Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-08-26 / 34. szám
Fóliasátrak a patak mellett Egy csendes folyású patakocska melletti kertben Zemnén (Szímő) érdekes szabású fóliasátrakra lettem figyelmes. Szélességükben, csökkentett magasságukban különböztek a megszokottaktól. Éppen ezért érdekelt: vajon ki készítette ezeket a jószabású fóliasátrakat? Mit is termesztenek alattuk? Ivolka Imre, a komáromi hajógyár géplakatos brigádjának vezetője nem éppen beszédes ember. Persze saját készítményeiről örömmel, szívesen beszélt: — Ha valaki csakis a saját tapasztalataiból kiindulva kezdi el fóliasátrai készítését, bizony nem könnyű a dolga. Én a következő alapelvek alapján készítettem el: aránylag széles legyen, hogy nagyobb területen termeszthessek és alacsony, hogy jobban ellenálljon az esetleges széllökéseknek. Mivel ,,vasas“ ember vagyok, magát a konstrukciót nem volt gond elkészítenem. ' Különben már megvettem az anyagot egy középes nagyságú üvegházhoz is, amit szintén magam készítek el, s majd főleg palántanevelésre használok. Ahhoz, hogy valaki komolyabban foglakozzon kiskertészkedéssel, már a kezdet kezdetén bizonyos szakmai ismereteikkel kell rendelkeznie. — A férjem meg én rendelkezünk már némi tapasztalattal — vette át a szót Ivolka Imréné. — Férjem egyik rokona — akit gyakran látogatunk — tapasztalt kiskertész. Jó tapasztalatait nem titkolja senki előtt, így minket is ellátott néhány |ó tanáccsal. Egyébként sokéves varrónői munkám mellett a szövetkezet kertészetében is dolgoztam, ahol akarva-akaratlan sok kertészeti tudnivalót elleshettem. Ilyenkor, nyár derekán, a kiskertészek többé-kevésbé ismerik már, milyen termést is hozott ez az év, és a termés értékesítése körül is levonhatták a jó és rossz tapasztalatokat. — Hogy mindjárt az elején kezdjem — folytatta Ivolkánő —, salátatermésünk — köszönve ezt több éves termesztői tapasztalatainknak — az idén várakozáson felüli volt. Persze értékesítése már komolyabb gondot okozott a családnak. Azokat az okokat most inkább ne firtassuk, hogy miért is nem vásárolták fel a szerződés megkötése után felkínált termést. A salátát más úton kellett értékesíteni — jóformán féláron. Ivolkáék az egyik hatalmas fóliasátor alatt — kifeszített hálókon — uborkát termesztenek. A háziasszonnyal az őserdei hangulatot keltő, mennyezetig növő indák között folytattuk a beszélgetést. — Első ízben foglalkozunk uborka termesztéssel. A hálót magunk készítettük, és egyáltalán nem csalódtunk ebben a termesztési módban. Bizonyos mértékű tapasztalatlanság révén csökkent a várható termésmennyiség — jövőre ezekbe a hibákba már nem esünk bele —, ennek ellenére több mázsa uborkát adtunk el a Zelenina nemzeti vállalatnak. Emellett a fóliasátor mellett egy hasonló méretű húzódik, amelyben Ivolkáék paprikát és paradicsomot termesztenek. — Az idei évet a paprikatermesztésben a kísérletezés évének Is nevezhetnénk — vette át a szót Ivolka Imre. — Mivel a feleségem Ilyen téren is kíváncsi természetű, többfajta paprikát palántáztunk ki. Bevallom, én nemigen örültem ennek a próbálgatásnak. Persze beláttam: csakis így gyűjthetünk több és több tapasztalatot, így győződhetünk meg leginkább, milyen paprikafajtát érdemes termeszteni a mi éghajlati körülményeink között. Próbálkoztunk a Heteronis, a Kovácsházi, a Keszthelyi fehér, a PCR stb. fajtákkal, s habár az öt kipróbáltból egy-kettő Igen szép termést mutatott, mégis elhatároztuk, hogy a jövőben nagyrészt PCR paprikafajtát termesztünk majd. Persze emellett foglalkozunk még — kisebb mértékben — paradicsom-termesztései is, amire a jövőben még nagyobb súlyt fektetünk. A kiskertészkedők jó tudják, a sikeres termesztői tevékenység rengeteg szabad időt felölelő, kitartó munkát