Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-09-23 / 38. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. szeptember 23« 16 ф ŐSZ A FÖLDEKEN A le vicéi (lévai) Járás mezőgazda­sági üzemeiben a talajelőkészítést és mélyszántást összesen 78 384 hektár­nyi területen kell elvégezni. E ko­moly feladat teljesítésére — amely a Jövő évi termés mennyiségét és minő­ségét is bizonyos mértékben megha­tározza — a mezőgazdasági üzemek­ben 449 kisebb és nagyobb teljesítmé­nyű traktor áll rendelkezésre, köztük 21 Kirovec-traktor. A termőföld több mint egyötödét istállőtrágyázzák, amely közel húsz­ezer hektár. Talajmeszezést az Agro­kémiai Központ végez. A műtrágya­ellátás az idén sem problémamentes, főleg foszfo-tartalmú műtrágyából nem kielégítő a mennyiség. Ami az őszi repcét illeti, már több mint kétezer hektárba vetettek. Búzá­ból meg összesen 28 ezer hektárnyit vetnek, mégpedig előtérbe helyezve a Solaris, a Száva és a Jubilejná fajtá­kat. Járási méretben 8300 hektárnyi a .silókukorica, melynek betakarítását, illetve silózását 145 silókombájn és egyéb gép végzi. Egy gépre több mint félszáz hektárnyi zöldtömeg betakarí­tása jut. » Régi közmondás, de bölcs, arany­­igazságot rejt. Tudják ezt a Levicei (lévai) Magtermesztő Állami Gazda­ság dolgozói, akik szlovákiai méret­ben első helyet vívtak ki a magter­mesztő állami gazdaságok között. A tervezett 48,5 mázsa helyett 58,8 mázsa gabonát takarítottak be hektáronként. Jól fizetett a Solaris, a bajkai rész­legen például egy 50 hektáros par­cella hektárhozam-átlaga 75 mázsa volt; a löki részleg Triumf árpafajtá­ja — 83 hektáron — 73,1 mázsás ter­mésátlaggal fizetett. Ezek az eredmények a sokéves ál­dozatkész, céltudatos és lelkiismere­tes, hozzáértő munkának, az agro­technikai követelmények és határidők betartásának köszönhetők. Amiért a nitrai országos aratóünnepély előes­téjén magas állami kitüntetésben ré­szesültek. A másnapi felvonuláson szép számban részt vettek, köztük a barsi népviseletbe öltözött lányok is. Tehát igaz a közmondás: — Ahogy vetsz, úgy aratsz! Ehhez tartják ma­gukat a mostani vetésidényben is a gazdaság dolgozói, hogy megteremt­sék a jövő évi bő gabonatermés elő­feltételeit. (Baka Erzsébet mérnök, Levice) Előreláthatólag a közel 5,5 ezer hek­tárnyi cukorrépa betakarítása okozza majd a legtöbb gondot. Ehhez nyolc­van háromsoros és tizenkét hatsoros betakarító gépsort tudnak alkalmazni, amelyeket szeptember közepéig üzem­képessé tettek. A répaszállítást össze­sen 170 tehergépkocsi végzi, de szá­molnak a védnöküzemek, ipari válla­latok szállítóeszköz-kölcsönzésével is. Mindemellett persze nagy figyelmet fordítanak a zöldség-, gyümölcs- és szőlő betakarítására is, valamint a mezőgazdasági üzemek terményszárí­tó-kapacitásának teljes kihasználásá­ra. Végezetül: a jó felkészülés után re­mélhető, hogy az időjárás is kedvező­re fordul, s az őszi munkálatokat zökkenőmentesen, a személyi- és mű­szaki erőket a legsürgősebb tenniva­lók elvégzésére összpontosíthatják. / (Ábel Gábor, Želiezovce) + KISKÖZSÉG NAGY FEJLŐDÉSE Kiarov (Ipolykér) csupán a felsza­badulás után indult fejlődésnek, s az utóbbi évtizedekben változott sokat a falu arculata. Mint Leíko Jozef hnb-elnök elmon­dotta, a falu 1956-ban kapott villanyt. Utána