Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-08-26 / 34. szám
A sávozott plimut tenyésztésére szakosította magát! Komáméban (Komárom) nem voll nehéz megtalálni Habara László kisállattenyésztőt, aki már 1950-től tag)a volt a különböző., akkori kisállattenyésztői szakköröknek. Jelenleg a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége komáromi l es számú szervezetének a tagja. Az 52 éves kisállattenyésztő a 'Csehszlovák Államvasutak alkalmazottja. Komáromban a vonatszerelvények indításra való előkészítésénél .tevékenykedik. Habara elvtárs jelenleg a helyi szervezet gazdasági vezetője, és tagja az SZKSZ KB plénumának. Mindemellett az SZKSZ KB mellett működő baromfiértékelő bizottságnak a tagja. Már korábban is, egyrészt a helyi szervezet, másrészt az SZKSZ KB viszonylatában különböze tisztséget töltött be. Itt említeném meg, hogy tavaly például a nitrai nemzeti kiállításon tíz napot töltött, és a kiállításra szánt állatok szállításáért volt felelős. A kisállattenyésztést már szinte gyermekkora óta megkedvelte. Kezdetben többféle állatfajjal próbálkozott, majd a csirke- és tyúktenyésztésre szakosította magát. Tyáktenyésztésssel már 28 éve foglalkozik, s azóta már az összes tyúkfajtával kísérletezett. Közben gazdag tapasztalatokra tett szert. Végül a sávozot plimutnál kötött ki. Ezt a fajtát már hat éve tenyészti, s évről évre azon fáradozik, hogy az állományát minőségileg is javítsa. Vérfelfrissítés céljából Lipcséből vásárol tenyészkakasokat. Egyébként a lipcsei állatkiállításra minden évben ellátogat, ahol szintén gyarapítja szakismereteit. Habara elvtárs azt a tenyésztői módszert alkalmazza, hogy évente tavasszal körülbelül hatvan csirkét vásárol, s ezekből — két állományban — 15—20 jércét és egynéhány kakast választ ki továbbtenyésztésre. A tenyészjércékkel a közben már Több a sárgabarack Érsekújvárott (Nové Zámky) a Nitrianska 12. szám alatti felvásárló központ vezetője Malatines Štefan. A kertbarátoktól vásárolták fel a sárgabarackot a Nové Zámky-i SLOVLIK konzervgyár részére. Az idén a felvásárlást július húszadikán kezdték meg és augusztus 6-ig 28,5 tonnát vettek át, dé a felvásárlás még folytatódott. Malatines elvtárs az idei sárgabarackkal mind menynyiségileg, mind minőségileg elégedett volt, hiszen a múlt évben csak 15 tonnát vásároltak fel. Az idén az I. minőségi osztályú barackért 8, a másodikért 6, a harmadikért pedig 3,2 koronát fizettek. A felvásárló központ vezetője még megjegyezte: „Voltak olyan személyek, akik a ládát vízben áztatták, hogy nehezebb legyen, de ezek mind ráfizettek erre a turpisságra. Szerencsére csak pár esetről volt szó“. —er— kiöregedett tyúkállományt újítja fel, a tenyészkakasokat pedig vásárokon értékesíti. Jelenleg az egy tojóra jutó évi tojáshozam eléri a 170 darabot. Ezzel a kisállattenyésztő elégedetlen, ezért év végéig célul tűzte, hogy eléri a 190 darab évi és egy tojóra jutó tojáshozamot. A tojásokat a helyi szervezet keltetőjében értékesfti. Az említett fajta termelőképességének javításával már néhány éve foglalkozik, s tegyük hozzá: sikerrel. Kezdetben a ba-Továbbtenyésztésre évente 15—20 jércét és egynéhány kakast választ ki. Az állatkiállításokon elért sikereit az elismerő oklevelek és a tiszteletdíjak bizonyítják a legjobban, amelyekből már jónéhány díszíti lakását. A sok közül csak kettőt emelnék ki: Az 1958-as I. kerületi állatkiállításon (Topoľčany) két, az 1988-as II. kerületi állatkiállításon (Trnava) pedig egy első helyezést ért el. A kisállattenyésztő a több éves kiváló tenyésztői és a vezető tisztségekben kifejtett munkájáért az SZKSZ KB ezüst emlékérmét is megkapta. Habara elvtárs gondol az utánpótlásra is. Fiával, Igorral már gyermekkora óta megkedveltette az állatokat, aki úgy tűnik édesapja nyomdokaiban lépeget. Ugyanis már öt éve tagja az SZKSZ коmárnói 1-es számú „ . , . . .... szervezet mellett Habara Igor már öt éve tagja az „Ifjú műkMa >t„jü ,e. tenyésztők