Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-09-09 / 36. szám
1978. szeptember 9. SZABAD FÖLDMŰVES 5 ELSŐK VOLTAK A KERÜLETBEN táncolt a város Tóth Mihály, a szövetkezet növénytermesztője, a felhős eget kémlelve, dühösen mondta: — Nem baj, lesz még szivárvány. S lett szivárvány! A kenyérnekvalót sikerült veszteségmentesen betakarítaniuk. Nitrán az országos aratóünnepélyen a járás legjobb terméseredményeket elért szövetkezetei között vonultak fel. A búza 64, az árpa 54 mázsás hektárhozama jogosította fel erre őket. EGY MÉNES DÜBÖRÖG ALATTAM — Ült már lóháton? — Gyermekkoromban. — S érezte, hogy annak az erőnek, amely maga alatt mozgott, ura tud lenni? —Nem emlékszem, De lehet, hogy elszaladt velem a csikó. — Az a traktor, amivel dolgozik, hány lóerős? — Pontosan nem tudom, de bizonyára egy kisebb ménes dübörög alattam. A traktoros — Kővári Zoltán —, akivel ezt a párbeszédet folytattam, a Nová Dedinka-i (Újfalu) szövetkezetből jött Nitrára. Elégedetten beszélt az efsz-ben elért terméseredményekről, s boldogan szorította két kisfia kezét, akiket magával hozott. ELÉGEDETT MOSOLY ült a Svodíni (Szőgyén) Efsz tagjainak arcán. A kukorica hagyományos jó terméseredményei után, ezen a nyáron gabonafélékből is rekordtermést értek el. — Búzából hektáronként 56,5, árpából pedig 50,3 mázsás hozamot értünk el — újságolta boldogan Puskás Lajos mérnök, a szövetkezet növénytermesztője. Czilling István részlegvezető a tagság igyekezetét dicsérte. Elzer János traktoros szeme szinte ragyogott a boldogságtól. A munkát ünneplő, de a jövőbe tekintő, boldog ember tekintete volt ez. VIDÄM CSOPORTOT ALKOTTAK a Várgedei Efsz asszonyai. Botos Mária, Danyi Margit, Mihály Piroska, Danyi Erzsébet és Kalocsai Ilona évközben a szövetkezet gortvai részlegén, a dohánytermesztésben dolgozik. A nehéz nyár őket is a gabonaföldekre parancsolta. Vallomásaik szerint a gabona tisztításánál és a szalma begyűjtésénél napi tizenkét órát is dolgoztak. Büszkén mutatták A michalovcei járás küldöttei szintén jó kedvvel ünnepeltek, hiszen gabonatermelési és értékesítési kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tettek tenyerüket, mely bizony nem a dohánylevél simogatásától lett kérges. — A lassan elköszönő nyárból mire emlékeznek a legszívesebben? — kérdezem. Kuncogva lökdösték egymást. Végül az egyik barna menyecske kibőkte. — Arra, amikor befejeztük az aratást. — Akkor nagyon jól éreztük magunkat. Egy nevető hang meg magyarázóig hozzáfűzte: — Még a mázsaháznál is roptuk a táncot. — A férjek vajon mit szólnak az ilyen asszonymulatságokhoz? — Semmit, ök is közösségben dolgoznak, nekik is alkalmuk van a kikapcsolódásra. Nyelvemen a következő kérdés, „jó -e itt Nitrán“, de rájuk nézek s a kérdést máris feleslegesnek tartom, mert szemükben csillog a válasz: igen, egy megértó, egy akaratú közösségben dolgozni és ünnepelni nagyon jó. X X z Az ország földművesei a nehéz nyár után megérdemelten ünnepeltek Nitrán. A felvonulók talpa alatt a föld szívének dobogását véltük hallani, s levett kalappal köszöntöttük azokat, akik mindnyájunk kenyeréért verejtékeztek, s felszabadultan ünnepeltek. (csiba) Dalolt, Nitra, Szlovákia mezőgazdaságának fellegvára, augusztus utolsó szombatján ünnepi díszben pompázva fogadta az új kenyér ünnepére érkező földműveseket és mindazokat, akik valamilyen formában hozzájárultak az elismerésre méltó hozamok eléréséhez, a termés gyors betakarításához, szakszerű szárításához és elraktározásához, vagy