Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-09-02 / 35. szám
197B. szeptember I. SZABAD FÖLDMŰVÉ« 11 Miért előnyös a cukorrépa termesztése? Ä CSKP KB 1975. évi októberi plenáris ülésén elfogadott irányelvek többek közt azt is követelményként támasztották mezőgazdaságunkkal szemben, hogy „állítsa helyre a cukorrépának, egyik legintenzívebb terményünknek, hagyományos helyzetét..., növelje az egységnyi területre jutó cukorhozamot, s takarmányozásra minél jobban hasznosítsa a répafejet, a szeletet és a melaszt. Élenjáró mezőgazdasági üzemeink eredményei és a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy nagy tartalékaink vannak a cukorrépa hektárhozamának a növelésében és cukortartalmának a fokozásában.“ A fenti idézet azt sürgeti, hogy a növények választékában a cukorrépa megkapja az őt megillető helyet. Egyrészt azért, mert ez cukoriparunknak nélkülözhetetlen nyersanyaga, másrészt pedig azért, mert a leveles répafej, a nyersszelet és a melasz egyik legjobb és legolcsóbb takarmánya szarvasháinknak. A mezőgazdasági üzemek takarmányalapjában olyan tömeget és értéket biztosít, mint például jő néhány főnövényként termelt takarmányunk. Elengedhetetlenül szükséges tehát, hogy a cukorrépát kellő gondossággal termeljük és begyűjtésére jól felkészüljünk. A holicei szövetkezet 155 hektáron termeli a cukorrépát és mindent megtesz a lehető legjobb termésátlag elérése érdekében. Cséfalvay Tibor elvtárs, az SZLKP üzemi bizottságának az elnöke megemlítette, hogy 1972 óta — amikor a cséfai csatlakozott a gellei szövetkezethez — lényegesen bővítették a cukorrépa termőterületét. Ezt Indokolttá tette az is, hogy a dolgozók megkedvelték ezt a növényt és úgyszólván alaposabb ellenőrzés nélkül Is becsületes, lelkiismeretes munkát végeznek, ügyelnek az optimális tőszám betartására, s ez a nagy hozam elérésének egyik előfeltétele. Tény, hogy mindez nagyon fontos a jó termésátlag eléréséhez, ám a termelési láncnak csupán egyik szilárd szeme. A kimagasló termésátlag elérése ugyanis sok más tényezőnek is a függvénye. Ide tartozik az elővetemény helyes megválasztása, a talajművelés, a tápanyagpőtlás, a vegyszeres kezelés, a begyűjtés módja és egyebek. Ennek megfelelően az őszi talajmunkát különös gonddal végzik. Fontos tartozéka a műveletnek a szervesés az alap-műtrágyák közép- Illetve speciális mélyszántással való bedolgozása, a talaj simftóval való kezelése stb. A répaföldek hektárjára négyszáz mázsa istállótrágyát, továbbá a foszfor- és a káliumműtrágyák kétharmadát dolgozzák be (ammánium formában). A talaj őszi simítását azért tartják fontosnak, mert így megtartják a répaföld vízkészletét. Tavasszal tehát fogasolják és hengerezik a földet, s aztán indulhat a vetőgép. Amennyiben tavasszal végeznék a talaj lezárását (simítását), akkor a magvak keléséhez kedvezőtlen körülmények alakulnának s ennek velejárójaként a répa foghíjasán kelne, nem érnék 'el a megkívánt növényegyedet, az elvárt hektárhozamot. Soőky János mérnök — a növénytermesztési részleg kemízálási teendőinek irányítója — említette, hogy vetés előtt tavasszal a nitrogénműtrágya további egyharmadát ammónlumnitrát formában juttatják a földbe, a megmaradt mennyiséget pedig a tenyészidőben fej- és levéltrágyaként hasznosítják. Repülőgéppel nyomelemeket tartalmazó Harmavlttal két ízben permetezték a növényt. A talajlakó kártevők elleni védekezés előtt évente talajvizsgálatot végeznek, hogy fölöslegesen ne pazarolják az eléggé drága vegyszereket. Az elmúlt évben pl. mindössze hét hektárt kellett lekezelniük, ez nagyban elősegítette a költségek csökkentését. Gyomirtásra hektáronként öt kilogramm Burexet és 74 Dg Venzart használtak az alapkezeléshez. Amenynyiben szükséges, akkor idényben állománypermetezést is végeznek. Ebben az évben nyolc hektáron