Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-09-30 / 39. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. szeptember 30, A Nemzetközi Lovasszövetség — FEJ — a fogathajtást hivatalos sport­ágként 1970-ben ismerte el. A közel­múltban Kecskeméten rendezett világ­­bajnokság a sportág történetében — sorrendben — a negyedik volt: 1972- ben Münszterben az NSZK hajtója, 1374-ben Svájcban a magyar Fülöp Sándor, 1976-ban Hollandiában az ugyancsak magyar Abonyi győzedel­meskedett. Ezek után nem csoda, hogy a szak­emberek és a fogathajtás hódolói kí­váncsian várták, hogy vajon Kecske­méten is sikerüi-e a magyaroknak megvédeniük a világelsőséget. • • * A fogathajtás világversenyeire a Nemzetközi Lovasszövetség nagyon szigorú alapszabályzatot állított ösz­­sze. Legalább dióhéjban ismerjünk meg egynéhányat, az alapszabály pontjai közül. A versenybírák szigorúan bírálják a hajtők öltözékét, a lovak küllemét, szerszámát, és a fogatokat. A verseny keretében külön fejezetet jelent a díj­hajtás, de az akadályhajtásnak is meg vannak a maga szigorú szabá­lyai. Az utóbbinál alacsony pirami­sokra helyezett labdák között kell a hajtónaik átjutnia. A labda leverése hibapontot jelent. Ezt egyenes, és csi­gavonal követi. Innén a veszélyesnek tartott sarokba, majd dobogón és is­mét egyenesbe vezet az út. Ezek az artistamutatványnak is be­illő versenyszámok szinte művészeti teljesítményt kívánnak a hajtótól és a létól egyaránt. • • • fii világbajnokság első hajtója a francia Maudet volt. Hibátlan hajtás után a nehéz sarkot is sikerrel vette. Az angolok kiválósága Bowmann kö­vetkezett. Pályaelhagyásért kizárták. A lengyel Musziak a nehéz sarokban labdát vert, s hibaponttal távozott. Az NSZK rutinos versenyzője Freund óva­A fogathajtó világversenyeken nemcsak a versenyzők, hanem a lovak is vetélkednek egymással. A magyarok világbajnoki aranyérmei ismét bebizo­nyították a világnak, hogy a lipicai és a magyar félvér lovak jelen pilla­natban a legjobbak. Fotó: Kontár Gyula színpadok októberi játékterve 1. Vasárnap 3. Kedd 5. Csütörtök 6. Péntek 7. Szombat 8. Vasárnap 11. Szerda 12. Csütörtök 13. Péntek 14. Szombat 15. Vasárnap 19. Csütörtök 20. Péntek 21. Szombat 22. Vasárnap 24. Kedd 26. Csütörtök 27. Péntek 28. Szombat 29. Vasárnap 31. Kedd Battyán (Botany) — Szerelem (19.00) Nagykapos (Veľké Kapušany) — Szerelem (19.00) Kassa (Košice) — Szerelem (19.00) Komárom (Komárno) — A Gedeon-ház (19.30) Hubó (Hubovo) — Amphitryon (19.00) Csenke (Cenkovce) — A Gedeon-ház (19.30) Vaján (Vojany) — Szerelem (19.00) Kassa (Košice) — A Gedeon-ház (19.00) Kassa (Košice) — A Gedeon-ház (19.00) Kassa (Košice) — A Gedeon-ház (19.00) Torna (Turn. Podhradie) — Szerelem (19.00) Kassa (Košice) — A Gedeon-ház (19.00) Csicser (Ciőerovce) — Szerelem (19.00) Rap (Rapovce) — A Gedeon-ház (19.00) Nagytárkány (Veľké Trakany) — Szerelem (19.00) Komárom (Komárno) — Kakastánc (19.30) Bodrogszerdahely (Streda n/Bodrogom) — Szerelem (19.00) Bátorkeszi • (Vojnice) — Kakastánc (19.30) Pólyán (Poľany) — Szerelem (19.00) Csicsó (Ciőov) — Kakastánc (19.30) Abara (Oborín) — Szerelem (19.00) Alsószeli (Dolné Saliby) — Kakastánc (19.00) Nagyida (Veľká Ida) — Szerelem (19.00) Dunaszerdahely (Dun. Streda) — A Gedeon-ház (19.30) Dunaszerdahely (Dunajská Streda) — A Gedeon-ház (14.00, 19.30) Kassa (Košice) — Szerelem (19.00) Komárom (Komárno) — A Gedeon-ház (19.30) Perbenyík (Pribeník) — Szerelem (19.00) Szőgyén (Svodfn) — A Gedeon-ház (19.30) Nagykövesd (Veľ. Kamenec) — Szerelem Ipolyszakállas (Ipeľ. Sokolec) — A Gedeon-ház (19.30) Somodi (Drienovec) — Szerelem (19.00) Párkány (Štúrovo) — A Gedeon-ház (19.30) A békeünnepély méltatta a Szovjet­unió és a szocialista közösség továb­bi országainak békepolitikáját, az első szocialista ország eredményeit, vala­mint a csehszlovák—szovjet barátság és sokrétű együttműködés jelentősé­gét a fejlett szocialista társadalom további építésében. S mint azt Benyó Mátyás, az SZNT alelnöke mondotta — a békeünnepély szolgálja a kulturális Felvételeink a „Volgái emlék“ nevet viselő szovjet népművészeti együttes kapcsolataink fejlődését főleg azáltal, fellépésén készültek. Fotó: Fogas F. jfc béke és a csehszlovák-szovjet ” barátság nyári ünnepségei a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely I járásban is azt a célt követik, hogy népünk még jobban megismerje a Szovjetunió békepolitikájának tartat mát és eredményeit. Az Idei nyári békeünnepély gazdag programmal és tartalommal várta az érdeklődőket. Szeptember kilencedi­kén a gabőíkovói sportpályán labda­rúgó-tornát rendeztek a Csehszlovák Szovjet Barátság Kupáért. A kupa el­nyeréséért olyan falvak csapatai küz­döttek, melyekben a mezőgazdasági üzemek a CSSZB nevet viselik. Tehát: Bős, Baka és Trhové Mýto (Vásárát).' Másnap, vasárnap a šamoríni (So­­morja) Békeparkban a dolgozók és az ifjúság béke nagygyűlést tartott, melynek kultúrműsorát a Volgái em­lék megnevezésű orosz népművészeti együttes szolgáltatta. XXX hogy megismerhetjük a Szovjetunió népi kultúrájának gyöngyszemeit. XXX A népművészeti együttes vőzetői — Ramzajcej Iván Alekszejevics és Szuc­­lová Violetta — elvtársak a fellépés előtt elmondották, hogy az öntevé­keny együttes 1965-ben alakult a Poszvisztnevól Járási Népművelési Ott­hon keretén belül. A 65 tagot szám­láló együttes ikolhoztagokból, munká­sokból és diákokból tevődik össze. 1975—1977 között részt vettek az OSZSZSZK Folklórfesztiválján, ahol elnyerték a fesztivál fődíját. Művészi tolmácsolásukkal az oro­szok, ukránok, moldvák, tatárok, csu­­vaszok — és a többi Volga menti népeik — népitánca és népzenéje kelt életre. Mindenkit lenyűgözött a nép­dalok szívhez szőlő románca, a tán­cok friss élénk hatása. Az énekesek nemcsak tömören és tisztán énekel­tek, hanem személyekre bontva is „éltek“ a színpadon. Egész műsort az átfűtöttség, odaadás jellemezte, a sze­replők szinte azonosultak, együtt léle­geztek az előadott számokkal. Az együttes művészi, komoly mes­terségbeli tudással, a szavaknál erő­sebb eszközökkel hitelesítette azt az alapigazságot, hogy a szovjet népek kultúrája egymás testvéri gazdagítá­sával tett szert mai új minőségére. Egy gazdag műsor színvonalas tol­mácsolóinak tapsoltunk, és egy olyan ország népművészetének a virágzásá­ról kaptunk képet, mely példaképünk a haladó hagyományok ápolásában és a szocialista kultúra fejlesztésében. A szovjet vendégek szereplése a bé­ke és a barátság szellemében történt. Cs. L. Látóknak - világtalanokról EGY MÚZEUMRÓL, MELY EUROPABAN EGYEDÜLÁLLÓ Levoča. Ügyhiszem mindannyiunk emléktárának valamelyik zugában ott találtatik ez az igen közismert hely­ségnév. A tájékozottabbak „betéve“ ismerik az itt lejátszódott eseménye­ket, s a mozgékonyabb turisták lehet már többször is bebarangolták