Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-09-09 / 36. szám
1 1978. szeptember 9. SZABAD FÖLDMŰVES A gabonatermesztés tartalékai Mindent a maga idejében A nyugat-szlovákiai kerület legnagyobb, legkiterjedtebb járásőnak, a leviceinek (Léva) mezőgazdasági dolgozói a gabonatermesztésben elért eredményeikkel az idén sem vallottak szégyent. A célul tűzött termelési és eladási tervet egyaránt túlszárnyalták. A hektárhozamot a múlt évihez viszonyítva 5,85 mázsával növelték, я ezáltal úgyszólván 24 ezer tonnával több gabonát termeltek. Az eredményekhez azonban nem mindegyik gazdaság járult hozzá egyformán. A kimagasló eredmények mellett átlagon aluliak is akadtak. Az elért átlaghozamban például az egyes gazdaságok közötti különbség 0,01 és 18,85 mázsa között ingadozott. Az aránytalanságok — mindenekelőtt az egyforma feltételek mellett gazdálkodó üzemek között — arra utalnak, hogy a gabonatermesztésre nem mindenütt fordítanak kellő gondot, illetve teljes mértékben nem használják ki az adott lehetőségeket. S éppen az aránytalanságok megszüntetésében, a fogyatékosságok kiküszöbölésében rejlenek a gabonatermelés további fejlesztésének legjelentősebb tartalékai. A járásban a tartalékok feltárása érdekében mindazon tényezőkkel behatóan foglalkoztak, amelyekbe gabonatermesztés eredményességéhez, vagy sikertelenségéhez vezettek. Ján Malii mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság főnövénytermesztője, a hektárhozamokat befolyásoló számtalan tényező közül elsősorban az elővetemény jelentőségét emelte ki. Véleménye szerint főleg a gabonatermesztés jelenlegi magas fokú összpontosítása mellett az előveteménynek gyakran döntő szerepe van az elért eredményekben. Hogy az elővetemény mennyire befolyásolja a termés alakulását, ezt talán a legszemléltetőbben a búzával végzett kísérletek eredményei bizonyítják, amelyek alapján búza után 35,7, évelő takarmányok után 42,2, őszi repce után 44,8, silókukorica után pedig 53,9 mázsa átlaghozamot értek el. Megfelelő előveteménnyel ugyanis helyrehozható a talaj — a gabonafélék által — megbontott fizikai és kémiai állapota. Pontosabban, javul a talaj vízgazdálkodása, növekszik a humusztartalom, helyreáll a talaj fizikai szerkezete is. Ezenfelül megelőzhetők a gabonafélék megdőlését okozó szártöbetegségek is. Az elővetemény termést növelő hatását — sajnálatos módon — több gazdaságban figyelmen kívül hagyják, s ez természetesen az eredményben is visszatükröződött. A santovkai szövetkezetben például a gabonafélékből elért 41,37 mázsa átlagtermésnek — amely a járás leggyengébb eredménye — elsősorban a helytelenül kiválasztott elővetemény volt fő oka. Holott módjukban állt a vetésforgót úgy módosítani, hogy a gabona megfelelő elővetemény után kerüljön talajba. Mivel a járásban szemeseket a szántóterület 63 százalékán termesztenek, a gabona gabona utáni vetése gyakran elkerülhetetlen. Ezért a kedvezőtlen hatás mérséklése érdekében az elmúlt évtől kezdve a tarlóhántást középszántással helyettesítették s egyidejűleg kisebb adag istállótrágyát dolgoznak be a gabonafélék alá. Tekintettel az istállótrágyázás korlátozott lehetőségére, idén áttértek a zöldtrágyázásra alkalmas növények vetésére, ami lehetővé teszi a gabonafélék sorrendjének legalább három évenkénti megszakítását. Ennek igen egyszerű és olcsó módszere a karhamiddal kevert repce repülőgépes vetése az álló gabonába, közvetlenül beérése előtt. A betakarítás után kifejlődött növényzetet tartószántással a talajba juttatják. Ezt a módszert az idén 1200 hekáron alkalmazták. A