Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-09-09 / 36. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. szeptember 9. AHOL KÖZÜGY a vállalások teljesítése Äz előző években eléggé gyakran hallottuk felelős államférfiaink, neves politikusaink, tapasztalt előadóink szájából, továbbá a sajtó, a rádió, a tévé is szóvá tette, kellőképpen hangsúlyozta: épp ideje lenne már az egyes jelentősebb évfordulók tiszteletére kibontakozó felajánlási mozgalom színteréről minél előbb száműzni a formaságokat, az alakoskodást, a saját magunk arculcsapását. Nos ennek a hangsúlyozásnak, jótanácsnak, vagy ha úgy tetszik, segítő szándékú bírálatnak — ha évek múltán is, de — van már foganatja, értelme, kézzelfogható, többszázmilliós eredménye. Mindez jól kitapintható, érzékelhető például mezőgazdasági nagyüzemeink számottevő részében. A felelős vezetők, tisztségviselők dehogyis legyintenek manapság, ha jó kezdeményezést tapasztalnak a dolgozók körében: „Igenis, ezt és ezt terven felül kitermeljük, ilyen, vagy amolyan tanfolyamon veszünk részt, vagy itt és itt többszáz társadalmi munkaórát végzünk, csinosítva munkakörnyezetünket, javítva, biztonságossabbá, könnyebbé téve általa a dologvégzést stb“. Ha kissé késve is, de megtanulták: a feléjük nyújtott segítő jobbot sosem szabad visszautasítani. Sőt, kötelességük felkarolni a dolgozók kezdeményezőkészségét, segíteni kibontakozását, lelkesíteni mindazokat, akik nap mint nap az átlagnál többet nyújtanak, akik társadalmi rendszerünk, dolgozó népünk és a kommunista párt iránti mély elkötelezettségüket, jő szocialista hazafihoz híven, ily módon is kifejezésre juttatják. Ilyen értelemben különösen becsülhető azoknak a mezőgazdasági nagyüzemeknek a törekvése, amelyek jogos büszkeséggel viselik a Győzel- i * mes Február ne- V ^£ВКЧко vet. Ezen üzemek, I ■ . *' : vállalatok, dolgo- | • zótnak meggyőző- j 1948 -1978 dése, hogy a büszke név kiváló munkára, élenjáróvá válásra kötelezi mindannyiukat. Legutóbb a közel háromezer hektáros, gbelcei (Köbölkút) székhelyű. Győzelmes Február Efsz-ben járva is azt tapasztaltuk, hogy a Februári Győzelem eszméi hatnak, tisztasága felett őrködik a párt. Kommunisták és pártonkívülíek közös ügye a hazafias versenyvállalások következetes, példás teljesítése, a versenyszellem kibontakoztatása, a szocialista munkaverseny érvényre juttatása a szövetkezet valamennyi munkahelyén, s annak tökéletesítése. Igenis, a jól szervezett és irányított versenyvállalási mozgalom eredményei hatványozott mértékben elősegítették azt, hogy ez a szövetkezet évről évre jobb gazdasági eredményeket ér el. Az évi fejésátlagot például 100—100—100 literrel emelték az utóbbi három évben. Tévedés lenne azonban azt feltételezni, hogy a fejési terv laza: ellenkezőleg, feszített. Tavaly például 3090 litert irányoztak elő tehenenként, s elértek 3190-et. S az idei? Ennél Is jóval több: 3250 liter. Természeti- és talajadottságaik gabonatermesztésre nem éppen a legjobbak. Járási méretben a 10. helyet tartják az idén: búzából több mint öt, tavaszi árpából meg nyolc mázsával többet értek el hektáronként, mint az elmúlt esztendőben. S ez jogos reménykedéssel tölti el a köbölkútiakat, hogy a jövő évi termés előfeltételeit még jobb talajelőkészítéssel, a bő hozamú gabonafajták előtérbe helyezésével, illetve vetésével, szakszerűbb tápanyagpótlással és növényvédelemmel sikerül megteremteniük. Hiszen a Solaris és