Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-10-07 / 40. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1378. október % A SZOCIALISTA VÄLLALÄSOK TELJESÍTÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE A SZÖVETKEZETEKBEN Állják adott szavukat Mezőgazdaságunk dolgozói a CSKP XV. kongresszusa, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított mun­kafelajánlási mozgalom terén nyert jó tapasztalatokon felbuzdulva ez év ele­jén felelősségteljesen láttak hozzá a Februári Győzelem 30. évfordulója al­kalmából kibontakoztatott munkakez­deményezési mozgalom fejlesztéséhez. Az egységes földművesszövetkezetek, amelyek a mezőgazdasági földterület túlnyomó többségén gazdálkodnak, e jelentős évforduló tiszteletére 74 371 szocialista vállalást tettek 345 millió 609 ezer korona értékben. A legfontosabb mezőgazdasági ter­mékek a gabona, az ipari növények, a takarmányok, az állattenyésztésben pedig a tej, a hús előállításának foko­zását, valamint az anyagköltségek csökkentését, az abraktakarmány, az elektromos energia, az üzem- és fűtő­anyagok megtakarítását célzó mozga­lom élén az a huszonhat szövetkezet állt, amely a Februári Győzelem nevet viselik. E szövetkezetek képviselői személyesen adták át igen értékes szocialista vállalásaikat legfelsőbb párt- és állami szerveink képviselői­nek. Hatodik ötéves tervidőszakunk sike­rének egyik döntő esztendeje az idei év, s ezért a legfelsőbb pártszervek nagy jelentőséget tulajdonítanak a szo­cialista felajánlások maradéktalan tel­jesítésének. A pillanatnyi helyzet fel­mérése érdekében a mezőgazdasági üzemek pártszervezeteivel szoros e­­gyüttműködésben felülvizsgálták a vállalások félévi teljesítését. Amint azt a helyzetelemzés ered­ménye igazolja, az egységes földmű­vesszövetkezetek dolgozói reálisan mérték fel lehetőségeiket ás erőiket, s ennek alapján tették meg vállalásu­kat. Például a piaci árutermelésben, ami az önellátás feladatának teljesí­tése szempontjából döntő fontosságú, az állami alapokba adott mennyiséget 88 millió 245 ezer koronáról 101 mil­lióra növelték. Az anyagköltségek csökkentését cé­lozva szövetkezeti földműveseink vál­lalták, hogy az eredeti felajánlással szemben ötmillió koronával többet ta­karítanak meg és az abraktakarékos­ságra irányuló vállalásukat a korábbi 10 ezer 700 tonnáról 11 ezer 500 ton­nára emelték. Az 1978-as év első felére tett válla­lásuk teljesítését illetően az ellenőr­zés e téren igen jó eredményt mutat­hatott ki. A vállalásaikat sikeresen teljesítők között élen járnak a Nové Zámky-i (Érsekújvár) járás szövetke­zeti földművesei, akik az állami ala­pokba négymillió korona értékű ter­ményt adtak, s így egész évi vállalá­sukat június 30-ig ötvenhét százalékra teljesítették. Még szebb eredményt mutathatnak fel a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járás szövetkezetei, mivel egész évi vállalásukat már az első félév végéig 83,7 százalékra és a komárnói járásban 62,8 százalékra teljesítették. A közép-szlovákiai kerü­letben a vállalások teljesítése terén a legjobbak között találjuk a luöeneci (Losonc), a Rimavská Sobota-i (Rima­szombat), a zvolení és a Veľký Krtíš-i (Nagykürtös) járásokat, a kelet-szlo­vákiai kerületben pedig a košicei, Spišská Nová Ves-i, trebišovi (Tőke­­terebes), vranovi és bardejovi járás szövetkezeteit Az ellenőrzés során rendkívüli fi­gyelmet fordítottak azoknak az egy­séges földművesszövetkezeteknek a vállalás-teljesítésére, amelyek a Feb­ruári Győzelem Efsz nevet viselik. Mindenütt az SZLKP alapszervezetei­vel szoros együttműködésben végez­ték el a vállalások teljesítésének el­lenőrzését. E szövetkezetek — szám szerint huszonhét efsz — vállalásai­nak összértéke huszonnyolc millió ko­ronát tesz ki. A nitrai járás pohrani­­cei (Pográny) Februári Győzelem Efsz-ének szövetkezeti tagjai 1 millió 61 ezer koronát kitevő egész évi vál­lalásukat az első félév végéig száz­huszonhárom százalékra teljesítették. A komárnói járásban a hurbanovói Győzelmes Február szövetkezet az egész évre szóló vállalását 86,3 száza­lékra, a galántai járásban a Šoporňai Efsz 76,7 százalékra, a Košice-vidék járásban pedig a Nová Bodva-i (Üj­­bodva) Efsz 88,5 százalékra teljesí­tette. A szocialista felajánlások teljesíté­sében és a Februári Győzelem 30. év­fordulója tiszteletére tett vállalások kibővítésében jelentős támogatást nyújtottak a szocialista brigád cím el­nyeréséért versenyző munkaközössé­gek, valamint a komplex racionalizáló brigádok. Szlovákia földművesszövet­kezeteiben jelenleg háromezerhetven­hét munkaközösség viseli a szocia­lista brigád címet, illetve versenyez elnyeréséért 38 ezer 385 taggal. Az idei évre általuk vállalt szocialista munkafelajánlások összértéke 138 millió 500 ezer koronát tesz ki. E vál­lalásokat a szövetkezetek ez év június 30-ig 62,3 százalékra teljesítették. E szövetkezetekben továbbá százhar­­minckilenc komplex racionalizáló bri­gád működik, és racionalizáló prog­ramjuk értéke 37 és fél millió кого­шметепг KIKERÜLNI? Ismét ölt az alkohol A munka hétköznapi zaja töltöt­te be a szövetkezet gazdasági ud­varát. Mindenki megszokott mun­káját végezte. Egyszerre azonban kétségbeesett, velőkig ható sikoltás törte meg a monoton egyhangúsá­got. „A Pista bácsi, a Pista bácsi... ott, ott, segítsenek, gyorsan, ott a hizlalda mellett“ — kiáltotta vala­ki kétségbeesetten. Az emberek szaladva érkeztek és óvatosan kiemelték Pista bácsit ab­ból a vastartályból, amelyet annak idején ő maga készített. Amikor csinálta, még nem tudhatta, hogy ebben leli halálát. Pista bácsi a szövetkezet kiváló anyakoca-gondozója volt, jó ered­ményeket ért el. Tudták róla ugyan azt is, hogy néha-néha felönt a ga­ratra, de ezzel különösebben senki nem törődött. Az emberek az ilyes­mit megszokják és nem ütköznek meg rajta. E fogyatékossága elle­nére Pista bácsit a szövetkezet ve­zetősége is becsülte. Ez a tragikus esemény néhány nappal ezelőtt történt a galántai járás egyik szövetkezetében. Pista bácsi, mint máskor is, a takar­mányt készítette az anyasértések számára. A vasból készített kád­ban fakanállal keverte a kukorica­darát. Alkoholos fejjel egyensúlyát vesztette, beleesett a takarmányke­verékbe és magatehetetlenül bele­fulladt. Persze a hír hamar elter­jedt a faluban, egyes nagyokosok azonnal megállapították az infark­tust, beszéltek arról is, hogy erő­sen