sikeres gabonatermesztésnek további fontos tényezője a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajtaválaszték. A járásban nagy fontosságot tulajdonítanak a fajtakísérleteknek. A jmi növénytermesztési osztályának kísérleteit négy mezőgazdasági üzemben végzik. Azonban a fajtaválaszték meghatározásának e hatékony módszerét az egyes gazdaságokban is kezdik érvényesíteni. A járásban például már 11 gazdaság a saját kisparcellás fajtakísérleteinek eredménye alapján válogatja össze a legmegfelelőbb fajtákat. A járás éghajlati és termőhelyi adottságaiban a legnagyobb termést búzából a Slávia és Jubilejná, árpából pedig a Koral, Triumf és а НЁ-868 fajták adták. Például az alsószecsei szövetkezetben tíz hektáron termesztett Slávia búzafajtából 91,7, a zselízi szövetkezetben pedig a Korai árpafajtából 81,2 mázsa hektárhozamot értek el. A csúcshozamoknál mi sem bizonyítja jobban a fajták termőképességében rejlő potenciális lehetőségeket, amelyek optimális termesztési technológiával teljes mértékben kiaknázhatók. A főagronómus szavait idézve azonban a komplex agrotechnikai intézkedések következetes betartása nélkül a legnagyobb termőképességű fajták sem hoznák meg a várt eredményt. Az agrotechnikai intézkedések közül legfontosabb talán a vetés előtti talajelőkészítés. Tulajdonképpen ezen munkálatok gyors és megfelelő elvégzésén múlik a talaj nedvességtartalmának megóvása, a tápanyag-utánpótlás és a gyomirtás hatékonysága, valamint a magágy minőségi előkészítése. Mindezek az intézkedések az optimális időben és mélységben végzett vetéssel egybevéve kedvező feltételeket teremtenek az őszi vetések egyenletes csírázásához, jó fejlődéséhez és átteleléséhez. A további növényápolási munkálatok szervezésének és végzésének igen fontos — de gyakran kellőképpen fel nem becsült — segítőeszköze a biológiai leltározás. Azokban a gazdaságokban, ahol a biológiai leltározást kellő gonddal végezték, s ennek alapján irányították a növényzet mechanikai kezelését, a betegségek és kártevők elleni védelmet, valamint a nitrogénes fejtrágyázást, ott úgyszólván kivétel nélkül jó terméshozamot értek el. Az élenjáró gazdaságok, mint a kissa 1 lói, a nagysallói, az alsószecsei, vagy a zselízi szövetkezetek példája —ahol az idén 60 mázsán felüli átlaghozamot értek el — bizonyítja, hogy ott, ahol a talajelőkészítéstől kezdve egészen a betakarításig az összes munkálatokat agrotechnikai határidőben elvégezték, a munkát megfelelően szervezték és irányították, a jó eredmény nem maradt el. Azonban a megfelelő fajtaválasztéknak, az előveteménynek és az agrotechnikai intézkedések betartásának együttes kedvező hatása a hektárhozamok növelésére, a legjobban nyilvánult meg a múltban lemaradozó, gyenge termést elérő bešai és Nová Dedinka-i szövetkezetekben. Itt a legalkalmasabb fajták kiválasztásával, az alapos agrotechnikával, a vetés tökéletesítésével, a követelményeknek megfelelően végzett műtrágyázással, valamint az optimális időben történt betakarítással a múlt évi eredményekhez, valamint az idei tervhez viszonyítva a járásban a legnagyobb hektárhozam növekedést érték el. A felsorolt példák bizonyítják, hogy a gabonatermesztés további fejlesztéséhez a feltételek megvannak. Bátran állítható, hogy a gabonatermesztés eredményessége — a kimondottan szélsőséges időjárási viszonyoktól eltekintve — kizárólag az embereken múlik. Ez arra figyelmeztet, hogy máshol is használják ki az adott lehetőségeket. KLAMARCSIK MÁRIA mérnök Néhány héttel ezelőtt a napokig tartó kedvezőtlen időjárás miatt még aggódve