Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-09-09 / 36. szám

1 1978. szeptember 9. SZABAD FÖLDMŰVES A gabonatermesztés tartalékai Mindent a maga idejében A nyugat-szlovákiai kerület legna­gyobb, legkiterjedtebb járásőnak, a leviceinek (Léva) mezőgazdasági dol­gozói a gabonatermesztésben elért eredményeikkel az idén sem vallottak szégyent. A célul tűzött termelési és eladási tervet egyaránt túlszárnyal­ták. A hektárhozamot a múlt évihez viszonyítva 5,85 mázsával növelték, я ezáltal úgyszólván 24 ezer tonnával több gabonát termeltek. Az eredményekhez azonban nem mindegyik gazdaság járult hozzá egy­formán. A kimagasló eredmények mel­lett átlagon aluliak is akadtak. Az elért átlaghozamban például az egyes gazdaságok közötti különbség 0,01 és 18,85 mázsa között ingadozott. Az aránytalanságok — mindenekelőtt az egyforma feltételek mellett gazdálko­dó üzemek között — arra utalnak, hogy a gabonatermesztésre nem min­denütt fordítanak kellő gondot, illet­ve teljes mértékben nem használják ki az adott lehetőségeket. S éppen az aránytalanságok megszüntetésében, a fogyatékosságok kiküszöbölésében rej­lenek a gabonatermelés további fej­lesztésének legjelentősebb tartalékai. A járásban a tartalékok feltárása érdekében mindazon tényezőkkel be­hatóan foglalkoztak, amelyekbe ga­bonatermesztés eredményességéhez, vagy sikertelenségéhez vezettek. Ján Malii mérnök, a járási mező­gazdasági igazgatóság főnövényter­mesztője, a hektárhozamokat befolyá­soló számtalan tényező közül elsősor­ban az elővetemény jelentőségét emel­te ki. Véleménye szerint főleg a ga­bonatermesztés jelenlegi magas fokú összpontosítása mellett az elővete­­ménynek gyakran döntő szerepe van az elért eredményekben. Hogy az elő­vetemény mennyire befolyásolja a ter­més alakulását, ezt talán a legszem­­léltetőbben a búzával végzett kísérle­tek eredményei bizonyítják, amelyek alapján búza után 35,7, évelő takar­mányok után 42,2, őszi repce után 44,8, silókukorica után pedig 53,9 mázsa átlaghozamot értek el. Megfelelő előveteménnyel ugyanis helyrehozható a talaj — a gabonafé­lék által — megbontott fizikai és ké­miai állapota. Pontosabban, javul a talaj vízgazdálkodása, növekszik a humusztartalom, helyreáll a talaj fi­zikai szerkezete is. Ezenfelül meg­előzhetők a gabonafélék megdőlését okozó szártöbetegségek is. Az elővetemény termést növelő ha­tását — sajnálatos módon — több gazdaságban figyelmen kívül hagyják, s ez természetesen az eredményben is visszatükröződött. A santovkai szö­vetkezetben például a gabonafélékből elért 41,37 mázsa átlagtermésnek — amely a járás leggyengébb eredmé­nye — elsősorban a helytelenül ki­választott elővetemény volt fő oka. Holott módjukban állt a vetésforgót úgy módosítani, hogy a gabona meg­felelő elővetemény után kerüljön ta­lajba. Mivel a járásban szemeseket a szán­tóterület 63 százalékán termesztenek, a gabona gabona utáni vetése gyak­ran elkerülhetetlen. Ezért a kedvezőt­len hatás mérséklése érdekében az elmúlt évtől kezdve a tarlóhántást középszántással helyettesítették s egy­idejűleg kisebb adag istállótrágyát dolgoznak be a gabonafélék alá. Te­kintettel az istállótrágyázás korláto­zott lehetőségére, idén áttértek a zöldtrágyázásra alkalmas növények vetésére, ami lehetővé teszi a gabo­nafélék sorrendjének legalább három évenkénti megszakítását. Ennek igen egyszerű és olcsó módszere a karha­­middal kevert repce repülőgépes ve­tése az álló gabonába, közvetlenül beérése előtt. A betakarítás után ki­fejlődött növényzetet tartószántással a talajba juttatják. Ezt a módszert az idén 1200 hekáron alkalmazták. A