Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-09-30 / 39. szám
2 ч SZABAD FÖLDMŰVES 1978. szeptember 30. Ki mint vet, úgy arat (Folytatás az 1. oldalról) zamot értek el, ott feltétlenül keresni kell ennek okát. Nekem az a véleményem, hogy a hiba nem az előveteményben, hanem a búza termesztésének agrotechnikájában volt. Sok mezőgazdasági üzemben a hektárhozamok alakulására nagyon károaan hatott a talaj elgyomosodása. Vajon hogyan lehetne ezt a jövőben elkerülni? — A gyomnövények elterjedése nagyon kedvezőtlen jelenség. S mivel a talaj elgyomosodását sok tényező befolyásolja, így a gyomok kártevő hatását csak komplex agrotechnikai intézkedésekkel lehet semlegesíteni. A kultúrnövények elgyomosodása az idén főleg nagy méretű volt a közép- és a kelet-szlovákiai terület több járásában. Igaz, hogy a járások többségében, főleg a gyomirtó vegyszerek alkalmazásával, sikerült a gabonanövényzetet a gyomoktól megszabadítani. Abból a célból, hogy a gabonavetések fejlődéséhez kedvező feltételeket teremtsünk, következetesebben kell szorgalmaznunk a gyomnövények pusztítását. A gyomosodás nagymértékű elterjedését elsősorban is a jó minőségű talajműveléssel, tehát a szakszerű talajelőkészítéssel, az őszi mélyszántással és a tavaszi talajmunkákkal lehet hatékonyan megakadályozni. Intézkedések vannak folyamatban abból a célból is, hogy az ellenállőbb gyomnövények irtását a jövőben vegyszeres beavatkozással az eddigieknél eredményesebben végezhessük. A kultúrnövények elgyomosodásának megakadályozása céljából feltétlenül fontos lesz nemcsak a termőtalaj gyomtalanításával törődni, hanem radikálisan meg kell oldani minden község határában az árokpartok, a vasúti töltések, a patak- és kanálispartok, a gazdasági udvarok, és az elhanyagolt belső területek időbeni gyomtalanítását is, és ami természetes, sokkal nagyobb igyekezetét kell kifejteni a kapásnövények gyomtalanítása céljából. Véleménye szerint milyen hatással volt a gabona növényzetének kora tavaszi kezelése a hektárhozamok alakulására? — A gabona termesztését, főleg azonban az őszi búza termesztését ma már el sem tudjuk képzelni a növényzet tavaszi szakszerű kezelése nélkül. Az ősziek növényzetének többsége ugyanis az áttelelés folyamán legyengül, s így a tavasz fplyamán a fejlődésük meggyorsulása céljából feltétlenül szükség van mind mechanikus, mind pedig vegyszeres kezelésre. Nagy jelentőséggel bír főleg a fejtrágyázás, a hengerezés, a boronálás, valamint a növekvés és szilárdság-szabályozó készítmények alkalmazása, s természetesen a talaj gyomtalanítása. A búzának búza utáni vetése esetén hogyan lehetne korlátozni a gyökérbetegségekkel, illetve a szártöréssel járó károkat? — Az utóbbi években — főleg azokon a területeken, ahól búzát búza után termesztenek — a növényzet gyökérzetét gombabetegségek támadják meg, amelyek szártöréshez vezetnek. Egyes helyeken az emlttett betegség annyira elterjed, hogy a hektárhozam tíz-tizenöt mázsával is csőkkel. A saját tapasztalataink, valamint a külföldi tapasztalatok is arra figyelmeztetnek, hogy az említett gyökérbetegség ellen fel kell vennünk a harcot, védenünk kell a búza növényzetének egészségét hatékony fungicid készítményekkel, gombaölő anyagokkal, főleg ott, ahol a vetésforgó megbontására került sor, tehát ahol búza után búzát vetettek. Végül kérem, miniszterhelyettes elvtárs, mondjon néhány szót arról is, hogyan tegyék érdekeltté a mezőgazdasági üzemek a dolgozókat a jövő évi jó gabonatermés előfeltételeinek megteremtésében ? — Kétségtelen, hogy a különböző, de hatékony intézkedések mellett a tervfeladatok teljesítésére és túlszárnyalására nagy hatással van az is, ha helyesen alkalmazzuk az anyagi érdekeltség elvét, tehát ha érdekeltté