Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-09-23 / 38. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1878. szeptember 23. Huszonöt község és egy város képviseletében így élünk Ä plešiveci (Pelsőc) Fejes Katalin a Szlovák Nemzeti Tanács egyik leg­fiatalabb képviselője. A választások előtt, amikor be­szélgettünk, a köz­élet csak elképze­lésként került szó­ba. Nem titkolt iz­galommal készült a választási ren­dezvényekre, nagy­gyűlésekre. Akkor mondta: az első nagyobb közéleti feladatoktól fél, a „többihez fel lehet nőni...“ — Mi történt az eltelt idő alatt? — erről beszélgettünk a minap. — Nagyon sok változás, emlékeze­tes esemény volt — mondja. — Éle­tem egyik legszebb pillanata, amikor az SZNT alakuló ülésén beválasztot­tak a mezőgazdasági bizottságba. Ám, ahogy ez már lenni szokott, az ünne­pélyes pillanatokat mindig felváltja a munka. Én is hamar rájöttem, hogy a választással elkezdődött életem égy új szakasza. — Ma már szerencsére könnyebb a helyzetem — fűzi hozzá —, meg­ismerkedtem a legfontosabb tenniva­lókkal. Eleinte ellepett a rengeteg feladat, azt sem tudtam, mihez kezd­jek. Szerettem volna mindent minél előbb és minél jobban megismerni, elintézni. Nagyon fontos feladat volt, hogy megtanuljak eligazodni a ren­geteg írásos anyag között. — Hogyan értékelik a képviselők munkáját? — Érzem, a járási vezetők figye­lemmel kísérik. Sokat segítenek a közvetlen beszélgetések, amelyekre egyre gyakrabban kerül sor. — Mi okoz gondot? — Természetesen voltak és vannak gondjaim is. Talán az életem eddigi legnagyobb izgalmával készültem első képviselői fogadónapomra Rozsnyón. Ott voltak a városi vezetők is. Annyi mindenre gondoltam előtte, vajon ki keres fel, és miben segíthetek. Saj­nos, nem jött egyetlen választóm sem. Gondot jelent még, hogy a választó­kerülethez tartozó községekbe nem jutok el rendszeresen. Persze — ez nemcsak rajtam múlik. — Mit jelent a fiatal képviselőnek kilépni az otthon, munkahely falain túlra, véleményt mondani városi, köz­ségi, járási kérdésekről is? — Oj és érdekes feladatokat. Egy­re többször állást foglalni, nyilatkoz­ni városi, községi, járási, országos összefüggésekről, tervekről. Persze az az igazság, hogy szerencsés helyzet­ben vagyok: Rozsnyó nagyon jól star­tolt, a vezetőknek jó tervük van és nagyon sokat tesznek a városért. Rozsnyó szerepe pedig nagy mérték­ben befolyásolja a környező telepü­léseket, lényegében a 138. számú SZNT választókerület településein la­kók életét. — Mit tervez most a képviselő? — Változatlanul a munka és a ta­nulás az első. A képviselői munká­ban a kapcsolatok megteremtése mel­lett sok dologgal szeretnék foglalkoz­ni. Minél több adatot, tényt és ja­vaslatot akarok összegyűjteni az is­kolahálózat és a szolgáltatás bővíté­sének eléréséhez. Rozsnyón kórház­­építés. a nők részére egy gyár épí­tése, húsfeldolgozó üzem építése és még sok más építkezés vár megva­lósulásra. Szeretnénk mindent latba vetni a városi, járási vezetőkkel együtt, hogy az előkészítés elkezdőd­jék, s amint a legkisebb lehetőség nyílik, máris megkezdődjön az épít­kezés. Kész tervekkel és azonnal. Legközelebb fel akarok szólalni az SZNT ülésén. A pelsöci szövetkezet növénytermesztési szakaszán üzem­gazdász vagyok. Sok gépre, korszerű épületekre van szüksége járásunk mezőgazdasági üzemeinek, hogy a ter­melést olcsóbbá tudjuk tenni. Igaz, erről már sokat beszéltem az SZNT mezőgazdasági bizottságának ülésein. Az egyik várható napirendhez kap­csolódva a munkaerő-gazdálkodás és a szakmunkásképzés kérdéseivel sze­retnék még részletesebben megismer­kedni. Ha szót kapok, akkor erről is beszélek majd az SZNT ülésén. — És a magánéletben? — A férjem nagyon sokat segít. Sokszor legalább úgy izgul képvise­lői munkám miatt, mint én. ILLÉS BERTALAN Holczer Lászlóra emlékezünk