kezelték a répát Betanallal (6 1/h). A többi kártevő ellen idényben szükség szerint permeteznek. Idén répalevéltetű és bolha irtására Metation E—50, Vofatox Spric Pulver 30 és BJ 58 ЕС készítményt használtak. A holicei szövetkezet többségben a Slovmona H, kisebb területen pedig a Dobrovicei A cukorrépafajtát termeli ügyelve arra, hogy a hektáronkénti tőszám ne legyen kevesebb nyolcvan-Szabó Imre és Szűcs Vilmos a mobilis öntözőberendezésnél. A szórófejek nyújtott műszakban üzemelnek. így jó termés várható. (Foto: —hai) < A az eredmények tükrében lehetőséget biztosit — elérték a munkaerők stabilizálódását, vagyis a gondozók többsége töb mint tíz éve dolgozik az állattenyésztésben. Kezdeményezésüket, a jobb eredményekre való törekvésüket a munkacsoportok között kibontakozott versenymozgalommal serkentik. OTT AHOL NINCSEN KELLŐ IGYEKVES jő eredmények alig várhatók. Ezt legjobban a néhány kilométerrel távolabbi dubníkyi szövetkezet példája Igazolja. A múlt évben a marhahizlalásban sem a termelési, sem az eladási tervet nem teljesítették. Idei félévi feladataik teljesítése azonban valamelyest kedvezőbb volt — nagyobb selejtezés következtében — s a termelési tervet 23, az eladást pedig 139 mázsával túlszárnyalták. Az elért 0,730 kilós napi súlygyarapodósí átlag azonban gyenge hasznosság, pedig a termelési feltételek itt az előbbi szövetkezethez hasonlóak. Sőt a talajadottságok itt még jobbak, s az állatsűrűség (100 hektárra 61 db szarvasmarha jut) is kisebb. önkéntelenül felmerül a kérdés, hogy a hasonló feltételek mellett gazdálkodó csúzi szövetkezetben vajon miért gyengébbek az eredmények? A jelek arra utalnak, hogy az okok objektív, de több esetben szubjektív jellegűek. Balogh Stefan, a szövetkezet főállattenyésztője elmondotta, hogy a két és fél évvel ezelőtt társult szövetkezetben a szarvasmarha-tenyésztés aránylag leromlott, beteg, nagyon gyenge hasznú állománnyal kezdtek. Ezért az Intézkedések elsősorban az állomány fokozatos javítására Irányulnak. Már 1966-ban a tehénállomány 12, múlt évben pedig 25 százalékát selejtezték ki, s egészséges üszőkkel töltötték fel. Idén a selejtezést tovább növelik. Az állatállomány felújításával feltehetően javul a hústermelés is, ha ehhez megteremtik a kellő takarmányalapot. A marhahizlalás sikertelenségének okát egyebek közt a takarmányozásban kell keresni. Ha nincs elegendő és jó minőségű terimés takarmány, akkor még a legkiválóbb állatoktól sem várható kielégítő hasznosság. A takarmánytermesztést kissé elhanyagolták.' A takarmányalap megteremtésére nem fordítottak kellő gondot. Ennek bizonyítéka az, hogy csupán a terület 8—9 százalékán termesztettek évelő takarmányokat és az átlag hozam — több évben — igen gyenge. Az idén például a négyszáz hektáros terület első két növedékéből szénában mindössze 650 tonna termést értek el. A helyzet a silókukoricánál sem jobb. Tavaly például szilázskészletük nem haladta meg a hétezer tonnát. így nem csoda, hogy takarmányhiányban szenvednek. Tavasztól az új termésig hízóikat kizárólag zöldtakarmánnyal és szénával etetik. Szűkös takarmánykészletüket azzal indokolják, hogy a takarmányokat szántóterületüknek csak 17 százalékán termelhetnek. Éppen ezért kellene fokozott mértékben törekedniük a belterjes takarmánytermesztésre, vagyis a hektárhozamok növelésére. Az idén már tettek ennek ér^ dekében Intézkedéseket. A silókukorica területét a múlt évi 280-ról 350 hektárra növelték s az idei termésből tizenhétezer tonna szilázs készítésével számolnak. A régi istállókban kedvezőtlen tartási, s egyben rossz munkakörülmények uralkodnak. Ez az állatok nem éppen legmegfelelőbb gondozásán is látszik. A múlt évben 11, az idei év első felében pedig ötszázalékos volt a borjúelhullás! Az idén már hozzáfogtak a régi épületek javításához és