Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-09-30 / 39. szám

1978. szeptember 30., SZABAD FÖLDMŰVES 13 Elő krónika az integrációról örvendetes, hogy napjainkban egy­re növekszik azoknak a száma, akik tudatosan kapcsolódnak az alkotók, építők, kezdeményezők táborához. Egyre többek mélyülnek el közérdekű gondjaink ésszerű megoldásában. Ily módon a társadalmi lét és tudat köl­csönhatása olyan szellemi erővé ko­­vácsolódík, amely a haladás útjából minden akadályt képes elhárítani. Szocialista társadalmunk gazdasági, szociális és kulturális színvonalának folytonos emelése, az egyre növekvő igények kielégítése a CSKP politiká­jának állandó programja, a munkás­­osztály hegemóniájából, vezető szere­péből és történelmi küldetéséből ered. A CSKP történelmi jelentőségű XIV. kongresszusa határozatainak megva­lósításában eléggé nehéz feladat volt a mezőgazdaság integrálása, nagyobb egységekbe való összevonása. Különö­sen kezdetben az SZLKP Trebišoví Járási Bizottsága által kidolgozott és jóváhagyott integrációs tervezetet még egyes vezető dolgozók is kissé ide­genkedve, szükségszerűségében kétel­kedve fogadták. A tapintatlanabbak, politikailag járatlanabbak még olyan véleményeket is kimondták, hogy „mi­féle új divat ez“. A szövetkezeti ta­gok némelyike tiltakozott ellene. Ez nemcsak várható, hanem bizonyos mértékben érthető is volt. Emberi tu­lajdonságból ered, hogy az emberek az újat, mely a régi „jót“ váltja fel, általában bizalmatlanul, kételkedve fo­gadják és a változásokra érzékenyen reagálnak. Pártunk programja minde­nekelőtt a közösség érdekeit tartja szem előtt. Márpedig két-három, vagy több szövetkezet egyesítésekor a kö­zösségi cél jó néhány embernek hát­térbe szorította egyéni érdekeit. Ezért magas színtű politikai agitáció­­ra, meggyőző munkára, türelemre és körültekintésre volt szükség, míg vé­gül is az integrációs programot sike­resen megvalósítottuk, őszintén be­vallom, hogy személy szerint nekem és több elvtársamnak is, ez a munka gazdag politikai élményt nyújtott. Az emberek szinte percek alatt átformá­lódtak, új társadalmi tudatra ébred­tek, amikor múltunk és jelenünk tör­ténelmi igazságain, kudarcain és si­kerein és örömein, konkrét eredmé­nyeink és szocialista vívmányaink ma­gyarázata során megnyertük őket hin­ni ée bízni pártunk programjában, felsorakoztatni a haladók táborához további alkotó munkára. A sok közül csak egyet említek, mely Vojany, Ižkovce, Besa szövetke­zeteinek egyesítésénél számomra nagy sikerélményt nyújtott. Az alakuló kö­zös tagsági gyűlés viharos kezdés után tetemes agitatív előadás hatásá­ra, a három szövetkezet tagsága a jó szomszédság jegyében békét, barátsá­got és szövetséget kötve ünnepi han­gulatban fogyasztotta el akkor az ún. „lakodalmi“ vacsoráját. Az ellenérvek csődöt mondtak! Az ellenérvek túlnyomó többségben szubjektív — személyi — álláspontok­ból és érdekekből fakadtak. Ami az adott esetben relatívan igaz és rész­ben elfogadható volt, az a termelés és szervezés már megszokott és több­ségében bevált módszereinek, egyen­súlyának megbontása. Akadtak gazda­sági, ökonómiai-pénzügyi aránytalan­ságra hivatkozók is. Tény, hogy kezdetben ezek törvény­szerűen jelentkeztek, de nem minden termelési ágazatban és nem minden integrált szövetkezetben egyformán. Tény, hogy a termelés dinamikájában nem az alapokban végbemenő enyhe változások okozták az ütem lassúié­­sát, hanem a felépítményi A vezetés­ben, a tervezésben, a szervezésben, esetleg a jutalmazásban végbemenő