a Száva búzafajták terméshozama (kisebb területeken) bizonyítja, hogy jó agrotechnikával 63. illetve 61 mázsás hektárhozam is elérhető. Ehhez még hozzáfűzhető, hogy az Idén a gabonájuk 30—35 százaléka megdőlt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a ledőlt gabona hektáronként 15—18 mázsával kevesebb terméssel fizetett hektáronként. Ez igen számottevő hozamkiesést, eredményezett. S mit mutat az idei félévi gazdasági mérlegük? Mind sertéshúsból, mind marhahúsból 100 százalékon felül teljesítették a termelési, illetve eladási tervet. Igaz, a tejtermelés szakaszán van némi döccenő, 36 ezer liter a lemaradás. Oka: a tehénállomány tervezett létszáma hiányos. Erre azért kerülhetett sor, hogy a hiányzó száz tehén elhelyezése bonyodalmas. A férőhely-probléma azonban belátható időn belül megoldódik: épül az 540 férőhelyes, korszerű tehénistállójuk. De, mint azt a jelek mutatiák, minden előfeltétel adott, hogy, év végéig behozzák a tejlemaradást. Ez a jobb, még szakszerűbb gondozástól és természetesen a takarmányozástól is függ. A fejők, illetve tehenészek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a csorbát kiköszörüljék ... A létszámhiány ellenére is. Mit kívánhatunk mást? Úgy legyen! Igen jelentős mennyiségű kukoricát termesztenek, összesen 600 hektárnyi területen. Előreláthatólag egyhónapos eltolódással számítanak, a kukorica beérését illetően. Szép, hoszszú őszre vágynak. A géppark és szállítóeszköz-állomány megvan hozzál Az őszi talajelőkészítés ütemét lényegesen gyorsítaná, ha megkaphatnák az ígért Škoda-180-as traktort. Nagyon érezhető a legjobb traktorosok hiánya: ezek Zvolenská Slatinán viszonozzák kombájnosként a szövetkezetnek nyújtott aratási segítséget. Node addig is segítenek a bajon, a műhelybeli dolgozókat ültetik a gazdátlan traktorokra. Mert a talajelőkészítés nem várhat, a jó vetőágy készítése, az idejekoráni vetés nagyon is termésbefolyásoló tényező. Azért szóltunk minderről, mert termelés, feladatteljesítés nélkül elképzelhetetlen az illető szövetkezet versenyvállalásának teljesítése. Márpedig ennek a vállalásnak az értéke 2 334 000 korona. Ezek a munkafelajánlások, s egyéb kötelezettségek tizenöt egyéni, tizenegy kollektív és két szocialista brigádra alapozódnak. A teljesítés félévi ellenőrzése mit mutat? Azt, hogy az összes vállalást 64,43 százalékra teljesítették. (Ebben nem szerepel a gabona.) Hányadán Is állnak, konkrétan? Vállalták például a „CSKP XV. Kongresszusa“ nevű, bronzérmes géplés szerelöbrigád tagjai, hogy megtakarítanak 126 ezer korona értékű üzemanyagot és alkatrészt, s a fél év alatt elértek több mint negyedmillió korona értéket. Persze, a második félévben, főleg az őszi munkák Idején megnövekszik az üzemanyag-fogyasztás, az alkatrész-elhasználódás aránya, amivel a brigádosok (28) számolnak is, Szlama Tibor vezetőjükkel az élen. E tekintetben tiszta kép majd csak év végén tárul a vállalás teljesítését ellenőrző személyek elé. Kitesz magáért a Győzelmes Február nevű, hattagú fejőbrigád, Szabó Katalin vezetésével. Ez a megtisztelő címért versenyző munkaközösség 182 ezer korona értékű kötelezettséget vállalt: csakis I. osztályú minőségű tejet ad át, ami annyi plusz jövedelmet jelent a szövetkezetnek, mint amennyi a vállalás értéke. Egyéb, ként a szövetkezet 85 százalékban 1. osztályú tejet ad a közellátásnak. Mivel érik el? Saját szerkesztésű szűrőberendezést alkalmaznak, Czuczor