tekintettünk az aratási munkálatok elé. Ám a mezőgazdaság dolgozói egy pillanatra sem adták fel a reményt. Szocialista munkaverseny kezdődött egyének, kollektívák, járások és kerületek között, míg végre fedél alá került a gabona. Most már bátran mondhatjuk, hogy dolgozóink becsülettel helytálltak. Vannak kiemelkedően szép eredményeink. Ez a siker a szorgalomnak köszönhető. Annak, hogy mezőgazdasági dolgozóink igyekeznek átültetni a gyakorlatba a CSKP XV. kongresszusának határozatait. A közelmúltban azzal a céllal látogattunk a Nové Zámky-i járásba, hogv meggyőződjünk arról, az egyes mezőgazdasági üzemek miképpen valósítják meg a kulcsfontosságú határozatokat, illetve hogyan rakják le a jövő évi gabonatermés alapjait. Ezekről a kérdésekről Martin Šalkovský mérnökkel, a járási mezőgazdasági igazgatóság főagronómusával beszélgettünk. Amint kiderült, a járás dolgozói a búzát 25 ezer 894, az árpát pedig 10 ezer 440 hektárról takarították be. Mintegy 450 kombájn aratta-csépelte a gabonát. Körülbelül kétszáz kombájn érkezett más járásokból segíteni. Az egyes gazdaságok dolgozói a belső emberi és anyagi tartalékok mozgósításával, jó politikai-szervező munkával teljesítették az igényes feladatot. Figyelemre méltó eredményeket értek el a gabonatermesztésben, ami lehetővé tette a járási átlag kedvező alakulását. Ennek következtében a járás gabonatermesztési átlaga elérte az 51,33 mázsa hektárhozamot. A járás július végével 100,04 százalékra teljesítette gabonaeladás tervét. Az idei eredmény meghaladja a múlt évit: 15 ezer 831 tonnával többet adtak el a tervezettnél, így eleget tettek annak a kötelezettségüknek is, amelyet a mezőgazdasági üzemek a NOSZF 60., valamint a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére vállaltak. © Milyen tapasztalatokat szereztek az idei gabonatermesztésben? — tettem fel a kérdést a főagronómusnak. — Járásunkban kiváló gabonatermesztő gazdaságok vannak. Ezeknek dolgozói értik a gabonatermesztés módját. Ismerik és gyakorlatban alkalmazzák mindazokat a kölcsönösen összefüggő tényezőket, amelyekkel optimális körülmények között aránylag nagy hozam elérése lehetséges. Járásunk területén az adott körülményeknek megfelelően harminc százalékban Szávát, harminc százalékban Jubilejnát, majd Solarist, Sláviát, Iljicsovkát és Zlatná Dolinát termesztettünk. Az eredmények arra utalnak, hogy legjobban a Száva, a Jubilejná és a Solaris búza vált be. Voltak gazdaságok, illetve parcellák, ahol ezeri fajtákkal hatvan mázsa feletti átlagí termést értek el. Azt is tapasztaltuk hogy ezek a búzafajták a rossz idői járás ellenére sem dőltek meg .tehát erős szárúak és egyes betegségekkel szemben ellenállóak. Ezért az idén nagyobb százalékban ezeket vetjük. 0 Hogyan alapozzák meg a jövő évi termést? — Tudjuk, hogy a termelési eredmények nem minden esetben vannak arányban a termelői adottságokkal. Ezt az azonos feltételek között termei lő gazdaságok eltérő eredményei igái zolják. Ezért továbbra is arra törekszünk, hogy az aránytalanságokat kii küszöböljük,«valamint arra, hogy ott, ahol nagy hozamokat értek el, úgy, azt stabilizálják. Természetesen szem előtt tartjuk mindazokat az alapvető agrotechnikai, biológiai követelményeket, amelyek a hozamnövelést elősegítik és a csúcseredményeket elérő gazdaságokban állandósítják. Arra tői rekszünk, hogy a környezet és a ten mesztőhely adottságait legjobban kU használjuk. Igen nagy figyelmet fon dítunk a talaj- és a magágy előkészíi tésére, a fajtakiválasztásra, az egyes fajták ésszerű elhelyezésére a vetési forgóban. A