sikeres gabonatermesztésnek to­vábbi fontos tényezője a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajtaválasz­ték. A járásban nagy fontosságot tu­lajdonítanak a fajtakísérleteknek. A jmi növénytermesztési osztályának kí­sérleteit négy mezőgazdasági üzem­ben végzik. Azonban a fajtaválaszték meghatározásának e hatékony mód­szerét az egyes gazdaságokban is kez­dik érvényesíteni. A járásban például már 11 gazdaság a saját kisparcellás fajtakísérleteinek eredménye alapján válogatja össze a legmegfelelőbb faj­tákat. A járás éghajlati és termőhelyi adottságaiban a legnagyobb termést búzából a Slávia és Jubilejná, árpából pedig a Koral, Triumf és а НЁ-868 fajták adták. Például az alsószecsei szövetkezetben tíz hektáron termesz­tett Slávia búzafajtából 91,7, a zselízi szövetkezetben pedig a Korai árpa­fajtából 81,2 mázsa hektárhozamot ér­tek el. A csúcshozamoknál mi sem bizonyítja jobban a fajták termőké­pességében rejlő potenciális lehető­ségeket, amelyek optimális termesz­tési technológiával teljes mértékben kiaknázhatók. A főagronómus szavait idézve azon­ban a komplex agrotechnikai intéz­kedések következetes betartása nél­kül a legnagyobb termőképességű faj­ták sem hoznák meg a várt ered­ményt. Az agrotechnikai intézkedések közül legfontosabb talán a vetés előtti talajelőkészítés. Tulajdonképpen ezen munkálatok gyors és megfelelő elvég­zésén múlik a talaj nedvességtartal­mának megóvása, a tápanyag-utánpót­lás és a gyomirtás hatékonysága, va­lamint a magágy minőségi előkészí­tése. Mindezek az intézkedések az optimális időben és mélységben vég­zett vetéssel egybevéve kedvező fel­tételeket teremtenek az őszi vetések egyenletes csírázásához, jó fejlődésé­hez és átteleléséhez. A további növényápolási munkála­tok szervezésének és végzésének igen fontos — de gyakran kellőképpen fel nem becsült — segítőeszköze a bio­lógiai leltározás. Azokban a gazdasá­gokban, ahol a biológiai leltározást kellő gonddal végezték, s ennek alap­ján irányították a növényzet mechani­kai kezelését, a betegségek és kárte­vők elleni védelmet, valamint a nitro­­génes fejtrágyázást, ott úgyszólván kivétel nélkül jó terméshozamot ér­tek el. Az élenjáró gazdaságok, mint a kis­­sa 1 lói, a nagysallói, az alsószecsei, vagy a zselízi szövetkezetek példája —ahol az idén 60 mázsán felüli át­laghozamot értek el — bizonyítja, hogy ott, ahol a talajelőkészítéstől kezdve egészen a betakarításig az összes munkálatokat agrotechnikai határidőben elvégezték, a munkát megfelelően szervezték és irányítot­ták, a jó eredmény nem maradt el. Azonban a megfelelő fajtaválasz­téknak, az előveteménynek és az agrotechnikai intézkedések betartásá­nak együttes kedvező hatása a hek­tárhozamok növelésére, a legjobban nyilvánult meg a múltban lemarado­zó, gyenge termést elérő bešai és Nová Dedinka-i szövetkezetekben. Itt a legalkalmasabb fajták kiválasztásá­val, az alapos agrotechnikával, a ve­tés tökéletesítésével, a követelmé­nyeknek megfelelően végzett műtrá­gyázással, valamint az optimális idő­ben történt betakarítással a múlt évi eredményekhez, valamint az idei terv­hez viszonyítva a járásban a legna­gyobb hektárhozam növekedést érték el. A felsorolt példák bizonyítják, hogy a gabonatermesztés további fejleszté­séhez a feltételek megvannak. Bátran állítható, hogy a gabonatermesztés eredményessége — a kimondottan szélsőséges időjárási viszonyoktól el­tekintve — kizárólag az embereken múlik. Ez arra figyelmeztet, hogy máshol is használják ki az adott le­hetőségeket. KLAMARCSIK MÁRIA mérnök Néhány héttel ezelőtt a napokig tartó kedvezőtlen időjárás miatt még