változások, egyszóval az új termelési viszonyok. Voltak, akik viszonyaikat gyorsan konszolidálták, rendezték, mint pél­dául Dargov és Trnávka, Oborin és V Raškovce, Malý Horeš és V. Horeš, Strážné, Plešany, Pribeník, Vojany, Beša, Ižkovce, Drahűov egyesített szö­vetkezetek és mások. Akadtak viszont olyanok, ahol az egyesítési folyamat hosszabb időt vett igénybe, pl. Parehovany és Kravany, Stankovce, Dvorianky, Kysta és Hröel, Kasov községekben, Veiké Kapušany és Zemplínske Klačany, Ruskov, Bu­­dince, Vei. Slamenec, Ptrukša és még más egyesített szövetkezetek. Nem vé­letlen, hogy az egyesítéseknél helyen­ként nemzetiségi probléma is vegyült a szervezési problémák közé. Három ilyen községről volt szó, ahol koráb­ban önálló szövetkezeti gazdálkodást folytattak. Brehov és Sirník járásunk nemzetiségi tájegységétől északra be­ékelődve fekszik az Ondava partján Cejkov és Hrafi szlovák községek kö­zött. Igaz, hogy magyar anyanyelvű­ket és nemzetiségi kultúrájukat meg­őrizték és itt átlagban többen és job­ban beszélik a szlovák nyelvet mint pl. a bodrogközi magyarok. Ennek a négy szövetkezetnek kel­lett egyesülnie. Tekintettel Brehov és Sirník nemzetiségi jellegére, az én körzetembe tartozott. Aránylag sokat és szívesen jártam közéjük. Ismertük kölcsönösen egymást és teljes bizal­mat éreztünk egymás iránt. Én opti­mista voltam. Amikor a pártszervezet vzetŐségi és tagsági gyűlésén ismer­tettük az integrációs programot, kel­lemes meglepetésünkre azt mondták: „Ha így kell lennie, a fejlődést nem állíthatjuk meg, nincs is szándékunk­ban. Eddig is jó viszonyban voltunk szomszédainkkal, megleszünk velük ezután is.“ így minden zökkenő nélkül megszü­letett az integráció. A harmadik köz­ség az előző esetnek a fordítottja volt. Čierne Pole tőzsgyökeres szlovák község. Nagykapostól északra kb. há­rom km-nyire fekszik a michalovcei járás határán. Hová velük? Szólt a kérdés. Egyetlen szlovák község a környéken. A járási szervek úgy dön­töttek, hogy rájuk bízzák. Választhat­tak Nagykapos és Čičarovoe között. És jött a meglepetés. Annak ellenére, hogy Nagykapossal közvetlenül hatá­ros és lakosságát tekintve a Vojanyl Hőerőmű, a Slovnaft új üzeme a Szovjetunióból érkező gáz továbbító állomása, új lakótelepeinek jóvoltából Nagykapost vegyes lakosságúvá tette, a Čierne Pole-i szlovák nemzetiségű szövetkezet tagsága spontán egység­ben a csicseri szövetkezethez csatla­kozott, melynek tagjai magyarok. E két szövetkezet azok közé tartozik, amelyek az egyesítésből eredő prob­lémákon a legrövidebb idő alatt tül­tették magukat és ma is az élenjárók közé tartoznak! A nemzetiségi kérdés megoldására ez nem általános érvé­nyű példa, azonban fényes bizonyíté­ka annak, hogy az egyszerű emberek milyen bölcsen, nem a szájukban me­lengetik öntudatokut, hanem mélyen a szívükben, az emberségükben és ez nem más, mint a proletár és szocia­lista nemzetköziség. Mivel már közel három éve más munkakörben dolgozom, kíváncsi vol­tam, hogyan alakultak ez eredmé­nyek. Az SZLKP Járási Bizottságának mezőgazdasági osztályán Lackó István politikai dolgozó a következő tájékoz­tatást adta: három-négy év távlatából örömmel és elégedetten kell konsta­tálnunk, hogy pártunk programjának helyességét, ennek kapcsán az integ­ráció ésszerűségét és szükségszerűsé­gét, mint már sokszor, a történelem ismét igazolta. Mivel a növényter­mesztésben akkortájt még nem voltak végeredmények, így talán az állatte­nyésztés félévi mérlege az, ami azt konkrétan bizonyíthat. Az 1978-as év