teszszük a dolgozókat a termelési tervek teljesítésében és túlszárnyalásában. Ez természetesen vonatkozik a gabonatermesztésre is. A gabonatermesztés szakaszán — az anyagi érdekeltség elvének következetesebb érvényesítése céljából — előnyösnek bizonyul, ha egyes táblák vagy dűlök, esetleg egyes gabonafajták gondozását a szocialista brigádokra bízzuk. Tehát ha ezek a munkaközösségek felelősséget vállalnak a termelésért, s ha a hozamnövelésében anyagilag is érdekeltek. Az elmondottak nem, igényelnek kommentárt! S azt igazolják, hogy a kívánt eredmény, a jövő évi jó gabonatermés az emberi hozzáállásnak, a színvonalas és komplex agrotechnikai intézkedéseknek a függvénye. Ülésezett AZ SZLKP KB BIZOTTSÁGA Az SZLKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága a múlt héten tartotta időszaki ülését. A bizottság tárgyalását Ján janik elvtárs,. a Központi Bizottság Elnökségének tagja, a KB titkára vezette. A bizottság megtárgyalta a mezőgazdasági építkezési vállalatok jelenlegi helyzetét és fejlesztésének távlatait ismertető beszámolót. Értékelte a balesetelhárító, egészségvédelmi és tűzkármegelőzési intézkedések hatékonyságát a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, s arra a következtetésre jutott, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi szervezeteinek, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének — persze a többi tömeg- és társadalmi szervezetnek is — nagyobb igyekezetei kell kifejteniük az intézkedések hatékonyságának növelése céljából. A bizottság meghallgatta és megvitatta az aratási tapasztalatokról, valamint a további nyári munkákról és az őszi munkákra való felkészültségről szóló beszámolót. Felhívja a mezőgazdasági dolgozók figyelmét a még kint lévő gabona mielőbbi betakarítására, a takarmányok és a további őszibetakaritású növények jó minőségű begyűjtésére, korszerű konzerválására és tárolására, tehát a károsodás megakadályozására, s arra, hogy a jövő évi jő gabonatermés előfeltételeit az agrotechnikai követelmények betartásával teremtsék meg. Sajtónapi találkozó Szeptember huszonegyedikén, a koradélutáni érákban érdekes és hasznos találkozó színhelye volt az Ipolysági ifjúsági klub. A mezőgazdasági szaktanintézet meghívására Ipolyságra látogatott a Szabad Földműves szerkesztőségének munkaközössége, hogy az iskola tanáraival és diákjaival eszmecserét folytasson mezőgazdasági hetilapunk fejlesztésének, eszmei hatékonysága további növelésének lehetőségeiről. A találkozót a kölcsönös bizalom, a barátság és az együttműködés fejlesztésére való törekvés jellemezte. A jelenlevő diákok nagy érdeklődést tanúsítottak a szerkesztőség munkája iránt és több olyan javaslattal hozakodtak elő, amelyek realizálása lapunk tartalmát gazdagíthatja. Az iskola tanárai és diákjai hangsúlyozták azt is, hogy a jövőben még aktívabb és hasznosabb segítőtársai lesznek a szerkesztőségnek, főleg tudósításokkal járulnak hozzá a Szabad Földműves tartalmának gazdagításához. Elhatározták, hogy az iskolában megalakítják a Szabad Földműves tudósítóinak csoportját, vagyis munkaközösségét. Szerkesztőségünk sajtónapi programja az esti órákban folytatódott. A šahyi (Ipolyság) és a pláátovcei (Palást) egyesített szövetkezetek vezetőségével folytatott beszélgetést a mezőgazdasági termelés fejlesztésének időszerű kérdéseiről. Mindkét szövetkezet vezető dolgozói tájékoztatták a szerkesztőket gazdálkodásuk jelenlegi helyzetéről, valamint arról, hogy az adott lehetőségeket hogyan akarják kihasználni a termelés- és a gazdaságfejlesztés további folyamatában. —pk— Tanácskozott az SZNT bizottsága A Szlovák Nemzeti Tanács nemzeti bizottságokkal és a nemzetiségekkel foglalkozó bizottsága a múlt héten fontos napirendi