Zoltán mérnök, zootechnikus újításának, Mészáros Lajos esztergályos kivitelezésének, Kovács Géza és Simko Dániel szerelőknek köszönhetően. Ami még nagyon kedvezően hat a versenyvállalások teljesítésére — főleg az állattenyésztésben —, hogy valamennyi állatgondozónak egyéni feladatterve van, egész évre, aminek teljesítését havi értékelő gyűlésen ellenőrzik, a főzootechnikus irányításával. Ezeken a havonta tartott gyűléseken a minőség és mennyiség van terítéken. Figyelmeztetik a lemaradozókat, s dicséret illeti az élenjárókat, a példamutatókat. A teljesítményeket versenytáblára is feltüntetik az egyes munkahelyeken a csoportvezetők. Ide kívánkozik még az is, hogy a legeslegjobbakat miniszteri, illetve kormánykitüntetésre javasolják. Miniszteri kitüntetésben részesült például Cséplő András fejő, valamint idősb Tóth István, a komplex gépi brigád tagja. A járási pártbizottság Dicsőségkönyvébe bejegyezték Varga István sertésgondozó nevét, aki kiváló eredményével szolgált rá erre a nagy megtiszteltetésre. Mindenképpen dicséretet érdemelnek az idei gabona-betakarítási verseny győztesei, kombájnosok, szalmapréselők — név szerint Tóth József, Babszky János, Hőka Imre, Kelemen László, Szoboszlai Ede, Decsi László, Takács Géza, Simon András, Petrás László, Fodor László, Kovács László és Sztankó Pál. Bizonyára szorgalmuk, helytállásuk az őszi munkák időszakában is, a nyárihoz hasonlóan, példamutató, követésre méltó lesz. Lám, a jó példa ragadós! Még ebben az évben újabb négy munkaközösség kapcsolódik be a szocialista brigádmozgalomba, vagyis versenyez majd a nagyon megtisztelő címért, köztük a szőlészet és a gyümölcsészet dolgozói is. Derekas helytállást, kiváló munkát! Abban a szövetkezetben, ahol közügy a hazafias versenyvállalások teljesítése és túlszárnyalása. Az ilyen tagságra büszke lehet a Győzelmes Február szövetkezet valamennyi vezetője, tagja. N. Kovács István Sikeres társadalmi munka Megfelelő ütemben folynak a „Z“ akció keretén belüli építkezések a levicei (lévai) járásban. Az első félévben öszesen 11 közművet adtak át rendeltetésének, melyeknek társadalmi összértéke meghaladja a 18 millió koronát. A második félévben további 25 létesítmény ikerül átadásra. Közülük ki kell emelni a Brhlovcében, Kukučínovôban (Nemesoroszi) és Léván épülő óvodákat. A járási székhelyen egyébként a lévai Textilgyár, a Jednota, az efsz, a vendéglátó üzemek és a Zdroj dolgozóinak gyermekei számára külön óvodát építenek. Žemberovcén, Dolný Piaiban (Alsőpél), Cankovban kultúrházat, Bešán (Bese) és Plášťovcén (Palást) körzeti egészségügyi központot, Cakán, Lulán és Ipeľské Úľanyban (Ipolyfödémes) közüzemi étkezdét, Zbrojnikyban (Fegyvernek), Mochovcén (Mohi) és Peőenicén pedig ravatalozót építenek. A nemzeti bizottságon és a polgári albizottságokon kívül a beruházások kivitelezéséből jelentős mértékben kiveszi részét az egyes társadalmi szervezetek tagsága, akik szabad időt nem ismerve járulnak hozzá az építkezések időbeni elvégzéséhez. -ág-A bronzérmes gépi és szerelöbrigád, a köbölkúti szövetkezetben NYUGDÍJASOK FIGYELMÉBE! ■ниш........ VXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVVXXXV^XXXXVVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVS ♦ Csökken a munkabalesetek száma A munkabaletesek megelőzésére nagy súlyt helyeznek a lévai járás mezőgazdasági üzemeiben is. Az év eddig eltelt hét hónapjában az efsz-ek és állami gazdaságok dolgozói 367 alkalommal szenvedtek munkabalesetet, s ezáltal közel tizenegyezer napot mulasztottak a termelésben. A tavalyi év ugyanazon időszakával öszehasonlítva megállapítható,' hogy az idén a balesetek száma 120-al csökkent, s a termelésből való kiesés mintegy háromezer nappal volt kevesebb mint az elmúlt évben. Az orvosi véleményező bizottság két esetben ismert el foglalkozási betegséget. Halálos kimenetelű baleset nem fordult elő. Ha a hosszabb-rövidebb ideig tartó egyéb megbetegedést is figyelembe vesszük, összesen 6154 dolgozó került betegállományba, ami 127 ezer 633 munkanap-kiesést jelent. Összegezve az elmondottat megállapíthatjuk, hogy az üzemi balesetek terén a lévai járás mezőgazdasági üzemeiben javulás állt be, ami elsősorban az előírások következetes betartásának, illetve a munkabizotnsági előadók céltudatos nevelőmunkájának javára írható. -ábel-A feles nyugdíj - alacsonyabb kereset esetében Változatlan maradt a rendelet 3 §-a, az ún. „feles nyugdíj“ melletti tartós munkaviszonyról, a legalább egyharmaddal alacsonyabb fizetés esetében (csökkent munkaképesség, alacsonyabb fizetéssel járó beosztás, csökkentett munkaidő stb.), ha ez a megoldás kedvezőbb lenne a dolgozó számára. Ténylegesen ezt a megoldást nagyon kevesen választják. A rövid ideig tartó munkaviszony - teljes nyugdíj mellett A rendelet eddigi 4 §-а a rövid Ideig tartó munkaviszonyokról továbbra is változatlanul érvényben maradt. Ezen rendelkezés szerint az öregségi nyugdíjasokat, továbbá az özvegyi- és árvajáradékosokat az elért keresetük összegére és az általuk végzett munka jellegére való tekintet nélkül (tehát lehet hivatali vagy irányító munka is) a teljes nyugdíj, illetve járadék illeti meg, ha egy naptári évben rövid ideig tartó munkaviszonyban (pl. kampány, idénymunka, vagy más, főként ideiglenes szükséglet fellépése esetében) egy naptári évben 180 munkanapot (vagy tetszőleges elosztásban egy évben 1200 munkaórát) dolgoznak. Továbbra is érvényes az a rendelkezés: aki a 180 munkanap-formát az 1200 munkaóra megoldással váltogatja, akkor minden napot (amikor a nyugdíjas csak az átlagnál kevesebb munkaórát dolgozott le) ledolgozottnak kell tekinteni és be kell számítani az évi megengedett 180 munkanapba. Változatlan maradt az a rendelkezés Is, hogy a tartós munkaviszony után és az ilyen rövid ideig tartó munkaviszony között nem kell már 14 napos megszakítás. Módosított rendelkezések II. Az ilyen rövid ideig tartó munkaviszonyokat a dolgozó a munkaadó vállalattal együtt rendszerint a munkaviszony megszűnte után az erre előírt űrlapon jelenti be (a munkaviszony keletkezése és megszűnése időpontjának és a nyugdíj törzsszámúnak feltüntetésével). A rövid ideig tartó munkaviszonyt az öregségi nyugdíjas még abban az évben kiegészítheti a munka jellegére való tekintet nélkül a havi 800 korona bruttó fizetéssel járó állással, vagy ha olyan munkát vállal, amit a fenti felsorolások tartalmaznak azzal, hogy teljes öregségi nyugdíjra van igénye (az 1—6 pont szerinti munkával), vagy a havi 1100 korona összegig folyósított öregségi nyugdíj mellett, ha a fenti felsorolás b) pontja szerint munka végzéséről van szó. A rendelet1 többi, változatlanul maradt rendelkezései közül meg kell említeni még a 8. §-t. Ennek értelmében az öregségi nyugdíjas nyugdíja nem emelkedik, ha a nyugdíjas a rendeletben említett bármelyik megoldás alapján nyugdíja teljes vagy részleges folyósítása mellett