csak köszönteni akarták az embert, aki előteremtette a holnapi Kenyérnek valói. A több mint százezer fős tömegben elvegyülve, kémleltük az örömtől ragyogó arcokat, az eredmények és a közeli célkitűzések felől érdeklődtünk, és persze megcsodáltuk, megtapsoltuk a népviseletbe öltözött, önfeledten dploló vagy táncoló csoportokat. Beszélgettünk azokkal, akik korábban születtek és most a néhai nehéz aratások emlékét idézgették; ISMÉT A HATVANASOK KÖZÖTT A dercsikai (Jurová) Barátság Efszben az idén 1170 hektáron termett gabona, és ötvennyolc mázsa feletti hozamot nyújtott. Az itteni földművesek hozzáértését dicséri a tény, hogy az idén ismét több mint hat tonna szemet nyertek a búzával bevetett terület hektárjából. Lukovics Gusztáv állattenyésztő újságolta, hogy a fajták közül a Jubilejná 50 jeleskedeit, mégpedig 82,6 mázsás hektá"ronkénti átlaggal. S jól fizetett a repcéjük is, egy hektárra számítva két és fél tonna termett belőle. JOGOS BÜSZKESÉG A komáromi (Komárno) járást képviselő hatszáz földművesnek büszkén dobbant a lépte a díszemelvény előtt, hiszen huszonhatezer hektárnál nagyobb területen ötvennégy mázsás átlaghozamot sikerült elérniük. Nagy előrelépést jelent, hogy most három év alatt csaknem annyi gabonát termeitek, mint az előző ötéves tervidőszakban összesen! Az idén a járás öt szövetkezete ért el hat tonnán felüli átlaghozamot búzából, illetve gabonából összesen. Bárcsak gyarapodna esztendő múltán az ilyen sikerekkel büszkélkedő üzemeknek a száma. A SZOVJET BÚZAFAJTÄKRA ALAPOZNAK A város különböző pontjain naphoszszat zengett a dal, és a gabonaföldek hősei felszabadultan ropták a táncot szót váltottunk a harminc-negyven évesekkel, akik immár sokadszor álltak helyt a munka frontján; és szóra bírtuk a legfiatalabbakat is, akikf közül sokan most bizonyíthatták első ízben, számítani lehet a szorgalmukra szocialista hazánk építésében. Bármerre fordultunk, akárkit kérdeztünk, mindenki szívesen, örömmel nyilatkozott. A rimaszobati (Rimavská Sobota J járásból négyszáz földműves jött a Zobor alá megünnepelni az új kenyeret. Vitárius Lajos, a jmi igazgatója kissé letörten mondta, hogy kénytelenek voltak megelégedni a múlt évi színvonallal, mert a szeszélyes Időjárás keresztülhúzta a számításaikat. Persze jó eredmények azért itt is születtek, elsősorban a králi, a lenártovcei és a Rimavská Seč-i szövetkezetekben. Az idei tapasztalatok arra ösztönzik az üzemeket, hogy a helyi adottságokat még tökéletesebben kihasználva, továbbra is a gabonatermelés fejlesztését szorgalmazzák. Az országos aratóünnepály idején minden gazdaságban teljes ütemben folyt a magágykészítés, a jövő évi gazdag termés megalapozása. Sok becsületes munkát igényel ez a feladat, hiszen az elkövetkező nepok-A tzínpompás ünnepi felvonulásról természetesen az idén sem hiányoztak az t'legórikus kocsik. Felvételünkön a Nové Vozokany-i Aranykalász Efsz kocsija látható. Rajta a feliratok büszkén hirdetik, az idén a nyitrai Járásban ez a gazdaság ért el legjobb eredményt a gabonatermesztésben. Egy hektárról 56,9 mázsa gabonát csépeltek, ami csaknem tizenegy mázsával több a múlt évi átlagnál. Kádek Gábor felvételei Fejlődésünk seregszemléje Immár több mint másfél évtizede jó hagyománnyá vált, hogy Nitrán, Szlovákia legnagyobb mezőgazdasági jelleggel bíró, szépen fejlődő városában, évente országos aratóünnepélyt szerveznek. Hazánk dolgozóinak ezrei látogatnak ilyenkor Nitrára, hogy tájékozódjanak mezőgazdaságunk