Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-09-30 / 39. szám

1978. szeptember 30.,

SZABAD FÖLDMŰVES

13

Elő krónika az integrációról

örvendetes, hogy napjainkban egyre növekszik azoknak a száma, akik tudatosan kapcsolódnak az alkotók, építők, kezdeményezők táborához. Egyre többek mélyülnek el közérdekű gondjaink ésszerű megoldásában. Ily módon a társadalmi lét és tudat kölcsönhatása olyan szellemi erővé kovácsolódík, amely a haladás útjából minden akadályt képes elhárítani.

Szocialista társadalmunk gazdasági, szociális és kulturális színvonalának folytonos emelése, az egyre növekvő igények kielégítése a CSKP politikájának állandó programja, a munkásosztály hegemóniájából, vezető szerepéből és történelmi küldetéséből ered.

A CSKP történelmi jelentőségű XIV. kongresszusa határozatainak megvalósításában eléggé nehéz feladat volt a mezőgazdaság integrálása, nagyobb egységekbe való összevonása. Különösen kezdetben az SZLKP Trebišoví Járási Bizottsága által kidolgozott és jóváhagyott integrációs tervezetet még egyes vezető dolgozók is kissé idegenkedve, szükségszerűségében kételkedve fogadták. A tapintatlanabbak, politikailag járatlanabbak még olyan véleményeket is kimondták, hogy „miféle új divat ez“. A szövetkezeti tagok némelyike tiltakozott ellene. Ez nemcsak várható, hanem bizonyos mértékben érthető is volt. Emberi tulajdonságból ered, hogy az emberek az újat, mely a régi „jót“ váltja fel, általában bizalmatlanul, kételkedve fogadják és a változásokra érzékenyen reagálnak. Pártunk programja mindenekelőtt a közösség érdekeit tartja szem előtt. Márpedig két-három, vagy több szövetkezet egyesítésekor a közösségi cél jó néhány embernek háttérbe szorította egyéni érdekeit.

Ezért magas színtű politikai agitációra, meggyőző munkára, türelemre és körültekintésre volt szükség, míg végül is az integrációs programot sikeresen megvalósítottuk, őszintén bevallom, hogy személy szerint nekem és több elvtársamnak is, ez a munka gazdag politikai élményt nyújtott. Az emberek szinte percek alatt átformálódtak, új társadalmi tudatra ébredtek, amikor múltunk és jelenünk történelmi igazságain, kudarcain és sikerein és örömein, konkrét eredményeink és szocialista vívmányaink magyarázata során megnyertük őket hinni ée bízni pártunk programjában,

felsorakoztatni a haladók táborához további alkotó munkára.

A sok közül csak egyet említek, mely Vojany, Ižkovce, Besa szövetkezeteinek egyesítésénél számomra nagy sikerélményt nyújtott. Az alakuló közös tagsági gyűlés viharos kezdés után tetemes agitatív előadás hatására, a három szövetkezet tagsága a jó szomszédság jegyében békét, barátságot és szövetséget kötve ünnepi hangulatban fogyasztotta el akkor az ún. „lakodalmi“ vacsoráját.

Az ellenérvek csődöt mondtak!

Az ellenérvek túlnyomó többségben szubjektív — személyi — álláspontokból és érdekekből fakadtak. Ami az adott esetben relatívan igaz és részben elfogadható volt, az a termelés és szervezés már megszokott és többségében bevált módszereinek, egyensúlyának megbontása. Akadtak gazdasági, ökonómiai-pénzügyi aránytalanságra hivatkozók is.

Tény, hogy kezdetben ezek törvényszerűen jelentkeztek, de nem minden termelési ágazatban és nem minden integrált szövetkezetben egyformán. Tény, hogy a termelés dinamikájában nem az alapokban végbemenő enyhe változások okozták az ütem lassúiésát, hanem a felépítményi A vezetésben, a tervezésben, a szervezésben, esetleg a jutalmazásban végbemenő változások, egyszóval az új termelési viszonyok.

Voltak, akik viszonyaikat gyorsan konszolidálták, rendezték, mint például Dargov és Trnávka, Oborin és V Raškovce, Malý Horeš és V. Horeš, Strážné, Plešany, Pribeník, Vojany, Beša, Ižkovce, Drahűov egyesített szövetkezetek és mások.