tapasztalatokból klinduli va az eddiginél nagyobb figyelmei fordítunk a gabona, főképpen a búzá vetésére. Három éven keresztül —< mint eddig — gabonát gabona után! nem szándékozunk vetni. Ugyanis a tapasztalatok azt igazolják, hogy * monokultúrában termesztett gaboná esetében a gombabetegségek nagyon elszaporodnak, ami szártörést és mái betegséget okoz. Ezért a jövő évi ten mést úgy alapozzuk meg: amennyiben • gabonát gabona után vetünk, a talajť bőségesen ellátjuk tápanyagpőtlókkal, elsősorban jól érett istállótrágyával, s természetesen a zsenge növényzetet védjük a /gyomok és kártevők ellen. Az agrotechnikai teendők pontos bei tartásánál pedig traktorosainkra* dob, gozóinkra támaszkodunk, hiszen á termelés eredményessége végső soron az emberektől függ. ★ Ügy tűnik, mintha az aratás után a' mezők dolgozói kissé megpihennének. Korántsem. Mert számukra még nem ért véget a munka. Miközben a ten més betakarításán szorgoskodtak, fii gyelmüket nem kerülhette el a szali ma letakarítása, a tarlóhántás, a tai lajfertőtlenítés, a vetőszántás stb. Mondhatjuk úgy is: a következő évf gabonatermesztés az idei betakarítással kezdődött el. Tehát igyekezzünk időben elvégezni az egyes munkálatokat, mert a lemaradást később már nehéz helyrehozni. Ebben az időszakiban rendkívüli jelentőségű, hogy mH nél több gép dolgozzon a földeken. Nagy Teréz ■xlagyobbak a búzatermések és több az aratnivaló. Keres" sük a termesztés új lehetőségeit. Oj fajtajelöltünk, az SK 21U0 jelzésű sládkoviöovói (Diószeg) búzánk az idei állami kísérletekben termésével túlszárnyalta az elismert fajtákat. A galántai járás kiváló agronómusainak segítségével az SK 2100 gyakorlati eredményei is jobbak az elismert fajtákénál, és így már 1978 őszén is számíthatunk új termesztési és vetőmag-szaporítási területeivel. Ez év nyarán tűnt fel először ez az alig térdig érő, piroskalászú, szálkás, sűrű állományú búza, mind az állami kísérletek fajtabemutató parcelláin, mind a termesztési területeken, a Salai (Vágsellye) Barátság szövetkezet, a sládkoviöovói (Diószeg) Vetőmagszaporító Állami Gazdaság búzatábláin. Jó eredményeivel hozzájárult e gazdaságok termesztési sikereihez. Minthogy egyre többen érdeklődnek az SK 2100 termesztése iránt, szeretném ismertetni a fajtajelölt növénytani leírását és termesztési igényét. Búzánk, a Sládkoviéovéi Növénynemesítő Üzem К 2100 számú kombinációjából származik. Apja a mexikói Yaktana fajta, anyja a gyakorlatban és állami kísérletben is egyaránt ismert К 1228/1 búza. így tulajdonképpen fajtajelöltünk a Kosúti búza dédunokája: Kosúti X Nebojszai (Koiútska) (Nebojská) К 681 X Fleuron 1228/1 X Yaktana - SK 2100 dasági értéke a jó termőképességén kívül a rendkívüli koraíság (2 nappal korábbi a Szávánál). Fehérjetartalma nagyon jó és ezért a búza hektáronkénti fehérjehozamában vezet. Igen jó a sikérhozama és sikérminősége is. Termesztési (agrotechnikai) igénye Kisebb magból indul és növényegyede is sokkal alacsonyabb más búzáénál. Ezért a növényállomány kialakításának (adjuszn a m a tír Erősen bokrosodó növénye (ritka állományban 20 kalász egy növényen nem ritkaság) kb. 70 cm magas. Kalásza piros színű, szálkás, közepes hosszúságú, jól termékenyült. Magja kis, ritkán közepes — ezermagsúlyú (35—40 g). A nagy termést rendkívüli állománysűrűségével éri el. A négyzetméterenkénti 700—800 kalász általános, de 1100—1200 kalász sem tartozik a ritkaságok közé. A felhasznált nedvesség csaknem felét a magfejlesztésére fordítja. Szára rugalmas, nem túl erős. Túltáplált, sorában túlzsúfolt állományai