Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-08-12 / 32. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. augusztus 12. A termelőerők ésszerű kihasználásával növelik a hatékonyságot A CSKP XV. kongresszusának és a CSKP KB 11. ülésének a határozataiban kitűzött feladatok homlokterébe a gazdaságosság és a hatékonyság került. Napjainkban ezért valamennyi mezőgazdasági üzemben a termelés hatékonyságának növelése, s ezáltal a belterjes gazdálkodásra való törekvés elsőrendű (eladat. A mezőgazdasági termelés nagyüzemi alapokra való átszervezése, valamint a termelés összpontosítása és szakosítása kedvező feltételeket teremtett mindazon tényezők érvényesítésére, amelyek a termelés hatékonyabbá és gazdaságosabbá tételéhez vezetnek. Közülük talán a legcélravezetőbb tényezőként a termelési erőforrások céltudatos kihasználását kell figyelembe venni. Ezért behatóbb elemzést érdemel elsősorban annak a kérdésnek a feltárása, hogy vajon a gyakorlatban mennyire érvényesítik az összpontosítás és szakosítás elveit, a termelőerők optimális kihasználása érdekében? Másodsorban pedig milyen mértékben befolyásolják a megváltozott körülmények az egyes termelési és gazdasági mutatók alakulását főleg akkor, ha a gazdaságokban az adott lehetőségeket ésszerűen használják ki. E bonyolult kérdésekre választ keresve ellátogattam a komárnói (komáromi) járásban gazdálkodó Zemianska Olča-i (nemesócsai) szövetkezetbe, ahol Kovács Imre, a szövetkezet főökonómusa tájékoztatott azokról az intézkedésekről, melyeket a termelés hatékonyságának növelése érdekében tettek, valamint az intézkedések, a megváltozott körülmények nyomán jöttek létre. Kovács Imre a legfontosabb intézkedésnek — amely az utóbbi három esztendőben a szövetkezet gyorsütemü fejlődését eredményezte — az 1976- ban létrejött egyesülést tartja. Négy kisebb szövetkezet társulásával kedvező feltételek jöttek létre a nagyüzemi termelési módszerek, a korszerű irányítási rendszer, valamint a belüzemi összpontosítás és szakosítás érvényesítésére. A jó indulásnak és a további eredményes közös gazdálkodásnak kedvező előfeltétele volt, hogy a négy társult szövetkezet már a korábban is hasonló gazdasági szintet és jé eredményeket ért el. Így az alig nyolcszáz hektár szántóterülettel rendelkező szövetkezetekből egy jól működő — 3693 hektár mezőgazdasági területen, ebből 3S69 hektár szántón gazdálkodó — nagyüzem létesült. A TÖMBÖSlTÉS ELŐNYEI A területek összevonása és a táblák tömbösítése lehetővé tette egyrészt a parcellák számának fokozatos csökkentését, másrészt pedig a nagy tábláknak a kialakítását. Míg 1975-ben a házát 35 parcellán termesztették, addig ez idén már csak tizenhéten. A nagy táblák létesítésével egyidejűleg lehetővé vált az egyes növényfélék összpontosított termelése is. Ott ahol például azelőtt — 130 hektáros területen — öt-hatféle növényt termesztettek, ma egy tagban cukorrépa tábla húzódik. A növénytermesztés szakosítása is folyamatban van. Bár az utóbbi három év alatt a termesztett növények száma alig csökkent, azonban a jelenlegi vetésszerkezet már jelzi, hogy a jövőben a szakosítás milyen irányban halad. A szántóföld több mint hatvankét százalékán gabonaféléket és huszonkét százalékán takarmánynövényeket termesztenek. A többi területen pedig a cukorrépa, olajnövények és a zöldségfélék — sorrendben — 7,5, 2,8 illetve 5,5 százalékban részesednek. Az ötéves tervidőszak végéig az ezer hektáron termesztett szemes kukorica területe 1200 hektárra bővült az árpa termesztés rovására. A növénytermesztés tehát elsősorban a gabonaprogram megvalósításval együtt a kellő takarmányalap megteremtésére irányul az aránylag nagy állatállomány