Akadtak viszont olyanok, ahol az egyesítési folyamat hosszabb időt vett igénybe, pl. Parehovany és Kravany, Stankovce, Dvorianky, Kysta és Hröel, Kasov községekben, Veiké Kapušany és Zemplínske Klačany, Ruskov, Budince, Vei. Slamenec, Ptrukša és még más egyesített szövetkezetek. Nem véletlen, hogy az egyesítéseknél helyenként nemzetiségi probléma is vegyült a szervezési problémák közé. Három ilyen községről volt szó, ahol korábban önálló szövetkezeti gazdálkodást folytattak. Brehov és Sirník járásunk

nemzetiségi tájegységétől északra beékelődve fekszik az Ondava partján Cejkov és Hrafi szlovák községek között. Igaz, hogy magyar anyanyelvűket és nemzetiségi kultúrájukat megőrizték és itt átlagban többen és jobban beszélik a szlovák nyelvet mint pl. a bodrogközi magyarok.

Ennek a négy szövetkezetnek kellett egyesülnie. Tekintettel Brehov és Sirník nemzetiségi jellegére, az én körzetembe tartozott. Aránylag sokat és szívesen jártam közéjük. Ismertük kölcsönösen egymást és teljes bizalmat éreztünk egymás iránt. Én optimista voltam. Amikor a pártszervezet vzetŐségi és tagsági gyűlésén ismertettük az integrációs programot, kellemes meglepetésünkre azt mondták: „Ha így kell lennie, a fejlődést nem állíthatjuk meg, nincs is szándékunkban. Eddig is jó viszonyban voltunk szomszédainkkal, megleszünk velük ezután is.“

így minden zökkenő nélkül megszületett az integráció. A harmadik község az előző esetnek a fordítottja volt. Čierne Pole tőzsgyökeres szlovák község. Nagykapostól északra kb. három km-nyire fekszik a michalovcei járás határán. Hová velük? Szólt a kérdés. Egyetlen szlovák község a környéken. A járási szervek úgy döntöttek, hogy rájuk bízzák. Választhattak Nagykapos és Čičarovoe között. És jött a meglepetés. Annak ellenére, hogy Nagykapossal közvetlenül határos és lakosságát tekintve a Vojanyl Hőerőmű, a Slovnaft új üzeme a Szovjetunióból érkező gáz továbbító állomása, új lakótelepeinek jóvoltából Nagykapost vegyes lakosságúvá tette, a Čierne Pole-i szlovák nemzetiségű szövetkezet tagsága spontán egységben a csicseri szövetkezethez csatlakozott, melynek tagjai magyarok. E két szövetkezet azok közé tartozik, amelyek az egyesítésből eredő problémákon a legrövidebb idő alatt tültették magukat és ma is az élenjárók közé tartoznak! A nemzetiségi kérdés megoldására ez nem általános érvényű példa, azonban fényes bizonyítéka annak, hogy az egyszerű emberek milyen bölcsen, nem a szájukban melengetik öntudatokut, hanem mélyen a szívükben, az emberségükben és ez nem más, mint a proletár és szocialista nemzetköziség.

Mivel már közel három éve más munkakörben dolgozom, kíváncsi voltam, hogyan alakultak ez eredmények. Az SZLKP Járási Bizottságának mezőgazdasági osztályán Lackó István politikai dolgozó a következő tájékoztatást adta: három-négy év távlatából örömmel és elégedetten kell konstatálnunk, hogy pártunk programjának helyességét, ennek kapcsán az integráció ésszerűségét és szükségszerűségét, mint már sokszor, a történelem ismét igazolta. Mivel a növénytermesztésben akkortájt még nem voltak végeredmények, így talán az állattenyésztés félévi mérlege az, ami azt konkrétan bizonyíthat.