került sor a közutak kövezése, ami az autóbusz faluba járását lehe­tővé tette. A hatvanas évékben sorra épültek a családi házak, s a régeb­bieket átépítették. A hetvenes évek­ben új üzlettel és vendéglővel gazda­godott a falu; megépült az Ipolykér— SÓ9ár bekötőút, melynek folytán a já­rási székhelyre — Veľký Krtíš (Nagy­kürtös) — vezető út lerövidült; ha­lottasház épült. A legutóbbi választá­si időszakban korszerűsítették a falu villanyhálózatát, a múlt évben meg rendbehozták a lakosok a temetőt és környékét. Sajnos, a kultúra hajléka eléggé elavult, valamikori gazdasági épület — nagy szükség lenne újabb­ra, korszerűbbre. Ugyanez a helyzet az óvodával, az ifjúsági klubbal, mely­hez nincs anyagi fedezet. A mostoha körülmények ellenére is fellendülés jellemzi az ifi-szervezet tevékenységét, s jól működik a CSE­­MADOK, valamint a Nőszövetség helyi szervezete is. (B. Gy.) Aludni éjjel illik. S ha valaki mégis úgy érzi, hogy nap­közben álmos, áll­jon meg és borul­jon rá a volánra, s szundikáljon egy röpke félórát. Aki viszont a jótaná­csot nem fogadja meg, úgy jár, mint a képen látható — .pozdorjává“ zúzott prágai Mercedes. Szerencse a sze­rencsétlenségben: halott nem volt. Fotó: -tt-Valóban úgy lesz?... Ozorainé, a Nové Zámky-i (érsek­újvári) Járási Múzeum dolgozója töb­bek között tájékoztatott, hogy szep­temberben Luzsica László, az újvári születésű Munkácsi díjas képzőművész kiállítását láthatja a művészetpártoló közönség, októberben Orest Dubay li­nómetszeteiben gyönyörködhetünk, az­után pedig az ugyancsak újvári Me­lis György következik és a sort ebben az évben Viera Gergelová zárja. Milyen a látogatottság? Egy-egy ki­állítást 1800—2000 személy látogat meg, akiik közül mintegy 300—350 fő mezőgazdasági dolgozó. Megnézik az egyes kiállításokat a vállalatok, üze­mek, intézmények szocialista brigád­jai, továbbá az ifjúsági és pionírszer­vezetek tagjai is, elég szép számban. kisvárosunk forgalmas járdáján, egy négyszintes középület előtt ideiglene­sen elhelyezett táblácska szövegét: „A tetőn dolgoznak“. Egy pillanatra elöntött a rosszmájúság, no lám, di­csekedünk, dicsekedünk... Természe­tesen a szöveg a járókelőket hivatott figyelmeztetni a nagyobb óvatosságra. Nem tudom miért, de sehogyan sem tudtam rendre térni a szöveg felett. Belém bújt a kíváncsiság ördöge. Sze­mélyesen óhajtottam meggyőződni az olvasottakról. Üggyel-bajjal felvere­kedtem magam az épület tetejére. Kár volt az energiáért. Egy lelket sem ta­láltam a tetőn. Nem tudtam mire vélni a dolgot. — Bizonyára szabad­ságukat töltik a szaktársak — gon­doltam magamban. Néhány nap eltel­tével ismét az említett épület előtt jártam. A táblácska még mindig ott i mmii -SZABAD FÖLDMŰVES díszelgett, a járókelők pedig nagy ív­ben elkerülték az épületet. Én meg, mint egy belemenős rendőrnyomozó, ismét feltornásztam magam a tetőre. A néhány nappal ezelőtti látvány fo­gadott. No, ennek utánajárok, bíztattam ma­gam. Szóvá tettem az egyik befolyá­sos ismerősömnek a dolgot, aki aztán teljes mértékben megnyugtatott. A te­tőn valóban dolgoztak, csak elfelej­tették a táblát magukkal vinni. Régen elfelejtettem a tetőbeli élmé­nyeimet. A minap azonban amint me­gyek, mendegélek a megszokott útvo­nalon, ördög és pokol, mit látok, egy tízes