első felére előirány­zott felvásárlási kötelezettségüket a járás mezőgazdasági üzemei marha­húsból 110,6, sertéshúsból 100,8, hú­sokból összesen 104,2 százalékra tel­jesítették, ami az 1977/78-as index­mutató szerint 122,9 százalék! Tehát az 1977-es év első feléhez viszonyítva 22 százalékkal több húst adtak köz­ellátásra. Vannak üzemek, ahol dicsé­retre méltó eredményt értek el. Egész évi felvásárlási kötelezettségüket már az első félévben több mint 50 száza­lékra teljesítették, pl. Kuzmice 79,1, százalék, Zemplínske Hradište 63,3 százalék, Malý Horeš 61,6 százalék, Parehovany 53,2 százalék és még töb­ben mások is. Kalászosokból 43—45 mázsás átlagot várunk és a cukorré­pa is felül fogja múlni a korábbi át­lagot! A kukoricáról még korai be­szélni, de ha jó ősz lenne, rekord ter­mést várunk. Ha figyelembe vesszük, hogy járá­sunkban nincs egy mezőgazdasági üzem sem, amelyet az utóbbi 5—6 év­ben valamilyen módon ne érintett vol­na az integráció, akkor elmondhat­juk, hogy mezőgazdaságunk vezetői és dolgozói pártunk aktív támogatásával és vezetésével ezt a programot siker­rel megvalósították. Az összpontosítás nyoma már alig érezhető. Ugyanezt mondhatjuk az állami gazdaságokba integrált szövetkezeteinkről is, ami lényeges változásokat hozott és merő­ben új viszonyok közé kellett beépül­niük dolgozóinknak. Mezőgazdasági üzemeink között egészséges versengés folyik. Egyik a másikat múlja felül egyes termelési ágazatokban. A beruházási alapok is integrálódtak miáltal lényegesen nö­veltük és korszerűsítettük a nagyüze­mi mezőgazdasági termelést. Meggyő­ződésünk, hogy az integráció lénye­gesen elősegítette a tudományos-mű­szaki haladás vívmányainak sokoldalú alkalmazását a mezőgazdasági terme­lésben és azoknak a feladatoknak si­keres teljesítését, melyek a CSKP XV. kongresszusának határozataiból reánk hárulnak. Rácz Andor *♦* ♦«* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *** *«• «$♦ «£♦ *** *** »J» *** «5» *2» »2» »2» ♦♦♦ *2* *** *** *** *** **» •** *j* »2* *2» *2* *** *** *** »2* ♦♦♦ *í* *2* •!* *2* »2* *!* *t* *** *** *2* **• *** ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦ E gyre korszerűsödő me­zőgazdaságunk fő gondja a nagyüzemi állattartó tele­pek hígtrágyagazdálkodása. Oj gond ez. A munkaterme­lékenység növelése és az ál­lattartás korszerűsítése hoz­ta felszínre. A sertéstenyésztésben és hizlalásban az új berendezések jól be­váltak és a költségek megtérülése is kielégítő. Ez indokolttá teszi, hogy a fejlődés továbbra is ebben az irány­ban haladjon. Mindent meg kell ten­nünk tehát, hogy a felmerülő nehéz­ségeket kiküszöbölhessük. Ilyen próbálkozás színhelye volt — az utóbbi időben — a šárovcei szö­vetkezet (levicei járás) üzemben levő és fokozatosan tovább épülő sertés­telepe, ahol az öntözőgazdasági Ku­tatóintézet közreműködésével új híg­trágyakezelő berendezést helyeztek üzembe. Miért éppen ott? Erre azt válaszolhatjuk, hogy ebben a gazda­ságban érdeklődtek az új megoldások iránt és készségesen együttműködtek a megvalósításnál. A szóban forgó berendezés teljesén új megoldás, mely két főrészre oszt­ható: a hígtrágya mechanikus csavar­vonalú fázisleválasztó, s a hígfázist derítő-fertőtlenítő berendezésre. A csavarvonalú fázisleválasztő per­forált lemezből készült ferdén elhe­lyezett henger, melynek tengelye csa­varvonulatot képez. A hengert kis for­dulatszámra állítható variátor közbe­iktatásával villanymotor forgatja. A hígtrágya szilárd fázisát a csavarvo­nalú tengely juttatja tqvább, amíg