aggódve tekintettünk az aratási mun­kálatok elé. Ám a mezőgazdaság dol­gozói egy pillanatra sem adták fel a reményt. Szocialista munkaverseny kezdődött egyének, kollektívák, járá­sok és kerületek között, míg végre fedél alá került a gabona. Most már bátran mondhatjuk, hogy dolgozóink becsülettel helytálltak. Vannak ki­emelkedően szép eredményeink. Ez a siker a szorgalomnak köszönhető. An­nak, hogy mezőgazdasági dolgozóink igyekeznek átültetni a gyakorlatba a CSKP XV. kongresszusának határoza­tait. A közelmúltban azzal a céllal láto­gattunk a Nové Zámky-i járásba, hogv meggyőződjünk arról, az egyes mező­­gazdasági üzemek miképpen valósít­ják meg a kulcsfontosságú határoza­tokat, illetve hogyan rakják le a jö­vő évi gabonatermés alapjait. Ezekről a kérdésekről Martin Šalkovský mér­nökkel, a járási mezőgazdasági igaz­gatóság főagronómusával beszélget­tünk. Amint kiderült, a járás dolgozói a búzát 25 ezer 894, az árpát pedig 10 ezer 440 hektárról takarították be. Mintegy 450 kombájn aratta-csépelte a gabonát. Körülbelül kétszáz kom­bájn érkezett más járásokból segíteni. Az egyes gazdaságok dolgozói a belső emberi és anyagi tartalékok mozgósí­tásával, jó politikai-szervező munká­val teljesítették az igényes feladatot. Figyelemre méltó eredményeket értek el a gabonatermesztésben, ami lehe­tővé tette a járási átlag kedvező ala­kulását. Ennek következtében a járás gabonatermesztési átlaga elérte az 51,33 mázsa hektárhozamot. A járás július végével 100,04 százalékra telje­sítette gabonaeladás tervét. Az idei eredmény meghaladja a múlt évit: 15 ezer 831 tonnával többet adtak el a tervezettnél, így eleget tettek annak a kötelezettségüknek is, amelyet a mezőgazdasági üzemek a NOSZF 60., valamint a Februári Győzelem 30. év­fordulójának tiszteletére vállaltak. © Milyen tapasztalatokat szereztek az idei gabonatermesztésben? — tet­tem fel a kérdést a főagronómusnak. — Járásunkban kiváló gabonater­mesztő gazdaságok vannak. Ezeknek dolgozói értik a gabonatermesztés módját. Ismerik és gyakorlatban al­kalmazzák mindazokat a kölcsönösen összefüggő tényezőket, amelyekkel optimális körülmények között arány­lag nagy hozam elérése lehetséges. Járásunk területén az adott körülmé­nyeknek megfelelően harminc száza­lékban Szávát, harminc százalékban Jubilejnát, majd Solarist, Sláviát, Ilji­­csovkát és Zlatná Dolinát termesztet­tünk. Az eredmények arra utalnak, hogy legjobban a Száva, a Jubilejná és a Solaris búza vált be. Voltak gaz­daságok, illetve parcellák, ahol ezeri fajtákkal hatvan mázsa feletti átlagí termést értek el. Azt is tapasztaltuk hogy ezek a búzafajták a rossz idői járás ellenére sem dőltek meg .tehát erős szárúak és egyes betegségekkel szemben ellenállóak. Ezért az idén nagyobb százalékban ezeket vetjük. 0 Hogyan alapozzák meg a jövő évi termést? — Tudjuk, hogy a termelési ered­mények nem minden esetben vannak arányban a termelői adottságokkal. Ezt az azonos feltételek között termei lő gazdaságok eltérő eredményei igái zolják. Ezért továbbra is arra törek­szünk, hogy az aránytalanságokat kii küszöböljük,«valamint arra, hogy ott, ahol nagy hozamokat értek el, úgy, azt stabilizálják. Természetesen szem előtt tartjuk mindazokat az alapvető agrotechnikai, biológiai követelmé­nyeket, amelyek a hozamnövelést elő­segítik és a csúcseredményeket elérő gazdaságokban állandósítják. Arra tői rekszünk, hogy a környezet és a ten mesztőhely adottságait legjobban kU használjuk. Igen nagy figyelmet fon dítunk a talaj- és a magágy előkészíi tésére, a fajtakiválasztásra, az egyes fajták ésszerű elhelyezésére a vetési forgóban. A