Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-09-02 / 35. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. szeptember 2. 14 MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф Egy méhészeti nagyüzem munkájáról ll£l A baráti Szovjetunió­ban a méhészet terén Is figyelemre méltó tapasz­talatokkal rendelkeznek. Ezt igazolják a Szocsi melletti Krásznaja Polja­­na-i méhészeti gazdasági egység eredményei is. Ez a méhészeti gazda sági egység olvasóink előtt nem ismeretlen, hisz itt nevelik a legtöbb kaukázusi fajta hegyi méhanyát. Az elmúlt év­ben itt összesen 125 ezer anyát neveltek. Ez a te­rület nagyságra és lakos­ságra való tekintettel alig kisebb az SZSZK te­rületénél. A gazdasági egység 68 méhesével és 24 anyane­velésre szakosított tele­pével mélyen a kaukázu­si erdőben helyezkedik el. A nagy­üzem nagy sikere a gazdag erdei méhlegelővel (főleg gesztenye) s az egészséges tenyésztéshez szükséges, kiváló, érintetlen természeti körülmé­nyekkel (rezervátum) magyarázható. A Szovjetunióban üdültem, és ezt az alkalmat kihasználva meglátogattam ezt a nagyüzemet. Utamon V. M. Vino­gradova, az egyik részleg vezetője ШЩ Az anyanevelésre szakosított telep munkaközössége. kísért el. Először grafikonokon és kü­lönböző vázlatokon ismerkedtem meg a sokéves tenyésztési és kiválasztási eredményekkel, amelyeket a Grúziá­ból származó hegyi, kaukázusi mé­hekkel elértek. Munkájukban azért sSasEsisia apasztalstol * A család ellenőrzése. használták fel a hegyi kaukázusi méhfajtát, mert ez — továbbtenyész­­tés szempontjából — kiváló tulajdon­ságokkal rendelkezik . Először a méhanyákat hegyi, kauká­zusi fajtára cserélték ki, és ezután kezdték az irányított tenyészmunkát. Ennek lényege a tiasítás intenzitásá­ban és a mézhozamban jut kifejezés­re. Különös figyelmet fordítottak a morfológiai jelekre, a szipóka hosszú­ságára, a szárny nagyságára, a láb alakjára és hosszúságra stb. A te­­nyészanyag kiválasztásánál figyelmü­ket mindenekelőtt a legtermékenyebb, a hideggel szemben ellenálló és tipi­kus exteriérrel rendelkező családokra összpontosítottak. Hétéves hatékony kiválasztási és tenyésztési munka eredményeként si­került lényegesen javítaniuk az anyák teljesítményét. A szipőka több mint hét milliméterrel hosszabbodott, a Ha­sítás és a mézhozam lényegesen ja­vult stb. A 6-os számú méhesben — amelyet meglátogattam — háromtagú kollek­tíva dolgozik. Vezetőjük Zubkov mé­hészmester. A kollektíva termelési feladatait az elmúlt évben 165 száza­lékra teljesítette! Tervük az 1978-as évre 14 kg pempő, 1500 kg méz ter­melését és 400 anya felnevelését irá­nyozza elő. Látogatásom alkalmával meggyőződhettem arról is, hogy mes­terséges bölcsőt nem használnak, mert ezzel állítólag rossz tapasztala­tokat szereztek. Néhány kaptár felnyi­tásakor megfigyeltem, hogy a kere­teiken a propolisznak nyoma sem volt. A kereteket könnyen ki lehetett szed­ni! A méhek minden keretet összefüg­gően fedtek. Annak ellenére, hogy ak­kor napsütéses idő volt, a méhek In­tenzíven jártak s egy fullánkot sem kaptam. Hasonló tapasztalatokat sze­reztem a 7-es számú méhesben is, ahol Nachker méhészmester irányítja a teendőket. Itt az elmúlt évben 240 anyát neveltek, 21 kg pempőt és 117 kg viaszt termeltek. Látogatásom al kaiméval itt két diáklány is dolgo­zott. Ök készítették elő az anyákat a megrendelőkhöz való elszállításra. Látogatásom