Szomorú hír közölte, hogy lapunk régi levelezője, a komáromi Holczer László elvtárs életének 66. évében agyvérzés következtében elhunyt. Lapunk megbecsült külső munka­társa volt. A két világháború között (kötfelezte el magát a kommunista és munkásmozgalomnak. Kitanult vas­munkásként a Kommunista Ifjúsági Szervezetben tevékenykedett és tagja volt a vasasok Vörös Szakszervezeté­nek. Vörös tornászként is sikereket ért el, sok ifjú kommunistával szeret­tette meg a rendszeres testedzést. A burzsoá Csehszlovákiában mun­kásmozgalmi tevékenysége miatt gyakran volt munkanélküli, különö­sen a nagy gazdasági válság idején A levicei (Léva) járáshoz tartozó ** Turá (Tőre) község ünnepelt. Harminc évvel ezelőtt Furinda Rezső veterán kommunista vezetésével itt alakult meg hazánk első mezőgazda­­sági szövetkezete. Az egykori nagy­birtok cselédei 1948. szeptember 17-én — köztársasági méretben úttörőként — kezdtek közösen gazdálkodni 87 hektáron. Tizenheten voltak ... A múlt szombaton ünnepélyesen megemlékeztek erről az évfordulóról. A bensőséges, „családi“ ünnepségen Július Medveď, az SZSZK mezőgazda­­sági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tesének és más vendégeknek jelenlé­tében szívélyesen köszöntötték a szö­vetkezet még életben levő 12 alapító tagját, köztük Furinda Rezsőt, a tőrei szövetkezet első elnökét. Egyébként a tőrei szövetkezet jelenleg a šárov­­cei (Nagysáró) Béke Efsz-hez tarto­zik, amióta a környéken számos szö­vetkezet egyesült. Medved elvtárs ün­nepi beszédében nagyra értékelte a tőreiek harminc év előtti úttörő kez­deményezését mezőgazdaságunk szo­cialista átalakításában. A IX. párt­­kongresszus után a mezőgazdasági dolgozók ezrei követték a tőreiek pél­dáját. így aztán egy évtizeden belül tagadták meg tőle a munkalehetősé­get. A Horthy-rendszerben bujkálnia kellett, de átvészelte a fasizmus sötét időit. Az elsők között csatlakozott az újjáépítőkhöz, a kommunistákhoz. Mindvégig hű maradt a párthoz, a munkásosztályhoz, a szocializmushoz és a Szovjetunióhoz. Gazdag élettapasztalatai segítették tudósítói munkájában. A történelmet nemcsak könyvekből ismerte, hanem egy kicsit maga is részvevője volt. Általában munkásokról, szövetkezeti földművesekről, állaiűi gazdasági dol­gozókról, szocialista munkabrigádok­ról írt, mert ő aztán igazán ismerte és szerette is a munkát. Élete végéig megőrizte frisseségét, Hiányozni fog levelezőink, tudósítóink soraiból. Emlékét örökre megőrizzük! (KJ Úttörő Harminc éve alakult meg köztársaságunk első földműves­szövetkezete 4 megoldódott az egyik legfontosabb és legigényesebb feladat, melyet a mun­káshatalomnak 1948 februárjában tör­tént megteremtése után meg kellett valósítani. Medved elvtárs méltatta a munkások, kis- és középparasztok ez­reinek nagy sikereit, azokét, akik ki­tartóan fáradoztak, hogy bebizonyít­sák a lenini szövetkezeti terv elő­nyeit. Szlovákia szocialista mezőgazdasá­gában 30 év alatt megháromszorozó­dott a gabonatermelés, hatszor annyi húst és hétszer annyi tojást terme­lünk. Ez pártunk parasztpolitikájának sikere, melyből biztonságot, erőt és ötletet is merítünk, hogy a következő években is eredményesen előrehalad­junk. Az első csehszlovákiai földműves­szövetkezet megalakulásának 30. év­fordulója alkalmából Túrán emlékszo­bát avattak fel, amelyben a közös Turá jubilált gazdálkodásra vonatkozó dokumentu­mokat tették közszemlére. Az ünneplők első soraiban állott a 80 éves munkaérdemrendes Furinda Rezső, alapító tag és első szövetkezeti elnök, tizenegy társával. Öten hiá­nyoztak közülük. Dudás József, Boros János, Bálint István, Szobonya József és Pompos István időközben eltávo­zott az élők soraiból. Tizenheten kezdték 1948 szeptem­berében. Nem voltak gépeik, jófor­mán semmijük sem volt, csak nagy elszántságuk. Ez pedig szinte