Levo­­čát, ismerik történelmi nevezetessé­geit. Persze akadnak még titkai ennek a városkának' is, egy olyan pontja, amelyet ma még kevesen látogatnak, mely felé még nem vezet kitaposott „turistaút“. A rokkantak szövetsége és más in­tézetek támogatásával nemrég nyitot­ták meg a vakok múzeumát, mely a maga nemében Európában — egye­dülálló. Mielőtt azonban bepillanta­nánk a kiállítótermekbe, megemlítünk néhány tényezőt, ami tulajdonképpen alapját képezte a különleges múzeum megszületésének. Hideg statisztikai adatok idézése nélkül is megállapítható: környeze­tünkben sok világtalan ember él, em­berek, akiknek látásuk elvesztése ré­vén más érzékszerveik fejlődtek ki fokozottabban, emberek, akik némi segítséggel — csodákra képesek. Ezt Ismerték fel a felszabadulás után Csehszlovákiában Is az illetékes szer­vek, és egy sor intézkedést hoztak a vakok mindennemű támogatása, ellá­tása érdekében. Lehet, a véletlen folytán Levoča vált a világtalanok köz­pontjává. Itt nyitották meg a vakok iskoláját, a kézműipari szövetkezetei, amely ma már milliós értékeket hoz létre, Itt üzemel az a Braille-nyomást alkalmazó nagy teljesítményű nyom­da, mely szintén különlegesség. Külön érdemes' szólni az 55 éves múltra visszatekintő vakok Iskolájá­ról. Ez idő alatt az intézményben ösz­­szesen 1030 diák végzett s a tanulók többsége sikeresen megbirkózott a számunkra különleges tananyaggal. Nem véletlenül, ugyanis Louis Braille, a párizsi vakok intézetének — a múlt század első felében élő — tanára olyan tökéletesen alkotta meg a pont­írást, hogy az iskola erre kép­zett tanítói komolyabb nehézségek nélkül adhatják át tudásukat, ismere­teiket az írással kapcsolatban. A Juraj Mráz igazgató vezetése alatt dolgozó tanári kar javára irható, hogy az utóbbi időben az iskola lektorai har­minckilenc — a vakok feltételeinek megfelelő — tankönyvet állítottak összev Ezek és a meglévő eszközök segítségével a tizenhét tanító — száz­tizenhárom diák részére — olyan tu­dásanyagot nyújt, mellyel sok egész­séges gyermek sem rendelkezik az ál­talános iskola elvégzése után. Amint ezt az iskola igazgatója sza­vaival alátámasztotta, hazánk a világ­talan és a látászavarokkal küzdő egyéneket a lehető legszélesebb kö­rűen támogatja, s olyan lehetőségeket nyújt számukra, mellyel kisebbségi érzés nélkül egész emberként foglal­hatják el helyüket a társadalomban. Az általános, hathatós támogatást, együttérzést a vakok múzeumának megnyitása is tükrözi. Hogy miért ép­pen Levoőán nyitották meg ezt a ma­ga nemében egyedülálló múzeumot, erre a fentiek már némileg feleletet adtak. A világtalanok múzeumának épüle­te egy új színfoltja lett a híres vá­roskának és méltó otthont nyújt az ttt elhelyezett tárgyaknak. Már a belső előtér is csendet „parancsol“ az Ide­látogatóknak. A helység oldalfalába Bechová, martini íparművésznő meg ható alkotását helyezték el, az építé szék. A homlokfalon hatalmas betűk kel kiírt mottó: „Ember nevelhető minden gyermekből“ — aláírás — J. A. Komenský. A múzeum nagytermében történél mi telítettségű események felidézésé vei. tárgyakkal találkozhat az érdek lődő Nem hiányzik a teremből a hír neves tanár és feltaláló Louis Braille mellszobra, akinek találmányát, a pontírást immár 150 éve alkalmaz zák a rászorulók. Persze régebbi dá tumú eseményekkel is találkozhatunk Itt. A nagy görög költő, Homérosz em lékének felidézéséről sem