abban a központban végződött, ahol az etetéshez szüksé­ges anyagokat előkészítik. A központ­ban idényenként 200 tonna szörpöt és naponta két tonna virágporral dúsí­tott mézlepényt készítenek. Ennek a központnak hat nagy térfogatú reak­tora, két olyan kamrája van, amely­ben a lépet mézzel töltik. Láttam ott darálógépet, a mézlepény készítéséhez szükséges keverőt és egyebeket. A Ilyen a 6. számú méhészeti telep. központnak asztalosműhelye ■ is van, kaptárak és keretek készítésére. Bár a központot üzemeltetés közben nem láttam és nem volt lehetőségem meg­ismerkedni a munkaszervezéssel, még­is megállapíthattam, hogy ez a fontos része a méhészet iparosításának. Rövid látogatásom alatt kellemes és segítőkész emberekkel találkoztam, akik szívesen megosztották tapaszta­lataikat. A látottakkal elégedett va­gyok és V. M. Vinogradovának, aki­nek nagy része van az üzem kimagas­ló eredményeinek az elérésében, na­gyon hálás vagyok. JURAJ FERENCIÉ mérnök, az SZMSZ vezető, titkára Az erdő szélén festői környezetben elhelyezett 7. telep. аваааававввваввааааааааввав1ва1 gyes szakágazatok más-más hónapokban kezdik a gazda­sági évet. A méhészetben gazdasági téren augusztus hónapban kezdtük az fij évet. Miért? Több évtizedes, sőt évszázados gyakorlat és tapasztalat utal a méhészeti év kez­detére. Augusztusban a teendő a téli méz­készlet kiegészítésével kezdődött. Ez­zel raktuk le a következő gazdasági év alapjait. Mielőtt azonban az új méhészeti évet elkezdenénk, a felké­szülés sok-sok fáradságos munkába kerül. Arról szeretnék írni, hogyan ké­szültem fel én a következő évre, hogy jó eredményt érhessek el. Augusztusban a hordási lehetőség minimálisra csökkent és gondoskod­nom kellett a jó betelelésről. Pár év­tizeddel ezelőtt nem volt probléma az augusztusi serkentés, mert a tarlóvi­rág (tisztesfű) bőséges nektárt nyúj­tott. Mindenekelőtt a méhállomőny meg­fiatalítása volt szükséges. Arra töre­kedtem, hogy augusztus végére sok fiatal méh legyen a családokban. Még Hasításnak és petézésnek is kellett lennie! Amennyiben a hordás augusz­tus 10-e körül leállt, „bezártam“ a mézkamrát és másnap elkezdtem ser­kenteni. A cukros szörpöt 3:2 arány­ban készitettem és háramnaponként a családoknak egyliteres adagot adtam, tgy az anya folyamatosan petézhetett. Ha pedig hordási lehetőség kínálko­zott pl. heréről, lucernáról stb. akkor a mézkamrát augusztus 2l)-ig fenn­hagytam, de tovább egy nappal sem. Természetes, hordásban serkenteni szükségtelen. Húszadika után kezdtem a téli készlet kiegészftését. Eleinte ki­sebb adagokkal, nehogy az anyát ki­szorítsam és beszüntesse a petézést. Szeptember elseje után azonban na­gyobb adagokat adtam tie és 10-ére teljesen kiegészítem a téli élelem­­készletet. Ezzel belső kapcsolatom mepszönt a méhcsaládokkal. A méhállnmány fiatalításához fiatal, jól petéző anya is szükséges. Egyik méhész barátom említette, hogy nála még a négyéves anya is jól petézik. Ilyen is előfordulhat, én azonban ezt az elvet elvetem. Az anyákat kétéven­ként cserélem. Csakis így méhészked­­hetek eredményesen. Igaz, a nyári mostoha időjárás sok fáradozást kö­vetelt. Az erős, népes családok rajzá­sát csak fgy kerülhettem el, azonban megérte. Egyetértek Nagy Kálmán méhész barátommal abban, hogy a méhészke­dés sikere a fiatal anyákban rejlik. Ott, ahol a tavaszi fejlődés biztosítva van s az idő is kedvez, az