tapasztalatokból klinduli va az eddiginél nagyobb figyelmei fordítunk a gabona, főképpen a búzá vetésére. Három éven keresztül —< mint eddig — gabonát gabona után! nem szándékozunk vetni. Ugyanis a tapasztalatok azt igazolják, hogy * monokultúrában termesztett gaboná esetében a gombabetegségek nagyon elszaporodnak, ami szártörést és mái betegséget okoz. Ezért a jövő évi ten mést úgy alapozzuk meg: amennyiben • gabonát gabona után vetünk, a talajť bőségesen ellátjuk tápanyagpőtlókkal, elsősorban jól érett istállótrágyával, s természetesen a zsenge növényzetet védjük a /gyomok és kártevők ellen. Az agrotechnikai teendők pontos bei tartásánál pedig traktorosainkra* dob, gozóinkra támaszkodunk, hiszen á termelés eredményessége végső soron az emberektől függ. ★ Ügy tűnik, mintha az aratás után a' mezők dolgozói kissé megpihennének. Korántsem. Mert számukra még nem ért véget a munka. Miközben a ten més betakarításán szorgoskodtak, fii gyelmüket nem kerülhette el a szali ma letakarítása, a tarlóhántás, a tai lajfertőtlenítés, a vetőszántás stb. Mondhatjuk úgy is: a következő évf gabonatermesztés az idei betakarítás­sal kezdődött el. Tehát igyekezzünk időben elvégezni az egyes munkála­tokat, mert a lemaradást később már nehéz helyrehozni. Ebben az időszaki­ban rendkívüli jelentőségű, hogy mH nél több gép dolgozzon a földeken. Nagy Teréz ■xlagyobbak a búzatermések és több az aratnivaló. Keres­­" sük a termesztés új lehetőségeit. Oj fajtajelöltünk, az SK 21U0 jelzésű sládkoviöovói (Diószeg) búzánk az idei állami kísérletekben termésével túlszárnyalta az elismert fajtákat. A galántai járás kiváló agronómusainak segítségével az SK 2100 gyakorlati eredményei is jobbak az elismert fajtákénál, és így már 1978 őszén is számíthatunk új termesztési és vető­mag-szaporítási területeivel. Ez év nyarán tűnt fel először ez az alig térdig érő, piros­­kalászú, szálkás, sűrű állományú búza, mind az állami kísér­letek fajtabemutató parcelláin, mind a termesztési területeken, a Salai (Vágsellye) Barátság szövetkezet, a sládkoviöovói (Dió­szeg) Vetőmagszaporító Állami Gazdaság búzatábláin. Jó ered­ményeivel hozzájárult e gazdaságok termesztési sikereihez. Minthogy egyre többen érdeklődnek az SK 2100 termesztése iránt, szeretném ismertetni a fajtajelölt növénytani leírását és termesztési igényét. Búzánk, a Sládkoviéovéi Növénynemesítő Üzem К 2100 szá­mú kombinációjából származik. Apja a mexikói Yaktana fajta, anyja a gyakorlatban és állami kísérletben is egyaránt ismert К 1228/1 búza. így tulajdonképpen fajtajelöltünk a Kosúti búza dédunokája: Kosúti X Nebojszai (Koiútska) (Nebojská) К 681 X Fleuron 1228/1 X Yaktana - SK 2100 dasági értéke a jó termőképességén kívül a rendkívüli koraí­­ság (2 nappal korábbi a Szávánál). Fehérjetartalma nagyon jó és ezért a búza hektáronkénti fehérjehozamában vezet. Igen jó a sikérhozama és sikérminősége is. Termesztési (agrotechnikai) igénye Kisebb magból indul és növényegyede is sokkal alacsonyabb más búzáénál. Ezért a növényállomány kialakításának (adjusz­n a m a tír Erősen bokrosodó növénye (ritka állományban 20 kalász egy növényen nem ritkaság) kb. 70 cm magas. Kalásza piros színű, szálkás, közepes hosszúságú, jól termékenyült. Magja kis, ritkán közepes — ezermagsúlyú (35—40 g). A nagy termést rendkívüli állománysűrűségével éri el. A négyzetméterenkénti 700—800 kalász általános, de 1100—1200 kalász sem tartozik a ritkaságok közé. A felhasznált nedves­ség csaknem felét a magfejlesztésére fordítja. Szára rugalmas, nem túl erős. Túltáplált, sorában túlzsúfolt állományai meg­dőlhetnek. Ezt