követel. Hogy Ivolkáék a családban hogy osztják meg a munkát, erre a családfő válaszolt: — Mivel én olyan beosztásban dolgozom, ahol a munkaidő sokszor több mint nyolc óra, s rendszerint csak a hétvégén van időm, az én gondjaimra van bízva a fóliasátor felépítése, áthúzása és a nehezebb fizikai erőkifejtést igénylő talajművelési feladatok. A feleségem, aki háztartásbeli, az állandó, mindennapos növényápolást, s az eladást végzi. Persze ezekben a munkálatokban Robi fiunk is segít. Embere válogatja, ki-ki mi célból kertészkedik. Ivolkáék miben látják a kiskertészkedés lényegét? A kérdésre a feleség válaszolt: — Varrodában dolgoztam, munkámat nagyon szerettem, de az egészségem tönkrement. Ezért az orvos a friss levegőn való mozgást ajánlotta. Amióta kertészkedünk, az egészségem is a régi, s a friss levegőn tartózkodás nagyon jót tesz a szervezetnek. A férjem a hajógyárban olyan helyen dolgozik, ahol elég nagy a zajártalom, így — mivel természeténél fogva képtelen tétlenkedni — a kerti munka a legtökéletesebb felfrissülést jelenti számára. Emellett persze az sem lényegtelen, hogy a család számára a kert bizonyos anyagi egyensúlyt is jelent. Sokat dolgozunk a kertben, sok a kiadásunk is e körül, de az eddigi jó eredményeink tudatában a jövőben még eredményesebben szeretnénk kertészkedni. Ügy hiszem, ez hasznára van a családnak, és nem utolsósorban a társadalomnak is. Kalita Gábor © A széles, alacsony fóliasátrak minden igényt kielégítenek — állítja Ivolka Imre. A feleség büszke a szép termésre, munkájuk eredményére. (A szerző felvételei) © Hirtelen ugyan sejtelmem sincs, hogy ezer tonna zöldségféle mit jelent a közellátásban, de az már biztos, hogy a trebiiovi (tőketerebesi) járás kertbarátai július 19-ig ekkora mennyiséggel enyhítették a kereskedelem vagy ba úgy tetszik: a háziasszonyok gondjait. Ezer tonna zöldségféle az udvarokban felállított fóliasátrak alól, a nagyüzemi művelésre alkalmatlan csip-csup földdarabokról, a virágok helyett zöldségpalántákkal telitűzdelt kiskertekből . . . Elismerésre méltó ez az idei hűvös, csapadékos esztendőben, a járási összefogás még sokat ígérő kezdeti eredménye. ÍGÉRETES ZÜLDSÉGPROGRAM Az utóbbi években a járás háztáji gazdaságaiban is fellendült a zöldségtermesztési kedv. A zöldségfelvásárló üzem vezetői felismerték, hogy milyen fontos szerepe van a háztájiból származó zöldségmennyiségnek a közellátásban. Nos, miként a bevezetőben is utaltam rá, ennek a felismerésnek, pontosabban az ebből eredő gyors intézkedésnek már megmutatkozott a kedvező hatása. Ami különösen örvendetes, maguk a Zelenina n. v. vezetői a legkezdeményezőbb serkentői és támogatói a háztáji termelés fellendítésének. Tavaly például a Zelenina már 788 tonna zöldségfélét vásárolt fel a járás kiskertészeitől, az idén pedig az egész évre tervezett 850 tonna zöldségféle helyett már ezer tonna vegyes zöldséget vásároltak fel; persze a felvásárlás még tart a járás valamennyi átvevő központjában. Eleinte csupán a kísérletező kedvű Ung-vidékiek próbálkoztak kiskertjeikben a fólia alatti káposzta- és uborkatermesztéssel, ma már viszont Bodrogközben is elterjedt ez a termesztési mód. A Zelenina nemcsak a nagyüzemeknek nyújt kedvezményeket, de a kistermelőket is támogatja. Elárusító szaküzleteikben különböző méretű fóliasátrakat és jó minőségű vetőmagvakat árulnak, persze vegyszerek is kaphatók. Amikor az idény kezdetén a Zelenina vezetőivel beszélgettem, jelszavuk ez volt: „Minden piacképes árut felvásárolunk!