pontot vitatott meg Szlovákia fővárosának távlati fejlesztésével, különösen a ligetfalusi városrész (Petržalka) kiépítésével kapcsolatban. A kérdés napirendre tűzését képviselői csoport helyszíni vizsgálata, felmérése előzte meg, amely nagyon jő módszernek bizonyult a képviselők tevékenységének aktivizálására. A jövő képe; 145 ezer lakosú városrész, amely három fő körzetben (Háje, Lúky, Dvory) épül. Nagyvárosi stílust érvényesítenek a Duna jobb partján fekvő városrész fejlesztésében. A jőJuhtenyésztó'k tanácskoztak Szeptember 16-án — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendezésében — Liptovská Revúcán, hazánk egyik legnagyobb juhászati farmján megtartott szlovákiai aktíva-értekezleten a legkiválóbb juhtenyésztök jöttek össze, hogy érdemben foglalkozzanak az ágazat további fejlesztésének valamennyi kérdésével. Az aktíván neves párt- és közéleti személyiségek is részt vettek. Németh )enő mérnök, miniszterhelyettes a beszámolóban örvendetes tényként emelte ki, hugy a hosszú ideig elhanyagolt juhtenyésztés az utóbbi években sokat fejlődött. Felhívta a figyelmet az ágazat fontos népgazdasági jelentőségére, főleg az egyes termékek igen előnyös exportlehetőségére. Rámutatott arra is, hogy Szlovákia juhtenyésztése még mindig nem érte el a megkövetelt színvonalat, ezért az összes érdekelt szervnek, üzemnek, de valamennyi dolgozónak is fokozott igyekezetei kell kifejteni az előirányzott feladatok teljesítésére. Majd tájékoztatta a résztvevőket a juhtenyésztés hosszútávú fejlesztési programjáról, amelynek fő célja a gyapjú-, hús- és tejtermelés növelése, az összpontosítás és szakosítás elmélyítése, valamint az ágazat gazdaságosabbá és hatékonyabbá tétele. A beszedet követően a juhtenyésztés fejlesztésében legnagyobb érdemet szerzett, legkiválóbb dolgozók és munkacsoportok kitüntetésben részesültek. Az aktíva befejezése után az értekezlet résztvevői szabadtéri ünnepség keretében emlékeztek meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 34. évfordulójáról. —klam— vőben öt híd köti majd össze a főváros központjával. 42 700 típuslakás épül, sajnos némi elmaradás tapasztalható az ütemben, amelynek számos objektív és szubjektív oka van (kevés kapacitás, fogyatékosságok a panelgyár munkájában, az építők ingázása stb.), így aztán a hatodik ötéves terv hátralévő két éve nagyon feszült lesz. A bizottság elfogadta a felmérés megállapításait, melyek a jövőben ellenőrző jelentés alapjául fognak szolgálni. Az ülés másik fontos programpontja volt a nemzeti bizottságok pénzügyi gazdálkodásával kapcsolatban megejtett vizsgálatról szóló jelentés, továbbá a nyugat-szlovákiai kerületi nemzeti bizottság munkájának, a kerület egyes járási, valamint helyi nemzeti bizottságai munkájának felülvizsgálásáról előterjesztett jelentés. A sok pozitívum mellett bizonyos fogyatékosságokra is rámutattak, melyek a szocialista versenyben olykor helyenkint megnyilvánuló formalizmusban, a falufejlesztési és szépítési programok beruházási részeinek nem mindig célszerű megvalósításában mutatkoztak. A felmérés során a képviselők figyelme olyan fontos tényekre is ráirányult, mint a helységek áruellátása, a közszolgáltatások, javító szolgálat szervezettsége, óvodák és hasonló létesítményeik helyzete, a kulturális élet szervezése. A jelentést egyöntetűen jóváhagyták, s a jövőben megejtendő ellenőrző vizsgálatok során kiindulási pontul fog szolgálni, egyben útmutatás az érintett nemzeti bizottságok kifogásolt fogyatékosságainak kiküszöbölésére és vezérfonal a többiek tevékenységének jó megszervezésére. (in) '■■■■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■a Húsz évvel a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után vészjósló viharfelhők