hullt alá az égből. Mire földet ért, teljesen megzöldült. A tisztánlá­tás érdekében el kell árulnom, hogy a tízes egy kártyapakli szerves részét képezte és nem az égből, hanem az új lakónegyed egyik háztömbjének tetejéről szállt alá. Hát igen, a tetőn dolgoznak, gon­doltam magamban és mentem tovább. Bodzsár Gyula Znojmo testvérváros is elküldi képvi­selőit valamennyi kiállításra. Remélhető, hogy a mezőgazdasági üzemek szocialista brigádjai, s az e megtisztelő címért versengők az eddi­ginél még nagyobb érdeklődést tanú­sítanak a járási múzeum egyes ren­dezvényei iránt. Schmidt László, Nové Zámky Szél jár a folyónál A vízre hajló jüzják bokros-bozon­tos fejét fölborzolja a nyár végi vir­gonc szél. A fehér nyárfaleveleken, akárcsak a víz tükrén, megcsillan a gyér napsugár. Kora délután. Kakukk szól szünte­len, s szerelmes hangjára a távolból nyugtat a szűnni nem akaró kakukk­szó. Elhessenti _a régi szólás-mondás nyomán ösztönzó gondolatot: „... ka­kukkmadár, mond meg nékem, hány évig élek?...“ Ha ő szabná meg az évek számát?!... Hogy szüntelenül zuhog az idő, je­les bizonyíték erre a híd végében to­­porgó fiatal „végzős“ diákpár. Kóstol­gatják, ízlelgetik a szerelmet. Tegnap még édesanyjuk kísérte őket az isko­lába, hogy bevezessem csemetéiket az ábécé rejtelmeibe... .S ma pedig... A derékig sem éró vízben tétován úszkálnak a tenyérnyi széles halak, sütkéreznek a napfényben. Nagyobbak cask itt-ott villannak meg, csapnak egyet-egyet a farkukkal, utána sokáig gyűrűzik a víz felszíne. Odább libasereg fürdik a víz szélé- ■ ben, a másik csoport meg a ponyvá­­nyi réten legelész. Nehezen ismerhető fel az anyjuk, akkorára nőttek, s túl vannak az első menesztésen. Sarját legel a töltés oldalában a tehén. Távolabb pompásan elkészített szal­makazlak sorjáznak a táblaszélen. Ge­rincük idevillan még onnan ts, ahol a kék ég ölelkezni látszik a földdel. Kurtábbak már a nappalok, hosz­­szabbodnak az éjszakák. A határt és a lombokat is meg-meg csapja már az elmúlás szele: sárguló, apró levél­sajkákat visz a hátán a folyó. Még nyárban fetreng a természet, de a holnap hajnalán már őszt álmo­dik csendesen. (fodor) SZEPTEMBER — OKTÓBER kelte nyugta kelte nyugta ó. p. 6. p. ó. p. ó. p. Szeptember 25 Hétfő EUFROZINA VLADISLAV 5 34 17 37 23 38 13 58 Szeptember 28 Kedd JUSZTINA EDITA 5 35 17 35 — 14 37 Szeptember 27 Szerda ADALBERT CYPRIÄN 5 37 17 33 0 33 15 12 Szeptember 28 Csütörtök VENCEL VÄCLAV I 5 38 17 31 131 15 43 Szeptember 29 Péntek MIHÁLY MICHAL 5 39 17 29 2 31 1612 Szeptember 30 Szombat JEROMOS JAROLlM 5 41 17 27 3 32 16 41 Október 1 Vasárnap кямммяамш MALVIN ARNOLD 1 5 42 17 25 4 36 17 08 ЩШЯ^ШШ^ЯЯвШЯШШШШШШЯШЯЩЯШЯИвЯЯЯШ Felforr az agyvíz Az emberi teljesítmény mér­hető kilóban, méterben, perc­ben és rekordban. A mennyiség, a tér és az idő fogalma a taii­­könyvíróknak állandó vessző­­paripája. a rekord fakultatív. Van aki megjavítja, aki ezt szá­­montartja. Bemutatunk a HOB­BY révén néhány olyan teljesít­ményt, amelytől felforr az agy­víz. •4- A térdencsúszás világcsú­csa 26 kör, 400 míéteres pá­lyán. Aubrey Dodd tanulónak ehhez a teljesítményhez 6 órá­ra volt szükségé. Tanárai sze­rint barátkozó, feltűnést nem keltő diák a rekorder, jövendő főnökének bizonyára nagy örö­me telik benne ... 