kórének . „yésztők körének“. (A szerző felvételei) (BARA) [ÜBSESEEEQ га B a m 0 он m 1 A szabadban tartott baromfiállományokban évről évre nagy veszteséget okoznak a mezőgazdaságban használatos vegyszerektől eredő mérgezések. Az esetek túlnyomó többségét az egérirtásra forgalmazott cinkfoszfid tartalmú készítmény okozza. Leggyakrabban az okoz problémát, hogy a készítményt nem az előírásoknak megfelelően (nem az egérlyukba szórják és a lyuk nyílását nem zárják el!), hanem a szabadban helyezik el. Sajnos, az sem ritka eset, hogy az ilyen készítményt szándékosan mérgezésre használják fel. Mondjuk meg őszintén, hogy a szabadban tartott baromfi gyakran jár át más tulajdonosok kertjébe, földjére, kárt ia okozhatnak. A szándékos mérgezésnek leggyakrabban ez az indítóoka. Ezért és más okokból eredően is helyes lenne, ha minél szélesebb körben elrendelnék a baromfi zárt udvarban való tartását, különösen zárt településeken. Ez a tartási mód ugyanis nemcsak a szomszédos területeken akadályozná meg a baromfi kártételét, s így a mérgezéseket is, de egyes fertőző betegségek terjedését is lényegesen korlátozná. Természetesen a szabadban járó baromfi esetleges kártétele semmiképpen sem igazolhatja a szándékos mérgezéseket, ahogy a szabadban való járatással elérhető takarmánymegtakarítás sincs arányban a szabadban járatás veszélyeivel. Gyakran okozhatnak mérgezést különböző, többnyire permetezésre használt növényvédőszerek, különösen akkor, ha a felhasználásuk nem a kellő gondossággal és körültekintéssel történik. Ugyancsak mérgezés forrása lehet a rágcsálóirtó és növényvédőszerek helytelen, a takarmányok közelében vagy a takarmányokkal egy helyiségben történő tárolása. Több esetben okozott mérgezést az ilyen helyekről származó raktári söpredék elfogyasztása vagy a tápszerek és a méreganyagok felhasználás előtti gyakori összecserélése. Mérge-Mérgezések zést okozhatnak továbbá az előírtnál nagyobb adagban vagy hosszabb ideig adott bizonyos gyógyszerek is. Ugyancsak mérgező lehet a konyhasó, ha a kelleténél nagyobb mennyiségben kerül a takarmányba, s ha az állatok egyidejűleg nem ihatnak elegendő ivóvizet. A nyulak mérgezését mérgező növények is előidézhetik. A zöldtakarmányban vagy a szénában előforduló mérgező növényeket az állatok ösztönszerűen meghagyják, s csak akkor fagyasztják el, ha a szűkös takarmányozás következtében éheznek vagy takarmányuk rostszegény. A zöldtakarmányban előforduló legveszélyesebb gyomnövények a következők: beléndek (Hyuscyamns niger L.), boglárka (Ranunculus асе г L.), som kóró (Melilotus officinalis L.), fekete ebszőlő (Solanum dulcamara L.), hérics (Adonis vernalis L.), repkény (Glechoma hederaceum L.), konkoly (Agrostemma githago L.), maszlag (Datura stramonium L.), nadragulya (Atropa belladonna L.), pipacs (Papaver rhoeas L.) stb. Az említett mérgező növények többnyire szántóföldi vetésekben, lápos területeken vagy szikes legelőkön fordulnak elő. Minden hirtelen nagyobb arányú elhullás esetén mérgezésre is kell gondolni. A mérgezés következtében megbetegedett állatokra a hányás, a hasmenés, a bénulás és a légzési nehézségek jellemzőek. Az állatok többnyire görcsök közepette, rövid idő alatt elhullanak. A méreganyagoktól és a szervezetbe jutott méreg mennyiségétől függően azonban az állatok az esetek egy részében meg is gyógyulhatnak. A mérgezés következtében elhullott baromfi begye rendszerint takarmánynyal telt. Egérirtó-mérgezés esetén a telt begy, illetve a gyomor megnyitása után a foszfor jellegzetes, kissé fokhagymára vagy karbidra emlékeztető szaga érezhető. A mérgezések pontos, valódi okának megállapítása azonban csak laboratóriumban, kémiai vizsgálattal lehetséges. A mérgezés kimutatására irányuló vizsgálat céljából a begy-, illetve a gyomortartalmat, valamint az esetleg megtalált méreganyagot kell az állategészségügyi intézetbe elküldeni. A hirtelen elhullást előidéző mérgezések mellett a már említett idült megbetegedéseknek és a csak szórványos elhullást okozó takarmányozási eredetű toxikózisoknak is nagy jelentőségük van. Forrásanyag alapján: —blm — Szőlőoltványok fóliasátor alatt Szlovákiában bizonyára kevés olyan mezőgazdasági üzem van, amelyben fóliasátrak alatt szaporítják a szőlőoltványokat. # Kifizetődő ez? — tettem fel a kérdést Kuruc Márton mérnöknek, a Sládkoviőovói (Diészeg) Magtermesztő Állami Gazdaság Veľké Ülany-i (Nagyfödémes) kertészének és az oltványok előkészítéséért felelős szakembernek. — Fóliasátrak alatt az oltványok sokkal erőteljesebbek, a kiválasztásnál jóval kisebb a kiesés, tehát kifizetődő — válaszolta Kuruc elvtárs. — Nagy az érdeklődés elsősorban a Kékfrankos, a Rizling és a Leányka iránt, de más oltvá- a szőlőoltványokat a fóliasátor alatt nyokat is szaporítunk. Mi as kapálni is kell. (A szerző felvétele) oltványokat megrendelés szerint termeljük, szaporítjuk, de sok esetben a kistermelőknek is szívesen adunk el belőlük. Az idén előreláthatólag másfél millió szőlőoltványt forgalmazunk. • Szőlőt is termelnek? — Az idén negyven hektárról takarítjuk be a termést, amit a feldolgozó üzemnél, elsősorban a seredi pezsgőt készítő üzemnél értékesítünk. Legfőbb célunk, hogy a jövőben nemcsak az oltványok szaporítását, de azok minőségét is növeljük! —Krajcsovics— Szálfonálféreg fokhagymában Aki házikertben vagy üzemben nagyobb területen több évig termeszt fokhagymát, nyár közepén a növények között több beteg példányt talál, amely a fejlődésben teljesen visszamarad, a beteg tövek gyökérrésze hiányzik, a fölrepedezett hagymafej szivacsos állományú és megsárgulva foszladozik. Gyakran tapasztalható a gyökérnyaki rész megvastagodása is. A károsodást a szálfonálféreg (Ditylenchus dipsaci) okozza, amely az ültetés után rövidesen — sokszor még a kelés előtt — befurakodik a növénybe, s ott gyorsan elszaporodik. A szálfonálféreg szabad szemmel nem látható, csupán 1 mm hosszúságú fonál alakú kártevő. Egy-egy fertőzött növényben több ezer is található, így nem meglepő, ha a tenyészldő végére teljesen fölélik a fokhagymafej belsejét. A fonálféreg csak a vízzel telített talajban képes a helyét változtatni, tehát csak a kifejezetten nedves talajból fertőz. Különösen az erősen csapadékos február— március kedvez a föllépésének, ilyenkor 20—30 százalék Is lehet a kártétele. Vegyszeres védekezésre pillanatnyilag még nem számíthatunk, ezért a termőhelyet kell nagyon gondosan kiválasztanunk. Nedves, mélyfekvésű területre ne ültessünk fokhagymát. A kert magasabban fekvő részét válasszuk. A korai ültetés a talaj nedvessége folytán kedvez a fertőzésnek. A kártevővel erősen fertőzött területen — ott, ahol évenként rendszeresen fellép — későbbi ültetési időpontot válasszunk. A kertben lehetőleg évenként változtassuk a fokhagymavetemény helyét. Túlzott öntözéssel szintén segítjük a fertőzés kialakulását, ezért a tenyészidő elején, amikor a fokhagyma egyébként is fogékony, lehetőleg ne öntözzük. A kártevő a fertőzött fokhagymafejben is áttelelhet, újabb veszélyforrást teremtve, ezért csak az egészséges gerezdeket használjuk az ültetésre. BUDAI CSABA, KERTÉSZET és SZŐLÉSZET Habara László, komárnói kisállattenyésztő, az utóbbi években lényegesen megjavította az általa tartott sávožott plimut fajta termelőképességét. romfiak színárnyalatét javította, az idén a tojáshozam, tehát a tojásképződés növelését szorgalmazó keresztezéssel kísérletezik. Tenyésztői és nemesítői munkájának színvonalát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már hat éve elismert .^“-tenyészete van. Az idén szeretné elérni, hogy tyúkállományát „B“tenyészetté ismerjék el. A példás kisállattenyésztő szinte az összes — nagyobb mérvű — állatkiállításon részt vesz kedvenceivel. Így volt ez például tavaly a nitrai nemzeti kiállításon is, ahol tiszteletdíjban részesült a sávozott plimut tyúkállományáért. Az idén elsősorban a brnói országos kiállításra készül.