tornyosulták hazánk fölött. Halálos veszedelem fenyegette függetlenségünket. Azok, akik köztársaságunk barátainak vallották magukat, egyszeriben hátat fordítottak nekünk s koncul vetették oda hazánkat a hitleri fasizmusnak. Csak a Szovjetunió volt hajlandó megadni minden segítséget, hogy gátat vessünk a fasizmus európai terjeszkedésének, szembeforduljunk a müncheni árulás következményeivel. A csehszlovák burzsoázia szűklátókörű osztálypolltikáját követve, elutasította a felkínált segítő kezet és olcsó prédaként kiszolgáltatta a köztársaságot Hitlernek. A parlament megkérdezése nélkül lemondott a köztársaság védelméről s ezzel betetézte árulását. Elárulta népeink nemzeti érdekeit, csakhogy megmentse saját osztály pOZÍCÍÓit. Az 1918-tól 1938-ig az ország élén állő csehszlovák burzsoázia a szabadság, demokrácia, hazafiasság hamis jelszavával palástolta a maga kizsákmányoló osztályuralmát. Uralkodásának húszéve alatt képtelen volt egyetlen lényeges kérdést is megoldani. Igaz, ez nem is volt érdeke. A köztársaság húszéves fennállása alatt nem tudta felszámolni a munkanélküliséget. A dolgozók szociális elnyomatása miatt Szlovákiából évente több mint 200 ezer személy vándorolt külföldre, hogy munkát keressen. Az uralkodó cseh burzsoázia nem biztosította, mert nem is volt érdeke biztosítani Szlovákia gazdasági felemelkedését, pedig a köztársaság megalakulásakor a szlovák nemzet egyes rétegei ebben reménykedtek. A cseh burzsoázia politikai hatalma a cseh nacionalizmus és sovinizmus erősödésében jutott kifejezésre. A cseh nacionalizmus határozta meg az első köztársaság ideológiáját és politikáját. A „két nyelvet beszélő, de egységes csehszlovák nemzet“ jelszavával Szlovákiát olcsó munkaerő-tartalékként használtaik ki az iparilag fejlettebb cseh területek javára. A dolgozók szociális létbizonytalanságát még fokozta a nemzetiségi elnyomás Is. A Csehszlovák Köztársaság 1918-ban több nemzetiségtől is lakott államalakulatként jött létre. A burzsoázia a szociális kérdéshez hasonlóan, a két nemzet és a nemzetiségek problémáit sem tudta és nem is akarta megoldani. Annak következtében, hogy a cseh burzsoázia elutasította a szlovákok nemzeti jogainak biztosítását s ellentétek támadtak a csehek és szlovákok között, figyelmen kívül hagyták a kisebbségek, nemzetiségek követeléseit, kiéleződtek a nacionalista ellentétek és szeparatista hangulat alakult ki. A harmincas években egyre nyilvánvalóbb lett, hogy az uralkodó burzsoázia iképtelen megoldani a nemzetiségi ellentéteket, a kölcsönös bizalmatlanság és gyanakvás megszüntetését. így aztán a nemzetiségi kérdés, a nemzetiségi elnyomás a társadalmi elnyomással párosulva egy síkon találkozott a köztársaságra nehezedő belső fasiszta veszéllyel, amely aztán a külső nyomással együtt a köztársaság függetlenségének sírásója lett. A harmincas évek második felében alapvető kérdésként jelentkezett a köztársaság egységének megvédése. Az ország demokratikus erői, elsősorban a kommunisták, akik kezdettől fogva küzdöttek a társadalmi és nemzetiségi elnyomás ellen, a köztársaság függetlenségének megvédése mellett szálltak síkra. 1938 tavaszának és nyarának antifasiszta megmozdulásai meggyőzően bizonyították, hogy népünk kész volt védelmezni országa szuverenitását. Hitt erejében és hitt a felajánlott szovjet segítségben. A burzsoázia 1938 szeptemberi árulásával kiszolgáltatta népünket Hitlernek és cinkosainak. Most bizonyosodott be, mit érnek a nemzeti büszkeséget és hazafiasságot hangoztató burzsoá jelszavak. Ezzel szemben Cséhszlovákia Kommunista Pártja, melyet az uralkodó osztályok „Moszkva bérencének“, hazaárulóknak bélyegeztek, az álhazafias jelszavakat hirdetőkkel szemben a köztársaság egységének