4 A zenetörténet Mahler D- moll szimfóniáját tartja a leg­hosszabb műnek. De mi ez a másfél óra ifj. James Crowley zongorázási rekordjához ké­pest? Aki 45 nap és 11 órán át püfölte hangszerét. Ebből ép­pen tíz órára hallgatói is akad­tak. 4 A húszesztendős Vonny Kuchinski bizonyára nem sej­tette mi vár rá, amikor a 24 éves Callum de Villier táncra kérte. Ugyanis csak 22 hét, 3 és fél nap elteltével engedte ki karmaiból. Minden órában 15 perc pihenő. Profimunka. A re­korddal kereken ezer dollárt kerestek. Órabérben ez éppen 26 és fél centnek felel meg. 4 Egyedülálló pályacsúcsot mondhat magáénak Johann Hur­­linger, aki a Bécs—Párizs kö­zötti 1400 kilométert óránként 2,54 km-es sebességgel tette meg — kézen. Tettének oka az volt, hogy összeveszett a cipé­szével. Állítólag nem kapott tyúkszemet. 4 A nagyot alkotás minden ecsetforgató álma. De a legna­gyobbat mindmáig John Ban­vardnak tulajdonítják, aki több éves munkával lefestette a Mis­­sisippit. A folyó 1525 kilométer hosszú 3,65 méter széles vász­non folydogált. Egésezen 1891 május 16-ig, amikor Long Is­land egyik raktártüze fosztotta meg a ihalhatatlanságtól. De a rekord még él. 4 Császár, túl szűk a mel­led! — Valahogy így sóhajtoz­hattak az ügyben érdekeltek, amikor Hailé Szelasszié egykori etióp uralkodót újabb rendjellel tüntették ki. Ras Tafari Mak­­konen, Juda Oroszlánja ugyanis hosszú uralkodása alatt ötven nemzetközi rendjelet kapott, az apróbbakról nem is beszélve. Hogy a teher elviselhető le­gyen, 14 különféle katona cím­mel is kitüntették az uralkodót. Ez is rekord. 4 A leghosszabb szerelmes­­levél egy magát megnevezni nem óhajtó úré: 325 ezer szó. A nő máshoz ment feleségül. 4 A dátum szerint maradan­dó rekordot tart Francis Asbu­­ry, metodista prédikátor: 1711 —1815 között 424 850 kilomé­tert tett meg lóháton. Ám eköz­ben 16 ezer prédikációt tartott. Hívei lelkesedtek, a lovak véle­ményét nem ismerjük. 4 Egy amerikai filmben a csók legfeljebb öt másodpercig tarthat. Efölött szigorúan őrkö­dik a Nőliga. Ám a. floridai ma­­rathoni csókolózásnál az erény­csőszök nyilván nem voltak ott, így adódott, hogy Vincent Tor­­ro és Louise Heath, 1974. ápri­lis 20—24 között 96 óra 32 percre javíthatta a rekordot. A győzelem utáni első nyilatkoza­tuk az volt, hogy olyan part­nert keresnek, aki nem lelke­sedik az enyelgésért. (Átvéve az IFJÜSAÓI MAGAZIN-ból) Index: 49 630 — Kiadja a* SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a PRÍRODA Könyv- é* Lapkiadó nemzeti vállalatban. — Főszerkesztő: Patbő Károly. — Szerkesz­tőségi titkár: K á d e к Gábor. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 891 27 Bratislava, KrfŽkova 9. — Telefon: főszerkesztő és titkárság: 475 08 — telefonközpont: 472 41 — belső vonalak: mezőgazdasági osztály 10, propaganda osztály 55. — Nyomja a SVORNOSŤ nyomda, o. V., Bratislava, Odhnrárske ném. 3. — Terjeszti a Posta Hfrlapszol- Kálata — Előfizetéseket felvesz minden postahivatal és postai kézbesítő. — Külföldre megrendelhető: PNS, ústredná expedícia Пайе 884 19 Bratislava Gnttwatdnvo nám 48 — Előfizetési dfj egy évre 52,— K6s, fél évre 28,— Kés. — A szerkesztőség kéziratokat és fényképeket nem őriz meg és nem küld vissza. A lap nyilvántartási szúrna: SÜTI 11/8.

Next

/
Thumbnails
Contents