Az 1978-as év első felére előirányzott felvásárlási kötelezettségüket a járás mezőgazdasági üzemei marhahúsból 110,6, sertéshúsból 100,8, húsokból összesen 104,2 százalékra teljesítették, ami az 1977/78-as indexmutató szerint 122,9 százalék! Tehát az 1977-es év első feléhez viszonyítva 22 százalékkal több húst adtak közellátásra. Vannak üzemek, ahol dicséretre méltó eredményt értek el. Egész évi felvásárlási kötelezettségüket már az első félévben több mint 50 százalékra teljesítették, pl. Kuzmice 79,1, százalék, Zemplínske Hradište 63,3 százalék, Malý Horeš 61,6 százalék, Parehovany 53,2 százalék és még többen mások is. Kalászosokból 43—45 mázsás átlagot várunk és a cukorrépa is felül fogja múlni a korábbi átlagot! A kukoricáról még korai beszélni, de ha jó ősz lenne, rekord termést várunk.

Ha figyelembe vesszük, hogy járásunkban nincs egy mezőgazdasági üzem sem, amelyet az utóbbi 5—6 évben valamilyen módon ne érintett volna az integráció, akkor elmondhatjuk, hogy mezőgazdaságunk vezetői és dolgozói pártunk aktív támogatásával és vezetésével ezt a programot sikerrel megvalósították. Az összpontosítás nyoma már alig érezhető. Ugyanezt mondhatjuk az állami gazdaságokba integrált szövetkezeteinkről is, ami lényeges változásokat hozott és merőben új viszonyok közé kellett beépülniük dolgozóinknak.

Mezőgazdasági üzemeink között egészséges versengés folyik. Egyik a másikat múlja felül egyes termelési ágazatokban. A beruházási alapok is integrálódtak miáltal lényegesen növeltük és korszerűsítettük a nagyüzemi mezőgazdasági termelést. Meggyőződésünk, hogy az integráció lényegesen elősegítette a tudományos-műszaki haladás vívmányainak sokoldalú alkalmazását a mezőgazdasági termelésben és azoknak a feladatoknak sikeres teljesítését, melyek a CSKP XV. kongresszusának határozataiból reánk hárulnak. Rácz Andor

*♦* ♦«* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *** *«• «$♦ «£♦ *** *** »J» *** «5» *2» »2» »2» ♦♦♦ *2* *** *** *** *** **» •** *j* »2* *2» *2* *** *** *** »2* ♦♦♦ *í* *2* •!* *2* »2* *!* *t* *** *** *2* **• *** ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦

E

gyre korszerűsödő mezőgazdaságunk fő gondja a nagyüzemi állattartó telepek hígtrágyagazdálkodása. Oj gond ez. A munkatermelékenység növelése és az állattartás korszerűsítése hozta felszínre. A sertéstenyésztésben és hizlalásban az új berendezések jól beváltak és a költségek megtérülése is kielégítő. Ez indokolttá teszi, hogy a fejlődés továbbra is ebben az irányban haladjon. Mindent meg kell tennünk tehát, hogy a felmerülő nehézségeket kiküszöbölhessük.

Ilyen próbálkozás színhelye volt — az utóbbi időben — a šárovcei szövetkezet (levicei járás) üzemben levő és fokozatosan tovább épülő sertéstelepe, ahol az öntözőgazdasági Kutatóintézet közreműködésével új hígtrágyakezelő berendezést helyeztek üzembe. Miért éppen ott? Erre azt válaszolhatjuk, hogy ebben a gazdaságban érdeklődtek az új megoldások iránt és készségesen együttműködtek a megvalósításnál.

A szóban forgó berendezés teljesén új megoldás, mely két főrészre osztható: a hígtrágya mechanikus csavarvonalú fázisleválasztó, s a hígfázist derítő-fertőtlenítő berendezésre.

A csavarvonalú fázisleválasztő perforált lemezből készült ferdén elhelyezett henger, melynek tengelye csavarvonulatot képez. A hengert kis fordulatszámra állítható variátor közbeiktatásával villanymotor forgatja. A hígtrágya szilárd fázisát a csavarvonalú tengely juttatja tqvább, amíg a hígfázis — szűrőfelületen áthaladva — a gép alsó gyűjtőlemezeiről a tároló tartályba kerül.

