permetezés az egész gyümölcsösre terjedjen ki, mert ellenkező esetben hatékonysá­gát veszélyeztetjük. A szél által helyenként összehordott leve­leket sem szabad a kezelésből kihagyni. Ä Nitrosan 50 1,5 %-os vagy az Arborol 3 %-os töménységű oldatával végzett permetezés egyik előnye, hogy a lehullott,­­fertőzött levelek kezelésével a varasodás kórokozójának átte­lelését megakadályozhatjuk. A fák permetezésével a kalifor­niai pajzstetű és a sodrómolyok elleni védelmet is biztosíthat­juk, egyúttal a következő évi védekezés hatékonyságát is fo­kozhatjuk. A varasodás 'elleni védekezésnél — a fertőzött le­velek kezelésére — a Fundazol 0,1 %-os töménységű oldatát is felhasználhatjuk. kórokozója késő ősszel is fertő­zőképes. A következő évi kár­tételének megakadályozása ér­dekében ajánlatos a lombhul­lás után azonnal réztartalmú vagy — ennek helyettesítésé­ként — nyári hígítású Sulka készítménnyel permetezni. Mint ismeretes, a csonthéjasok bak­tériumos betegségének is jelen­tős szerepe van a kajszi-guta­­ütés kiváltásában. A kórokozó a lombhullást követőn okozhat­ja a legsúlyosabb fertőzést. A fertőzés veszélye ősszel és a tél folyamán is fennáll, ezért ebben az időszakban a sebek, sérülések ejtését messzemenőén kerülni kell. A fertőzés lehető­sége a tavaszi hónapokban csökken, ezért amennyiben le­hetséges, a metszést csak ta­vasszal kell megkezdeni. A cse­resznye és a meggy blumeriel­­lás levélfoltosságát okozó gom­ba a fertőzött, ősszel lehullott levelekén képződő áttelelő alak­ját őszi lombfertőtlenítéssel — az almatermésűéknél használ­ható vegyszerekkel — elpusz­títhatjuk. Á házikertekben komoly ká­rokat okozhatnak a mezei poc­kok. Ínyenc csemegéjük a sár­garépa, a zeller és a cékla, dé egyéb híján ném kímélik a többi zöldségféléket, sőt a sző­lőtöveket és a gyümölcsfákat is károsíthatják. Ellenük mér­gezett csalétkekkel (például a Niva zrno) és mechanikus csap­dákkal védekezhetünk. 9 VIRÄG. Kitisztítjuk až ágyúsokat, a hagymákat, gu­mókat és tősarjakat felszedjük, s száraz helyen tároljuk. Fel­készülünk egyes áttelelő növé­nyeink fagyvédelmére, beta­karjuk a rózsákat és egyéb nö­vényeket fenyőgallyakkal, szal­más trágyával vagy papírzsák­kal. A krizantémot különös gonddal védjük a fagyoktól. Kisebb hidegek esetén elegen­dő éjjelenként nádtakaróval vagy más anyaggal letakarni. Ha a hőmérő higanyszálá ala­csonyabbra süllyedne, célszerű fűtött fóliasátor alatt óvni a virágokat a fagyoktól. CSIBA SÄNDOR mérnök o A České Budéjo­­vicében megrende­zett „Éltető föld ’78“ kiállításon a szlovákiai kertba­rátokat a Dunaj­ská Streda-i (du­­naszerdahelyi) já­rás kiskertészei képviselték termé­keikkel. Ezekből adunk egy kis íze­lítőt. Fotó: -blm-1 Д kisállattenyésztök előtt ** már évek őta Ismeretes, hogy a Szlovákiai Kisállatte­nyésztök Szövetségének külde­tése az utóbbi években nagybau megváltozott a régitől. Valami­kor csak arra voltak a szerve­zet tagjai hivatottak, hogy elő­segítsék a lakosság élelemmel való ellátását. Itt elsősorban az apróállat-tenyésztésből szárma­zó termékekre (például a hús­ra, a tojásra stb.) kell gondol­ni. Főleg az SZKSZ II. kong­­reszusa óta ■*- amely 1974-ben volt — lényegesen megváltozott a szövetség küldetése. Az alap­szabály is kimondta, hogy az SZKSZ azokat a polgárokat, kis­állattenyésztőket tömöríti sorai­ba, akiknek a fajtatiszta álla­tok, állományok tartása a cél­juk. Írásomban a baromfitartás problémáival szeretnék foglal­kozni, mert ez az ágazat a leg­szélesebb, s úgy is mondhat­nám, hogy alig akad olyan tag­ja a szövetségnek, aki a barom­fitenyésztéssel ne foglalkozna. Mindjárt elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy évről évre töb­ben térnek át a fajtatiszta ba­romfiállományok tartására. Ez nem is véletlen, mert újabban ez a szüvotség fő küldetése, hi­vatása. Ennek célja, hogy a ta­gok megőrizzék és tovább sza­porítsák a fajtatiszta állatokat. Ügy gondolom, nagyon szüksé­ges, hogy udvarainkról eltűnje­nek a vegyes, egészségtelen és ellenőrizetlen baromfiállomá­nyok, s helyűket a fajtatiszta állatok váltsák fel. Természete­sen nem lényeges, hogy ki mi­lyen fajtát tart. Már évek óta közismert, hogy a baromfit a minőségi követelményeknek megfelelően négy csoportba so­roljuk. Az első csoportba az úgyne­vezett „konzum baromfi“, a másodikba pedig az elismert és továbbszaporításra alkalmas ál­lomány tartozik, amely a tag­ság körében az A-tenyészet alatt ismeretes. A