megütötte magát, eszméletét vesztette és ez által halt meg. Az orvosi vizsgálat mást állapí­tott meg. Pista bácsi vérében 2,6 ezrelék alkohol volt, ami elég ah­hoz, hogy magatehetetlenül a ta­karmánykeverő-ládába fulladjon. A múlt évben a galántai járás­ban bárom halálos baleset adódott a mezőgazdaságban és mindhárom­nak alkohol volt az okozója. Ez évben a fentiekben leírt az első. Sajnos, az alkohol megint ölt. Ismét egy figyelmeztető eset. A munkában legyünk óvatosak, ittas­nak pedig a munkahelyen semmi keresnivalója! KRAJCSOVICS FERDINAND Kert a kertben Az észak-csehurszági kerületben a itoméricei járás már sok éve Cseh­ország kertjeként él a köztudatban. Ez a dimbes-dombos vidék valóban nagyszerűen alkalmas a gyümölcs- és zöldségtermesztésre. így nem véletlen, hogy éppen itt, a járás székhelyén, Litoméficében rendezik meg évről év­re a „Csehország Kertje“ elnevezésű országos gyümölcs- és zöldségtermesz­tési, borászati országos szakosított ki­állítását. Az idén hetedik évfolyamába lwiett, szeptember 16-átől október 1-ig fneg­£ kitüntetett apnómus Ügy mondta Várady Pál, a čičovi (Csicsó) Wilhelm Pieck Efsz szakaszagronómusa egy népes küldöttgyűlés szünetében, miután szóra bírtam: az ő élete annyira küzdelmes, fordulatos és élményekben, tapasztalatokban bővelkedő, hogy akár egy regény is kikerekedhetne belőle. Persze, az ajánlat ajánlat marad. Csupán egy kis riport meg­írására futja, az örökös helyszűke miatt. Márpedig többet érde­melne egy olyan ember, aki Péter-Pálkor ünnepelte 60. szüle­tésnapját. Mondhatná erre bárki, mi ebben a különös? nára tehető. Kitűzött terveiket, prog­ramjaikat e racionalizáló brigádok sikeresen teljesítik. Eredményeik érté­kelésére azonban az idei, 1978-as év végén kerül sor. A szép eredményeken, sikereken túlmenően a vállalások féléves érté­kelése számos hibát és hiányosságot is felfedett, amelyek végeredményben az adott feladatok még sikeresebb tel­jesítését, a dolgozók versenymozgal­mának, kezdeményező készségének még eredményesebb kibontakozását gátolják. Mindenekelőtt az egyes me­zőgazdasági üzemek vezetőségének kellene hatványozottabb gondot for­dítania a szocialista brigádokra, na­gyobb figyelemmel kísérni tevékeny­ségüket és megteremteni számukra a lehető legkedvezőbb feltételeket, hi­szen vállalásaik a szövetkezet terme­lésének fokozását szorgalmazzák. —jp— Hát nem is a gyerekkora. Tízen vol- ( tak testvérek. Sorrendben ő volt az ötödik. Ilyen nagy családban sok min­denből szűkében voltak a letűnt úri világban. A suszter apának nagyon ŕ sokat kellett gürcölnie azért, hogy : tizenkettedmagával létezni, élni tud- . jón. Az árendás földek művelésének hasznát javarészt az adóilletmény vit­te el. Alig enyhített a sanyarú hely­zeten. A tíz éhes gyerekszáj meg bi­zony követelte a betevő falatot... Pali jóformán még az iskolát sem fejezte be, pincérinasnak szegődött. Egy éven át erőltette a karjait, egyen­súlyozott, loholt a tányérokkal, majd otthagyta ezt a pályát. Ott vállalt munkát, ahol éppen kapott. Életéből hat évet rabolt el a második világhá­ború. Átvészelte. Az ötvenes évek ele­jén ácsszekercével Bratislavában pró­bált szerencsét. Jóformán