“ Csakhogy ez igen tág fogalom. Ezért néhány községbe is ellátogattam, hogy a helyszínen tudjam mérlegelni a helyzetet. Első utam Veiké Raškovcére (Nagyráska) vezetett. Ugyanis 1 ebből a községből indult el itt hódító útjára a fóliasátras zöldségkertészet, Kaszonyi Sándor és Kaszonyi Albert nevéhez fűződik. Ma Nagyráskán nincs olyan család, ahol ne foglalkoznának zöldségtermesztéssel. Ф Községükben mi a helyzet a zöldségfelvásárlással kapcsolatosan? — érdeklődtem Dőry Dénes elvtárstől, a hnb elnökétől. — A zöldségfelvásárlással községünkben nincsenek problémák. A Zelenina kirendeltsége helyben, hetenként kétszer, mégpedig a reggeli és az esti órákban vásárolja fel a jó minőségű, friss zöldséget. ф Mit jelent ez a községnek? — Nagyon sokat, mert a kistermelőknek az áruval nem kell napokat vesztegelniük a felvásárló központban, s így az emberek a termelésből sem hiányoznak. A hnb elnökétől még megtudtam, hogy a községből egy idény alatt 300—400 tonna zöldségféle kerül a piacra. Cičarovcében (Csicser) a zöldségfélék felvásárlását a hetven éves Cs. Macko Gyula bácsi végzi. — Községünkben a kistermelők uborka-, káposzta-, petrezselyem-, sárgarépa-, karalábé- és karfioltermesztéssel foglalkoznak — mondotta Gyula bácsi. — A Zelenina megbízásából az összes zöldségfélét felvásárlóm. • Egy idény alatt mennyi árut adnak a közellátásnak? — Évente átalában 350—400 tonna zöldségfélét. Ez nem kis dolog, hiszen mindezt szerény, háztáji kertekben termelik ki. Perbenyéken (Pribeník) székel a Zelenina járási kirendeltségének igazgatósága. A felvásárló központ, udvarán nagy volt a sürgés-forgás. Az emberek többnyire panaszkodtak, hogy nem kell az áru. — Az igazság az, hogy az idén a sárgarépával és a petrezselyemmel voltak és még lesznek is problémák — mondotta Kacsurák Antal igazgató. — Ugyanis tavaly a sárgarépának és a petrezselyemnek kedvező felvásárlási ára volt, ezért az idén Bodrogköz sok községében a kistermelők nagy területen termelik. ф Konkrétan hány községről van sző? — Legrosszabb a helyzet itt helyben, Perbenyéken és Leleszen. Annyi volt a sárgarépa, hogy a kistermelők ennek csak egy részét tudták eladni. Sajnos, az embereket nehéz rávezetni arra, bogy olyan zöldségfélékből termeljenek többet, ainelyekből hiány mutatkozik mind a piacon, mind a konzervgyárakban. Általában olyan zöldségfélét termelnek, amivel keveseb a munka. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy jó volna, ha minden községben, ahol zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak, megalapítanák a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetségének alapszervezetét. Értékes szaktanácsokkal tudnák ellátni a kertbarátokat, jeleleg a kistermelők csupán két-három zöldségféle termesztésével foglalkoznak, holott nyolc-tíz félével is foglakozhatnának, amelyre szerződést is tudnánk a szakcsoportokkal kötni. Nagyon keresett például a fokhagyma, a borsó, a bab és a konzervparadicsom. Ezek is jól megteremnek járásunkban. Tény: problémák vannak, de ezek elsősorban nem a Zelenina hibájából, hanem a túltermelésből erednek. A termelő is hangoztatja a maga igazát, a forgalmazó is. Igazságot tenni közöttük nehéz, de azt hiszem, több fáradsággal lehetne megoldást találni. Első a piac ellátása friss áruval, tehát a napi fogyasztási szükséglet kielégítése. Ha a kereskedelem jelzi, hogy a piacon vagy az üzletekben kevés az áru, a Zelenina máris átirányítja a megfelelő mennyiségű árut. Ha viszont a piacon sok az áru és a Zelenina nem tud mit kezdeni a felesleggel, akkor sem kell veszekedni a kistermelőkkel, hanem fel kell tőlük vásárolni a szükségleten felüli mennyiséget is és át kell irányítani a konzervgyárakba. A zöldségellátásában is a tervszerűségre kell törekedni! Arra is kell gondolni, hogy a termelő egyben fogyasztó is! ILLÉS BERTALAN A fóliasátor alatti zöldségkertészet nagy előnye, 'hogy az alóla kikerülő termékek sokkal korábban és magasabb áron értékesíthetők. Fotó: • -bhn— Éger tannai héitájibn!