a hígfázis — szűrőfelületen áthaladva — a gép alsó gyűjtőlemezeiről a tá­roló tartályba kerül. Az utóbbi időben a hígtrágya hasz­nosítására hivatott szakemberek kö­zött olyan vélemény alakult ki, hogy a hígfázis csak megfelelő fertőtlení­tés után alkalmazható a szántóföldi takarmányok és a legelőterületek ön­tözésére. A fertőtlenítés tehát bioló­giai és vegyi úton történhet. Sárovcén a meszes vegyi derítést és fertőtlení­tést alkalmazták. A berendezés na­gyon egyszerű. Mindenhol elkészíthe­tő és főleg könnyen kezelhetői Mű­ködési változatát már korábban is hasznosították a hígtrágya kezelésé­nél. Átvették a keményítőgyártásnál alkalmazott korszerű berendezések alkalmazási elvét — a centrifugákét.­­A gyakori meghibásodás, kezelési és karbantartási bonyodalom miatt ezek csődöt mondanak. Mi ehhez a koráb­bi keményítőipari berendezést válasz­tottuk ki, amelyek nem rendelkeznek mozgó részekkel és bármely szövet­kezetben könnyen elkészíthetők. Keze­lést nem nagyon igényelnek és üle­pítő csatornáik jól működnek. A mész­­tej készítéséhez olyan berendezés al­kalmazható, amelyet bárki kezelhet. A fertőtlenített hígtrágya az öntöző­vízzel 1:8 arányban vegyítve legelők és szántóföldi takarmányok öntözésé­re egyaránt hasznosítható. A meszes derítés fertőtlenítő hatása azonos a formaidehidéval. A szerves meszes üledék, melyet az ülepítő berende­zésből iszapszivattyú emel ki, pár nap múlva könnyen szállíthatóvá válik, esetleg istállőtrágyába keverhető. Az eljárás jó eredmények elérését teszi lehetővé a növénytermesztés ré­szére. A legfontosabb hozamnövelő A meszes derítő és a fertőtlenítő berendezés [üsazERii И И Az ülepítő berendezés. elem a vegyületben a mész. Kívánatos azonban a talajok közvetlen meszezé­­se is — mészporral. Az említett híg­trágyakezelési eljárás azonban lehe­tővé teszi a mész kétszeri (kihaszná­lását. Először fertőtlenítőként, másod­szor pedig trágyázásra. A napi üze­meléshez szükséges 700—800 liter 30- százalékos mésztejet a kezelő, takar­mánykeverő tartályban készíti el mészhidrát oldásával. Ezt követően beindítja a mésztej és a hígtrágya szivattyúkat s a koagulácíós edény ke­­verőjét. A hígtrágya és a mésztej aránya a visszacsatoló csapok segít­ségével állítható be. Az oldat aztán a derítő berendezésbe ömlik, ahol a meszes szerves üledék lerakódik, s a megtisztult és fertőtlenített hígfá­zis tovább Jut. A Sárovcén elkészített berendezés óránként 1 ms hígtrágya derítésére alkalmas. Főrésze a 2X8 m-es ülepítő, mely bármily nagyobb kapacitásra átméretezhető. Alkalma­zásánál abból indultunk ki, hogy a mésszel derített és fertőtlenített híg­trágya ülepedési sebessége nagyjából azonos a keményítőtej ülepedési se­bességével. Tuharszki mérnök irányításával a szakgárda készségesen együttműkö­dött velünk a kivitelezésben. Itt azon­ban más újat is láthattunk. A szövet­kezet építőcsoportja olyan nagyhizlal­dát épít, ahol 5000 sertést helyezhet­nek el. A munka gyorsan halad és az új sajátos megoldások sokaságát alkalmazzák. Tapasatalataik arra hív­ták fel figyelmüket, hogy ne sajnál­ják a hizlalda belső felszerelésiénél a horganyzott csövek használatát és új megoldást alkalmaztak a férőhe­lyek méretezésénél is. A kertészeti munkában — melyben szintén élenjárók — elsőkként vezet­ték be a dupla fóliasátrak használa­tát. Ezek hőizolációját rétegközti kút­­vízporlasztással oldották meg. A főkertész fiatal helyettesé el­mondta, hogy jó eredményeket vár­nak. Az eljárás megfelel az energia­gazdálkodás legkorszerűbb