három év sem telt el, amikor faluja szövetkezeti irodájának ajtaján kopogott. Kellett a dolgos kéz. Az építőcsoporthoz került, ahol hasznosítani tudta ácstudását. S dolgozott szorgalmasan, áldozatké­szen. Egyik gazdasági épületet a má­sik után hozták tető alá, hogy az ál­lattenyésztés fejlesztési tervét reali­zálni tudják. Node az élet, a közösségi élet nem feneklett meg: a növénytermesztésben is előbbre akartak lépni. Kellett a jó szakember, de nem volt. Mindenek­előtt iskoláztatni kellett ilyen embe­reket. A szövetkezet vezetősége Vá­rady Pálban látta szándéka keresztül­vitelét. Riportalanyunk így juttott cl azután a kétéves mezőgazdasági szak­iskolába, Calovóra (Nagymegyer). Az iskolát egy év alatt sikeresen elvé­gezte. Visszakerülve szövetkezetébe, a ve­zetőség az agronómusi tisztség ellátá­sát bízta rá. S ő nem riadt meg tőle. Vállalta, hogy becsületesen helytáll, szaktudását a közösség javára kama­toztatja. Körülbelül ezzel egyidőben a kom­munista párt soraiba lépett. Mint a párt „sorkatonája“, kettőzött szorga­lommal, vasakarattal, hozzáértéssel látott elképzelései valóra váltásához, a kezdeti nehézségek leküzdéséhez. Eredménnyel. Hiszen a hektárhoza­­moik, ha lassan is, de évről évre gaz­dagabbak lettek, anak ellenére, hogy az elnökök gyakran cserélődtek. Hu­szonöt éve már, hogy agronómus. Ez idő alatt a mostani elnök Baráth Im­re, már a kilencedik. Ez a jobbára ingatag gazdaságveze­- wísjHj Várady Pál, a kitüntetett agronómus. tés, az örökös sokféle alkalmazkodás, a szervezeténeik fokozott igénybevétele kikezdte idegrendszerét. Három hőna­pig a kórházi ágyat nyomta — a hat­vanas éveik végén. Azután egészségi állapota úgy-ahogy helyrebillent. A fia mozdonyvezető. Az egyik lá­nya férjhez ment, a másik — az Er­zsiké — pedig mezőgazdasági ökonó­miát tanul, készülődik az érettségire. Tehát a legifjabb lánya a nyomdokai­ban halad. Mire a legbüszkébb? Agronómusko­­dásának ideje alatt a szövetkezet 24 mázsáról 64 mázsára verekedte fel magát a gabonatermesztés ranglétrá­ján. Jogosan büszke rá, hiszen ehhez az ő szorgalma, szaktudása, irányító­­szervező készsége is hozzájárult. Ter­mészetesen a műszaki gárdáé is az érdem, amely a jő szaktanácsokat ma­gáévá téve, tett eleget az évről évre növekvő követelményeknek, a társa­dalmi elvárásnak. A 60 éves Várady Pálnak, aki a kö­zelmúltban részesült miniszteri kitün­tetésben, ezúttal is szívből gratulá­lunk! Övezze a szövetkezetben az ed­diginél is nagyobb megbecsülés. A friss erő, egészség sose legyen hozzá hűtlen, úgy kapaszkodjék belé, mint hőn szeretett unokái. N. Kovács István rendezett kiállítás céljául tűzte a ra­cionális, ésszerű táplálkozás elveivel összhangban még fokozottabb mérték­ben ráirányítani a nagyközönség fi­gyelőiét a gyümölcs- és zöldségter­mesztés időszerű kérdéseire. Ugyanak­kor a nagyüzemi termelők és a kis­­kertészkedők számára igyekezett kellő lehetőséget és tág teret biztosítani a szakmai tapasztalatcsere széles körű kibontakoztatására. Legjobb és legértékesebb termékeik­kel képviseltették magukat hazánk egyes kerületeinek élenjáró gyümöl­­csészei, zöldségtermesztői. Az e téren kifejtett igyekezetük méltó