Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-08-19 / 33. szám

1978. augusztus 19. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A gazdasági felemelkedés útján A rožlnál Minčol Efsz öt kisebb szö­vetkezet erejének összevonása után, 1971-ben vált nagygazdasággá. Föld­területe később az állami gazdaság egy részlegének, valamint egy tangaz­daság mezőgazdasági és szántóföldjé­vel bővült. A most 2518 hektár mező-A csehszlovákiai tájékoztatási eszkö­zök vezető dolgozóinak egy csoportja nemrég háromnapos tanulmányi láto­gatást tett a közép-szlovákiai kerület­ben, s a többi között a rosinái Minčol Efsz-be is ellátogatott. Itt Sevčík Šte­fan efsz-elnök számolt be a termelés fejlesztésében elért sikerekről és a további célkitűzésekről. gazdasági földön, illetve 1442 hektár szántón gazdálkodó szövetkezet hat település határát foglalja magába. A természeti adottságokról csupán any­­nyit: dombos vidék ez. a járásban itt hull a legtöbb csapadék,' nem egyszer jégeső formájában. Az egyesült sszövetkezet gazdálko­dásának hogyanja felől Ševčík Ste­fan!,. a közös elnökét kérdeztem. A többi között elmondta, hogy az erők összevonását megelőzd években né­mely gazdaságok jelentős ráfizetéssel termeltek, így az egyesült szövetkezet az elmúlt ötéves tervidőszakban a jö­vedelem döntő részét az adósságok törlesztésére, továbbá korszerű szo­ciális és gazdasági létesítmények épí­tésére fordította. Minden igyekezetük arra irányult, hogy megteremtsék a haladó termelési módszerek bevezeté­sének alapfeltételeit. Kidolgozták a termelés belüzemi összpontosításának és szakosításának tervezetét, s azon­nal hozzáláttak az elképzelések meg­valósításához. Az állattenyésztés össz­pontosítása és szakosítása terén már jelentős sikereket értek el. Az egyes részlegeket egy-egy állatféle tartására rendezték be. Rövidesen megoldják a szakosításnak a tejtermelésre vonat­kozó részét is, hiszen már épül az új, 600 férőhelyes* tehénfarm. Ezt az építkezést a kerület ifjúsági építke­zésévé nyilvánították, s az építési munkálatok igen jó ütemben halad­nak. Nem csoda ez, hiszen az Agro­­stav és az építési munkálatokban se­gítő mezőgazdasági üzemek dolgozói is megtesznek mindent azért, hogy a felajánlásnak megfelelően, a tervezett határidőnél kilenc hónappal koráb­ban, vagyis már az idén októberben, átadhassák rendeltetésének ezt a kor­szerű létesítményt. De hadd szóljunk néhány szót az eredményekről is! Az egyesült szövet­kezet a járás legnagyobb burgonya­termesztőinek sorába tartozik. Össze­sen kétszázharminc hektáron termel burgonyát, s az átlaghozam általában húsz tonna fölötti. Gabonát nyolcszáz­harminc hektáron, vagyis a szántóte­rület 56,3 százalékán termelnek. Az eddig elért legnagyobb hozam 3,7 ton­na volt, de a tervidőszak végére sze­retnék túlhaladni a hektáronkénti négy tonnás átlagot. A népes állat­­állomány számára több mint hétszáz hektáron terem takarmány e gazda­ságban, s az évelő takarmányok nyolc­­kilenc tonna szénát nyújtanak hektá­ronkénti átlagban. A szövetkezetnek hatszáznyolcvan tehene van. A tervszerű állományfej­lesztésnek, valamint az ésszerű takar­mányozásnak köszönhető, hogy a hasznosság javuló irányzatot mutat. A tervidőszak első évében 2650 liter te­jet adott egy tehén, tavaly viszont már csaknem száz literrel többet. Az idén kétezetnyolcszáz, a tervidőszak végén pedig kerek háromezer literes