Az utóbbi időben a hígtrágya hasznosítására hivatott szakemberek között olyan vélemény alakult ki, hogy a hígfázis csak megfelelő fertőtlenítés után alkalmazható a szántóföldi takarmányok és a legelőterületek öntözésére. A fertőtlenítés tehát biológiai és vegyi úton történhet. Sárovcén a meszes vegyi derítést és fertőtlenítést alkalmazták. A berendezés nagyon egyszerű. Mindenhol elkészíthető és főleg könnyen kezelhetői Működési változatát már korábban is hasznosították a hígtrágya kezelésénél. Átvették a keményítőgyártásnál alkalmazott korszerű berendezések

alkalmazási elvét — a centrifugákét.A gyakori meghibásodás, kezelési és karbantartási bonyodalom miatt ezek

csődöt mondanak. Mi ehhez a korábbi keményítőipari berendezést választottuk ki, amelyek nem rendelkeznek mozgó részekkel és bármely szövetkezetben könnyen elkészíthetők. Kezelést nem nagyon igényelnek és ülepítő csatornáik jól működnek. A mésztej készítéséhez olyan berendezés alkalmazható, amelyet bárki kezelhet. A fertőtlenített hígtrágya az öntözővízzel 1:8 arányban vegyítve legelők és szántóföldi takarmányok öntözésére egyaránt hasznosítható. A meszes derítés fertőtlenítő hatása azonos a formaidehidéval. A szerves meszes üledék, melyet az ülepítő berendezésből iszapszivattyú emel ki, pár nap múlva könnyen szállíthatóvá válik, esetleg istállőtrágyába keverhető.

Az eljárás jó eredmények elérését teszi lehetővé a növénytermesztés részére. A legfontosabb hozamnövelő

A meszes derítő és a fertőtlenítő berendezés

[üsazERii

И

И

Az ülepítő berendezés.

elem a vegyületben a mész. Kívánatos azonban a talajok közvetlen meszezése is — mészporral. Az említett hígtrágyakezelési eljárás azonban lehetővé teszi a mész kétszeri (kihasználását. Először fertőtlenítőként, másodszor pedig trágyázásra. A napi üzemeléshez szükséges 700—800 liter 30- százalékos mésztejet a kezelő, takarmánykeverő tartályban készíti el mészhidrát oldásával. Ezt követően beindítja a mésztej és a hígtrágya szivattyúkat s a koagulácíós edény keverőjét. A hígtrágya és a mésztej aránya a visszacsatoló csapok segítségével állítható be. Az oldat aztán a derítő berendezésbe ömlik, ahol a meszes szerves üledék lerakódik, s a megtisztult és fertőtlenített hígfázis tovább Jut. A Sárovcén elkészített berendezés óránként 1 ms hígtrágya

derítésére alkalmas. Főrésze a 2X8 m-es ülepítő, mely bármily nagyobb kapacitásra átméretezhető. Alkalmazásánál abból indultunk ki, hogy a mésszel derített és fertőtlenített hígtrágya ülepedési sebessége nagyjából azonos a keményítőtej ülepedési sebességével.

Tuharszki mérnök irányításával a szakgárda készségesen együttműködött velünk a kivitelezésben. Itt azonban más újat is láthattunk. A szövetkezet építőcsoportja olyan nagyhizlaldát épít, ahol 5000 sertést helyezhetnek el. A munka gyorsan halad és az új sajátos megoldások sokaságát alkalmazzák. Tapasatalataik arra hívták fel figyelmüket, hogy ne sajnálják a hizlalda belső felszerelésiénél a horganyzott csövek használatát és új megoldást alkalmaztak a férőhelyek méretezésénél is.

A kertészeti munkában — melyben szintén élenjárók — elsőkként vezették be a dupla fóliasátrak használatát. Ezek hőizolációját rétegközti kútvízporlasztással oldották meg.

A főkertész fiatal helyettesé elmondta, hogy jó eredményeket várnak. Az eljárás megfelel az energiagazdálkodás legkorszerűbb és legelőnyösebb megoldásainak.