hajtotta őket, hogy legyűrjenek minden aka­dályt. Azt akarták, hogy a szövetke zeti gondolat magja kihajtson és szár­ba szökkenjen, s mély gyökereket eresszen minden faluban. Törekvésük nem volt meddő. A szövetkezeti gon­dolat lassan minden parasztot meghó­dított. A mezsgyék felszántásával le­rakták a szocialista mezőgazdaság alapjait. A Szovjetunióban megalakult 1. csehszlovák vadászrepülő ezred 34 év­vel ezelőtt, 1944. szeptember 17-én esett át a tűzkeresztségen, amikor a zvoleni tábori repülőtéren leszállt és később beavatkozott a harcokba. En­nek emlékére ünnepeljük szeptember 17-ét évente a csehszlovák légierő napjaként. Az igazi modern hadsereg nem kép­zelhető el légierő nélkül. Biztosítja a többi fegyvernem tevékenységét és igényes önálló feladatokat is teljesít, amelyek alapvetően befolyásolhatják a harctéri helyzetet. Nem kevésbé fontos az is, hogy békeidőben az ál­lam területének és légiterének beha­tolókkal és váratlan támadással szem­beni védelmével harci szolgálatot tel­jesít. A légierő rendkívül bonyolult és igényes technikából áll. A légierőt emberek alkotják, nagyon képzett szakemberek, akiknek felelősségtel­jes és igényes munkájától függ a technika üzembiztonsága, a feladat következetes teljesítése és természe­tesen a főszereplő, a pilóta élete is. A szocialista hadsereg légierejének harcosaival szemben nagy követelmé­nyeket támaszt a társadalom. Jeles erkölcsi-politikai tulajdonságokat kí­ván meg tőlük: feltétlen odaadást a szocializmus és a kommunizmus ügyé­hez, megköveteli, hogy konkrét tet­tekkel bizonyítsák lelkes viszonyulá­sukat a kommunista párt politikájá­hoz, mélyrehatóan ismerjék is ezt a politikát és tegyék következetesen magukévá a marxista-leninista világ­nézetet. Megköveteli tőlük, hogy le­gyenek hívek a munkásosztály és va­lamennyi dolgozó érdekeihez, tanúsít­sanak lelkes hazafiságot és interna­cionalizmust, a Szovjetunió és a töb­bi szocialista szövetséges szeretetére és az ellenség gyűlöletére tanítja őket. Azt akarja, hogy helyesen ér­telmezzék munkájuk társadalmi jelen­tőségét, legyenek büszkék rá, hogy a légi fegyvernemhez tartoznak s telje­sítsék öntudatosan kötelességeiket. A szocialista hadsereg pilótájának ezek a tulajdonságai, politikai-erköl­csi arcéle olyan tényező, amely a nagy­fokú szakmai felkészültséggel együtt a tőkés hadseregek katonái számára elérhetetlen erőt jelent, s a harcban pedig a győzelem döntő feltétele. A csehszlovák légierő harcosai az egész néphadsereggel együtt annak tudatában ünnepeltek, hogy az utób­bi időszakban jelentős sikereket arat­tak harci és politikai felkészültségük fokozásában. -tek A CSKP POLITIKÁJÁNAK SIKEREI Az árucikkek eladása 1970 és 1977 között 48,8 százalékkal nőtt, s emel­kedése 17 pont értékkel tartósabb és gyorsabb volt az élelmiszerek eladá­sának növekedésénél. Ezekben az években leginkább a hosszú élettartamú használati tárgyak eladása nőtt. Ezek az eladott iparcikkeknek több mint negyedrészét alkották. 1977-ben például — 1970-hez viszonyítva — a ház­tartási berendezések eladása 82, a háztartási cikkeké 60.3, közlekedési és sporteszközöké 84,3 százalékkal nőtt. Ugyanakkor fokozódtak az igények a hosszú élettartamú használati tárgyak műszaki kivitelezésével és minő­ségével szemben. 1989 és 1977 között, kilenc év alatt, lakosságunk 2 millió 568 ezer háztartási hűtőszekrényt, 4 millió 544 ezer rádiókészüléket, két millió 561 ezer tévé készüléket és 1 millió 52 ezer személyautót vásárolt. Ez azt jelenti, hogy átlag minden háztartás vásárolt rádiókészüléket, min­den második háztartás hűtőszekrényt és tévé-készüléket, minden ötödik háztartás pedig személyautót. Ipari termékek egy lakosra számított fogyasztása CIPŐ ЩЩ Щ i Ф & • «3 л Ш ЩЩ w M 4953 4970 4360 4976 VILLAMOS ENERGIA kWh

Next

/
Thumbnails
Contents