Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-09-30 / 39. szám
Szabad bidmüves Lapunk tartalmából * Versenyben az arany fokozatért Céljuk: a tartalékok kiaknázása Az óvoda vagy a nagymama? A korszerű borkészítés gyakorlati kérdései Felkészültek az őszi munkákra Az őszi mezőgazdasági munkálatokra való felkészülés során a járási irányító szervek által kidolgozott politikai és szervezési tervben a legapróbb részletekre is gondoltak. A Ko- Sicei Járási Pártbizottság elnöksége megtárgyalta és jóváhagyta az őszi munkák politikai és szervezési tervét. A járási tervet ismertették a. járás kommunistáival, a mezőgazdasági dolgozókkal, az üzemek és vállalatok dolgozóival, a társadalmi szervezetekkel és a nemzeti bizottságokkal. Tervek szerint 8160 hektárról kell a silókukoricát betakarítani, a magkukoricát 4278 hektárról, a cukorrépát 1190 és a burgonyát 581 hektárról. A szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak 8 burgonyakombájnuk, 37 burgonyapergetőjük, 139 silókombájnjuk, 31 cukorrépakombájnjuk és a szemés kukorica begyűjtésére 75 adapterük van, amelyeknek 75 százaléka már készen vár a bevetésre. Ezenkívül a járáson belüli kooperációs kapcsolatok értelmében, mint külső segítségre, a burgonya szedésénél ezernégyszáz személyré és a cukorrépa begyűjtésénél ötven teherkocsira számítanak a gazdaságok. A kukorica begyűjtésénél egy-egy adapterre 55 hektár a megterhelés. Jó időjárás esetén 25 nap alatt végezhetnek a kukorica-begyűjtéssel. Naponta 1726 tonna szemet tudnak begyűjteni. Szárításra a mezőgazdasági üzemek 1110 tonnára, a mezőgazdasági felvásárló üzem 607 tonnára van egy 16 órás napi műszakban berendezkedve. Ez azt jelenti, hogy a naponta begyűjtött kukoricát száz százalékban megszárítják. El kell, hogy mondjam: a járás még húsz új silókombájn és 15 vetőgép érkezésére számít, remélem időben megkapják a mezőgazdasági üzemek. Az őszi betakarítás ideje alatt biztosítani kell agrotechnikai határidőben 15 410 hektár búza, 1570 hektár rozs, 525 hektár árpa és 2730 hektár keverék vetését. Valamint 5570 hektáron a meszezést, 6590 hektáron az istállótrágyázást és 24 638 hektáron a mélyszántás elvégzését. Az őszi munkálatok ideje alatt a jmi közösen a mezőgazdasági üzemekkel naponta értékeli a teljesítményeket. A legnagyobb teljesítményt elérő traktorosok és kombájnosoik pénzjutalomban részesülnek. Ugyancsak a legjobb teljesítményt elérő gazdaságok elismerő oklevelet és pénzjutalmat kapnak. Például a talaj előkészítésénél a legnagyobb teljesítményt elérő három traktoros ezer, hétszáz, illetve ötszáz korona jutalmat kap. Persze az értékelők figyelembe veszik a gépeik jő kihasználását, a minőségi munkát, s a veszteséget. Befejezésül még annyit: a košicei járás mezőgazdasági üzemeiben a gabona-betakatírásban részt vevő kollektívákat, de valamennyi dolgozót dicséret illet azért a szervezett, fáradtságot nem Ismerő munkáért, amelyet a rendkívüli időjárásban tanúsítottak. Meggyőződésünk, hogy ez a szervezettség, a magas fokú kötelességtudás az őszi betakarítási munkák időszakában is érvényesül. A jövő év kenyere nagymértékben azon múlik, hogy milyen jól előkészített talajba kerül a mag. A nagyobb hektárhozamok elérése társadalmi feladat, pártunk programjából ered, amely az önellátás biztosítását szorgalmazza gabonafélékből. A lehetőség megvan. Kissé érthetetlen, hogy a szomszédos mezőgazdasági üzemeik nagyon is eltérő eredményt érnek el a gabonatermesztésben. Vegyük csak a hraničná! (Kenyhec) szövetkezetei, ahol a rendkívüli időjárás ellenére is 50 mázsán felüli hozamot értek