Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-09-16 / 37. szám

t t Példás nyúltenyésztő fertőzés következtében elhul­lás forduljon elő. Az elhullás megelőzése céljából a raíxoma­­tézis ellen évente beoltja ál­lományát, amely egyébként is rendszeres áilategászségüpvi felügyelet alatt ól). Megtudtam azt is, hogy Gál Arpád már 12 éve tagja a nyúl­­áliomány-értékelő bizottságnak. Ez azt jelenti, hogy az SZKSZ KB megbizásából az állatkiállá­­fásokon teljes jogkörrel bírál­hatja a kiállított nyúlállományt, márpedig ehhez sokévi gyakor­latra, gazdag tapasztalatokra ég szakismeretre van szükség. Gál elvtárs ezenkívül tagja az SZKSZ komárnói járási ve­lőségének s mint a nyúltenyész­­tési szakosztály elnöke fejt ki aktív tevékenységet. Többek között a BRANKO vállalat ré­szére ö szervezi az elönyúl­­felvásárlás sokrétű munkáját. Állandó összeköttetésben áll a komárnói járás területén mű­ködő alapszervezetek vezetői­vel, akiket minden hónapban értesít a felvásárlás időpont­járól és színhelyéről. Komárnő­­ban például a nyulakat id. Né­meth József kisállattenyésztő­höz összpontosítják, s innen szállítja őket a BRANKO vál­lalat. A járásból havonta átla­gosan hatszáz-hétszáx előnyül kerül eladásra, ami azt jelen­ti, hogy szlovákiai viszonylat­ban a járás a második helyen áll. A múlt évben például 31 ezer 790 nyulat adtak el a járásból, ami nemcsak nagy mennyiségű, fehérjében gazdag búst, hanem ugyanannyi gerez­nát is jelentett a népgazdaság számira. ANDRISKIN JÖZSEF, Komárno 'On I ивааодаш 1 A takarmányozási ártalmak általában a nehezebben meg- Allapfthaté betegzégek közé tartoznak. Tüneteik ugyanis többnyire nem jellegzetesek, a megbetegedést akozó takar­mány etetése után csak több nap, esetleg több bét múlva, * akkor is csak az állomány egy rés-éhen jelentkeznek. Né­hány esetben nem is állapítha­tó mag kifejezetten betegség, hanem csak a szóba jöhető fer­tőző betegségeket lehat kizár­ni. A pontos diagnózist megne­hezíti tz a tény is, hogy a be­tegség észlelésekor az etetett takarmányból már általában ram áll rendelkezésre minta. Nehézséget okoz az is, hogy a jelenleg ismert és alkalma­zott vizsgálati módszerekkel nem mindig sikerül egy-egy ta­karmány ártalmasságát labora­tóriumi vizsgálattal kétséget ki­záróan megállapítani. Teljesen megnyugtató eredményi csak az etetési kísérletek nyújthat­nak. Ezek elvégzésére azonban a vizsgáló intézetekben nincs lehetőség, mert az ilyen kísér­letek hosszabb megfigyelési 1- dőt igényelnek. Figyelembe kel­lene venni azt is, hogy a kis létszámú csoporttal végzett ete­tési kísérlet során kapott ered­ményekből nem mindig lehel következtetni a nagy létszámú állományban észleltekre, fő­leg az «gyedek különböző reá­­gálóképessége miatt. Minden diagnosztikai nehéz­ség ellenére azonban takar­mányozási eredetű ártalomra kell gondolni akkor, ha az ál­lomány étvágyai romlik, az ürü­lék hígabbá válik, esetleg szomjúság vagy rendellenes ét­vágy (például alomevés) je­lentkezik. Ilyen esetben az ál­lomány fejlődése nem kielégí­tő, egyenletlen. A tollazat bor­zolt, törékeny. Egyes takarmá­nyozási ártalmaknál, így az agylágyulásnak vagy kisagyödé­mának nevezett betegségnél (elsősorban avas zsírok etetése után lép fel) idegrendszeri tü­netek — a nyak és a lábak előrenyújtása mellett a kinyúj­tott szárnyak oldáltartása, hát­rálás, forgás, ferde nyaktartás és járásképtelenség — jelent­kezhetnek. Egy-egy ártalmas takarmány etetése után az első tünetek legkorábban 3—5 nap múlva vehetők észre. Később idült jellegű betegség alakul­hat ki. A iBÍkarmányváltozla­­tást követően ismét csak több nap múlva várható a betegség tüneteinek fokozatos megszű­nése. Ha az állatok hosszabb ideig fogyasztottak káros anyai­­gokat tartalmazó takarmányt, z így a szervezetükben