helyes agrotechnikával megelőzhetjük. A betegségekkel szemben nem mondható egyik esetben sem teljesen ellenállónak, de sem a lisztharmat, sem a rozsdák nem támadják meg erősebben, így egészségi állapota általában jobb a többi fajtáénál. Az 1972-es fekéterozsdás évet egész­ségesen vészelte át! Eddig jól telelt. Jó bokrosdásával több­nyire maga gondoskodik a sűrű állomány kialakításáról. Gaz­é n d e fté te tv. Bemutatunk egy új fajtajelöltet táció) nagyobb gondot kell szentelnünk. A talaj és elővete­mény megválasztásánál, valamint az N-adagolásánál tekintetbe kell vennünk azt a körülményt, hogy az SK 2100 a nedvesség ás tápanyag nagy részét szemprodukcióra fordítja. így ha kez­deti állománya túl bujára sikerül, ezzel ez a fajta későbbi fejlődése folyamán nehezen birkózik meg. fól bokrosodé, de sokkal kisebb növényegyede a 12,5 cm-es sortávolságot nem jól használja ki, különösen olyankor, ha túl sokat vetettünk a sorába. Az ilyen „sorba zsúfolt“ állomány­ban rendkívül kedvezőtlen önszabályozási folyamatok mennek végbe. A növények a túlzsúfoltságtól gyakran véznák marad­nak. Bokrosodási képességük, amivel a számukra túl széles sor­közt volnának hivatva betölteni, nem érvényesülhet. Ezért, ha nem vethetünk szükebb sorközre, hanem csak 12,5 cm-es ga­bonasortávolságra, a 4—4,4 milliós vetőmagmennyiség (folyó­méterenként 50—55 szem) jobb, mint az 5,5—6 milliós, amit a gyakorlat a Bezosztája 1 és a Száva esetében használt. Ennél az új fajtajelöltnél kezdettől javasoljuk a jobb állo­mányelosztást. Ha lehetséges, legjobb a szűk sortávolság — 5— 7,5 cm, folyóméterenkénti csökkentett vetőmaggal (30—35 szem). Megoldás a felületre alkalmazott 600—750 szem/m2-es tökéletesen egyöntetű gépi szórt vetés, ha azt tárcsázás kö­veti. (A talajművelés és nedvességgazdálkodás alapelveinek betartásával.) Az ilyen állomány erőteljesebb növényeket és kiegyenlítettebb állományt adhat ennél az új fajtajelöltnél. Spaldoű akadémikus, galántai munkaértekezletünkön hang­súlyozta a búzafajták különböző vetésidő-igényét és érdeklő­dött új fajtajelöltünk igényei iránt is. A már fent ismertetett okokra hivatkozva kérek minden agronómust, hogy inkább október hónapban, mint szeptemberben, a többi búzafajták után vesse az SK 2100 fajtajelöltet! Ennél a fajtánál az erő­sebb őszi bokrosodás nem kívánatos, korai vetés esetén a gabonalegyek ezt a körülményt még fokozzák. A legjobb ve­tési idő ezért október 5 — október 15 között lesz, ami ±5 nappal módosítható a helyi viszonyoknak megfelelően. A vető­mag jó startjának biztosítására a jól osztályozott vetőmagot 6— 7 cm mélyre vetjük. Ezzel is támogatjuk a növények egyen­letesebb eloszlását az állományban. A 70 cm-es, a Száváénál alacsonyabb állomány kiegyenlí­tettségére fordítsunk különös gondot. Spontán megterméke­­nyülésből származó hibridegyedek, gondatlanságból belekeve­redett idegen fajtaegyedek csúnya „lovasokéként magaslanak ki állományából. Bizonyos fokozottabb körültekintést kíván az alacsony állomány a gyomirtás iránt, hiszen védekező ké­pessége kisebb. Ezúton szeretném köszönetemet nyilvánítani a Salai Barát­ság szövetkezet valamennyi dolgozójának (különösen Tóth Pál agronómusnak), valamint a sládkoviöovói Vetőmagnemesítő és Szaporító Vállalat valamennyi dolgozójának (különösen Gál Lóránt agronómusnak), hogy galántai piros búzánkat a gyakarlotba segítették. Nemesítő kollektívánk nevében szív­ből kívánok jó sikert nemcsak a galántai növénytermesztők­nek, hanem valamennyi hazai agronómusunknak. S Z A M Ä К ISTVÁN, mezőgazdasági mérnök, növénynemesítő l r

Next

/
Thumbnails
Contents