eredményeiről. Az országos mezőgazdasági kiállítás jelenlegi areáljában — amelyet 1974-ben a SZNF 30. évfordulója alkalmából adtak át —, mezőgazdasági és ipari vállalataink idén ötödször mutatták be az érdeklődök ezreinek hasznos termékeiket. Az országos mezőgazdasági kiállítás ebben az évben mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésünk s a természetvédelem tudományos-műszaki fejlesztését minden eddiginél szemléltetöbben tárta elénk. A szervezők ezzel arra törekedtek, hogy a CSKP XV. kongresszusa tudományos-műszaki programjában meghatározott igényes feladatok eddigi teljesítéséről tájékoztassák a látogatók sokezres táborát. Dolgozóink és a külföldi látogatók sokasága meggyőződhetett róla, hogy hazánk munkásosztálya — a munkásparaszt szövetség gyümölcsöző fejlődése jegyében — messzemenő támogatást nyújt a mezőgazdasági, az élelmiszeripari, valamint a szolgáltató jelleggel bíró termelés sokoldalú tudományos-műszaki fejlesztésére — nemcsak erkölcsileg, hanem anyagiakban is. A kiállítás köztudatba vitte, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés szüntelen — szocialista társadalmunk igényeinek megfelelő — fejlesztése csak a tudományos kutatás és a termelési gyakorlat szoros együttműködésével lehet tartós és sikeres. S ez a tudományos alapossággal kidolgozott hoszszabb és rövidebb távra szóló termelés-fejlesztési programok keretében valósult meg. Egves tudományos munkahelyek alapkutatási programúkkal 2000-ig szemléltették feladataikat. A jól megszervezett kiállítás a tudomány és a termelési gyakorlat seregszemléjévé, hatékony prnpagátnrává, szocialista mezőgazdaságunk fejlődését jól érzékeltető iskolává vált. A gazdaság-politikai célok eszmei és termelés-gvakorlati szemléltetésén túl a látogatókkal érzékeltették szocialista mezőgazdaságunk, élelmiszeres gépiparunk jelenlegi termelésének magas színvonalát, beleértve a tudományos munkahelyek sokrétű segítségét is. Ezzel a kiállítás a tudomány. a fejlesztés, a gépesítés, a termelés, a felhasználás eszmei-politikai alapgondolatát mélyrehatóan a köztudatba vitte. A kiállítás egvebekközt annak az igényes feladatnak is eleget tett, hogv tájékoztassa a látogatók sokezres táborát az élelmiszertermelés évente megújuló, társadalmunk igényeit kielégítő feladatairól s eredményeiről, beleértve az áruválaszték és a minőség szüntelen tökéletesítését, ami a kutató és a termelő szférák dolgozói szocialista munkaversenvében kibontakozott politikai elkötelezettségnek isknlanéldáia. Ezzel a kiállítás azt a főcélt is követte, hogy a termelés fellendítése érdekében a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és a tudományos szférák dolgozóit újabb, még korszerűbb megoldásokra ösztönözze mivel csak így valósítható meg jól az önellátás s a fogyasztói piac bőségesebb kielégítése. Nitrán, az idei kiállításon, hazánknak közel 130 vállalata mutatta be termékeit s ezzel egyidejűleg a szocialista államok, mint pl. a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és Jugoszlávia is bemutatta élelmiszeripari és gépipari gyártmányait. Ezzel mintegy szemléltetve a KGST 30. évfordulójának tudományos-műszaki és termelési eredményeit. A látogatók sokasága érdeklődéssel szemlélte a fedett és a szabad terepen kiállított élelmiszer- és gépipari termékeket, főleg a korszerű erő-, talajmunkáló és terménybetakarító gépeket, mint pl. az RKS-6-os répakombájnt, a mobilis vízpumpa-állomást, a T 150 К kerekes traktort, a COQ 01 szőlőkombájnt