részére. EsszerO gepkihasznAlAs Az 1975-ös évhez viszonyítva — amikor a termelés 30—40 hektáros parcellákon ment végbe — lényegesen megváltozott a gépek összetétele és kihasználása. A nagytáblás — 80— 150 hektáros — termesztési szerkezet lehetővé tette a nagy teljesítményű gépek, illetve gépsorok alkalmazását és csoportos bevetését. Ez kedvezően befolyásolta a termesztési technológiát is. Az egyes munkafolyamatok lényegesen rövidebb idő alatt és folyamatosan végezhetők el. Főleg a repülőgéppel végzett műtrágyázásnál és vegyszerezésnél érvényesül a gyors beavatkozás kedvező hatása a növényzet fejlődésére. Ezen túlmenően lehetővé vált a gépparkon belüli szakosítás is. Tehát csökkent a felhasznált gépek száma. Egyszerűbbé vált a munkaszervezés és a munkamegosztás. Fokozódott a munkateljesítmény és lényegesen javult a gépek kihasználása. Mindezek a tényezők jelentős kézimunka megtakarításhoz vezettek, főleg a cukorrépa termesztésben, ahol ma már minden munkafolyamat — az utóegyelést kivéve — gépesített. Ezáltal csökkent a növénytermesztésben dolgozók létszáma is. Meg kell jegyezni, hogy tavaly a járásban a gépi eszközöket a legjobban — 118 százalékban — használták ki. Az optimálisnak mondható gépkihasználáshoz hozzájárult az is, hogy az egyesítést követően az összes gépi eszközöket egy helyre összpontosították. így a gépek szétosztásánál lehetővé vált a rugalmas munkaszervezés, a jobb áttekintés és a központi irányítás. Lényegesen javult a gépek karbantartása, a műszaki zavarok elhárítása és a gépek műszaki állapotának ellenőrzése. Ágazati irányítás A társulást követő nagyüzemi gazdálkodás, valamint a termelés összpontosítására és szakosítására irányuló törekvés szükségessé tette a szervezési és irányítási rendszer módosítását, korszerűsítését. Ezért az ágazati irányítási rendszerre tértek át. A részlegeken belül önálló ágazati egységek jöttek létre. Az új irányítási rendszer bevezetésével érvényesülnek a munkafolyamatra kedvezően ható összes tényezők, amelyek a személyi felelősséggel, a rugalmasabb szervezéssel, a tüzetesebb ellenőrzéssel és a pontosabb nyilvántartással járnak együtt. NAGYOBB MUNKATERMELÉKENYSÉG — JOBB EREDMÉNYEK A gyökeres változások nyomán — melyeket a nagy táblás termelési szerkezet és az általa lehetővé vált belüzemi összpontosítás és szakosítás hozott magával — alig három év leforgása alatt fokozatosan javultak a termelési eredmények. A nagyteljesítményű gépek csoportos alkalmazása, a gépi eszközök megfelelő kihasználása, a kézimunka nagyarányú csökkenése eredményeként — az 1975-ös évhez viszonyítva — az önköltségek a növénytermesztés szakaszán hét-nyolc százalékkal csökkentekl Tavaly például egy mázsa termék önköltsége a búzánál 74, a kukoricánál 101, a cukorrépánál pedig 21 korona körül alakult. Bár a cukorrépánál az önköltség eléggé magas, a járási átlaghoz mérten azonban még így is aránylag kedvező. A termelési eszközök szüntelenül javuló és céltudatosabb kihasználásával párhuzamosan növekedett a munkatermelékenység is. Az elmúlt három év átlagában a munkatermelékenység növekedése meghaladta a 13 százalékot. Annak ellenére, hogy az utóbbi két esztendő időjárása nem kedvezett a növénytermesztésnek és a termés több esetben a tervezettnél gyengébb volt, ha azonban az egyes évek eredményeit összehasonlítjuk a termelési mutatók görbéje mégis felfelé ivei. A három év alatt a növénytermesztés árutermelése a következőképpen alakult: míg 1976-ban 30 milliót, addig 1977- ben már 33 millió 500 ezer koronát tett ki, az idén pedig előreláthatólag elérik a 33 millió 700 ezer koronát. A megfelelő feltételek megteremtése, a gépi és az emberi erők céltudatos kihasználása, a szakértelemmel végzett termelés, valamint a rugalmas szervezés és irányítás nemcsak a növénytermesztés fellendítését eredményezte, hanem egyben a szövetkezet gyorsütemü fejlődéséhez vezetett. Ez nem véletlen, hiszen az egyes részlegek vagy ágazatok eredményei kölcsönhatásban vannak. A növénytermesztésben elért siker például jelentős mértékben befolyásolja az állattenyésztés eredményességét is. így a változott körülmények kedvező hatása még kidomborultabban nyilvánult meg a nyerstermelési érték alakulásában, amely az 1976-ban elért 73 millió 460 ezerről 1977-ben már 74 millió 820 ezer koronára növekedett. Az idei tervük pedig 82 millió 895 ezer korona, s ezt feltehetően el is érik. Az elért eredmények szemléltetően mutatják, hogy a nagyüzemi gazdálkodás körülményei között az összpontosítás és szakosítás elveinek érvényesítésével, a termelőerők jobb kihasználása, a termelés növelése, a gazdaságosság fokozása és ezáltal a termelés hatékonyabbá tétele válik lehetővé. KLAMARCSIK MÄR1A mérnök A szövetkezet vagy az álla** mi gazdaság agronómusa nagy hibát követne el, ha közvetlenül a vetés előtt készítené elő a talajt. Aki tehát későn fog hozzá a talaj előkészítéséhez, gyakran októberben is hiába várja az esőt, hogy szánthasson, illetve vethessen. így türelmét vesztve csupa hanttá feszegeti fel a kemény földet. A fogas és a henger ilyen szántást nem képes elaprózni. Ilyen munkában tehát nincs köszönet 1 Ha nyár végén esősre fordul az idő, akkor az olyan gazdaság jár jobban, amely már a nyár elején hozzáfogott a talajok megműveléséhez. A porhanyított talaj felfogja az esőt és jól szikkad. Sokszor elegendő az elfogasolása, hogy vethessünk. Ezzel szemben az időben meg nem szántott tarló bevetésére rendszerint sokáig kell várnunk. Gyakori az olyan eset, hogy türelmetlenek vagyunk. Nem győzzük kivárni a föld szikkadását és a nedvesen szántott földbe „kenjük“ a magot. A talaj vetésre való előkészítését ne az utolsó percben végezzük, hanem idejében kezdjük el. Azt nem kell hangsúlyoznom, hogy a vetést előkészítő talajmunikák különbözőek. Aszerint kell végeznünk, hogy ősszel, tavasszal vagy nyáron Időszerű feladat készítjük el a földet a vetésre. A Szabad Földműves 1977 októberi 41. számában az őszi vetések előkészítéséről már írtam. Jól tudjuk, hogy a tavasziak alá már ősszel kell szántani. Ezt megelőzően pedig már a lekerülő növény után a tarlót feltörjük. Ha szükséges, közben is szántunk (sokan ellenzik), illetve porhanyítunk! Tudjuk, hogy az őszi szántásnak tavasszal való ismétlését lehetőleg kerülnünk kell! Ha azonban az őszi szántást nem kell újból megbolygatni, ez nem jelenti azt, hogy a vetésig a földhöz ne nyúljunk hozzá. Az őszi szántás felületét £pgassal vagy tövisboronával is elsimítjuk. A múltban a hátára fektetett fogassal, sőt kisebb gazdaságokban szekéroldallal, padlóval végezték ezt a műveletet. Meg kell jegyeznem, hogy az ősszel elsimított földet tavaszszal kell boronáin!. Az őszi szántás elsimítása azonban csak laza, főleg televényben gazdag talajon lesz helyénvaló. Ez ugyanis nem ülepedik meg. Kötött talajt télen át szükséges simítatlanul hagyni, mert így átfagy és a téli csapadékot jól felfogja. Ha ugyanis a kötött vagy meszes talajt ősszel elsimítjuk, télen nedves, összeáll s tavasszal nem győzzük azt porhanyítani. Kmosko László mérnök A hatékonyság növelésére törekednek — örvendetes tényként könyvelhető el, hogy az utóbbi években növekedett a vezetőség tekintélye. Sokat javult a szervezőmunka színvonala — jegyezte meg a farnál (farnadí) szövetkezet elnöke. Mindez megmutatkozott az utóbbi évek eredményeiben, vagyis a hatodik ötéves tervidőszak első két évében. Sikeresen teljesítették a szövetkezet feladatát, bár a növénytermesztésben — annak ellenére, hogy a kukoricatermelésben a járás legjobbjai voltak és 71,5 mázsás átlagot érteik el hektáronként — nem érték el a tervezett eredményt. Tavaly csaknem 50 vagon szemes terménnyel termeltek kevesebbet az előirányzottnál. Az állattenyésztésben azonban tovább léptek, hiszen eladási kötelezettségűket minden mutatóban teljesítették, sőt túlszárnyalták. — A jövőben mit tartanak a legfontosabbnak? — Növénytermesztésünket a lehető leggyorsabban szeretnénk fejleszteni, hogy sikeresen teljesítsük feladatainkat, hiszen cukorrépából 880, szemes terményből 700, herefélékből 100, silóterményből pedig 1300 vagon termék kitermelését kell szorgalmaznunk. Ha ez sikerül, állattenyésztésünk önellátó lesz. — Figyelmet fordítunk a kukorica-program megvalósítására, valamint a belterjesség növelésére. Feladatunk a mezőgazdasági földterület csökkenésének a megakadályozása, földjeink 22 százalékának szerves trágyázása, a takarmánytermesztés és felhasználás összhangjának a megteremtése, a tömegtakarmány minőségének javítása. — Állattenyésztésünk dolgozói is tökéletesítik munkájukat. A sertésállománynál az eddigi 56 Dg-os napi és darabonkénti súlygyarapodás helyett el kell érni a 60 Dg-ot. A jelenlegi 5700 mázsa sertéshús helyett 1980- ban 7000 mázsát szeretnénk vágóhídra adni. A szarvasmarha-állománynál az eddigi napi 1 kg-os súlygyarapodást 10 Dg-mal növeljük, s a tavaly elért 3140 literes darabonkénti fejési átlagot 1980-ban 3300 literre növeljük. Havonta értékeljük az abrakfogyasztást, valóra váltjuk a nemesítési és hibridizációs programot, s tovább csökkentjük az állatok elhullását. Az elnök a továbbiakban elmondotta még, hogy 1980-ig néhány dohányszárítót létesítenek, mivel 80 hektáron szeretnének dohányt termeszteni. A 700 férőhelyes sertéshizlalda építését szorgalmazzák. Ebben az ötéves tervidőszakban egy 200 férőhelyes kocaszállás is épül. Bővítik a szőlőterületüket, s nem feledkeznek meg a tervszerű lakásépítésről sem. ÁBEL GÄB0R Küzdjünk a rozsda elleni Ma a mezőgazdasági üzemek főbb munkaeszközei: az erő- és munkagépek, az önjáró betakarítógépek. Kelet-Szlováklában a mezőgazdasági üzemek tulajdonában nem kevesebb mint 8876 kerekes traktor, 1875 gabonakombájn és 1417 takarmány betakarítógép van. Ezek a gépek milliárdokat érnek. Jól eső látvány, hogy a gépudvarokban S—180-as és K—700-as erőgépek is vannak. Elszomorító, hogy az időjárás gátlás nélkül végezheti és végzi is pusztító hatását. A korrózió (közismerten rozsda) a téli nedves napokban nagy károkat okoz. Szakemberek véleménye alapján a rozsda nyolc-tiz százalékkal csökkenti ősztől tavaszig a szabadban hagyott gépek értékét. Tudják ezt a gépek tulajdonosai s azt is, hogy a korrózió megakadályozásának vannak hathatós eszközei. Legjobb lenne mindenütt a fedett gépszín, de ezek létesítését a beruházási keretek lehetetlenné teszik. Marad a vegyi anyag, esetleg a ponyvás-fóliás védelem. Sajnos Kelet- Szlovákiában sem az egyiket, sem a másikat nem alkalmazzák. A szabad ég alatt álló gépek tetején olvad el a hó, és a víz akadálytalanul jut el a legérzékenyebb alkatrészekig, így hiábavaló erőlködés a leggondosabb javítás is, mert a minden eresztékében rozsdás gép, ha majd újra munkába kell állítani, újabb javítást igényel. Ha most rejtvényről lenne szó, akkor a feladvány megfejtése nagyon egyszerű. Mi az olcsóbb: a gépek megvédése a rozsdától kisebb összegért vagy tűrni a rozsdásodást, milliós értékekben! (i. b.) ay| épegészségügyi dolgozóink ai " az utóbbi években arra hívták fel a figyelmünket, hogy naponta legalább 350 gramm zöldségfélét kellene fogyasztanunk ahhoz, hogy táplálkozásunk ésszerű, az egészségügyi követelményeknek megfeleő legyen. Ez azt követelné, hogy évi átlagban hazánk minden egyes lakosa 130 kg zöldséget fogyasszon. Manapság sajnos itt még nem tartunk, hiszen egyharmadával kevesebb az egy személyre jutó zöldségfogyasztás. Ez persze nem jelenti azt, hogy jelenlegi helyzetünkbe belenyugodjunk, s nem is nyugszunk bele, hiszen máris vannak törekvések a termelés fellendítésére, az ellátás bővítésére. E azt jelenti, hogy a fogyasztói piac bőségesebb ellátása nem kimondottan termelői, hanem sokkal inkább élelmiszeripari megoldás kérdése. Ezt az alábbiak is jól bizonyítják. — Szlovákiai méretekben a Nové Zámky-i (érsekújvári) járás egyike a legnagyobb zöldségtermesztőknek — jegyezte meg Alaxa Imre mérnök, a jmi szakosított agronómusa; s ez így is van, mert a járási fejlesztési terv értelmében a szövetkezetek zöldségtermő területe ebben az évben nem kevesebb 1160 hektárnál és jelentős területet képvisel a kiskertészkedők zöldségtermesztése is. Fő termékeik közt van egyebek közt a konzervparadicsom (több mint 300 hektáron termelik), a hagyma, a fokhagyma, a petrezselyem, a sárgarépa, az elrakni való uborka és egyebek. Zöldpaprikát fólia alatt 35 hektáron termelnek. Nem is oly régen csak három-négy hektárt foglalt el a fóliasátrak területe, azonban a terméseredmé-EGY JÄRÄS TÖREKVÉSEI A ZÖLDSÉGCél: a nagyüzemi nyeik meggyőzték a gazdaságokat arról, hogy így egy egységnyi területről nemcsak jobb termésátlagot, hanem lényegesen nagyobb bevételt érhetnek el mint a szántóföldön. A járási zöldségtermelési programban számolnak azzal, hogy a termőterületet fokozatosan 1500 hektárra bővítik. Így évente mintegy hatszáz tonnára tehető a terméknövekedés, ami a fogyasztói piac és a feldolgozóipar bőségesebb ellátása lehetőségét is magával hozza. Fontos azonban, hogy a piacok ellátói, s a konzervipar vezetői mindent megtegyenek az árutöbblet rugalmas átvétele érdekében. Alexa mérnök hangsúlyozta, hogy nagyban befolyásolja a zöldségtermesztés fejlesztését a korszerű kertészeti gépek és gépsorok, továbbá bizonyos vegyszerek hiánya. Azon fáradoznak, hogy a már évek őta fájó problémát érdemben megoldják. Ez azonban nem helyi, hanem országos természetű probléma, amit felsőbb szinten kell érdemben megoldanil A járás közismerten a száraz, kevés természetes csapadékban részesölö övezetbe tartozik. Ez azt követelné, hogy az öntözőhálózatot gyors ütemben kiépítsék, hiszen öntözővízre nemcsak a zöldségeknek, hanem a cukorrépának, a kukoricának, a szántóföldi takarmánynövényeknek és egyebeknek is nagy szüksége volna. A járásban mindössze 7150 hektárra tehető az öntözhető terület és szélsőségesen száraz esztendőkben a növények többsége vízhiányban szenved, nem ad jó termésátlagot, s ebből jelentős károk származnak. Ez adta az indítékot arra, hogy a következő ötéves tervidőszakban mintegy húszezer hektárra bővítsék az öntözhető területet, s ezzel a problémák egyike megi oldódna. NAPIRENDI FELADAT! A járási fejlesztési terv alapján számolnak azzal is, bogy a hatodik ötéves tervidőszak végéig megalakítják a zöldségtermesztők üzemközi vállalatát, mely kézben tartja a termelés, a gépesítés és más beruházás, s nem utolsó sorban a forgalmazás szervezését. Fodhajskéban közös pénzeszközből gyorsított ütemben építik az Agrotermál vállalatot, ahol a Jövő évben a termálvíz felhasználásával járási jellegű palántaneveléssel számolnak s onnan látják el igény szerint zöldségpalántákikal a gazdaságokat. Ha megalakítják a zöldségtermelők üzemközi vállalatát, akkor az Agrotermál ennek szerves részévé válik. Mérlegelés tárgyát képezi egyebekközt az is, hogy a termálvizet esetleg