megdőlhetnek. Ezt helyes agrotechnikával megelőzhetjük. A betegségekkel szemben nem mondható egyik esetben sem teljesen ellenállónak, de sem a lisztharmat, sem a rozsdák nem támadják meg erősebben, így egészségi állapota általában jobb a többi fajtáénál. Az 1972-es fekéterozsdás évet egészségesen vészelte át! Eddig jól telelt. Jó bokrosdásával többnyire maga gondoskodik a sűrű állomány kialakításáról. Gazé n d e fté te tv. Bemutatunk egy új fajtajelöltet táció) nagyobb gondot kell szentelnünk. A talaj és elővetemény megválasztásánál, valamint az N-adagolásánál tekintetbe kell vennünk azt a körülményt, hogy az SK 2100 a nedvesség ás tápanyag nagy részét szemprodukcióra fordítja. így ha kezdeti állománya túl bujára sikerül, ezzel ez a fajta későbbi fejlődése folyamán nehezen birkózik meg. fól bokrosodé, de sokkal kisebb növényegyede a 12,5 cm-es sortávolságot nem jól használja ki, különösen olyankor, ha túl sokat vetettünk a sorába. Az ilyen „sorba zsúfolt“ állományban rendkívül kedvezőtlen önszabályozási folyamatok mennek végbe. A növények a túlzsúfoltságtól gyakran véznák maradnak. Bokrosodási képességük, amivel a számukra túl széles sorközt volnának hivatva betölteni, nem érvényesülhet. Ezért, ha nem vethetünk szükebb sorközre, hanem csak 12,5 cm-es gabonasortávolságra, a 4—4,4 milliós vetőmagmennyiség (folyóméterenként 50—55 szem) jobb, mint az 5,5—6 milliós, amit a gyakorlat a Bezosztája 1 és a Száva esetében használt. Ennél az új fajtajelöltnél kezdettől javasoljuk a jobb állományelosztást. Ha lehetséges, legjobb a szűk sortávolság — 5— 7,5 cm, folyóméterenkénti csökkentett vetőmaggal (30—35 szem). Megoldás a felületre alkalmazott 600—750 szem/m2-es tökéletesen egyöntetű gépi szórt vetés, ha azt tárcsázás követi. (A talajművelés és nedvességgazdálkodás alapelveinek betartásával.) Az ilyen állomány erőteljesebb növényeket és kiegyenlítettebb állományt adhat ennél az új fajtajelöltnél. Spaldoű akadémikus, galántai munkaértekezletünkön hangsúlyozta a búzafajták különböző vetésidő-igényét és érdeklődött új fajtajelöltünk igényei iránt is. A már fent ismertetett okokra hivatkozva kérek minden agronómust, hogy inkább október hónapban, mint szeptemberben, a többi búzafajták után vesse az SK 2100 fajtajelöltet! Ennél a fajtánál az erősebb őszi bokrosodás nem kívánatos, korai vetés esetén a gabonalegyek ezt a körülményt még fokozzák. A legjobb vetési idő ezért október 5 — október 15 között lesz, ami ±5 nappal módosítható a helyi viszonyoknak megfelelően. A vetőmag jó startjának biztosítására a jól osztályozott vetőmagot 6— 7 cm mélyre vetjük. Ezzel is támogatjuk a növények egyenletesebb eloszlását az állományban. A 70 cm-es, a Száváénál alacsonyabb állomány kiegyenlítettségére fordítsunk különös gondot. Spontán megtermékenyülésből származó hibridegyedek, gondatlanságból belekeveredett idegen fajtaegyedek csúnya „lovasokéként magaslanak ki állományából. Bizonyos fokozottabb körültekintést kíván az alacsony állomány a gyomirtás iránt, hiszen védekező képessége kisebb. Ezúton szeretném köszönetemet nyilvánítani a Salai Barátság szövetkezet valamennyi dolgozójának (különösen Tóth Pál agronómusnak), valamint a sládkoviöovói Vetőmagnemesítő és Szaporító Vállalat valamennyi dolgozójának (különösen Gál Lóránt agronómusnak), hogy galántai piros búzánkat a gyakarlotba segítették. Nemesítő kollektívánk nevében szívből kívánok jó sikert nemcsak a galántai növénytermesztőknek, hanem valamennyi hazai agronómusunknak. S Z A M Ä К ISTVÁN, mezőgazdasági mérnök, növénynemesítő l r