és legelő­nyösebb megoldásainak. Tarr Gyula mérnök ♦2» *2* «2* «2* »2« %< »2* %♦ *2« *1* *1» *2* *1* *1* *1* *2* »2* *2* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *2* *1* *1* *1* ♦♦♦ *1* ♦♦♦ ♦♦♦ *♦* *2* *2» *1* *1* %♦ í* «2* ♦♦♦ *1* *2* *2* ♦♦♦ *2* *2* ♦♦♦ *2* ♦> *2* A TUDOMÁNY ES TECHNIKA MŰSZER JELZI A KÁRTEVŐK JELENLÉTÉT A Szovjet Tudománya* Aka­démia Akusztikai Intézetének kutatói ilyan műszert szerkesz­tettek, amely jelzi a gabonát károsító élősdiek jelenlétét. Az újonnan kifejlesztett műszer egy pohárból éli, s egy, az aljára szerelt mikrofonból. A poharat akusztikailag teljesen elszige­telték a külvilágtól. Ezek után a vizsgálati célok­ra kiválasztott gabonaszemeket a pohárba helyezik, s amikor a szemekben levő lárvák rágni kezdenek, a mikrofon felveszi ezeket a zörejeket. Erősítő se­gítségével egymilliószorosra hangosítják fel a lárvák által okozott zörejeket, amelyek erősségét egy skálával ellátott műszer jelzi. Ily módon ponto­san kimutatható a károsítók je­lenléte. ♦ ♦ NAGYÜZEMI JUHTENYÉSZTÉS A juhtenyésztés nagyüzemi formája Bulgáriában főleg a hegyvidéki körzetekben gazdál­kodó agráripari komplexumok­ban alakult ki. Ezek egyike, a 34 ezer hektár területtel ren­delkező botevgrédl gyáripari komplexum, 40 ezer juhot — közöttük 34 ezer anyát — ne­vel. A látogató számára a botev­­grádi juhtenyésztő telepeken legérdekesebbek a könnyű, ol­csó és célszerű istállók, ame­lyek első látásra bádoglemezek­ből készült hangároknak tűn­nek. Ezek az építmények két részre oszlanak: az egyik, rá­csos fapadlőzatú rész 200 juh etetésére szolgál, a másik rá­csos padlózatú részben pedig bárányokat tartanak. Ezeken a juhtenyésztő telepe­ken egy gondozóra 130 birka és 200 bárány jut. Itt a szakkép­zett juhászokon kívül kisegítők is dolgoznak, akik segédkeznek az állatok ellátásában, és a ta­karmány elkészítésében. A ta­karmányhoz a párzási időszak­ban naponta 500 gramm külön­böző készítményekből álló kon­­centrátumot kevernek. ♦♦ REKORDTERMÉS NAPRAFORGÓBÓL Idén a napraforgótermés Eu­rópa több országában, így Ma­gyarországon, Jugoszláviában és Romániában is rekordot ért el. Az említett három országban 2,3 millió tonna termést értek el, vagyis 20 százalékkal na­gyobb hozamot a tervezettnél. Ez azt bizonyítja, hogy a nap­raforgó a szocialista országok vetésszerkezetében egyre na­gyobb helyet foglal el. A ho­zamnövelés fontos tényezője — a terület gyarapodáson kívül — az is, hogy a lehető legjobb hibrideket vetik és tökéletese­dik a termelés technológiája Is. ♦ ♦ MILYEN LESZ A HALLISZT ELLÁTÁS? A szakemberek véleménye szerint a jövő évben sem várha­tó lényeges javulás a takar­mány-összetevőként használatos halliszt ellátásában. Ez abből adódik, hogy a perui halipar — a múlthoz képest — nem fejlő­dik lényegesen. Halzsírből a­­zonban összesen 880 ezer tonna termelése várható, s ennek több mint kétharmadát exportálják. ♦♦ MILYEN GABONATERMÉS VOLT LENGYELORSZÁGBAN? Bár a végleges eredmények még nem ismertek, az Illetéke­sek azonban jelezték, hogy Idén Lengyelországban gaboná­ból mintegy 21,3 miillő tonna össztermés várható. Amennyi­ben az előrejelzés valósággá vá­lik, úgy a termés mintegy két­millió tonnával jobb lesz mint tavaly. » ♦ ! t j ♦ I ♦ I i ♦ i i « ♦ $ ♦ í ♦ i ♦ i ♦ i i ♦ i ♦ i i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ a ♦ I ♦ I ♦ I ♦ * i ♦ I ♦ I ♦ I ♦ I I ♦ I i ♦ I ♦ a ♦ I ♦ f I ♦ I ♦ I ♦ I ♦ ! i ♦ i ♦ I ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦ i ♦i

Next

/
Thumbnails
Contents