el. De a szomszédos Seňai (Szina) Efsz-ben csak 37 mázsás volt az átlaghozam. De lehetne sorolni tovább az ilyen kirívó eseteket. A jó példákból tanulva már most ősszel kell megalapozni, hogy ne legyenek ilyen eltérő termelési eredmények. Illés Bertalan Megkezdődött a cukorrépa betakarítása. Foto: Tóth mostoha nyár után gyorsan beköszöntött az ősz, a ** betakarítás dandárjának az ideje. Az SZSZK nyugati országrészében a hosszantartó aszály miatt korábban kezdődött meg a cukorrépa és a kukorica betakarítása. Érthetően a fontos tömegtakarmányok tartósítása is jól halad a nyugat-szlovákiai kerületben, s az egyes mezőgazdasági üzemekben már befejezték a fontos munkát. Sajnos több helyütt a szemesnek szánt kukorica is a silózás sorsára jutott. Az őszi munkák egyébként csak a kezdeténél tartanak. Az érés késedelme nemcsak az aratást hátráltatta, hanem a szokásosnál későbbre maradt az őszi betakarításó növények érése is. ' Az időjárás okozta késedelem eddig sem volt közömbös a mezőgazdaságban tevékenykedők számára. Arról van szó, hogy a sokmilliós értékű termést sikerül-e aránylag kevés veszteséggel biztonságba helyezni. A kalászosok betakarítása alaposan megkésett, de végeredményben még jó időben magtárba került a szem döntő többsége. Nincs így az őszi betakarítással, mert az esetleg korán beköszöntő tél kérlelhetetlenül pontot tesz a munka folytatására, s ha kint marad a termés egy része, nem végeznek a szántással, az egész társadalmunknak jelentős kárt okozhat. шшяашшвшашшшштшвштттшттштвш Újabb erőpróba A TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS MINDIG IDŐSZERŰ Néhány évvel ezelőtt a mezőgazdasági munkák gépesítésének gyenge pontja az őszi betakarítás volt. Elegendő a szemes kukorica és a cukorrépa betakarítására hivatkozni. Mindkét fontos terméket manapság nagy teljesítményű gépekkel takarítják be. Mindig gondot okoz még a fontos szemes takarmány szárítása, mivel sokhelyütt nagy a nedvességtartalma és szárítás nélkül nem tárolható. Ezért szükségszerű a szárító-berendezések maximális üzemeltetése. A kukoricán és a cukorrépán kívül jelentős mennyiségű egyéb terményt kell betakarítani. A burgonya, gyümölcs, szőlő betakarítása mindig gondot okoz. Az idei késő érés miatt még sürgősebbé válik ezeknek a munkáknak az elvégzése. Ezért a meglevő erők, a nagyfokú szervezettség mellett szükség lesz a társadalmi segítségre, amely jelentősen elősegítheti, hogy a megtermettből a legkevesebb vesszen kárba. —tt—< •••■яввяяаяавяаяяяаяяяяяяяяяяяяяямямяявявяяяая1ваяяяяявааяяввавпвв«аяяяаяяааяяяявяяяввяввяяаяяявяааяввявваяяя'аяваяяяаяаяяаяаяавав1 Ki mint vet, úgy arat Itt az ősz. A mezőgazdasági üzemek hozzáláttak a jövő évi gabonatermés előfeltételeinek megteremtéséhez. A több éves tapasztalatok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a gabona hektárhozamának növelését szolgáló törekvések csak akkor vezetnek nagyobb eredményekhez, ha az agrotechnikai intézkedések a múlt évek jó tapasztalatainak kihasználása nyomán születnek, s ha a mezőgazdasági üzemek okulva a tanulságokból, elkerülik azokat a hibákat és fogyatékosságokat, amelyek a mólt évek folyamán kedvezőtlenül hatottak a gabonafélék hektárhozamának helyenkénti alakulására. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma évről évre összegezi a jó tapasztalatokat és azokat a kedvezőtlen körülményeket is, amelyek károsan hatnak a gabonatermesztésünk alakulására. Ezért lapunk főszerkesztője, PATHÚ KAROLY néhány kérdést intézett NÉMETH JENŐ mérnökhöz, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének helyetteséhez. Lapunk tehát ilyképpen is segitséget kíván nyújtani a jó termelési tapasztalatok általános meghonosításában. ; Miniszterhelyettes elvtárs, véleménye szerint elégedettek lehetünk a gabonatermesztés idei eredményeivel? — Gabonatermesztésünk idei eredményeit általában kielégítőnek tartom. Főleg a nyugat-szlovákiai kerületben értünk el figyelmet érdemlő hektárhozamokat. A közép- és a keletszlovákiai kerületek északi körzeteiben azonban az aratás alatti kedvezőtlen időjárás, melynek következtében szeptember 11-én még tizenkilencezer hektár gabona várt aratásra, negatívan befolyásolta a gabonatermés mennyiségének alakulását. Ennek ellenére, vagyis lényegében az egész vegetációs Idő alatti szélsőséges időjárás ellenére, Jő eredményeket értünk el, tehát elégedettek lehetünk. Miben látja legfőbb okát annak, hogy a hasonló természeti feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek hektárhozamaiban lényeges különbségek vannak? — Az összehasonlító helyzetelemzések valóban arra utalnak, hogy a megközelítőleg hasonló feltételek mel lett termelő mezőgazdasági üzemek hektárhozamaiban még mindig lényeges különbségek vannak. Ennek a nemkívánatos helyzetnek a legfőbb okát elsősorban is a termésnövelő tényezők felismerésének és kihasználásának különbözőségében, az agrotechnikai folyamatokban tapasztalható lényeges eltérésekben, valamint az irányítás és a munkaszervezés színvonalában is jelentkező különbségekben látom. Ha a 6. ötéves tervidőszakra előirányzott gabonatermesztési feladatokat teljesíteni akarjuk — s úgy hiszem, ahhoz nem fér kétség, hogy akarjuk —, milyen termelési eredményeket kell elérnünk a jövő esztendőben? — Ahhoz, hogy a 6. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatot teljesítsük, vagyis hogy Szlovákia gabonatermése elérje a tizenkilenc millió tonnát, a hátralevő két esztendő folyamán, vagyis 1979-ben és 1980-ban nyolc és fél millió tonna gabonát k§ll termelnünk. Ez egyértelmű azzal, hogy a jövő esztendőben gabonatermésünket az eredeti tervvel szemben 7,6 százalékkal kell növelni, vagyis legalább 4 millió 200 ezer tonna gabonát kell termelnünk. Köztudott, hogy a gabonának a szántóterületen elfoglalt aránylag nagy részaránya miatt, a gabona vetésterületének bővítésével már nem számolhatunk. Ezért a termés növelése céljából feltétlenül szükség mutatkozik az összes hozamnövelő tényezők maximális kihasználására, hogy jövő esztendőben szlovákiai átlagban legalább a 45,5 mázsás hektárhozamot érjük el gabonából. A jövő évi jó gabonatermés előfeltételeinek megteremtése céljából melyek azok a termelési tapasztalatok, amelyeket a lemaradó gazdaságoknak is alkalmazniuk kellene, s melyek azok a hibák, amelyeket el lehet és el kell kerülni? Talán először arra a kérdésre adhatna választ, hogy milyen elővetemény után legérdemesebb búzát termelni?! — Közismert tény, hogy földalapunk korlátozott terjedelmének következtében csak úgy tudjuk a gabonaprogramot teljesíteni, ha a gabonának a szántóterületen elfoglalt aránylag nagy részarányát továbbra is garantáljuk. Ez a törvényszerű követelmény természetesen megbontotta a hagyományos vetésforgó közismert rendszerét, vagyis kénytelenek vagyunk nagyon sok esetben két-három éven keresztül Is gabonát gabona után, sok esetben búzát búza után termeszteni. Ezzel magyarázható, hogy nagyon körülményes és nehéz olyan vetésforgórendszer kialakítanunk, hogy a gabonát, főleg azonban a búzát megfelelő elővetemény után termeszthessük. Hogy mégis milyen elővetemények után lenne legideálisabb búzát termeszteni? — erre a kérdésre azt válaszolom, hogy