felújításához, a dolgozók részére pedig a hiányolt szociális berendezések létesítéséhez. A további tartalékok a szervezésben és az ellenőrzésben rejlenek. Nagy segítséget jelentene — de egyben a hasznosság javulását is eredményezné —, ha az állattenyésztésben kitűzött feladatokat az egyes telepekre, Istállókra, sőt munkacsoportokra bontanák le. Ugyanis a tervfeladat ilyen természetű lebontása a szövetkezetben még nem „szokásos“. Azzal érvelnek, hogy míg a nemrégiben társult szövetkezet tagsága „össze nem rázödlk“, ez nem esedékes. Kérdéses azonban, hogyan akarják a munkát jobban ellenőrizni és Irányítani? Hogyan kerül homloktérbe az egyéni felelősség, az önellenőrzés és a legmegfelelőbb anyagi érdekeltség elve? A munkacsoportokat a kollektív felelősségérzet és a közösen elért siker összekovácsolja, egymáshoz közelebb hozza. A helyzet orvoslása csakis az összeforrott, áldozat; ász és jól együttműködő mupkacsoportokkal érhető el. . KLAMARCSIK MÄR1A mérnök Cséfalvay Tibor elvtárs az öntözött területről egy répatövet mutat. ezernél. Ennek betartásában a beépített és a mobilis öntözőhálózat is jő szolgálatot tesz. A 155 hektár répából 10 hektárt öntözhetnek. A beépített hálózat 30, a mobilis pedig 40 hektár répa öntözését teszi lehetővé. Ebben az évben ezt a területet két alkalommal is megöntözték. Esetenként mintegy 30 mm vízadagot juttattak a növényre, begyűjtésig azonban még egy alkalommal öntöznek, hiszen a víz jótékonyan befolyásolja a répatövek növekedését. Mobilis öntöző-berendezésüket egy gabonakombájn motorja üzemelteti. A szívő-nyomó berendezés tíz szórófejhez juttatja el a vizet. Szabó Imre és Szűcs Vilmos nyújtott műszakban öntözi a répát, tehát nem kell a gépet leállítani áramszünet miatt. Július közepe táján — amikor náluk jártam — az öntözött répa növényzete kitűnő volt. A tövek jó része túlhaladta az egy kilót, ugyanakkor az öntözetlen répatövek darabja csak félkiló körüli lehetett. Ez jól bizonyítja az öntözés előnyeit. Cséfalvay Andor üzemgazdász felvázolta, hogy nyolcvan ezres hektáronkénti tőszám esetén félkilós répaegyedekkel Is négyszáz mázsa körüli átlagterméssel számolhatnak. A kilátások azonban ennél jobbak. Amenynyiben a répa — begyűjtés előtt — egy-két kiadós természetes csapadékhoz jutna, akkor a termésátlag az elképzeléseket is felülmúlhatná. A begyűjtést háromsoros karajozóval, s ugyanennyi soros felszedővel tervezik. Gondosan ügyelnek arra, hogy a répatövek és a leveles répafej mind pótkocsira kerüljön, ne vesszen kárba. Az előző években a leveles répafejet a földek végében prizmázták. A- zonban a pósfai telepen egymillió koronás költséggel beton alapzatú központi silótárolót építettek, s ebben az évben ott helyezik el — kukoricaszárral keverve — a karéj többségét. Ezzel a tárolás veszteségét minimálisra csökkentik. A teendőket úgy szervezik, bogy a kampány idején a gazdaságba érkező nyersszelet többségét — más takarmányokkal keverten — naponta megetessék szarvasmarháikkal. Ezzel szintén a tárolási veszteség és a minőség károsodásának az elkerülését szorgalmazzák. A szövetkezet vezetői egy olyan fermentáló berendezésre figyeltek fel, amely a takarmányszalmát melasszal, ásványi anyagokkal és különféle kiegészítőkkel dúsítva jő minőségű szarvasmarha-takarmánnyá dolgozza fel. A szóban forgó berendezés üzembe helyezése után a szövetkezetben nagy mennyiségű kiváló minőségű szilázst takaríthatnak meg esetleges takarmányínséges időszakotkra. A gazdaságban az ipari cukorrépa termelését főleg azért tartják kifizetődőnek, mert úgyszólván ingyen juthatnak sok és jő minőségű takarmányhoz a szarvasmarhák részére. Ha például üzemi átlagban hektáronként négyszáz mázsa répatermést érnének el, akkor mintegy kétszáz mázsa nyersszeletet kapnának vissza és kb. kétszáz mázsa leveles répafejei