Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-08-12 / 32. szám
1978. augusztus 12. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Évről évre visszatérő kérdés egyes mezőgazdasági üzemekben: mi legyen a szalmával? Volt olyan időszak, amikor nagy területeken a kombájn után elégették. Ez nem volt éppen a legjobb megoldás, mert a szemtermés mellett az elmúlt években a szalma értéke is megnőtt. Pár esztendeje tehát elterjedt egy olcsó és radikális agrotechnikai módszer, a tarlóégetés. Ezt teljes mértékben még ma sem szüntethetjük meg, mert némely esetben kétségtelen a haszna. Segítségével sikeresen lehet védekezni egy sor talajlakó kártevő és gabonabetegség ellen! A szalma jól betakarítva értékes tömegtakarmány. Különösen a tavaszi gabonafélék szalmája. A szalmát, a szénához hasonlóan, csak utöerjedése után, vagyis 4—8 héttel a betakarítást követően tanácsos etetni. Egyéves tárolása következtében azonban a szalma takarmányértéke csökken. Makroszkópos vizsgálattal a szalma takarmányértékét színe, fénye, illata, keménysége és tisztasága alapján határozzuk meg. A jó szalma világossárga színű és fényes. A rosszul tárolt szalma szürke színű és fénytelen. Az ázott szalma azonban sötétsárga színű. A szalma illata jellegzetes és kellemes legyen. A dohos vagy penészes szalma kellemetlen szagú. A régi, hosszú ideig tárolt szalma könnyen törik, porlik. A por és gyomnövények csökkentik a szalma takarmányértékét. Az őszi gabonafélék szalmájának (85 százaléka szárazanyag, 0,2 százaléka emészthető fehérje és 10 százaléka keményítőérték) kisebb a takarmányért éke. A takarmányozásra legalkalmasabbak a tavaszi gabonák szalmái, mégpedig a zabszalma 60,7 százalék emészthető fehérje, 18 százalék keményítőérték (és az árpa szalma 0,5 százalék emészthető fehérje, 19 százalék keményítőérték). Vegyünk egy gyakorlati példát. Egy métermázsa kukoricaszilázs tápanyagértéke a következő: 9—10 kg keményítőérték és 0,50—0,60 kg emészthető fehérje. Tehát a helyes és céltudatos takarmánynormák összeállításával a szalma nagy értéket képvisel. Európaszerte nagy a takarmányhiány. Az úgynevezett közös piac országaiban a tömegtakarmányok ára az elmúlt években megduplázódott. Például pár évvel ezelőtt egy mázsa réti széna Franciaországban 30 frank volt — most 100 frank. Ezért kell fokozott gondot fordítani a szalma betakarítására és annak okos, szakszerű tárolására. Az NDK-ban a szalmát igen nagyra becsülik. Pellettet készítenek belőle. Ez angol eredetű elnevezés, ami labdacsot vagy pirulát jelent. 1973-ban kezdték gyártani és ma már egymillió tonnát készítnek belőle. Az értéktelennek tartott szalma „karrierjét“ a Paulinenanui Takarmányozási Kutatóintézetből indították el hódító útjára. A szalmapellett lényege, hogy a különben rosszul emészthető szalmát különböző anyagok hozzáadásával nagy tápértékű szarvasmarhatakarmánnyá változtatják. Különböző receptek léteznek. A pellet 40—80 százaléknyi szalmát tartalmazhat, nem hiányozhat belőle a takarmány karbamid, dúsítják répaszelettel, melasszal és malomipari melléktermékekkel. A különböző üzemek által kidolgozott receptúrák egyre változatosabbak, de abban megegyeznek, hogy értéktelen vagy alig értékesíthető anyagokat használnak fel. Az NDK állattenyésztésében évente 10 milliárd márka értékű takarmányt használnak fel, ez annyi mint az ugyancsak fejlett energia és üzemanyagipar egész brutto termelése. Az NDK növénytermesztésében évente mintegy 8—10 millió tonna szalma keletkezik. Ezzel korábban nem tudtak mit kezdeni. A kelet-német példát a szakembereknek tanulmányozniuk kellene, bizonyára megérné. K. MOLNÁR FERENC A lengyel mezőgazdaságot 1974 ** óta folyamatosan sújtotta a rendkívül kedvezőtlen időjárás, de ennek ellenére tagadhatatlanok és jelentősek a mezőgazdasági eredmények — írta legutóbbi számában a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának elméleti folyóirata. A Nowe Drog! című lap rámutat arra, hogy a sikerben nagy szerepe van a párt és az állam aktív és helyes politikájának — utalva arra, hogy a gazdaságpolitika előirányozta a vidék fokozatos átalakítását, valamint a termelés állandó és gyors növelését. A lengyel mezőgazdaságról A lap figyelmeztet arra, hogy a kedvezőtlen körülmények hatása még sokáig érezhető lesz a lengyel mezőgazdaságban. Emlékezetes, hogy 1974 után a növénytermesztés visszaesése következtében, takarmányozási problémák miatt „megugrott“ a kényszervágások száma, országszerte nagymértékben csökkent az állatállomány. Mindez komoly húshiányt okozott Lengyelországban. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés gyorsabban növekedett (3,8 százalék), mint I960 és 1970 között, amikor a termelés növekedése csak a 2,7 szá-1 zalékot érte el. Az eredmény annál is1 inkább figyelemre méltó, mert 1960 és ] 1970 között a kedvezőtlen időjárás miatt csak két ízben volt termelésvisz-1 szaesés, míg a hetvenes években a ( termelőknek folyamatosan rossz időjárási körülményekkel kellett megbir-j kőzniuk — hangsúlyozta a Nowe' Drogi. A következő évekre kitűzött 15—16 százalékos növekedési ütem elérése nem könnyű feladat, de lehetséges — szögezi le a LEMP KB lapja — mivel az utóbbi években kedvező irányú vál tozások tapasztalhatók a termelésben és a mezőgazdaság szerkezetében. Az őszi vetésterület 1977-ben 90 ezer hek tárral volt nagyobb az előző évinél A sertésállomány pedig az 1974-es évet követő jelentékeny csökkenés után az elmúlt évben gyorsan növekedett: az 1974-es szintnél 1977 végére az állomány 1,5 millióval volt alacsonyabb, jóllehet tavaly júniusban a sertésállomány még 3 millióval volt kevesebb az 1974-es átlagnál. M. M. Öntözési híradó Július utolsó napjaiban végre igazi nyári Időjárás köszöntött be. Szlovákiában úgyszólván cseppnyi természetes csapadék nem hullott. A hőmérséklet az elvárt 30 °0 fölé emelkedett, s erre a növények vízfogyasztása meghaladta a 30 mm-es átlagot. Az öntözés főleg Trnava, Nitra, Bratislava és az ettől nyugatra fekvő tájakon vált időszerűvé! A kukorica, a lucerna, a cukorrépa és a köztes növények igénylik a legtöbb vizet, ezért azokat öntözni kell, ha 10 napon belül nem öntözték. Kelet-Szlovákiában eddig a növények úgyszólván nem Igényeltek öntözést. Mostanában azonban itt is rohamosan csökken a talaj nedvességkészlete. Ennélfogva időszerűvé vált a cukorrépa öntözései Elmulasztása esetén hozamcsökkenéssel kellene számolni. A cukorrépa öntözésénél 50, a kukoricánál 40, s a nyári közteseknél pedig 30 mm-es öntözővízadag kijuttatása ajánlatos. Oto Brežný CSc., mérnök VIZFELHASZNAlAS ÉS VÍZIGÉNY Meteorológiai állomás körzete Csapadék mm Vízfelhasználás mm Vízigény lucerna kukorica cukorrépa lucerna kukorica cukorrépa i Ivanka pri Dnnaji 3,0 61 70 68 58 67 65 ! Gabčíkovo 3,9 46 49 49 42 45 45 j Králová pri Senci 2,3 56 59 60 54 57 58 ( Žiharec 8,7 41 44 44 32 33 33 ( Hurbanovo 6,3 51 58 58 45 52 52 I Nitra 3,1 58 61 62 55 58 59 ( Lučenec 18,7 48 47 48 30 29 30 1 Košice 40,1 44 42 43 27 26 27 * Somotor 27,9 55 50 49 35 32 31 < TERMELÉS FELLENDÍTÉSÉBEN termelés fejlesztése a tvrdušovcei (tardoskeddi) és a Dvury nad Žitavou-i (udvardi) szövetkezetek zöldségtermelésében is hasznosíthatnák. A járás zöldségtermelését tizenkét tagú szakbizottság Irányítja. A bizottság elnöke Jozef Ondrišek mérnök, a jmi főagronómusa, képviseltetik magukat benne azonban a Zelenina, az UKSUP, az Agrotermál, a SLOVLIK és a zöldségtermelő nagygazdaságok vezető dolgozói is. Ez a bizottság irányítja a zöldségtermesztés összpontosítását, szakosítását és az ezzel szorosan összefüggő egyéb teendőket. A Nové Zámky-1 járásban ma ruég húsz mezőgazdasági üzemben termelnek zöldséget, s átlagban ötvenöt hektár az egy gazdaságra jutó zöldségtermő terület. A zemnéi (szímől) szövetkezet az egyedüli a járásban, ahol 141 hektáron termelnek zöldséget, ezért tájékozódás céljából ellátogattam hozzájuk. KORSZERŰ GÉPSOROK HIÄNYÄBAN Az ember azt gondolná, hogy a szövetkezetben ma már korszerű gépsorokkal termelik a zöldséget. Ez sajnos Szímőn ma még csak óhaj. Balogh László elvtárs, a szövetkezet elnöke megemlítette, hogy ebben az évben 2400 tonna zöldségféle termelésével számolnak, s ezen kívül — száraz állapotban — 388 mázsa fűszerpaprikát értékesítenek, s ezzel szerződéses feladatukat teljesítik. A legnagyobb területet — hatvan hektárt — a vöröshagyma foglalja el; azt követi a fokhagyma, a sárgarépa (ennek termelése nagy hagyomány a községben) a petrezselyem és egyebek. Zöldpaprikát fólia alatt 2,5, szabadföldben pedig öt hektáron, konzerv paradicsomot szintén öt hektáron termelnek. Jelentős problémát okoz az, hogy a zöldségtermesztés gépesítésében az utóbbi években alig volt javulás. Jóformán ugyanazon gépi eszközök állnak rendelkezésükre, mint tíz évvel ezelőtt. Ezért a termelés eredménye mindenekelőtt az emberek lelkiismeretes és eléggé nehéz munkájának a függvénye. Az elmúlt évben ugyan sikerült egy Svédországból származó, Gigant típusú talajmarógépnek a megvásárlása, s így kiváló ágyást készíthetnek a palántázáshoz. Ilyen nagy területen azonban más gépek Is kellenének, melyek mentesítenék a dolgozókat a munka nehezétől. Alkalmas gépek megvásárlására előteremtenék a szükséges pénzeszközt, csakhát nincs kiutalás. A palántákat eddig hagyományos módon trágyával „fűtött“ melegágyakban nevelték, tgy a hatalmas trágyamennyiség nem jöhetett számításba a mezőgazdasági földterület terraőerejének a fokozásában, meg aztán elkészült a takarmánypréselő berendezés is, ahol a szarvasmarhák eleségének készítésénél mintegy 35 százalék erejéig alapanyagként szalmát használnak. Ez tette szükségessé, hogy a palántanevelést meleglevegővel fűthető főliasátrakban végezzék. A problémák ellenére a szövetkezet rátermett vezetősége és dolgos tagsága mindent megtesz annak érdekében, hogy a zöldségtermelésben előlrány zott feladatokat sikerrel teljesítse. ésszerű Összpontosítás Ján Števlik mérnök, a Dvory nad 2itavou-i (udvardi) szövetkezet szakosított agronómusa arról tájékoztatott, hogy szövetkezetükben zöldségféléket 85, fűszerpaprikát pedig 30 hektáron termelnek. A zöldségtermő területből 80 hektárt a konzervparadicsom foglal el. a többi pedig a munkaerők foglalkoztatását kitöltő egyéb zöldségféle. Ebben az évben 2800 tonna különféle zöldség értékesítésével számolnak, s ebből a konzervparadicsom 1750 tonna. Idén a konzervparadicsom-területnek több mint 50 százalékán a helyrevetéses módszert alkalmazták. A paradicsom termeléséhez, begyűjtéséhez és részbeni feldolgozásához komplex gépsor áll rendelkezésükre! Így Idényben nem paradicsomot, hanem préselt paradicsomlét szállítanak Nové Zámkyba, a konzervgyárba. A komplex gépsor módot nyújt arra, hogy a lé a paradicsom begyűjtését kővető kéthárom órán belül a konzervgyárba kerüljön. Ha már van a gazdaságnak ilyen korszerű, nagy teljesítményű komplex gépsora, Števlik mérnöktől azt is megkérdeztem, hogy a paradicsomtermesztésben milyen távlatokkal számolnak. A válasz egyértelműen úgy hangzott, hogy a konzervparadicsom termőterületét a jövő évtől kezdve akár 100— 120 hektárra is növelhetnék, hiszen a gépsor racionális kihasználásához legalább ilyen terület volna szükséges. A bökkend azonban ott van, hogy a konzervipar Nové Zámky-i üzemének feldolgozó kapacitása nem teszi lehetővé a termőterület növelését! Ez azt jelenti, hogy ellentmondások vannak a termelő és a feldolgozó között, amit okszerűen ki kellene küszöbölni. Az volna az ésszerű, ha a termelő — társadalmunk és egyben a maga javára — optimális mértékben kihasználhatná kapacitását. Ennek érdembeni megoldása azonban nem rájuk vár, hanem az irányító szféra feladata! MEGOLDÁS KERESTETIK A tvrdošovcei (tardoskeddi) szövet kezet is egyike azoknak, ahol zöldségféléket a nagy területen, konkrétan 85 hektáron termelnek. Itt szintén hatvan hektárt foglal el a konzervparadicsom, s ennek felét helyrevetéses módszerrel juttatják a talajba. Azzal számolnak, hogy a jövőben a konzerv paradicsom többségét így juttatják a talajba, mert ez gazdaságos módszer. Kollár Marian szakosított agronó mus ebben az évben mintegy 2100 tonna zöldségféle értékesítésével szá mol, s ebből a konzervparadicsom 1800 tonna körüli lesz. örvendetes, hogy magyarországi szakemberek most szerelnek náluk ugyanolyan gépsort, mint amilyen az udvardi szövetkezetben van. Ha elké szült, a termést lé formájában szállíthatják a konzervgyárba. A szóban forgó gépsor ebben a szövetkezetben is módot nyújtana rá, hogy Jövőre 100—120 hektárra bővít sék a konzervparadicsom termőterületét. Mivel nem biztatják őket a termés átvételével, nincs nagy értelme a bővítésnek. Felmerül a kérdés, hogy miért ne dolgozhatnák fel a paradicsomiét más konzervüzemben is? A szövetkezet vásárolt egy speciális — Nibex típusú — vetőgépet is, mely úgyszólván minden zöldségféle vetésé nél felhasználható. A megállapodás szerint ezt a gépet a járás többi zöldségtermelő gazdaságában Is sikerrel felhasználhatják, s ezzel megkönnyíthetik a dolgozók munkáját. Az elmondottak azt bizonyítják, hogy a járás mezőgazdaságának figyelemre méltó a törekvése. Időszerű volna, ha a termelés fellendítését szorgalmazó mezőgazdasági üzemek javaslata nemcsak meghallgatásra találna, hanem társadalmunk javára valósággá is válna, Hoksza István A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA GENETIKAILAG PUSZTÍTJÁK A CSERESZNYELEGYET A Nemzetközi Biológiai Ellenőrző Szervezet munkatársai laboratóriumi és szabadföldi kísérleteket végeztek, hogy valamilyen hatásos eljárást találjanak a cseresznyelégy számának csökkentésére. Sugárkezeléssel csírátlanltott hímeket helyeztek ki a cseresznyelégy-populációba, miáltal sok nőstény megtermékenyítésére képtelen hímmel párosodott. Az eredmény nem maradt el: a következő cseresznyelégy-nemzedék száma erősen megcsappant. Azt is megállapították, hogy egy északi és egy déli alfaj genetikailag eléggé összeférhetetlen: a déli alfaj hímjeitől megtermékenyített északi nőstények petéi nem teljesen fejlődésképeseik. Talán ez a körülmény is felhasználható majd a légynépesség csökkentésére. Am a fordított keresztezésből (északt hímek X déli nőstények) életképes utódok származnak. A kísérletek alapján azt is megállapították, hogy az északi és a déli alfaj közötti határvonal Alsó- Ausztria északi részén húzódik, s még Csehszlovákia déli részeire és Magyarországra is kiterjed. (PfJ VÍRUSOKKAL AZ APÄCALEPKÉK ELLEN Az apácalepke, e rettegett erdőkártevő pusztítására bécsi kutatók poliédervírusokkal kísérleteznek. Ezek a vírusok megtámadják és megölik a lepkék hernyóit, a többi élőlényt bántatlanul hagyják. A kutatók már annyi poliédervírussal rendelkeznek, amennyi elegendő mintegy száz hektár nagyságú terület kezelésére. A vírusokat repülőgépekről kívánják szétpermetezni. N. Z. B. IMMUNRENDSZER JELZI A VEMHESSÉGET Bolgár kutatók két új eljárást dolgoztak ki háziállatok vemhességének korai és gyors megállapítására. Mindkettő azokon a Immunreakciókon alapul, amelyek az anyaállat szervezetében a vemhesség bekövetkezésekor mennek végbe. Az egyik eljárásban ezt az immunválaszt a bolgár kutatók egy általuk kifejlesztett, R—70-nek elnevezett allergénnel meggyorsítják és hevesebbé teszik. Alig 20—30 másodperccel azután, hogy az R— 70-et a bőr alá fecskendezték, az immunválaszból már kiderül, hogy az állat megtermékenyült-e vagy sem. A másik eljárás az enzimrendszerekben bekövetkező mennyiségi változások mérésén alapul. Noha ez a vizsgálat csak laboratóriumban végezhető el, s egy teljes óráig tart, szintén alkalmas az állatok tömeges „szűrésére". Mindkét eljárás mintegy 90 százalékos biztonsággal segít gyorsan felismerni, hogy az elöhasí üszők vemhessé váltak-e, vagy a vemhesség elmaradt. (BTA) TAKARMÁNYFEHÉRJE SZALMÁBÓL ÉS FÜRÉSZPORBÖL A moszkvai Mikrobiológiai Intézetben szalmából és fűrészporból értékes takarmányfehérjét állítottak elő. A szovjet kutatók új múdszerrel különítették el azokat a mikroorganizmusokat, amelyek a nyersanyagból nyert glukózt fehérjévé alakítják át. A fehérje szalmából és fűrészporból történő gyártását már meg is kezdte az orloji terület egyik szovhoza. Az így nyert egy tonnányi biomassza kétszer annyi fehérjét tartalmaz, mint egy tonna gabona.