megvédése mellett tört lándzsát. A CSKP bebizonyítota, hogy internacionalista érdekel nincsenek ellentétben a nemzeti érdekekkel, érzelmekkel. A kommunisták szocialista hazafiasságuk tanúbizonyságát adták az álhazafiakkal szemben. A CSKP kiállta a történelmi próbát. Népünk színe előtt vívta ki társadalmi vezető szerepét. Fegyverrel a kezében bizonyította be, hogy sohasem értett egyet a müncheni árulással, mellyel a csehszlovák burzsoázia eljátszotta a nemzet vezetésének erkölcsi jogát. A CSKP legjobbjai életüket áldozták a fasizmus ellen folytatott nemzeti felszabadító harcban. E véres harcban a párt biztosította, hogy az újjászületett köztársaságban egy cseppet se lehessen kétséges, kit illet meg a vezető szerep. Bár a felszabadulást követő évekebn a burzsoázia még egy ideig részt vett a politikai hatalom gyakorlásában, egyeduralmát már nem tudta visszaállítani. Dolgozóink levonták a tanulságot a burzsoá köztársaság sorsából. Félreérthetetlenül kifejezték, kinek az oldalán van az igazság, s a dolgozó nép akaratából a CSKP vezette munkásosztály állt hazánk élére. Amikor a politikai hatalom a kommunista párt és dolgozó nép kezébe került, lehetőségek nyíltak a múlt átkos örökségének felszámolására. Népünk a CSKP vezetésével megkezdte szocialista jövője építését. Lépésről lépésre felszámolta a múlt maradványait, megszüntette a nagy társadalmi különbségeket nemzeteink és nemzetiségeink között. A fejlett cseh munkásosztály segítségével megkezdte Szlovákia gazdasági elmaradottságának felszámolását. A szocialista építés éveiben a CSKP vezetésével megszüntettük a nemzetiségi bizalmatlanságot. Felszámoltuk e kérdés társadalmi gyökereit, s a marxista—leninista szellemű nemzetiségi politika megoldotta a cseh — szlovák viszonyt. A nemzetek és nemzetiségek kölcsönös kapcsolatai az elmúlt években tovább erősödtek, s bizonyítják, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a cseh és a szlovák nemzet, a magyar, lengyel, ukrán és német nemzetiségek boldog közös hazája. Az államjogl kapcsolatok szövetségi rendezésével elhárultak a kölcsönös bizalom további elmélyülésének utolsó akadályai. Nemzetiségi politikánk eredményei igazolják, hogy csakis a szocializmus képes felszámolni a nemzetiségi elnyomást, csakis a munkásosztály és forradalmi pártja, a kommunista párt szavatolhatja e kérdés megoldását, hisz zászlajára írta a társadalmi és nemzetiségi egyenlőséget. Csehszlovákja Kommunista Pártja internacionalista pártként jött létre. Ebben a szellemben vívta meg harcát népeink egységéért. Ennek az egységnek a megteremtése után napjainkban az a feladata, hogy tovább erősítse internacionalista egységünket, Internacionalista szellemben nevelje hazánk lakosságát. Ez a szellem hassa át a politikai döntéseket, az állami szervek konkrét szervező és végrehajtó munkáját. Szocialista köztársaságunk nemzeteinek és nemzetiségeinek egymáshoz közeledése mindanynyiunk igyekezetének elválaszthatatlan része. Pártunk nemzetiségi politikáját és a kölcsönös közeledést értékelve, a CSKP XV. kongresszusa kidomborította: „A nemzetiségi politika területén elért sikerek, a csehek, a szlovákok és a területünkön élő nemzetiségek egysége és internacionalista testvérisége forradalmi munkásmozgalmunk, pártunk és népünk küzdelmének legjelentősebb történelmi vívmányai közé tartozik.“ Nemzeteink és nemzetiségeink, dolgozó népünk számára nagy tanulságot jelentett az 1938-as év. Levonták a következtetést, hogy soha többé nem hagyják elárulni érdekeiket, megakadályozzák a burzsoáziát és követőit, hogy megtorolják népünk februári győzelmét, hogy valaha is megkérdőjelezzék szocialista fejlődésünket, mint azt 1963 és 1969 válságos éveiben tették. PÉK VENDEL Történelmi tanulság