és egyebeket. Csak helyeselhetjük, hogy az egyes pavilonok úgy politikai, mint tematikai szempontból hűen mutatták be tudományos és gazdaság-politikai feladataink teljesítését, s további célkitűzéseinket, — nem megfeledkezve az értékek létrehozójáról, az emberről sem. A kiállítás politikai, eszme! mondanivalójával jól érzékeltette hazánk' nagyszabású természetformáló műveit, mint pl. a Kelet-Szlovákiai Síkság meliorációs területrendezését, a Dunai Vízerőmű népgazdasági és nemzetközi hasznát stb. Köztudatba vitte azt, hogy ezeknek csak szocialista társadalmat építő ország lehel az értelmi szerzője, hiszen részünkre a földalap védelme, termőképességének és szerkezetének szüntelen javítása mindennél fontosabb feladat, mert a föld alapvető termelőeszközünk. A szocialista nemzetközi együttműködés mélyen eszmei-politikai mondanivalója ötletet adott a KGST-n belüli további kölcsönös kapcsolatokra is. Ide sorolható többek között a nagyüzemi talajművelés tudományosan megalapozott új módszereinek közös erőfeszítéssel való megoldása, a tudomány és a gyakorlat integrálásával, továbbá az ésszerű táplálkozás mindenkit egyformán érintő korszerű megoldása is. A hazai és a külföldi kiállítók termékeikkel ízelítőt adtak a tudományos-műszaki fejlődés magas színvonaláról. Ennélfogva a kiállítás hűen tükrözte, hogy korunkban a tudomány és a technika az embert szolgálja és felszabadítja őt a nehéz testi munka alól. Az embernek több ideje marad az intézményes és önművelésre, a szórakozásra, a természetes —i egészséget felújító — környezetben való tartózkodásra. Most már az szükséges, hogy az ember a nagy lehetőséget okosan kihasználja. Jól vésse tudatába, hogy a rá háruló feladatokat — a tudomány és a technika korában — a korábbinál igényesebben, elkötelezettebben kell teljesítenie, mivel csak a jól, igényesen végzett munka láncszemeiből állhat egybe az a társadalmi termelési érték, amely mindannyiunk életszínvonala szüntelen javulásának a biztosítéka. Hoksza István Plutko Ondrej mérnök, az SZLKP Michalovce! Járási Bizottságának titkára jókedvűen újságolta, hogy a kelet-szlovákiai kerületben ök teljesítették elsőként a gabonafelvásárlás állami tervét, összesen csaknem negyvenkétezer tonna szemet adtak az állami alapba. Hektáronkénti átlagban négy mázsával termett több gabonájuk, mint tavaly. S ami Szintén ok az örömre, a repcetermesztésben is jócskán előre léptek. A közel hét és félezer hektáron termesztett kukorica is szép termést ígér, így feltehető, hogy a szemesek termelési tervét maradéktalanul teljesítik. Mazúr Michal mérnök, á jmi igazgatója a táncolva vigadó fiatalokban gyönyörködött. — Örömmel látom, hogy jól szórakoznak, hiszen holnap, holnapután ismét várja őket a gép, a határ. Folytatni kell a munkát, hogy esztendő múltán ismét gazdagon fizessen a föld. Az elkövetkező napokban közel huszonnyolcezer hektáron kell elvetnünk a repcét, a keveréket és az őszi búzát. Nem beszélve az őszi termények betakarításáról, ami manapság sokkal nehezebb feladat, mint az aratás. , ban, hetekben több mint tizenötezer , hektáron kell földbe juttatniuk аг őszi búza magját, s közben még ki lencszáz hektáron a repcét is el kell i vetniük, mert a föld már várja a ■ magot. (kádekj ÉS LETT SZIVÁRVÁNY A Holicei (Gelle) Efsz-ben utoljára az aratás megkezdésekor jártunk Vitárius Lajos, a Rimavská Sobota-i JMI igazgatója a Nová Bašta-i Efsz szocialista brigád címért versengő női munkacsoportjának tagjaival be szélget.
