Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-09-02 / 35. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. szeptember 2. 14 MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф Egy méhészeti nagyüzem munkájáról ll£l A baráti Szovjetunióban a méhészet terén Is figyelemre méltó tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezt igazolják a Szocsi melletti Krásznaja Poljana-i méhészeti gazdasági egység eredményei is. Ez a méhészeti gazda sági egység olvasóink előtt nem ismeretlen, hisz itt nevelik a legtöbb kaukázusi fajta hegyi méhanyát. Az elmúlt évben itt összesen 125 ezer anyát neveltek. Ez a terület nagyságra és lakosságra való tekintettel alig kisebb az SZSZK területénél. A gazdasági egység 68 méhesével és 24 anyanevelésre szakosított telepével mélyen a kaukázusi erdőben helyezkedik el. A nagyüzem nagy sikere a gazdag erdei méhlegelővel (főleg gesztenye) s az egészséges tenyésztéshez szükséges, kiváló, érintetlen természeti körülményekkel (rezervátum) magyarázható. A Szovjetunióban üdültem, és ezt az alkalmat kihasználva meglátogattam ezt a nagyüzemet. Utamon V. M. Vinogradova, az egyik részleg vezetője ШЩ Az anyanevelésre szakosított telep munkaközössége. kísért el. Először grafikonokon és különböző vázlatokon ismerkedtem meg a sokéves tenyésztési és kiválasztási eredményekkel, amelyeket a Grúziából származó hegyi, kaukázusi méhekkel elértek. Munkájukban azért sSasEsisia apasztalstol * A család ellenőrzése. használták fel a hegyi kaukázusi méhfajtát, mert ez — továbbtenyésztés szempontjából — kiváló tulajdonságokkal rendelkezik . Először a méhanyákat hegyi, kaukázusi fajtára cserélték ki, és ezután kezdték az irányított tenyészmunkát. Ennek lényege a tiasítás intenzitásában és a mézhozamban jut kifejezésre. Különös figyelmet fordítottak a morfológiai jelekre, a szipóka hosszúságára, a szárny nagyságára, a láb alakjára és hosszúságra stb. A tenyészanyag kiválasztásánál figyelmüket mindenekelőtt a legtermékenyebb, a hideggel szemben ellenálló és tipikus exteriérrel rendelkező családokra összpontosítottak. Hétéves hatékony kiválasztási és tenyésztési munka eredményeként sikerült lényegesen javítaniuk az anyák teljesítményét. A szipőka több mint hét milliméterrel hosszabbodott, a Hasítás és a mézhozam lényegesen javult stb. A 6-os számú méhesben — amelyet meglátogattam — háromtagú kollektíva dolgozik. Vezetőjük Zubkov méhészmester. A kollektíva termelési feladatait az elmúlt évben 165 százalékra teljesítette! Tervük az 1978-as évre 14 kg pempő, 1500 kg méz termelését és 400 anya felnevelését irányozza elő. Látogatásom alkalmával meggyőződhettem arról is, hogy mesterséges bölcsőt nem használnak, mert ezzel állítólag rossz tapasztalatokat szereztek. Néhány kaptár felnyitásakor megfigyeltem, hogy a kereteiken a propolisznak nyoma sem volt. A kereteket könnyen ki lehetett szedni! A méhek minden keretet összefüggően fedtek. Annak ellenére, hogy akkor napsütéses idő volt, a méhek Intenzíven jártak s egy fullánkot sem kaptam. Hasonló tapasztalatokat szereztem a 7-es számú méhesben is, ahol Nachker méhészmester irányítja a teendőket. Itt az elmúlt évben 240 anyát neveltek, 21 kg pempőt és 117 kg viaszt termeltek. Látogatásom al kaiméval itt két diáklány is dolgozott. Ök készítették elő az anyákat a megrendelőkhöz való elszállításra. Látogatásom abban a központban végződött, ahol az etetéshez szükséges anyagokat előkészítik. A központban idényenként 200 tonna szörpöt és naponta két tonna virágporral dúsított mézlepényt készítenek. Ennek a központnak hat nagy térfogatú reaktora, két olyan kamrája van, amelyben a lépet mézzel töltik. Láttam ott darálógépet, a mézlepény készítéséhez szükséges keverőt és egyebeket. A Ilyen a 6. számú méhészeti telep. központnak asztalosműhelye ■ is van, kaptárak és keretek készítésére. Bár a központot üzemeltetés közben nem láttam és nem volt lehetőségem megismerkedni a munkaszervezéssel, mégis megállapíthattam, hogy ez a fontos része a méhészet iparosításának. Rövid látogatásom alatt kellemes és segítőkész emberekkel találkoztam, akik szívesen megosztották tapasztalataikat. A látottakkal elégedett vagyok és V. M. Vinogradovának, akinek nagy része van az üzem kimagasló eredményeinek az elérésében, nagyon hálás vagyok. JURAJ FERENCIÉ mérnök, az SZMSZ vezető, titkára Az erdő szélén festői környezetben elhelyezett 7. telep. аваааававввваввааааааааввав1ва1 gyes szakágazatok más-más hónapokban kezdik a gazdasági évet. A méhészetben gazdasági téren augusztus hónapban kezdtük az fij évet. Miért? Több évtizedes, sőt évszázados gyakorlat és tapasztalat utal a méhészeti év kezdetére. Augusztusban a teendő a téli mézkészlet kiegészítésével kezdődött. Ezzel raktuk le a következő gazdasági év alapjait. Mielőtt azonban az új méhészeti évet elkezdenénk, a felkészülés sok-sok fáradságos munkába kerül. Arról szeretnék írni, hogyan készültem fel én a következő évre, hogy jó eredményt érhessek el. Augusztusban a hordási lehetőség minimálisra csökkent és gondoskodnom kellett a jó betelelésről. Pár évtizeddel ezelőtt nem volt probléma az augusztusi serkentés, mert a tarlóvirág (tisztesfű) bőséges nektárt nyújtott. Mindenekelőtt a méhállomőny megfiatalítása volt szükséges. Arra törekedtem, hogy augusztus végére sok fiatal méh legyen a családokban. Még Hasításnak és petézésnek is kellett lennie! Amennyiben a hordás augusztus 10-e körül leállt, „bezártam“ a mézkamrát és másnap elkezdtem serkenteni. A cukros szörpöt 3:2 arányban készitettem és háramnaponként a családoknak egyliteres adagot adtam, tgy az anya folyamatosan petézhetett. Ha pedig hordási lehetőség kínálkozott pl. heréről, lucernáról stb. akkor a mézkamrát augusztus 2l)-ig fennhagytam, de tovább egy nappal sem. Természetes, hordásban serkenteni szükségtelen. Húszadika után kezdtem a téli készlet kiegészftését. Eleinte kisebb adagokkal, nehogy az anyát kiszorítsam és beszüntesse a petézést. Szeptember elseje után azonban nagyobb adagokat adtam tie és 10-ére teljesen kiegészítem a téli élelemkészletet. Ezzel belső kapcsolatom mepszönt a méhcsaládokkal. A méhállnmány fiatalításához fiatal, jól petéző anya is szükséges. Egyik méhész barátom említette, hogy nála még a négyéves anya is jól petézik. Ilyen is előfordulhat, én azonban ezt az elvet elvetem. Az anyákat kétévenként cserélem. Csakis így méhészkedhetek eredményesen. Igaz, a nyári mostoha időjárás sok fáradozást követelt. Az erős, népes családok rajzását csak fgy kerülhettem el, azonban megérte. Egyetértek Nagy Kálmán méhész barátommal abban, hogy a méhészkedés sikere a fiatal anyákban rejlik. Ott, ahol a tavaszi fejlődés biztosítva van s az idő is kedvez, az anya már február végétől, március elejétől egészen augusztus végéig petézhet. Az ilyen anya azonban két év alatt kimerül és a harmadik évben főhordáskar natkozik, akiknek mézharmatról volt hordási lehetőségük. A mézharmattal telített mézes kereteket eltávolítottam a fészektől, kipörgettem, mert ez a méz az ősz folyamán úgy besíírűsödne, hogy méheim el sem tudnák fogyasztani s a bőséges tartalék mellett elpusztulnának. A téli élelemkiegészitést — mint említettem — 3:2 arányban adagolom, vagyis három kg cukrot oldok fel két liter vfzben. Ez a legmegfelelőbb adagolás. Méheimnek nem kellett sok fölösleges vizet elpárologtatniuk. A készlet tehát jó minőségül Fontosnak tartom, hogy a téli élelmet a méhek jól sűrítsék és lepecsételjék. Az olyan készlet, amely nincs lepecsételve, a nedvesség következtében megsavanyodik és használhatatlanná válik. Ha a Uj méhészeti év következik kellene a méhésznek beavatkoznia, anyát cserélnie. Ez kieséssel járnál Ezt saját káromon tapasztaltam kezdő koromban. Akadnak olyan méhészek, akik gúnyos megjegyzést tettek, mert korán kezdtem a méhek téli etetését. Elfelejtik, hogy ez a titka a jó telelésnek! Augusztus második felében még bőven voltak idősebb kijáró méhek, amelyek a cukorszörpöt átdolgozhatták és elraktározták a keretekben. Ezzel a fiatal méheket megkíméltem a nehéz munkától és csak kis veszteséggel telelhetnek át. Ennek tulajdonítom, hogy kevés az elhullás, január végén egv-egy családtól alig tudok kivizsgálásra küldeni harminc darab méhet. Ügyelek a fészekben levő tartalékok minőségére is. Ez azokra is voméhek mégis kénytelenek ilyen mézel fogyasztani, azok megbetegednek és elpusztulnak. Legcélszerűbb ezért, ha a fészekben korábbi mézet hagyunk, pl. gyümölcsvagy akácmézet. Ez korán nem kristályosodik. Nem ajánlatos tehát, hogy a jó minőségű mézet a fészekből kipörgessük. Sokan sajnos, csak tisztán cukorszörppel etetik a családokat. Ez azért nem helyes, mert a méhek fgy hajlamosabbak a betegségekre! Könynyebben kapnak Nozémát, hasmenést, ha nem áll rendelkezésükre jó minőségű, könnyen emészthető virágméz. Fontosnak tartom a méhek oly módon való elhelyezését, hogy azok téli nyugalma biztosítva legyen. Méhtelepiinket kerítsük el, hogy a kaptárakhoz házi állat hozzá ne férhessen. A röpnyílásra vékony lécecskékből vagy régi anyarácsból kellő szélességű levegűzőt készítsünk. így védekezhetünk a cinkék és más madarak ellen. Ha ugyanis télen melegebbre fordul az idő, a méhek a hullákat a röpnyíiáshoz, ill. a röpdeszkára kihordják és a cinkék onnan szedegetik ki az elpusztult méheket. Ezzel zavarják г méhek téli nyugalmát. A rács nemcsak a madarak háborgatásától védi a családokat, hanem egerek ellen is jól bevált. így biztosak lehetünk benne, hogy méheink zavartalanul áttelelnek. Ne szűkítsük le túlságosan a röpnyílásokat. A téli nyugalom szempontjából ez is fontos tényező. Láttam egyes méhészeknél, hogy télen a röpnyílás 2—3 cm-re volt leszűkítve. Ez helytelen. A méhek nem fagynak meg. Túlzott szűkítésnél a kaptárban nagyobb a nedvesség és a páratartalom, ami lecsapódással jár. A kaptár oldalán, de főleg az alján viz folydogál ki. A méhek a nedves kaptárban nem érzik jól magukat. A kaptár előtt állva ilyen családoknál erős zúgást hallhatunk. Erre azt mondjuk, hogy a méhek „ventillátoroznak“, Ш. szellőztetnek. Ilyenkor sokat fogyasztanak, vastagbelük hamar megtelik és ha a hidegben képtelenek kint üritkezni, akkor a kaptárban kénytelenek ezt elvégezni, ami szintén betegséget okoz. A röpnyílás tehát télen is legyen szellős. Magam télre minden keretre kb. két négyzetcentiméter nyílást hagyok. Ha például nyolc kereten telelek, úgy 15—16 négyzetcentiméter nyíláson áramlik a friss levegő a kaptárba. Így a méhek nyugodtan telelnek. Tavasszal, amikor a Hasítás megkezdődött, de még nagyobb hidegek is előfordulnak, a röpnyílást további 4—5 négyzetcentiméterrel szűkítem. A Hasítás így nem hűlhet meg, de akkor sem, ha elég takaró-méh van a családban, ezért volt szükséges, hogy augusztusra, ill. szeptemberre sok fiatal méh legyen a kaptárban. Viczén István A MEDVE ÉS A MÉHEK A medve szereti a mézet, és kifosztja a méhcsaládokat: így tartják általában. Vannak országok, ahol a medvék nagy veszedelmet jelenthetnek a méhészetre. Tíz medvefajt ismerünk. Európában csak a barnainedve él, méhészeti kártevéséről európai, ázsiai adatok vnnak (a Szovjetunió ázsiai részéből, Indiából, Japánból is). Észak-Amerikában a feketemedve (Ursus americanus), Indiában, japánban a barnamedve, Ázsia többi részében az indiai medve (Melursus ursius), Afganisztántól Szibériáig az ázsiai feketemedvo (Selenarctos thibetanus), Ázsia némely vidéken, így Burmában, Malayban, Indonesiában a maláj medve (Helarctos malayanus) szerepel a a méhellenségek között. Alberta államban (USA) 1973-ban 200 000 dollárra becsülték a medvék méhészeti kártevését. Caron szerint a Szovjetunióban évi 700—800 méhcsaládot pusztítanak »I a medvék. Az Egyesült Államok egy részében az állam kártérítést ad a méhészeknek a medve okozta kárért. Ez pl. nyugati Virginiában méhcsaládonként 65 dollár, Wisconsinban a teljes kár 80 százaléka. Védekezésre legjobb a méhes körüli viilanyáramos drótkerítés. A TERRAMYCIN HATÄSA EURÓPAI KÔLTÉSROTHADÄS ELLEN Ausztráliába behurcolták az európai költésrothadást. Gyógyítására Terramycinhez folyamodtak. Az eredmény Ausztráliában nem kedvező. A betegség jelei eltűntek egy időre, de később újra felbukkantak. A kórokozó a lépeken lappang és újra fertőzhet. Arra kell tehát törekedni, hogy a gyógyszeres kezeléssel karöltve a lépek is cserélődjenek! 1 ■ SZÉNDIOXID FEILES7TÉSE MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉSHEZ Az anyák mesterséges megtermékenyítése, befecskendezéssel tudományos és tenyésztési célra fontos módszer. A művelet előtt kábítják az anyát széndioxiddal. Ezt fémtartályból kaoják. Csuik egyszerűbb módot ajánl egy tanítványa ötletére támaszkodva. 1 literes üvegbe (lombikba) V\ font (= kb. 120 g) „szárazjeget“ (szilárd széndioxidot) tesz és a lombikot olyan dugóval zárja el, melynek furatán üvegcse bújik át. A „szárazjég“ elpárolgásakor a széndioxid gázt gitmicsövön az anyához lehet vezetni. MÉHEKRE KEVÉSSÉ Ártalmas NÖVENYVÉDÖSZER A Russel-vállalat DECIS ne\ új szere egyáltalán nem vesz lyes a madarakra és csak к véssé a méhekre. Öt hektáre 12 g szükséges valamennyi n vénykártevő megölésére. GAMMASUGARAK GYOMORVÉSZ ELLEN A méhek gyomorvésze (Nn ma-fertőzése) ellen a Szov unióban gammasugarakkal sérleteztek. A sugárzás mér kelte a fertőzést. Ez egyeli csak tudományos jelentősé Gammasngarak a rádium bo iásakor képződnek.