mélyre­ható kóros elváltozások alakul­tak ki, a takarmányváltoztatáz után sem lesz belőlük teljes értékű vágó- vagy tenyészállat. Lejárt határidejű, rendellenes szagú, színű vagy összetételű takarmányt ne etessünk a ba­romfival. A tünetek észlelése­kor azonnal forduljunk állat­orvoshoz, hogy ajz időbeni be­avatkozással megakadályozzuk a nagyobb arányú kárt. Ritkán előfordulhat az is, hogy a tápok gyártására fel­használt aialptakarmányok mi­nősége nem kifogástalan. Ilyen­kor még a szavatossági határ­időn belül is jelentkezhetnek ártalmak. Sokkal gyakoribbak azonban a tápok szakszerűtlen tárolásából és a nem megfe­lelő módon történő etetésből eredő ártalmak. Takarmány­mérgezés keletkezhet kifogás­talan, friss lápok folyamatos etetése után is, ha a táp egy része a rossz etetők miatt * vályú mellé vagy az alomba hnllik, ott megromlik, s az ál­latok így fogyasztják el. Keveréktakarmányok etetés« utóé egészségi ártalom jelent­kezhet olyan esetben is, ba a táp nem tartalmazza mindazo­kat az anyagokat, amelyek a normális élelfolyaimatokhoz szükségesek vagy ezek mennyi­sége nem kielégítő. Az ilyen esetekben keletkező betegséget hiánybetegségnek nevezzük. Hiánybetegséget elsősorban az ásványi anyagok, vitaminok és nyomelemek hiánya vagy nem kielégítő mennyisége okozhat. Ártalmasak lehetnek a takar­mány állatifehérje- és zsírösx­­szetevőinek bomlástermékei is. Ugyancsak káros hatást fejt­hetnek ki a takarmányban el­szaporodott egyes baktériumok és gombaféleségek. Húscsirkék nevelése során viszonylag gyakori jelenség, hogy körülbelül 3—5 heles kor­ban a legjobban fejlett egye­­dek közül egyesek hirtelen el­hullanak, s boncolási eredmé­nyük is többnyire negativ. Ez a jelenség valószínűleg azzal függ össze, hogy a tápok ás­­ványanyag-tartalma a rendkí­vül nagy növekedési energiá­val rendelkező egyedek számá­ra nem elegendő. Forrásanyag alapjáw -blm-Д baromfitakarmányozás ártalmai kertbarátok, gyümölcsé­­szek és szőlészek nagy megelégedettséggel fo­gadták a Szlovákiai Gyiimölcsé­­szek és Kiskertészek Szövetsé­ge Központi Bizottsága képvi­selőinek azon kora tavaszi ki­jelentését, hogy az idei év ne­gyedik negyedében sor kerül a növényvédőszerek kisebb a- roi oeszeigettem. dagokban történő csomagolá­sára. Ennek jelentőségét azt hiszem nem kell különöskép­pen méltatni. Minden kertbarát előtt ugyanis világos., hogy ez egyrészt költségmegtakarítás­hoz vezet, másrészt elkerülhe­tők a növényvédőszerek kimé­rése körüli problémák. Ide so­rolható még az is, hogy a ki­sebb adagü vegyszerek vásár­lásán keresztül jobban meg­őrizhető ezek minősége. Már kora tavasszal beszámoltunk arról, hogy az illetékes válla­lat dolgozói egy gépsor segít­ségével pontosan tíz liter per­­metlé elkészítéséhez elegendő adagokban fogják csomagolni a csomagolású vegyszerekhez a kező évben — kiszélesítik a kertbarátok a Kertészeti Szol- porszerű, hazai és külföldi gáltató Vállalatok és a CHE- gyártmányú növényvédőszerek MIKA vállalat kiskereskedelmi választékának csomagolását, üzlethelyiségein keresztül jut- Jelenleg a várható választék hatnak majd hozzá. összeállítása van folyamatban. A növényvédőszerek kisebb A folyékony'növénvedőszerek adagokban történő csomagoló- kisebb adagokban történő cso­­sáriak fejlesztési tervezete több magolására csak a harmadik szakaszból áll. Az első sza- szakaszban — 1980-tól — kerül sor. Köztudott, hogy a CHEMIKA kereskedelmi vállalat 1, 3, 5 és 10 kilogramos csomagolásban többféle Ipari trágyát, így az NPK-t, a szuperfoszfátot, a ká­lisót, a Cereritet, a Hsrbasynt, kaszban, tehát ez év decembe- a káliumszulfátot és a karba­­rétöl hat porszerű növényvédő- midot forgalmazza. Ezzel és a szer, így a Dithane M 45, a növényvédőszerek kisebb ada- Pirimor OP, a Topsin M, a Ka- gokban