Tarr Gyula mérnök

♦2» *2* «2* «2* »2« %< »2* %♦ *2« *1* *1» *2* *1* *1* *1* *2* »2* *2* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *2* *1* *1* *1* ♦♦♦ *1* ♦♦♦ ♦♦♦ *♦* *2* *2» *1* *1* %♦ í* «2* ♦♦♦ *1* *2* *2* ♦♦♦ *2* *2* ♦♦♦ *2* ♦> *2*

A TUDOMÁNY ES TECHNIKA

MŰSZER JELZI

A KÁRTEVŐK JELENLÉTÉT

A Szovjet Tudománya* Akadémia Akusztikai Intézetének kutatói ilyan műszert szerkesztettek, amely jelzi a gabonát károsító élősdiek jelenlétét. Az újonnan kifejlesztett műszer egy pohárból éli, s egy, az aljára szerelt mikrofonból. A poharat akusztikailag teljesen elszigetelték a külvilágtól.

Ezek után a vizsgálati célokra kiválasztott gabonaszemeket a pohárba helyezik, s amikor a szemekben levő lárvák rágni kezdenek, a mikrofon felveszi ezeket a zörejeket. Erősítő segítségével egymilliószorosra hangosítják fel a lárvák által okozott zörejeket, amelyek erősségét egy skálával ellátott műszer jelzi. Ily módon pontosan kimutatható a károsítók jelenléte.

♦ ♦

NAGYÜZEMI

JUHTENYÉSZTÉS

A juhtenyésztés nagyüzemi formája Bulgáriában főleg a hegyvidéki körzetekben gazdálkodó agráripari komplexumokban alakult ki. Ezek egyike, a 34 ezer hektár területtel rendelkező botevgrédl gyáripari komplexum, 40 ezer juhot — közöttük 34 ezer anyát — nevel.

A látogató számára a botevgrádi juhtenyésztő telepeken legérdekesebbek a könnyű, olcsó és célszerű istállók, amelyek első látásra bádoglemezekből készült hangároknak tűnnek. Ezek az építmények két részre oszlanak: az egyik, rácsos fapadlőzatú rész 200 juh etetésére szolgál, a másik rácsos padlózatú részben pedig bárányokat tartanak.

Ezeken a juhtenyésztő telepeken egy gondozóra 130 birka és 200 bárány jut. Itt a szakképzett juhászokon kívül kisegítők is dolgoznak, akik segédkeznek az állatok ellátásában, és a takarmány elkészítésében. A takarmányhoz a párzási időszakban naponta 500 gramm különböző készítményekből álló koncentrátumot kevernek.

♦♦

REKORDTERMÉS

NAPRAFORGÓBÓL

Idén a napraforgótermés Európa több országában, így Magyarországon, Jugoszláviában és Romániában is rekordot ért el. Az említett három országban

2,3 millió tonna termést értek el, vagyis 20 százalékkal nagyobb hozamot a tervezettnél.

Ez azt bizonyítja, hogy a napraforgó a szocialista országok vetésszerkezetében egyre nagyobb helyet foglal el. A hozamnövelés fontos tényezője — a terület gyarapodáson kívül — az is, hogy a lehető legjobb hibrideket vetik és tökéletesedik a termelés technológiája Is.

♦ ♦

MILYEN LESZ A HALLISZT ELLÁTÁS?

A szakemberek véleménye szerint a jövő évben sem várható lényeges javulás a takarmány-összetevőként használatos halliszt ellátásában. Ez abből adódik, hogy a perui halipar — a múlthoz képest — nem fejlődik lényegesen. Halzsírből azonban összesen 880 ezer tonna termelése várható, s ennek több mint kétharmadát exportálják.

♦♦

MILYEN GABONATERMÉS VOLT LENGYELORSZÁGBAN?

Bár a végleges eredmények még nem ismertek, az Illetékesek azonban jelezték, hogy Idén Lengyelországban gabonából mintegy 21,3 miillő tonna össztermés várható. Amennyiben az előrejelzés valósággá válik, úgy a termés mintegy kétmillió tonnával jobb lesz mint tavaly.

»

♦

!

t

j

♦

I

♦

I

i

♦

i

i

«

♦

$

♦

í

♦

i

♦

i

♦

i

i

♦

i

♦

i

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

a

♦

I

♦

I

♦

I

♦

*

i

♦

I

♦

I

♦

I

♦

I

I

♦

I

i

♦

I

♦

a

♦

I

♦

f

I

♦

I

♦

I

♦

I

♦

!

i

♦

i

♦

I

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦

i

♦i