egye­denkénti tejhasznosságot szeretnének elérni. Jó eredményt értek el a garan­ciális sertéshizlalásban is, de e tekin­tetben még sok tartalékkal rendelkez­nek. Tavaly az összteljesítmények értéke elérte az ötvenmillió koronát, s ezen érték hatvankét százaléka a mezőgaz­dasági termelésből származott. A me­zőgazdasági nyerstermelés hektáron­kénti értéke 18,7 ezer, az egy dolgo­zóra számított munkatermelékenység értéke pedig 72,7 ezer korona volt. Száz korona bevételre megközelítőleg hatvanöt korona költség jutott. A szövetkezetben jól megszervezték a szocialista munkaversenyt, s ez nagyban hozzájárul a kedvező terme­lési eredmények eléréséhez. A szövet­kezet tagjai az idén 620 ezer korona értékű kötelezettséget vállaltak. Az ötvenegy fős pártalapszervezet ér­demdús agitációs és propaganda tevé­kenységet fejt ki, a kommunisták mindenütt az élen járnak a feladatok teljesítésében, a munkában és a ma­gánéletben is példát mutatnak tár­saiknak. Külön említést érdemelnek a közösben tevékenykedő SZISZ-tagok, valamint az újítómozgalomban példá­san helytálló dolgozók. Tavaly a szö­vetkezet dolgozói huszonnégy újítási javaslatot nyújtottak be, sebből a kö­zös tizennégyet azonnal kamatoztatott. A lelkes újítók tavaly szlovákiai vi­szonylatban az előkelő ötödik helyen végeztek. Az idén már az első félév­ben újabb huszonöt javaslatot terjesz­tettek a szövetkezet vezetősége elé. Az egyesült szövetkezetben igen jó tapasztalatokat szereztek az ágazati irányítással, és a minőséget előtérbe helyező szaratovi mozgalom alapelvei­nek betartására törekvés is meghoz­ta a várt sikert. Minden téren az egyéni felelősség, illetve az anyagi érdekeltség elmélyítésén, az elvégzett munka minőségének javításán mun­kálkodnak. Az időszaki munkákról naprakész kimutatást vezetnek, s így mindig kellő áttekintésük van arról, hogy hol és hogyan dolgoznak az em­berek, hogyan használják ki a mun­kaidőt és a gépeket stb. A rosinái Minitől Efsz-ben jó a munka- és tervfegyelem, az emberek lelkesedéssel dolgoznak és becsülettel teljesítik az igényes feladatokat, hi­szen tudják, hogy saját sorsuk jobbu­­lását szorgalmazzák. A közös vezető­sége erkölcsileg és anyagilag is elis­meri és jutalmazza a jól végzett mun­kát, a feladataikat kifogástalanul tel­jesítő dolgozókat. A szövetkezet ta­valy 1,7 millió koronát fordított szo­ciális és kulturális célokra. A szövet­kezeti tagok számára eddig harminc szövetkezeti lakást építettek fel s most újabb nyolc lakásegység van épülő­ben. KÄDEK GÁBOR Я давив*TM*­A Minčol Efsz-ben nagy gondot fordítanak a szemléltető agitációra. (A szerző felvételei) .V4N44\4\X\\444VN4\4V\XX4\\\SNX4NX4X\44XX\V4\N\\N44XV\NNV4\44\\\4XXXXXV4XX\\4V,X\NX4XV44\4444NX4X44V444\\X\44V44444V444VV444\XX4\4XVVVV4\S.XX4XNX44N444XV\4V4S» Korszerű gépek az MNK-ban A Szegedi Ipari Vásáron a HÖDGÉP bemutatta újdon­ságait: főleg mezőgazdasági szállítőjárműveit és zöld­­ség-betakarítő gépsorait. Zsellér Pál műszaki fejlesztési főmérnök többek között elmondotta, hogy új, korszerű, a mezőgazdasági munkát könnyítő gépek gyártására törekszenek. A belföldi igények kielégítése mellett nem­zetközi kötelezettségeket is vállalnak. Gépeket, gép­sorokat szállítanak a KGST-országokba. A vevőkör mind­inkább szélesedik, mivel korszerű gépeik kiállták a próbát. A gépek közül érdemes megemlíteni azt az önjáró paradicsom-betakarítő gépsort, amellyel megvalósítható a termesztés komplex gépesítése. Bár a műszaki próbák nem fejeződtek be, в szakemberek máris azt mondják, hogy az új gyártmány hiánypótló: olyan gép, amelyre igen nagy szükség van. Ezek az önjáró, nagy értékű berendezések teljesít­ményben felülmúlják a vontatott célgépeket. A HÖDGÉP illetékesei elmondották, hogy zöldbab-; borsó-, hagyma- és uborka-betakarltó gépeik sikeresen vizsgáztak Jugoszláviában, a Szovjetunióban, Romániá­ban és az NDK-ban. A kereslet oly nagy, hogy a gyár­tott gépek többsége már a gyárból a felhasználókhoz kerül. A gyártmányválaszték bővítése jól tükrözi a. mező­­gazdaság fejlődését, igazodik az igényekhez. A korsze­rű, rendkívül széles típusválasztékú szállítójárművek sorozatgyártásakor megteremtették azokat a műszaki­­technológiai feltételeket, melyek lehetővé teszik a zöld­ségtermesztési és -betakarítási gépek sorozatgyártását. A termelési rendszereken belül fő vállalkozóként mű­ködnek, ami azt jelenti, hogy a gyártott gépek karban­tartását, javítását, szervizszolgáltatását is elvégzik, és betanítják a használókat a gépek kezelésére. Ez lehető­séget nyit a problémák gyors megszüntetésére, a gé­pek korszerűsítésére, igényekhez igazítására. (—J I ó emberi tulajdonságunk, hogy útszakaszonként megállunk és visszapillantunk. Így van ez a mező­gazdasági termelés fejlesztésének sza­kaszaiban is. Fölmérjük a helyzetet, és megállapítjuk, hogy milyen utat tettünk meg, illetve hql tartunk a fejlődésben, a termelés szervezésében s az áru értékesítésében. A csicsói Wilhelm Pieck szövetkezet nem egészen három évvel ezelőtt a körzethez tartozó négy gazdaság egyesítésvei jött létre s azt mondhat­juk, hogy a belüzemi szervezés szün­telen javítása jóvoltából ma már túl vannak a dolgok nehezén. Vegyük talán szemügyre a tejter­melés fejlesztését. Az egyesítés előtti évben (1975) a négy gazdaságban az egy tehénre jutó tejhasznosság 2887 liter volt. Az egyesítés utáni első év­­-en (1976) ezért napirendi feladattá Mt a tehpnek tejhasznosságának a '•lse. Mindenekelőtt a tehenészet óival értekeztek, hogy azok a pontosabb, lelkiismerete­­fgjtával elősegítsék a termelés ezzel párhuzamban a teje­­. , E‘ fellendítő takarmányalap I'esz £s nem utolsó sorban a ‘‘«arnughető legjobb hasznosí­­,ásáról űoskodtak. A szántó;évelő takarmányok őrületében nem történt válto-3 a területre jutó termés mi- és a n azonban lényege­­sr’n jsvult, a növénytermesztők 3z á/íafö-ztők tudatosították, hogy életszí^lu!c további fokozása a termelés ,-inos fellendülésének szoros függvi. A négy ga^ágban — egyesítés előtf — а }ира hektárhozama szá­raz állapotbaratvan> s az egyesítés első évében pg már kilencven má­­volil Közbe elkészült a melegle­vegős terményszárító s a lucerna többségéből takarmánylisztet és pré­selt (pogácsázott) eleséget készítettek az állatok részére. Az éremnek tehát ez az egyik oldala. A tehénállomány hasznosságának a fokozásához nagy mértékben az is hozzájárult, hogy a gazdaság tehené­szetében lényegesen javult a zootech­­nikai és az állategészségügyi gon­doskodás és ebben az Illetékeseken kívül a dolgozók is nagy segítséget nyújtottak. Ugyanakkor tovább stabi­lizálták a takarmánytermesztést. Pél­dául 1977-ben a lucerna hektárhoza­ma — száraz állapotban — elérte a 122 mázsás átlagot, ami már kima­gasló eredménynek számítl A gazdaságnak 2150 szarvasmarhája van, s ebből 820 a tehén. Száz hek­tárra számítva 26,5 tehenet tartanak! Az üszők nevelése, kiválasztása és át­csoportosítása megfelelő időben tör­ténik. Mindent megtesznek azért, hogy teljesíték és a lehetőségek ke­retében túlszárnyalják a szarvasmar­ha-tenyészet fejlesztésére vonatkozó járási program célkitűzéseit és nem kis sikerrel, mert az elmúlt évben te­henenként már 476 literrel több tejet értek el mint 1975-ben. A hatodik ötéves tervidőszak végé­re tehenenként 3300 literes tejhasz­nossággal számoltak, ebben az évben azonban már 3400 litert terveztek. Az első félévi felmérés eredményei azt mutatják, hogy a célkitűzést jócs­kán túl is teljesíthetik, hiszen tehe­nenként 1760 liter volt a tejátlag. Örvendetes és a célt szolgálja az is, hogy a tehenészetben huzamos ideje ugyanazok az emberek dolgoz­nak. Akadnak köztük olyanok, akik a szövetkezet megalakulásától fogva ebben az ágazatban vannak. Baráth Imre elvtárs. a szövetkezet elnöke a lelkiismeretes, példás tehenészek közt említette Rydlmaier Margitot, Belák Veronikát és másakat. A hazai szlovák-tarka tehenek tej­hasznosságának szüntelen javítása céljából fajtajavító keresztezést foly­tatnak, s ennek az eredménye jól ér­zékelhető. A problémát az okozza, hogy a tehénállományt négy farmon — nem éppen a legkorszerűbb felté­telek között — kell tartaniuk, s ez eléggé költséges, hiszen a 820 tehe­net nem kevesebb mint nyolcvan sze­mély gondozza. Ez szükségessé teszi, hogy Csicsón belátható időn belül el­kezdjék egy ezer férőhelyes korszerű tehénfarm építését és azt minél ha­marabb átadják a termelésnek. A korszerű farmon lényegesen javulhat­nak a munkafeltételek, csökkenthetik az emberi munkaerő szükségletet és a költségeket, növekedhet .a munka­termelékenység és a hasznosság javí­tása terén is komoly sikereket érhet­nek el. A szövetkezetben rövidesen átadják az ötszáz férőhelyes mar­hahizlaldát, s tulajdonképpen a program szervezeti szempontból már komplettnek tekinthető és az érem­nek ez a másik oldala. A szervezés, a termelés célja termé­szetesen az, hogy adott időszakban kielégítsük a társadalom igényeit és bizonyos tartalékokat Is létrehozzunk, mert nem élhetünk máról holnapra. Ezt a csicsói szövetkezet vezetősége is szem előtt tartja és sikeresen tel­jesítik az áruértékesítés feladatát. Bár ma a döntő fontossággal bíró té­nyezők egészéből még néhány össze­tevő hiányzik, a vezetők és a dolgo­zók lelkiismeretessége máris lehetővé teszi a nagyon igényes feladatok si­keres teljesítését. Ebben az évben ugyanis közel 800 ezer liter tejjel és 737 mázsa vágómarhával adnak töb­bet a központi alapokba mint 1975- ben. Persze az értékesített tej minőségén is javítani kell. Ez a gazdaság és a társadalom érdeke. A minőségtől függ tehát a bevétel nagysága. Azonban ez év első telében a tej többségét máso­dik, tizenhat százalékát pedig harma­dik minőségi osztályban értékesítet­ték. Mi volt ennek az okozója? Köz­tudomású, hogy a tejüzemben a be­szállított nyersanyagot elemzéssel mi­nősítik és ez alapot nyújt a felvásár­lási ár megítélésére. Az első félévben tehát a szövetkezet azért károsodott, mert a kifejt tej hazai utókezeléséhez nem voltak meg a feltételek, ugyanis a hűtő és a tisztító-berendezés még nem volt üzemképes. A második fél­évben — előreláthatólag augusztus végéig — átadják azonban az új tej­házat s ezt követően lényegesen ja­vulhat az értékesített tej minősége s ezzel együtt a szövetkezet bevétele is. HOKSZA ISTVÁN A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Radarral mérik az esőcseppeket A meteorológusok műszaki munj katársai az elmúlt években kidol­goztak egy olyan eljárást, amely­­lyel mérni tudják az esőcseppek nagyságát és azt, hogy egy-egy meghatározott méretű szemcse milyen gyakori a csapadékban. A mérést radarral végzik: a hullá­mok szóródása jelzi, hogy mek­korák az esőcseppek. Ez az érték — a radarhullámok szóródásáé — egyfelől annál nagyobb, minél fi­nomabb cseppekben hull az ál­dás. Másfelől, minél nagyobbak az esőcseppek, annál kisebb a szóró­dás — és nagyobb a visszaverő­dés. A mérést függőleges és víz­­szintes Irányban is elvégzik. Az eljárás annyira érzékenyt hogy vele egy-egy cseppnek a víz­szintes és függőleges irányú át­mérője Is megkülönböztethető. Aí esőcseppek nagyságának és egy­­egy méret gyakoriságának Isme­rete megkönnyíti az Időjárás elő­rejelzését és segíti a szakembere'­­ket olyan elektromágneses hul­lámhossztartománynak a kiválasz­tásában, amely zivatar idején sem okoz zavart a távközlésben. (NS) A mágnesezett víz előnyei A volszki hidrotechnikai és me­liorációs kutatóintézetben (Szov­jetunió) 1971 óta végeznek kísér­leteket mágnesezett viz öntözésé­vel. A mágnesezés megváltoztatja a víz felületi feszültségét, viszko­zitását, sűrűségét, elektromos ve­zetőképességét és meggyorsítja a vízben levő sók oldódását. A mág­neses víz valamennyi kísérletben megrövidítette a növények te­­nyészidejét, az elvetett mag gyor­sabban csírázott, a növény ko­rábban virágzott és így a termés is korábban érett be, mennyisége pedig meghaladta a kontroilpar­­cellák termését. Uborkából 30—80, kukoricából 10—18, takarmányré­pából 20, murokrépából 4—23 szá­zalékkal nagyobb termést értek el a mágneses vízzel. Kukorica és szója kevert vetése Kísérletek tanúsága szerint a kukorica és szója kevert vetése nagyobb szárazanyag tömeget ad, mint a tisztán vetett silókukori­ca. Különösen a fehérjetartalom növekszik. 1 mI 2 3-re 8—9 kukorica és 30 szójatő kerül, és a zöldtö­meget a kukoricaszllázs érésekor gépekkel vágják lé. Az Ausztriá­ban végzett kísérletben 540 q/ha zöldtömegben a szárazanyag-tarta­lom 24 %, a fehérjetartalom 13,28 q/ha, a keményítőhozam pedig 7800 Ké/ha volt. A szója és a kukorica kevert vetése mindenütt alkalmazható, ahol a silókukorica megterem* Fontos azonban a megfelelő faj­ták megválasztása annak érdeké­ben, hogy a betakarítás időpont­jában mindkét növény a legjobb takarmányértéket adó érettségi állapotban legyen. Biológiai háború a rovarkártevők ellen Angliában a növényi rovarkár­tevőkkel és gambabetegségekkel foglalkozó brightoni konferencián tárták fel a szakemberek, hogy a mintegy 300-féle kártevő egyre jobban ellenáll a forgalomban le­vő védőszereknek. Megkísérelték a kártevők pusztítását betelepített egzotikus eredetű parazitákkal is, de ez a módszer nem vált be, főleg az idényenként változó ha­tás megbízhatatlansága következ­tében. Ezzel szemben eredményes kí­sérleteket végeztek elkülönített vírusokkal, amelyekkel a kártevő rovarállományt fertőzték, és ab­ban nagy pusztítást végeztek. A kezelés azonban igen nagy óva­tosságot igényel, mert egyelőre még áttekinthetetlen a vírusok terjedési területe és esetleges ha­tása más élő szervezetekre. Egyesítés után javult a termelés színvonala

Next

/
Thumbnails
Contents