amelyik mezőgazdasági üzem csak megteheti, az a búzát lehetőleg silókukorica, korai és középkorai szemes kukorica és lucerna után vesse. Ezek a növények, mivel a betakarításuk aránylag korán elvégezhető, lehetővé teszik a szántás és a talajelőkészités agrotechnikai határidőn belüli elvégzését, vagyis azt, hogy a magágyat a búza részére a vetés előtf legalább 3 héttel előkészítsük. Persze a búza legjobb előveteményeinek a kapásnövények bizonyulnak, mivel azonban ezeknek a betakarítása a legtöbb gazdaságban elodázódik, így ezekkel az optimális előveteményekkel járó előnyöket nehezen tudjuk kihasználni. Több gazdaságban tapasztalható volt, hogy a fajta megválasztása ilyen vagy olyan formában kihatással volt a termelési eredményekre. Mit javasol miniszterhelyettes elvtárs a fajtakiválasztással kapcsolatban a mezőgazdasági üzemeknek? — Termelésnövelési terveinkkel összhangban búzavetéseink fajtaöszszetételét szervezett és céltudatosan irányított vetőmag-szaporítással biztosítjuk. Abból az alapelvből indulunk ki, hogy minden mezőgazdasági üzemben legalább három-négy nagyhozamú búzafajtát vessenek, illetve termesszenek. A kerületi és járást mezőgazdasági igazgatóságok kötelesek úgy kézben tartani és irányítani az őszi búza fajtaösszetételének formálását, hogy előnyben részesítsék a jő pékipari értékű kenyérgabonának, vagyis a szovjet búzafajtáknak a termesztését. A jugoszláv búzafajtákat általában takarmányozási célokra termesztjük, s ezért ügyelni kell arra, hogy azok termelése ne terjedjen ki a búza összvetésterületének több mint 25 százalékára. Csak javasolhatom, hogy mezőgazdasági üzemeink nagyobb figyelmet szenteljenek a hazai intenzív búzafajtáknak is, tehát hogy az idén növeljék a Solaris, a Slávia és a további új búzafajtáink vetésterületének részarányát. Azt szeretnénk elérni. hogy szlovákiai méretben az idén a búza vetésterületének 54 százalékát szovjet, 25 százalékát csehszlovák, 21 százalékát pedig jugoszláv búzafajtákkal vetnék be. Néhány mezőgazdasági üzemben azt tapasztaltuk, hogy az agrotechnikai folyamatokat sablonosán végzik, vagyis nem alkalmaznak a fajtakívánalmaknak megfelelő, differenciált agrotechnikát. Hogy vélekedik erről a kérdésről miniszterhelyettes elvtárs, és mit tanácsol a mezőgazdasági üzemeknek? — A búza minden fajtája sajátos agrotechnikát követel. Természetesen összhangban az egyes termelési körzetek sajátos jellegével. Hangsúlyozom tehát, hogy a különböző búzafajtáknál feltétlenül fontos az egyes fajták agrotechnikai követelményeiből 'kiindulva differenciált módszereket alkalmazni. S megjegyzem, hogy az egyes búzafajták agrotechnikai követelményeit az állami fajtakísérletek eredményei alapján a fajtanemesítő vállalat a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Kísérleti Intézettel (ÜKSUP) együtt' határozza meg. A fajták agrotechnikai követelményeinek a mellőzése, vagyis az agrotechnika sablonos alkalmazása nem engedhető trteg, mert az egyes fajták genetikai képességeit, termésnövelő tulajdonságait a fajtánként módosuló, tehát differenciált agrotechnikával lehet kihasználni. Mit javasol miniszterhelyettes elvtárs azoknak a mezőgazdasági üzemeknnek, ahol az idén a lucerna után vetett búza aránylag sok szalmát és kevés szemtermést adott? — Az idei állami fajtakísérletek eredményei arra utalnak, hogy az őszi búza minden fajtája legnagyobb hektárhozamot lucerna után, legkisebbet pedig gabona elővetemény után adott. Ha akadtak mégis olyan mezőgazdasági üzemek, amelyek a lucerna után vetett búzából aránylag kis hektárho(Folytatás a 2. oldalon)