silózhatnának kukoricaszárral keverve. Gondoljuk csak el. hogy mennyi takarmányhoz jutnak így a 155 hektárról, méghozzá lényeges költségek nélkül. Köztudomású, hogy cukoriparunk a termelőknek a tiszta répa mázsájáért 29 koronát fizet. Ezzel szemben a gellei szövetkezet az elmúlt évben 17,28 koronás költséggel termelte a répa mázsáját. Ez azt bizonyltja, hogy rápát termelni érdemes. Fontos azonban, hogy minden teendőt rugalmasan, a maga idejében elvégezzünk, s ez a hozamokban visszatérül. Befejezésül talán még annyit, hogy a cukorrépa termelése a fentinél nagyobb költségek mellett is előnyös volna, hiszen melléktermékei az állattenyésztésben hasznosítva mindent kárpótolnak. Hoksza István A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA NÖVÉNYEK KEZELÉSE LÉZERSUGÁRRAL A kazahsztáni Zelinograd ki* sérleti intézetében most értékelték tízéves kutató munkájuk eredményeit. A kísérletek során 18 ezer hektáron gabonaféléket és más kultúrnövényeket vetettek, és azokat lézersugárral kezelték. A kezelés hatására 10— 15 százalékos termésnövekedést tapasztaltak, és a termés a kontrolihoz képest 2—3 nappal korábban érett be. A kezelésekhez használt lézersugárzó készüléket GAZ—51 típusú gépkocsira szerelték. A berendezést azóta már több szovhozban is használják. ELEKTRONIKUS TOJÁSOK A FÉSZEKBEN Az angliai Glouchestershire-i ben levő vízimadártelepen elektronikus „tojásokat“ he-: lyeztek el a költöző madarak fészkében. A külsőleg természetes tojásokra emlékeztető készülékekben olyan érzékelő műszereket helyeztek el, amelyek a hőmérsékletet, a levegő nedvességtartalmát és a fényerősséget mérilk. Ezek az adatok hozásegítik majd a tudósokat, hogy a madarak fészekben tanúsított magatartásét az eddiginél Jobban megismerhessék. Ily módon pl. növelni lehet majd a keltetőgépekben kikelt csibék arányát, ami jelenleg nagy százalékveszteségü, ugyanakkor a természetes fészekben a 95 százalékot is meghaladja. Az elektronikus „tojások“ ált3l közölt adatokat egy, a fészek alatt elhelyezett, kis vevőberendezéssel fogják fel, és onnan közvetlenül is leolvasható laboratóriumi berendezésbe továbbítják, vagy mágneses szalagra rögzítik. műtrágyát helyettesítő LUCERNAKIVONAT A Michigan állam egyetemén lefolytatott növényházas kísérletek sorén különböző növényeknél egészen 40 százalékig terjedő fejlődésbeli növekedést tapasztaltak egy, a lucernából nyert vegyi frakció, a triacontanol alkalmazása esetén. A kutatók szerint az új típusú növényi tápanyag felhasználása mindössze 5 dolláros hektáronkénti költségkihatással jár. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták azonban, hogy szántóföldi kísérletek szükségesek a növényi eredetű vegyi anyag mütrágyahelyettesitő hatásának megfelelő felbecsüléséhez. TlZKEREKES traktor A traktorok teljesítményének és súlyának növekedésével egyre nagyobb gondot okoz a traktorkerekeknek a talajra gyakorolt nyomása. Ebből a szempontból figyelemre méltó a svájci W. Bernhard Landmaschinen, Kersera FR kereskedelmi szervezet konstruktőreinek új megoldása: a tízkerekes traktor. Az újítás lényege: egy pőtváz, amit az 53 kW (72 LE) teljesítményű David Brown Hydra- Shift traktorra erősítenek. A négy pótkereket hordozó vázat a traktor első tengelye elé szerelik.. A pótkerekek függő tengelyeiken egyszerre fordulva kanyarban ugyanazon középpont körül írnak le félkörlvét, mint a traktor normális első és hátsó kerekei. A pótváz és a csavarok meglazítása után felemelhető, és ezáltal a pótkerekek a talaj fölé emelkednek. Ezt a megoldást főleg altkor alkalmazzák, ha a traktor országúton halad. Mivel az egy pótkerékre eső megterhelés nem nagy, a kerekek kiválasztásával kapcsolatban nincsenek szigorúan megszabott követelmények. A prototípus konstruktőrei Volkswagen típusú személygépkocsi-kerekeket alkalmaztak.