feledkez tek meg. Ugyanis az irodalmárok aty ja világtalanul élte le tartalmas éle tét. Szinte emlékműként hat az a dombormű, mely 1500 ember megvn látásáról ad tanúbizonyságot, vagyis II. Basiolios bizánci császár kegyet lenségéről, aki 1014-ben egy és fél ezer foglyot vaklttatott meg csatlósai­val. Egy másik teremben vakokat szol­gáló műszaki felszerelések — úgy ko­rábbi, mint mai találmányok — van­nak elhelyezve. Megtalálható itt a Braille írógépek, számológépek, s kü­lönböző berendezések egész sora. A modern elektrotechnikai eszközök so­kasága arról tanúskodik, hogy a cseh­szlovák szakemberek nem feledkeznek meg világtalan polgártársaikról sem. Ugyanis „okosabbnál okosabb“ műsze­reket, berendezéseket állítottak már ezidáig Is a vakok szolgálatába. A 3. terem ideológiai mondanivaló­ját a következő szavakba tömöríthet­­nénk össze: világtalanok a társada­lom szolgálatában. Itt hatalmas fény­képeken, propagáclós anyagokon, szá­mokon keresztül megismerkedhet a látogató azzal, hogy milyen módon Is vesznek részt a vakok az anyagi javak gyarapításában. Mivel államunk telje­sen gondosikodik vak embertársaink­ról, számos világtalan önkéntesen vállal aktív tevékenységet társadal­munkban. Az éltető erő — szükség van a munkámra — kiegyensúlyozott­ságot, elégedettséget jelent számukra. S ez bizony egyikünk számára sem lehet közömbös. Széman Mária a múzeum szakmai előadója arról is tájékoztatott, hogy Levočát a vakok európai központjává kívánják fejleszteni. S hogy ilyen me­rész terveik lehetnek, az pártunk szo­ciális és kultúrpolitikájának köszön­­helő КАТЛТfi GÁBOR Számán Mária ötnyelvű tudásával (a felvételen balra látható) a világ bár­melyik pontjáról érkezett látogatót érdemben tudja tájékoztatni. (A szerző felvétele) tosan kezdett, s megúszta hibapont nélkül. A lengyel Valiewský labdale­verésért kapott hibapontot. A magyar Papp még rosszabbul járt: akadály és pályaelhagyásért kizárták a ver­senyből. A magyar Mátyus és a holland Wel­­stre hibapont nélkül versenyzett. A magyar Bálint zsákutcába jutott, ami­ért kizárták a versenyből. Muity Fe­renc a magyarok fiatal tehetséges hajtója viszont sikeresen vette a pá­lyát. A zsúfolt nézőtér elcsendesült. A magyarok exvilágbajnokát, Fülöp Sán­dort szólították rajthoz. Gyönyörű, hosszúlábú szürkéi kecsesen, nagysze­rűen léptek. A kilences akadálynál fordult a hajtó, hibapont nélkül. A ti­zedik akadálynál felhangzott a közön­ség éljenzése. A hajtó fordított, s ek­kor a fogat két első lova kivette lábát az istrángból. A hajtó megfogta a gyeplőszárat, s a puha zablával je­lezte a lónak, hogy merre kell fordul­nia. S a labda maradt! A nagy esélyes Bárdos György fo­gata készült a rajtra. Hibátlan hajtása után tombolt a közönség. Egyéniben hazai sikert, Bárdos György világbaj­nokságát ünnepelték. # * # A látottak alapján önkéntelenül fel­merült a kérdés. Vajon hazánk foga­tai miért szerepeltek a vártnál gyen­gébben? Hisz a hazánk színeiben ver­senyző Dymeš alapjában véve jól haj­tott. Sajnos, ebben a sportágban egy­két hibapont is elegendő ahhoz, hogy a versenyző a vert mezőnyben végez­zen. Befejezésül néhány adat a világbaj­nokság végeredményéről. Csapatver­senyt a magyarok nyerték, megelőzve az NSZK, brit és a csehszlovák foga­tokat. Egyéniben az első helyen Bár­dos végzett, két magyar, Fülöp és Muity előtt. Kmoskó László, agrármérnök

Next

/
Thumbnails
Contents