további B- és C-tenyészetekbe (csoportokba) a nagyobb szaktudást igénylő tenyészállatok tartoznak. A kisállattenyésztők egyik legfontosabb feladata legyen, hogy megteremtsék a kellő ala­pot a baromfiak szaporításához. Erre az idei gazdasági évtől kezdődően nagy figyelmet kel) fordítani, elsősorban az idegen kakasok vásárlásán, tenyészté­sén keresztül. Lehet, hogy a mondat egy kissé furcsán hang­zik, de ez így igaz. Az SZKSZ KB baromfitenyész­tést bizottságának határozata alapján nem szabad elismerni, illetve besorolni az A-tenyészet­­be a tagok baromfiállományát Közeledik ax állatküllítások lő idényő, sürgősen tegyük meg az ezzel kapcsolatos teendőket. Fotó: —blm-* Д tenyésztői тифа színvonalasabbá tételéért az idegen kakasok alkalmazása nélkül. Ezt a kérdést már egy pár évvel ezelőtt is szorgalmaz­tuk, de a tagok ennek a kérdés­nek sok esetben nem szenteltek kellő figyelmet. Az idegen (más tenyészetből származó) kakasok alkalmazá­sától, tenyésztésétől a szövetség illetékes dolgozói, szakemberei nagyon sokat várnak. Céljuk az, hogy a fajtatiszta állományok­ban ne jöhessen létre degene­­rálódás, elkorcsosodás, ami esetleg teljesen tönkretehetné a tenyésztő korábbi munkáját. Az alapvető követelmények egyike, hogy a kakasokat az illetékes tenyésztők kivizsgáltassák a baromi igüniükórra és a fehér hasmenésre (pullorumra). Mostanáig a kakasokat a ke­rületenként megrendezett vásá­rokon, kiállításokon értékesítet­ték, illetve vásárolták az illeté­kesek. Az idén ezek a vásárok elmaradnak, s csak a körzeti és járási, valamint a helyi kiállítá­sokon kerülnek eladásra, illet­ve megvételre. Mivel már az előbbiekben említettem, hogy az A-tenyésze­­tek tulajdonosainak elsőrendű feladata az idegen kakasok al­kalmazása, ebből egy másik kö­telességük is adódik: a kaka­sokkal az egyes kiállításokra feltétlenül szükséges eljuttatni a származási igazolványt (Pren­­kaz o pôvode hydiny). A szár­mazási igazolványt a tenyésztő köteles az első oldalon kitölte­ni, ahová többek között fel kell tüntetni az keltetés idejét, a gyűrű számát, a fajtát, a színe­ződést és a tenyésztő címét (akinél a csirke kikelt, illetve akitől származott a tojás). Mindezeken kívül a kivizsgálás idejét a keltezéssel együtt az SZKSZ helyi szervezetének ve­zetősége, illetve a tenyészklub igazolja. A másik oldalt a má­sodik és a további években kell kitölteni. A származási igazol­vány bevezetésének az a célja, hogy valóban meggyőződjünk arról; a vásárolt kakas nincs-e rokoni viszonylatban a saját ál­lományunkkal. A származási igazolvány, amelyet a megvásá­rolt kakassal megkapunk, biz­tosítja a kakas jó tulajdonsá­gait és fajtajellegét. Ettől nagy­ban függ az állomány további fejlesztése, nemesítése, mert egy kakasra a könnyű fajtáknál általában 12—15, a közepesen nehezeknél 12, a nehezeknél pedig 8 tyúkot számítunk. Már ezekből a számokból is kitűnik, hogy hányszorosan sokszorozó­­dik a kakas fajtajellege. A ka­kasoknál az öröklődés 70—75 százalékra valósul meg. Ebből kitűnik, hogy jó kakassal az ál­lományt teljesen helyrehozhat­juk vagy ellenkezőleg, teljesen tönkretehetjük. Tekintettel arra, hogy a kiál­lítások többsége októberbén és novemberben kerül megrende­zésre, tegyük meg a szükséges intézkedéseket a fentiekkel szemben (elsősorban a szárma­zási igazolványokat rendeljük meg az SZKSZ KB-tól). Még néhány szót az eladásra, illetve a kiállításra szánt kaka­sok kiválasztásáról, előkészíté­séről. Nagyon lényeges figye­lembe venni a tarajt és a pil­langókat, amely dinamisztikns jel. Mint az SZKSZ KB baromfi­értékelője elmondhatom, hogy a legtöbb hibát azok a kisállat­tenyésztők követik el, akik nem veszik közelebbről átvizsgálás alá azokat az állatokat, amelye­ket a kiállításra küldenek. A leggyakrabban előforduló hiba a mell „S“-alakban való elgörbü­­lése, amely egyébként könnyeu kitapintható. Továbbá nem megengedhető a fajtajellegtől eltérő tollszineződés, a taraj dupla, fogazata és annak sza­bálytalan tartása, valamint az oidalkinövések. A fehér tollú fajtáknál vi­gyázni kell a kukorica-takarmá­nyozásra, mert a toll felveheti a sárga színeződést, ami szin­tén nem megengedhető hiba az értékelésnél. Ügy gondolom, hogy az el­mondottak valóra váltása nagy­ban hozzájárulhat az SZKSZ II. kongresszusa határozatainak teljesítéséhez! CSATLÓS ISTVÁN, az SZKSZ TrebiSovi JB vezetőségi tagja, a baromfitenyésztés! bizottság elnöke J

Next

/
Thumbnails
Contents