dolgozik, akár tartós, akár rövid ideig tartó munkaviszonyban. A nyugdíjas azonban bármikor megváltoztathatja döntését és lemondhat nyugdíja folyósításáról a nyugdíja százalékos emelkedése érdekében. Az ilyen döntést nem lehet három hónapnál rövidebb idő eltelte előtt megváltoztatni. A rövid ideig tartó munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas azonban bármikor bejelentheti, hogy nyugdíja folyósításáról lemond és az ilyen esetben a nyugdíja ezen hónaptól kezdve fog emelkedni, amikor bejelentése alapján már nem folyósítják az öregségi nyugdíjat. A táppénzre vonatkozó rendelkezések is érvényben maradtak. A tovább dolgozó nyugdíjasnak, ha már három hónapja dolgozik, egy évben hatvan munkanap idejére jár nyugdíj Is és táppénz is. (Hosszabb ideig tartó megbetegedés esetében is legfeljebb 60 munkanap idejére jár a táppénz.) Ezek a korlátozások nem vonatkoznak az üzemi baleset okozta betegállomány idejére. A részleges rokkantra a rendelet nem vonatkozik. A részleges rokkant esetében a törvény számol azzal, hogy az ilyen járadékos tovább dolgozik. A teljes rokkantra sem vonatkozik a rendelet. Ha az ilyen járadékos kivételesen mégis dolgozik, teljes járadékra van igénye. Természetesen az ilyen járadékos egészségi állapotát időnként felülvizsgálják és ennek alapján megváltoztathatják vagy beszüntethetik a járadékot. A törvény számol bizonyos esetekben, főként az alacsony járadékú járadékosok esetében, hogy munkát vállalnak és ha keresetük átlaga jobb lenne, mint a járadék alapjául vett átlag, legalább ötévi munka után kérhetik — legfeljebb egyszer — járadékuk újrakiszámítását a jobb átlag alapján. A szociális okokból felemelt alacsony nyugdíjakra vonatkozó tudnivalók A 121/1975 sz. nyugdíjtörvény 42 §-ánaJt 2. bekezdése megállapítja, hogy az alacsonyabb nyugdíjakat az egyedül élő nyugdíjas esetében 600 koronáig, együtt élő két személy esetében akkor emelik fel 1100 koronáig havonta, ha a nyugdíjas, sem családtagja nem képes magas életkora, rossz egészségi állapota vagy más ok miatt saját maga munkájával javítani életszínvonalán, Ha a szociális okokból felemelt nyugdíjat élvező és az általa eltartott családtagja egy-egy évben nem dolgozik többet 60 munkanapnál, az ilyen keresetet nem veszik figyelembe és nem vonják meg a szociális okokból engedélyezett emelést. A törvény rendelkezése értelmében azonban a 70 évnél Idősebb nyugdíjas esetében az esetleges hoszszabb munkaviszonyból származó bevétel nem ok az emelés megvonására. A továbbdolgozó nyugdíjas szabadságigénye A továbbdolgozó nyugdíjasnak — ha a munkaadó vállalattal új szerződést kötött (esetleg megszakítás nélkül is), akkor van igénye szabadságra, ha teljesíti az öt havi várakozási időt és ténylegesen legalább 75 munkanapot dolgozik le. Ha a 180 munkanap ideje alatt meríti a továbbdolgozó a szabadságát, akkor az ilyen szabadságos napokat be kell számítani a megengedett 180 munkanap idejébe. Ha a nyugdíjas a rövid ideig tartó munkaviszonya megszűnte után „fizetteti ki“ a szabadságát, akkor ez nem számítódik bele a megengedett 180 munkanap idejébe. Az idény- és kampánymunkásoknak (pl. cukorrépakampány) minden ledolgozott 25 munkanap után (a várakozási idő teljesítése és a 75 munkanap tényleges ledolgozása itt nem feltétel) az őket egyébként megillető szabadság 1/12 része szerinti mértékben illeti meg a munkaviszony megszűntekor a szabadság kifizetése. Dr. Földes József