anya már február végétől, március elejétől egé­szen augusztus végéig petézhet. Az ilyen anya azonban két év alatt kime­rül és a harmadik évben főhordáskar natkozik, akiknek mézharmatról volt hordási lehetőségük. A mézharmattal telített mézes kereteket eltávolítottam a fészektől, kipörgettem, mert ez a méz az ősz folyamán úgy besíírűsödne, hogy méheim el sem tudnák fogyasz­tani s a bőséges tartalék mellett el­pusztulnának. A téli élelemkiegészitést — mint említettem — 3:2 arányban adagolom, vagyis három kg cukrot oldok fel két liter vfzben. Ez a legmegfelelőbb ada­golás. Méheimnek nem kellett sok fö­lösleges vizet elpárologtatniuk. A készlet tehát jó minőségül Fontosnak tartom, hogy a téli élelmet a méhek jól sűrítsék és lepecsételjék. Az olyan készlet, amely nincs lepecsételve, a nedvesség következtében megsavanyo­­dik és használhatatlanná válik. Ha a Uj méhészeti év következik kellene a méhésznek beavatkoznia, anyát cserélnie. Ez kieséssel járnál Ezt saját káromon tapasztaltam kezdő koromban. Akadnak olyan méhészek, akik gú­nyos megjegyzést tettek, mert korán kezdtem a méhek téli etetését. Elfe­lejtik, hogy ez a titka a jó telelésnek! Augusztus második felében még bő­ven voltak idősebb kijáró méhek, a­­melyek a cukorszörpöt átdolgozhatták és elraktározták a keretekben. Ezzel a fiatal méheket megkíméltem a ne­héz munkától és csak kis veszteség­gel telelhetnek át. Ennek tulajdoní­tom, hogy kevés az elhullás, január végén egv-egy családtól alig tudok ki­vizsgálásra küldeni harminc darab méhet. Ügyelek a fészekben levő tartalé­kok minőségére is. Ez azokra is vo­méhek mégis kénytelenek ilyen mézel fogyasztani, azok megbetegednek és elpusztulnak. Legcélszerűbb ezért, ha a fészekben korábbi mézet hagyunk, pl. gyümölcs­vagy akácmézet. Ez korán nem kristá­lyosodik. Nem ajánlatos tehát, hogy a jó minőségű mézet a fészekből kipör­gessük. Sokan sajnos, csak tisztán cukorszörppel etetik a családokat. Ez azért nem helyes, mert a méhek fgy hajlamosabbak a betegségekre! Köny­­nyebben kapnak Nozémát, hasmenést, ha nem áll rendelkezésükre jó minő­ségű, könnyen emészthető virágméz. Fontosnak tartom a méhek oly mó­don való elhelyezését, hogy azok téli nyugalma biztosítva legyen. Méhtele­­piinket kerítsük el, hogy a kaptárak­­hoz házi állat hozzá ne férhessen. A röpnyílásra vékony lécecskékből vagy régi anyarácsból kellő szélességű le­­vegűzőt készítsünk. így védekezhe­tünk a cinkék és más madarak ellen. Ha ugyanis télen melegebbre fordul az idő, a méhek a hullákat a röpnyí­­iáshoz, ill. a röpdeszkára kihordják és a cinkék onnan szedegetik ki az elpusztult méheket. Ezzel zavarják г méhek téli nyugalmát. A rács nem­csak a madarak háborgatásától védi a családokat, hanem egerek ellen is jól bevált. így biztosak lehetünk ben­ne, hogy méheink zavartalanul átte­lelnek. Ne szűkítsük le túlságosan a röp­­nyílásokat. A téli nyugalom szempont­jából ez is fontos tényező. Láttam egyes méhészeknél, hogy télen a röp­­nyílás 2—3 cm-re volt leszűkítve. Ez helytelen. A méhek nem fagynak meg. Túlzott szűkítésnél a kaptárban na­gyobb a nedvesség és a páratartalom, ami lecsapódással jár. A kaptár olda­lán, de főleg az alján viz folydogál ki. A méhek a nedves kaptárban nem érzik jól magukat. A kaptár előtt áll­va ilyen családoknál erős zúgást hall­hatunk. Erre azt mondjuk, hogy a méhek „ventillátoroznak“, Ш. szellőz­tetnek. Ilyenkor sokat fogyasztanak, vastagbelük hamar megtelik és ha a hidegben képtelenek kint üritkezni, akkor a kaptárban kénytelenek ezt elvégezni, ami szintén betegséget okoz. A röpnyílás tehát télen is legyen szellős. Magam télre minden keretre kb. két négyzetcentiméter nyílást ha­gyok. Ha például nyolc kereten tele­lek, úgy 15—16 négyzetcentiméter nyíláson áramlik a friss levegő a kap­tárba. Így a méhek nyugodtan telel­nek. Tavasszal, amikor a Hasítás meg­kezdődött, de még nagyobb hidegek is előfordulnak, a röpnyílást további 4—5 négyzetcentiméterrel szűkítem. A Hasítás így nem hűlhet meg, de akkor sem, ha elég takaró-méh van a csa­ládban, ezért volt szükséges, hogy au­gusztusra, ill. szeptemberre sok fiatal méh legyen a kaptárban. Viczén István A MEDVE ÉS A MÉHEK A medve szereti a mézet, és kifosztja a méhcsaládokat: így tartják általában. Vannak or­szágok, ahol a medvék nagy veszedelmet jelenthetnek a mé­hészetre. Tíz medvefajt ismerünk. Euró­pában csak a barnainedve él, méhészeti kártevéséről európai, ázsiai adatok vnnak (a Szovjet­unió ázsiai részéből, Indiából, Japánból is). Észak-Amerikában a feketemedve (Ursus america­­nus), Indiában, japánban a bar­namedve, Ázsia többi részében az indiai medve (Melursus ur­­sius), Afganisztántól Szibé­riáig az ázsiai feketemedvo (Selenarctos thibetanus), Ázsia némely vidéken, így Burmában, Malayban, Indonesiában a ma­láj medve (Helarctos malaya­­nus) szerepel a a méhellensé­­gek között. Alberta államban (USA) 1973-ban 200 000 dollár­ra becsülték a medvék méhé­szeti kártevését. Caron szerint a Szovjetunióban évi 700—800 méhcsaládot pusztítanak »I a medvék. Az Egyesült Államok egy részében az állam kártérí­tést ad a méhészeknek a medve okozta kárért. Ez pl. nyugati Virginiában méhcsaládonként 65 dollár, Wisconsinban a tel­jes kár 80 százaléka. Védeke­zésre legjobb a méhes körüli viilanyáramos drótkerítés. A TERRAMYCIN HATÄSA EURÓPAI KÔLTÉSROTHADÄS ELLEN Ausztráliába behurcolták az európai költésrothadást. Gyó­gyítására Terramycinhez folya­modtak. Az eredmény Ausztrá­liában nem kedvező. A betegség jelei eltűntek egy időre, de ké­sőbb újra felbukkantak. A kórokozó a lépeken lap­pang és újra fertőzhet. Arra kell tehát törekedni, hogy a gyógyszeres kezeléssel karöltve a lépek is cserélődjenek! 1 ■ SZÉNDIOXID FEILES7TÉSE MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉSHEZ Az anyák mesterséges meg­termékenyítése, befecskendezés­sel tudományos és tenyésztési célra fontos módszer. A műve­let előtt kábítják az anyát szén­dioxiddal. Ezt fémtartályból kaoják. Csuik egyszerűbb mó­dot ajánl egy tanítványa ötle­tére támaszkodva. 1 literes üvegbe (lombikba) V\ font (= kb. 120 g) „szárazjeget“ (szilárd széndioxidot) tesz és a lombikot olyan dugóval zárja el, melynek furatán üvegcse bújik át. A „szárazjég“ elpárol­gásakor a széndioxid gázt gitmi­­csövön az anyához lehet ve­zetni. MÉHEKRE KEVÉSSÉ Ártalmas NÖVENYVÉDÖSZER A Russel-vállalat DECIS ne\ új szere egyáltalán nem vesz lyes a madarakra és csak к véssé a méhekre. Öt hektáre 12 g szükséges valamennyi n vénykártevő megölésére. GAMMASUGARAK GYOMORVÉSZ ELLEN A méhek gyomorvésze (Nn ma-fertőzése) ellen a Szov unióban gammasugarakkal sérleteztek. A sugárzás mér kelte a fertőzést. Ez egyeli csak tudományos jelentősé Gammasngarak a rádium bo iásakor képződnek.

Next

/
Thumbnails
Contents