elismerése képpen a legjobb termények versenyé­ben sokan nyertek arany-, ezüst- vagy bronzérmet. A gyümölcsök kategóriá­jában például, hogy csak néhányat említsünk, aranyérmet nyert a Dvory nad Žitavou-i (Udvard) Efsz és a Stu­­pavai Gyümölcstermesztő Állami Gaz­daság. A kiállítás iránti érdeklődés, a láto­gatók száma bizonyos mértékben fok­mérője az ilyen fajta rendezvény si­kerének. A „Csehország Kertje ’78“ országos szakkiállítás — ha ezt a kri­tériumot vesszük — mindenképpen az olyan rendezvények közé sorolható, amelyek mind a termelők, mind a fo­gyasztók szempontjából értékesek és hasznosak. A jövőben viszont helyes lenne, ha e kiállításon a szlovákiai gyümölcs- és zöldségtermesztők az eddiginél nagyobb számban vennének részt. (ben) '(Foto: Plevák Jaroslav) A CIGÁNYSÁG FELEMELKEDÉSÉNEK EGYETLEN ÚTJA A KULTURÁLIS SZINTJÜK EMELÉSE Nehéz kérdés Az egyik ismerősöm nem ért egyet azzal, hogy védelmembe veszem a ci­gányokat és embertelennek tartom, ha megkülönböztetően bánnak velük. Ismerősöm arról kívánt meggyőzni, hogy ha cigányok közelében laknék, ha ajtőszomszédom egy hangos, veszekedős, italozó oláhcigánycsalád lenne, nézeteim nem lennének annyira fennköltek... Természetesen tisztelem a tényeket: valószínű; el lennék keseredve, ha egy ilyen család lenne a szom­szédom — függetlenül attól, hogy oláheigányok-e vagy sem. De szeretnék még tárgyilagosabb lenni: százalékban kifejezve több-e a Szlovákiában élő sokezer oláhcigány között a munkakerülő, italozó, botrá­­nyozó, mint az ország nem cigányai között Igen, valószínűleg több. Ne­gyed százada várjuk nevelésük eredményét, mégis elmaradottak? Többsé­gük nehezen alkalmazkodik a világhoz? Ragaszkodnak a nomád, csavargó élethez, még akkor is, ha az állam hozzásegítené őket a jobb életkörülmé­nyekhez? Isznak? Elverik a pénzt, vagy egyáltalán nem is dolgoznak? Saj­nos, mindez még a cigányság jó részére érvényes. A cigányság népvándorlása — országfoglalás nélküli vándorlás volt. Sose harcoltak, sose győztek. A nyolcszázas évek körül indultak el Indiából, de nem mint önálló honkeresők, hanem mint az erősebbek szolgálatában állók, így szóródtak szét és telepedtek le többé-kevésbé ideiglenes jelleggel. Euró­pa különböző országaiban. Történelmük állandó lényege: hatalom-nélküli­ség, csavargás, vándorlás, szegénység, mellőzöttség, elszigeteltség. A XX. században a fasizmus „fölösleges népnek“ tartotta őket: a koncentrációs táborokban ötszázezer cigányt öltek meg. Elmaradottak ma Is? Igen, több­ségük az. Ki emelheti fel őket, ha nem egy humánus, szocialista rendszerű állam? Hogy Így is nagyon lassú az a fejlődési, beilleszkedési folyamat? Sajnos, de természetszerűen lassú. Az évszázados elszigeteltséget, a bizal­matlanságot és a kényszerű „önállóságot“ nehéz legyőzni magukban. És lassú ez a folyamat azért is, mert a közvélemény túl könnyen ítélkezik: a vendéglősök már nem akarják őket kiszolgálni. Azzal tisztában vagyok, hogy az a világ megszűnt. A népi demokrácia nekik is lehetőséget nyújt a tanulásra és a kulturáltabb életmódra, csakhogy sok esetben ezt egyálta­lán nem igénylik. ' ÖLLÉ FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents