Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-09-02 / 35. szám

1S78. szeptember 2. SZABAD FÖLDMOVES 1t Pillanatképek az Ágrokomplexről Nem tudom, mások­nál is Így van-e, csu­pán önmagámból tu­dok kiindulni. Ha régi fényképfelvételeim 'ke­rülnek kezembe, a fényképalbumban la­pozgatok, évek múltán is újra átérzem a ké­pen megörökített ak­kori pillanat hangulatát. Visszaidézem a múltat, eszembe Jutnak egyes, már feledésbe merülő epizódok, éppen e képek szuggesztív hatására. Ugyan­ezt érzem akkor is, ha olyan városba, helységbe, vidékre Jutok el, ahol ta­lán évekkel vagy évtizedekkel azelőtt Jártam. Ilyenkor is elűzhetetlen, szem­telen légyként telepszik a felidézett emlékekre a múlt hangulata. Nehéz szavakba önteni, szabatosan leírni ezt az érzést de törvényszerűen hatalmába kerít akkor is, ha Nitréra látogatok. S ez minden évben, ha máskor nem, az Agrokomplex Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás megren­dezése idején feltétlenül bekövetke­zik. Ugyanis eddig 1974 óta minden évben módom nyílt megtekinteni ezt a kiállítást, öt esztendő távlatából 'szeretném saját meglátásaimat, észre­vételeimet és elraktározott benyomá­saimat a jelen valóságával, valamint az arra legilletékesebb véleményét felhasználva e kiállítás jövő távlatá­val konfrontálnl. j Az Agrokomplex az elmúlt öt ' esztendő alatt komoly fejlődést mutathat fel. Ezt a látogatók számá­nak alakulása, évenkénti növekedése egyértelműen igazolja. Már az első évfolyama iránt is nagy érdeklődés mutatkozott, hiszen 1974-ben a láto­gatók száma meghaladta a száznyolc­vanezret. A következő 1975-ös évben kétszázötvenhatezer ember tekintette meg, de már 1976-ban a látogatók száma háromszázharmincezerre emel­kedett és tavaly négyszázháromezer volt. A látogatók számának növekedé­se tehát minden évben az előzőhöz viszonítva vagy 70—75 ezerrel emel­kedett. Ez önmagában annak az ered­ménye, hogy egyre többet ad nem­csak a szakembereknek, hanem az érdeklődők legszélesebb, laikus réte­gének Is, 2 Egyáltalában nem szándékom ^ a statisztikai adatok tömkele­gének felsorakoztatásával bizonygatni az Agrokomplex Országos Mezőgazda­­sági Kiállítás fejlődését. Az, aki az előző esztendőkben már járt e kiállí­táson és az ideit is megtekinti, feltét­koztató anyagok bőségével találkozik a kiállításnak ezen a részén. Kissé hát­rább gépeket látunk. Természetesen a gépek itt is elfoglalják az őket joggal megillető helyet. Gépiparunk legkor­szerűbb új mezőgépei mellett a szo­cialista országok mezőgép-gyártásá­nak legújabb, nagy teljesítményű ter­mékeivel is megismerkedhetünk. Kor­szerű gépeinek széles skáláját mutat­ja be itt a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztár­saság, az NDK és Bulgária. Itt is ér­demes hosszabban elidőzni. Azonban a kiállítás egész területén, mindenütt rengeteg a látnivaló, az új és érdekes, ami a szakembereken kívül is min­denkihez szólva mutatja be szocialis­ta mezőgazdaságunknak a legutóbbi esztendők és évtizedek során elért ha­talmas fejlődését. 5. Az Agrokomplex a legjobb úton van, hogy elérje kitűzött cél­ját. Azt, hogy a mezőgazdasági szak­emberek számára elsősorban az isme­retgyűjtésre ösztönző és a tudomány legújabb vívmányainak gyakorlati el­sajátítását lehetővé tevő továbbképzés központja legyen. Ezt célozza annak пай a határozatnak fokozatos megva­lósítása, hogy állandó, az egész év folyamán üzemelő szak-kiállítássá vál­jék. Vajon mennyire sikerül ezt az el­gondolást mielőbb megvalósítani? E kérdés megválaszolására az Agro­komplex szakágazati igazgatóját, doc. Tibor Pálka mérnököt kértem fel. — Az Agrokomplex országos mező­­gazdasági kiállítás távlati koncepciója az SZSZK Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumának javaslata s egyben igénye alapján számol azzal, hogy az egész évben üzemelő állandó kiállítássá fejlődjék. Ez egyrészt a kiállítási terület tökéletesebb kihasz­nálását tenné lehetővé, másrészt pe­dig oktató és nevelő feladatot betölt­ve a kiállított tárgyak nagyobb haté­konysága mellett a látogatók számá­nak további növekedését is eredmé­nyezné. Az egész évi üzemelés során a mezőgazdaság szemléltető iskoláját igyekszünk kialakítani. A fő csarno­kok már ma alkalmasai^ e szerepkör betöltésére és a termelési-gazdasági egységekkel, a kiállítás állandó részt­vevőivel közösen újabb létesítménye­ket építünk. A jövőben számolunk az­zal, hogy e kiállításon a legújabb élelmiszerkészftmények, gyártmányok állandó minta-bemutató szalonját, a növénytermesztés és az állattenyész­tés kísérleti munkahelyeit, továbbá a feltalálók és újítók munkájáról szá­mot adó állandó kiállítási részleget, valamint egy mezőgazdasági skanzent létesítünk, amely a látogatók számára az egész év folyamán megtekinthető lesfc q Még számtalan pillanatképet * villanthatnánk fel az idei Ag­rokomplex országos mezőgazdasági ki­állításon szerzett első benyomásokról. Hiszen amint már említettem, látni­való rengeteg akad. Talán egyetlen nap kevés is ahhoz, hogy minden ér­dekeset emlékezetünkben elraktároz­va, tudásban és ismeretekben gazda­godva távozhassunk e kiállításról.S az sem mellőzendő, hogy az itt látottak­ból sok olyan akad, amit a gyakorlat­ban is fel lehet használni abból az anyagból, amit a tudomány, a kutatás nyújt e kiállításon a termelésnek. Hi­szen az Agrokomplex országos mező­­gazdasági kiállítás küldetésének már jelenleg is igyekszik a legjobban ele­get tenni. OBENAU KÄROLY lenül elismeri, hogy itt még több és aprólékosabb szakmai és általános is­merettel gazdagodott. . Az Agrokomplex 78 országos mező­­gazdasági kiállítás megtekintésekor az idén szerzett első és talán legmé­lyebb benyomásom az volt, hogy ren­dezői nagyon megfontoltan, körülte­kintően láttak kivitelezéséhez. Csu­pán egy apróságot jelentő észrevétel: Az előző évfolyamokon a kiállításra érkező látogatót a bejárattal szembe levő hatalmas térségen a mezőgépek és egyéb gépi berendezések, fémko­losszusok tömege fogadta. Nem mint­ha a ma emberét a gépek nem érde­kelnék, viszont mégis egy kissé hide­­gen-ridegen hatott ez a látvány a be­lépőre. Ezzel szemben az idén egé­szen más kép fogadja. Egy csinos üvegvároska nőtt itt ki a földből, a­­melynek üvegfalai között számtalan érdekes tájékoztatást, új ismeretet szerezhet a látogató. 3, Oj megoldások keresése jel­lemzi az idei Agrokomplexet. Erre utal a lehetőségek jobb kihasz­nálását és az előbbiekben említett, a kiállítás katalógusában „E“ betűvel jelölt szabad térség ízléses és az ér­deklődést azonnal felkeltő kiképzése. E kiállítási részlegnek nemcsak mo­dern architektúrája, hanem az itt ki­állításra kerülő anyag belső tartalma is újszerű. Mellette a látogató nem mehet el anélkül, hogy meg ne áll­jon. Például kit ne érdekelne az, mi­lyen összetételű, bonitású földalappal rendelkezünk, hiszen a mezőgazdasági őstermelés első és legfontosabb, nél­külözhetetlen termelőeszköze a talaj. Vagy talán eddig is tudta a kedves látogató, hogy DéLSzlovákia, a Duna mente, valamint a Kelet-szlovákiai Alföld első bonitású lösztalaja Szlo­vákia mezőgazdasági földterületének 7,3 százalékát teszi ki? Ugyanitt — ahol a Talajtani és Növény-tápanyag­­ellátási Kutató Intézet, a Rét- és Le­gelő Kutató Intézet, valamint egyéb tudományos intézmények kaptak he­lyet — a látogató könnyen megérthe­tő, szemléltető grafikonokon olvashat­ja le a talaj pH értékének a talaj ter­mőképességére gyakorolt hatását, to­vábbá a talaj nedvfelszívó és légfel­vevő képességéről, a kötött talajok­nak az öntözés előtti és utáni vízház­tartásáról és még számos más érdekes tudományos adatról szerezhet kellő áttekintést. Д Viszont a látogató nem csupán a tudományos kutatás eredmé­nyeivel az elméleti ismeretek és tájé-Szakmai tapasztalatcsere a kiállításon. (Foto: Matis Pavol) A szocialista brigád néhány tagja uborkaszedés közben. Uborka a konzervgyárnak Az abrahámi Dudváh Efsz jó hírnevet szerzett azáltal is, hogy minden évben szép uborkater­mést ér el. Tartósításra alkalmas uborkát öt hek­táron termel. A hozam­mal a szövetkezet dolgo­zói az idén azonban alig elégedettek, mivel a szá­razság, a növénybetegsé­gek, a jégeső nyomot ha­gyott az uborkán. Mindennek ellenéré vagy negyven tonna ter­mésre számítanak, amit a Sládkoviőovóí (Diószeg} Konzervgyárnak szállíta­nak. Az uborkát hetente kétszer szedik, éspedig a növénytermesztésben alakított huszonkét tagú női szocialista brigád tagjai, Ján Repka vezeté­se melett. Az abrahámi szövetkezeti tagok föld­jeikről az uborkán kívül még 110 hektárról zöld­babot, öt hektárról para­dicsomot és harminc hek­tárról fűszerpaprikát takarítanak be. Pénzügyi tervük szerint ez évben zöldséget négymillió korona értékben kell a közellátásra és további feldol­gozásra eladniuk. MATIS PAVOL AX4XXXXXXXXXXVVVXXXXXXXXXXXXXVwXXXXXXXXXXXVkXXXXX>XXXXXXXXXVVXXXXXXXVVXXXXXX>XVNXXXXXXXXXVC4XV*aXVC»X'lXV Határidő előtt Jozef 2ák és Ján Dorkái az uborkával megrakott ládákat rakja fel a pótkocsira, amely terményüket a konzervgyárba szállítja. (A szerző felvételei) Az első negyedévvel ellentétben gazdasági felemelkedés tapasztalható a lévai Agrostav Közös Mezőgazdasági Vállalatban. Nagy mértékben Javult például a munkatermelékenység, ami az első félévben egy dolgozóra átszá­mítva 54 ezer koronát tesz ki, ötezer koronával többet a tervezettnél. Lemaradás mutatkozik viszont a célépítkezések és a talajjavítási mun­kák bebiztosítása terén. Elsősorban azért, mivel késett a rekultivációs munkák és az építkezési beruházások tervezeteinek kidolgozása az idei év­re. Problémák merültek fel az anyag­­beszerzés és a műszaki gépsorok biz­tosítása terén is. Mindezen nehézségek ellenére a vállalat vezetősége és dolgozói igye­keztek a mezőgazdasági üzemek igé­nyeit teljes mértékben kielégíteni. A jelenleg folyó építkezések közül ki kell emelni a Vefký Ďúr-i (Győröd) 1200 férőhelyes sertéshizlalda, a Te­kovské Lužany-i (Nagysalló) és a ku­ra lányi (Kúrál) korszerű szárító-be­rendezések. valamint a lévai agro­technikai központ építését. Az idén át szeretnék adni rendeltetésének a Nová Dedina-i nagy befogadóképessé­gű borjúistállót és határidő előtt az Ipefský Sokolec-i (Ipolyszakállas) te­hénfarmot. —ág— UV látszik, ezen a nyáron az időjárás a fő téma. Akármerre megy az ember, akárkivel beszélget, rögtön szóba 'kerül. Van, aki a sza­badságát sajnálja, s van aki a jövő évi kenyeret félti. Talán azért meg­embereli magát az idő, s lesz még napsütés, eső nélküli szép nyárutó. Mintha ennek fújna már az előszele, olyan jó idő van az elmúlt heti esőzés után a gömöri határban. Az enyhe szellővel — ami tulajdon­képpen szárítja a terményt, egyszers­mind könnyíti a kombájnok és a ve­zetők munkáját Is — megérkezett a napsütés. — Nem árt ez a jó idő, megböjtöl­­tűk. — Hutyan Rudolf fiatal kombáj­­nos szavai ezek, aki a revúcai (Rőce) SZNF Egységes Földmüvesszövetkezet tábláján aratja a búzát. — Még csak egy pár napja kezdhettük el igazán a betakarítást, addig loptuk a perceket, csipkedtük a kenyérgabonát. Az árpa érésére néhány napot még várnunk ' kell. Röcén a Vizesrét dűlőben nyugodt, de erőltetett a menet. Nincs most olyan, hogy a kombájnok egymás után szépen felsorakozva, folyamatosan dolgoznának. A gépek egymástól szét­szóródva — teret és manőverezési le­hetőséget biztosítva — „fogyasztják“ a búzatáblát. Nehéz aratás. Aki nincs benne, nem A GÖMÖRI HATÄRBAN „Bármi történlek, betakarítjuk...!" részese ennek az erőfeszítésnek, talán el sem tudja képzelni, mi mindent kell kibírni embernek és gépnek egy­aránt. Viliam Živčič, a szövetkezet el­nöke, panaszolja: — Már irtózom a víztől. Gyakori errefelé az eső. Ilyen körülmények között nehéz határozni, hová, melyik táblára küldjük a gépet. A búza érett, de a nedvességtartalom magas. Delet mutat az óra. Viliam Macha leszállt az egyik E—512-es gépről, át­adta helyét a váltótársnak. Ebédel. Falatozás közben mondja el a véle­ményét. — Én még fiatal kombájnos va­gyok, de tudom, tapasztalom, hogy ez eső rossz. Olyan a tarló, mint az in­­govány. Kapaszkodunk is a kormány­kerékbe. Csoda, hogy még nem történt valamilyen baj. Nagy erővel kell dol­gozni a masinának, néha sajnálom Is. Törés még nem volt, de az ékszíjakat gyakran cseréljük. Két napig sem tart egy, megnyúlik. Az ebédidő rövid. Pár méterre a pi­henőhelytől elakadt egy kombájn. Vi­liam Macha siet és rakják a szalmát, kapaszkodónak a kerekek alá. jön a Zetor, erőlködik és a hátsó kerék sár­lepényeket hány az emberek felé. Gyorsan, ügyesen kezeli Hübler Jó­zsef (a Lubeník! Magnezit üzem dol­gozója, aki szabadságát tölti a szövet­kezetben) a vontatókötelet és a Zetor­­ral szünet nélkül köröz a tarlón. Az ötpercenkénti le- és felszállás, az elő­re- és hátrakapcsolás megdolgoztatja minden izmát. — Meg lehet szokni — mondja. — Szédülős sem vagyok, de hosszabb idő után már zúg a fejem. Még sze­rencse, hogy nem mindig én csinálom, mert az büntetés lenne. Többnyire kombájnolok — ha pihenek, akkor ülök a traktorra. — Szép kis pihenő ... — Mit tegyünk? Tudtuk már a kez­det kezdetén, hogy ha valamikor, most segíteni kell a szövetkezetnek. Hiszen a kenyér megmentéséről van szó. A föld és a kalász szikkadásának kivárása nem holt idő az aratóknak. Akkor végzik a gépek alapos karban­tartását. — Most ez sem könnyű — ez a vé­leménye Ján Šidlovskýnak, aki SZK— 4-es kombájnnal arat. — Ojra és új­ra át kell vizsgálni a kombájnnak minden részét, utána kell húzni a csavarokat. A balesetveszély nagyobb, mint máskor. Ha nem vigyázunk, ha a karbantartás felületes, akkor a ve­szély is nagyobb. — Legalább még öt kombájnra len­ne szükségünk — panaszkodik Viliam Ziviüő elnök. Beszélgetésünket egy Volga érke­zése zavarja meg. Karner Iván érke­zett, a jmi gépesítője. Újságolja, hogy a trebišovi (terebesi) járásból tizen­hét kombájn érkezett, ebből ötöt ide irányítottak. — Sajnos az aratási tervünket fel­borította az időjárás — mondja a jmi gépesítője. — Ügy aratunk, ahogy tu­dunk. Egyetlen dologra ügyelünk, veszteség ne legyen. A termés jó, bár­mi történjék is, betakarítjuk. Aki részese az aratásnak a rožňavai (rozsnyói) járásban, ez utóbbiakkal teljes egészében egyetért. Nem sza­vakkal, cselekedetekkel fogalmazzák az egyetértést és ebben benne van: a sikeres aratás nemcsak 3 gépeken, hanem az emberekén is múlik. Illés Bertalan Zöldség- vagy italbolt? Történetesen, ha az ember betér egy zöldségboltba, elcso­dálkozva tekint körül, vajon jó helyen jár-e. A polcokon — az alsótól egészen a felsőig — so­rakozó borospalackok tömege inkább , Italboltra emlékeztet, semmint arra, amit az üzlet cégtáblája jelez. Persze akad egyéb portéka is, például ecet, étolaj, mustár, esetleg húskon­zerv. Néhol fonnyadt zöldség és gyümölcs is. A járatlan, naiv vásárlónak — a váratlan meglepetés, csaló­dás, hiába való futkosás elkerü­lése végett — nem árt néhány jó tanács. Ha netán befőttet, tartósított zöldséget, vagy lek­várt szeretne vásárolni, élelmi­szerüzletekben próbáljon sze­rencsét. Kitartó utánajárással lehet, hogy beszerzi. Gyümölcs­szörpöt azonban a zöldségbolt­ban ne keressen. A fáradozása hiábavaló. Mindenesetre vegyen bort helyette, ebből bő a kíná­lat, s legalább jobb kedve kere­kedik. A zöldségbolt választéka a leginyencebb borkedvelő ízlé­sét is kielégíti. A vásárló bizto san nem bosszankodik annytra a szatyrából kirakott hervadt zöldség vagy satnya gyümölcs láttán, ha az óhajtott málna-, cseresznye-, meggy-, vagy al­maszörp helyett megissza bo­rát. Sőt, sokkal derűsebb szín­ben látja majd a zöldségbolt kí­nálatát. (Kim) *

Next

/
Thumbnails
Contents