történő csomagolásával rathane, a Fundazol és a Pe- a kertbarátok, gyümölcsészek rozin 75 В kisebb adagokban és szőlészek komplex tápanyag­történő csomagolására kerül ellátásának és növényvédelmé­­sor. A csomagoláson a pontos nek valóraváltásán fáradoznak, használati utasítást is feltünte- Reméljük, hogy a vállalat dol­­tik. gozóinak és vezetőinek ezen i-A második szakaszban — e- gyekezetét mielőbb siker koro­­lőreláthatőlag már az elkövet- názzal (blm) A kertbarátok örömére Vidékeink állandósuló iparo­sítása szükségessé teszi a vá­rosokba való tömörülést. így várható, hogy húsz-huszonöt év múlva hazánk lakosainak már 90 százaléka városokban fog' lakni. Az ipari termelés magas fokú összpontosítása nagy mér­tékben befolyásolja az életkö­rülményeket, így növekedik a mérgező gázok, a zaj stb. ha­tása. Az ilyen körülmények kö­zött élő emberben természete­sen még jobban növekedik a természet utáni vágy. Már je­lenleg is szemtanúi vagyunk annak, hogy az emberek kere­sik a kiutat a zajos és pisz­kos városi környezetből. Ki a természetbe, oda, ahol pihenni lehet és szívni az egészséges, tiszta levegőt, kikapcsolódni a munkából és friss erőt merí­teni. Ebben a törekvésben nagy jelentőségűek a kertészkedési lehetőségek, elsősorban a sza­bad idő hasznos" kihasználásá­val kapcsolatban. A CSKP XV. kongresszusának határozatai széles teret bizto­sítanak a lakosság érdeklődési tevékenységének, a fizikai és szellemi fejlődésének. Ezért bi­zalmával tünteti ki és támo­gatja a Szlovákiai Gyümölcsé­szek és Kiskertészek Szövetsé­ge alapszervezeteinek tevékeny­ségét. Köztársaságunk azok közé az államok közé tartozik, ame­lyek kicsi földalappal rendel­keznek. Például 1975-ben egy lakosra már csak 56,5 ár me­zőgazdasági földterület jutott. Az utóbbi ötven évben jelentő­sen — körülbelül 371 ezer hek­tárral — csökkent a földalap. Várható, hogy ez a szám 1980- ig további 105 ezer hektárral csökken. Városunkban, Losoncon (Lu­čenec) már 1995-ben megalakí­tó Iták az I-es számú kerttele­pet, az SZGYKSZ I-es számú alapszervezetét, ahol a kilenc­­venhárom tag között egyenként 4 árnyi, kevésbé művelhető te­rületet osztottak szét. A kis­kertészek száma 1968-ban már százháromra növekedett. Az elején sajnos több problé­ma adódott. Nem voltak beke­rítve az egyes kertek, a tagok a gyümölcsfák kicsi választé­kát tudták csak beszerezni stb. Az említett nehézségek ellené­re is az I-es számú kerttele­pen a munka sikeresen és jó ütemben haladt. A tagok saját erejükből egy mintegy 2800 köbméter víz felfogására alkal­mas tárolót is építettek. A kerttulajdonosok az elmúlt 12 év alatt nagyon szép ered­ményeket értek el, nemcsak az­zal, hogy a kerttelepen üdülési Gyümölcsfaiskoláink a magas növésű ribiszkebokrokból is nagy mennyiséget kínálnak. Fotó: -blm­feltételeket teremtettek, de ma­gával a gyümölcs- és zöldség­termesztéssel is. Ezt a múlt évi őszi járási gyümölcs- és zöldségkiállításoii elért ered­ményeik Is bizonyítják. Ezen a kiállításon harmincöt tag sze­repelt termékeikkel. Közülük ketten — Bai ka és Dttrkovsky elvtársak — két-két aranyér­met és egy-egy elismerő ok­levelet érdemeltek ki. Ezen kí­vül még további öt kiskertéss részesült elismerő oklevélben. Az aranyérmek és az elisme­rő oklevelek azonban nemcsak a tagság odaadó munkáját, he­­nem magát-az I-es számú alap­szervezet tevékenységét is di­csérik. Ugyanis a szervezet vezetősége szinte már az ala­pítástól kezdve minden lehe­tőséget megragadott annak ér­dekében, hogy a legújabb ter­melési ismeretekkel gazdagítsa a tagság szaktudását, s azt ál­landóan fejlessze és gyarapít­sa. Jelenleg Losoncon már hét kerttelep tagjai tevékenyked­nek, s tegyük' hozzá, sikerrel, ígv nem lehet kétséges, hogy a kiskertészek már eddig is nagyban hozzájárultak a kitű­zött célok eléréséhez: mind a gyümölcstermesztésben, mind a zöldségtermesztésben önellá­tók lettek, s némi felesleggel az állami alaphoz is hozzá­járultak! SÓLYOM LÁSZLÓ, Lučenec Komáméban (Komárom) az I-es számú lakótelepen, a hajó­gyári munkások számára épült típusházak eevikében, lakik Gál Árpád, a Steiner Gábor ne­vét viselő hajógyár egyik régi dolgozója. Az idők során a la­kosok megvehették házaikat, így cselekedett Cál Árpád Is, aki 1960 óta foglalkozik nyúl­­tenyésztéssel. A nyúltenyész­­tésnek köszönheti, hogy sike­rült a házát felújítania és ki­­bővítenie. A nyulak számáré védett helyet létesített. Mint a legtöbb tenyésztő, ő is minden szakmai felkészülés nélkül vágott nebi a nyülte nyésztésnek. Több fajtával pró­bálkozott, de végül is a nagy csincsillát kedvelte meg. jő­­választott, mert az elmúlt évek során szerzett tapasztalatok ré vén olyan állományt sikerült kitenyésztenie, amellyel nem­csak szlovákiai, hanem orszá­gos viszonylatban is verseny kénes. Törzsállománya jelenleg 12 anya- és 2 apaállatból áll. A növendékállatokkal rendszere­sen jelen van az állatkiállítá­sokon, how ezáltal ellenőriz­hesse állományának minőségi színvonalát. A múlt évben a nitrai kiállításon állományával (három nősténnyel és egy bak­kal] első helyezést ért el. V- gyanakkor a Brnóban megren­dezett országos kiállításon két 93 és három 92 pontos ered­ményt ért el. Márpedig ezek egy országos versenyen kiváló eredménynek számítanak. A növendéknyulakat tovább­­tenyésztési célra adja el. Ennél jelentős szerepe van a pont­szám értékének, ami azt jelen­ti, hogy például egy, 92, Illet­ve 94 pontos növendékállat 150—180 korona értékben ta­lál új gazdára. A továbbte­­nyésztésre alkalmatlan nyula­­kát — élő állapotban — a BRANKO Körös Mezőgazdasági kapcsolat megszakadt. Az 1 gyan igaz, hogy az említett 1 vállalat sokkal többet fizetett i egy kiló nyúlhúsárt, mint a t BRANKO, de csakis a nekik I megfelelő egyedeket és meny- i nyiséget vásárolták fel. Nem I egyszer előfordult, hogy 35—40 állatból — egy tenyésztőtől — i csupán tíz nyulat vettek meg, í kilogramonként 27 koronáért, I a többire azonban már nem tar- 1 tottak Igényt. Ezzel szemben 1 a BRANKO vállalat korlátlan 1 mennyiségben vásárolja fel az i élőnyulakat. 1 t Nagy csincsilla Sál Arpád tenyészetéből (A szerző felvétele kiválasztott vegyi készítirténye­­keti. Nemrégiben Muíka Ladislav mérnökkel, a Bratislava! CHE­MIKA kereskedelmi vállalat műszaki-fejlesztési osztályveze­tőjével az előkészületekről és a növényvédőszerek csomago­lásával kapcsolatos kérdések­ről beszélgettem. Még elöljáróban szeretném 1 megjegyezni, hony a Rovema i típusá (NSZK-beli gyártmányú) a gépsor próbaüzemelésére ez év 1 december 15-én kerül sor, így ■ a kertbarátok a jövő évi tér- i más alapozásához remélhetőleg t már aj új csomagolású Tégy- s szereket is felhasználhatják. A 1 gépsort egyébként a CHEMIKA 1 vállalat handlevát központjá­ban helyezik üzembe. A kis 1 Vállalatnál értékesíti. Nem­csak ö, hanem nyúltenyésztő társai is, akik á Szlovákiai Kis­­állattenyésztök Szövetsége ko­­márnói 3-as számú szervezeté­nek a tagjai. Volt időszak, amikor a ko­máromi nyúl tenyésztők a Prá­gai VELAZ nemzeti vállalattal is szoros kapcsolatban álltak. Az idők folyamán a vállalat nagy igényeket támasztott a te­nyésztőkkel szemben, s ezért a Szó volt a nyulak etetéséről is. Gál elvtárs elmondotta, hogy ő csupán a hagyományos etetési módszert alkalmazza. Főleg a szemes- és züldtakar­­mány, valamint a granulált nyúleleség dominál. A téli idő­szakban a szénatéleség, a lu­cerna és a száraz kenyér is az „étlapra“ kerül. Arra vi­szont rendszeresen ügvel, hogy ez etető- és itatóedények min­dig tiszták legyenek, nehogy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents