Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-02-18 / 7. szám

1978. február 18. SZABAD FÖLDMŰVES reclavtól, a járási szék­helytől alig egy íutásnyi­­ra fekszik Veiké Bílovíce. Első látásra talán föl sem tűnik, ám minél bel­jebb halad az érkező, an­nál nagyobb csodálkozás­sal kell tudomásul ven­nie, hogy ez a község bizony kisebb városkának is beillik rendezett utcái­val, szép, új házsoraival s egész sor más tényező­vel, amik az itt lakó emberek hétköz­napjainak meghatározói. „az igíret földje itthon van“ Régi község, már a tizenharmadik századból származnak bejegyzések ró­la. Eredeti nevén Pelwitze, s ezen, valámint a Nagymorva Birodalom­­korabeli ásatásain kívül hiába is ke­resnénk iránymutatóul kiemelkedő dolgokat — itt a jelen a meghatározó. Ipara sohasem volt, hisz az egész környék szegény e tekintetben. Ez a tény különösen a nagy gazdasági vál­ság éveiben különös hangsúllyal lett meghatározója az emberek sorsának. 1924 és 1937 között a tömegesen „kl­­tántorgók“ között szép számmal akad­tak bíloviceiek is, akik főleg Dél- Amerika felé vették az irányt. A nyo­morból az ígéret földje felé. Mintegy ötven családdal fogyatkozott meg ez idő tájt a falu lélekszáma. (Az akkori életkörülmények illusztrálására talán elég egyetlen példa: 1932-ben a köz­ségben született hetvenhét gyerekből ötvenöt elhalálozott!) Az agrárproletariátus emigránsai közül azóta sokan hazatértek, főleg 1945 után. A kint maradt hazaláto­gatók kézjegyét megtalálhatjuk a szö­vetkezet elnökének irodájában: argen­tínai telepesek emléktáblája lóg az egyik falon. Csodálkoznak a hazaláto­gatók — mondják a szövetkezetben. „FEBRUAR HOZTA A VÄLTOZAST“ A kívánt fordulatot 1948 februárja hozta meg itt is. Ekkor jutott végre szóhoz az addig elnyomott agrárpro­letariátus. Bár a szövetkezetesítés nem volt zökkenőmentes folyamat itt sem {1957-től 1963-ig, mintegy hat évig tartott), az eredmények, az azóta el­ért változások magukért beszélnek. Ez a hat esztendő jelentette a falu éle­tében a fejlődéshez vezető út alapkö­veit. Az 1967-ben Munkaérdemrenddel kitüntetett szövetkezet azóta is elvá­laszthatatlanul fontos meghatározója a községnek — fej-fej mellett, egy* mással párhuzamban fejlődnek. Képtelenség lenne persze azt állí­tani, hogy a semmiből indultak. Vil­lanyhálózattal például már 1936-ban rendelkeztek, s mindenekelőtt ott volt a föld, a jó csernozjom talaj — a lét­kérdés aranybányája. MAGAS SZINTRŐL FELJEBB JUTNI — Amióta hazánkban létrejöttek a szövetkezetek, mindig meg kellett dol­gozni, küzdeni bennük és értük — mondja Vröák Karel, a szövetkezet el­lenőrző bizottságának elnöke. — Kez­detben persze nem ugyanígy, és nem olyan ígéretes tervek megvalósításá­ért, mint később vagy manapság. A Veiké Bílovcei Efsz a hetvenes évek elején érte el mostani méreteit egyesüléssel. Nem egészen háromezer­­háromszáz hektár a közös gazdálko­dásba vont területe, a tagság száma ezerötszáz, ebből 570 a nyugdíjas. Termelési eredményeik kiválóak, az efsz pénzügyi helyzete szilárd és dol­gozóinak átlagjövedelme is megha­ladja az országos termelőszövetkezeti átlagot. S mivelhogy magasabb szint­ről feljebb jutni sokkal nehezebb, mint alacsonyról, nem mondhatók könnyűnek azok a feladatok, melyek a Jövőt illetően erre a szövetkezetre Is várnak. — Bővíteni, mind gazdaságosabbá tenni a termelést és szüntelenül javí­tani a munkakörnyezetet: ez a ml kettős törekvésünk, ezt követeli meg tőlünk az élet — folytatja Vrňák elv­Morvaországi tapasztalatok társ. — Mostani lehetőségeink között a korábbinál még nagyobb lehetősé­geink vannak ehhez. Hogy hogyan hasznosítjuk mindezt, mire vállalko­zunk, annak az eldöntése nagy felada­tokat ró ránk. — Az utóbbi években törekvéseink fő meghatározója a szövetkezet fej­lesztése volt. Milliókat költöttünk te­lepeink rekonstrukciójára, átalakítá­sára, s részben arra, hogy azonos szintre hozzuk az egyesült két szövet­kezet tagjainak részesedését a közös­ben végzett munkáért. Állattenyésztő telepeinken korszerű öltözőket, hideg­meleg vizű zuhanyozókat létesítet­tünk s bővítettük a munkakörülmé­nyeket javító egyéb létesítményeket. Jelentős befektetéssel szőlőprésüze­­met, s száz vagon alma befogadására alkalmas klimatizácíós raktárhelyisé­get létesítettünk. A közelmúltban ad­tuk át rendeltetésének mechanizációs központunk egyik büszkeségét, az emeletes garázst és szerelő csarnokot. A szövetkezet termelésének értéke 1977-ben elérte a 111 millió koronát, Az egyes ágazatok szerkezeté, az arányokat alakító fejlesztések igazod­nak a környezet természeti adottságai­hoz. A szántóföldi termelésben a leg­nagyobb arányt a szemes termények, a cukorrépa, zöldség, gyümölcs és a szőlő képviselik. Gabonafélékből az elmúlt gazdasági évben átlagban 48, kukoricából 50, cukorrépából pedig 360 mázsás hektárhozamot értek el. A növénytermesztés terén elért si­kereikhez lényegesen hozzájárult a termelési feltételek javulása. Az efsz növénytermesztésében az utóbbi évek­ben több milliós értékű beruházások valósulták meg. Ennek nagyobbik há­nyadát a gépbeszerzés jelentette, ami előmozdította a növénytermesztés komplex gépesítését. Fontos szerep jutott az ístállótrágya és a műtrágya felhasználásának, ami — hatóanyag­ban kifejezve — az elmúlt évekhez viszonyítva jelentésen növekedett. A bfeclavi agrokémia-központ aktív közreműködésével a növényvédőszérek alkalmazása is kiterjedtebbé vált. Az iparszerű termelés a szántóföidterület túlnyomó részére — ezen belül a ku­mány hasznosításával 0,71 dekagramm a napi súlygyarapodás. Módfelett elégedettek az évi 65 va­gon sertéshúst kibocsájtó sertésfarm­jukkal, melyet a Lanžhot — Rakovice-i és a Moravská Nová Ves-i szövetkeze­tekkel kooperálva létesítettek. A járá­si székhelyen, Breclavban létesített takarmányszárító is kooperációs vál­lalkozásként termel. Egyik legjövedelmezőbb termelési ágazatuk a gyümölcs, zöldség és a szőlő. Szőlőt 312, zöldséget és gyümöl­csöt pedig 286 hektáron termesztet­tek. A homokos talajról többen még ma is azt tartják, hogy szűkmarkú, mert nagy ráfordításért is csak keveset ad, nehezen lehet boldogulni vele. A szőlő 120, a paradicsom 360 mázsás hektár­hozama, vagy a — tavaszi fagyok el­lenére — leszüretelt 55 vagon barack, 220 vagon alma ennek pontosan az ellenkezőjét bizonyltja. Virágzó gyü­mölcsösökért, és szőlőskertekért fog­tak össze a helybeliek, azért, hogy nagyobb értéket adjon a homok, s az alföldön klvirágozzék a boldogság. Elet a síkságon ami az 1976-os gazdasági évhez viszo­nyítva 9 millió korona emelkedést je­lent. Távlati terveik meghatározója, hogy a népgazdasági igényeknek megfele­lően még hatékonyabban hasznosítják adottságaikat. Csak így tudják meg­valósítani azt az elképzelésüket, hogy gazdasági eredményeikkel párhuzamo­san a tagság jövedelme is növekedjék. Irányítás és szervezés szempontján ból a szövetkezet elnöke és legközvet­lenebb munkatársai, akik beosztásuk­nál fogva legjobban ismerik a szövet­kezet gazdálkodását befolyásoló külső tényezőket, közösen alakítják ki a szerintük legjobb gazdasági elképze­léseket, javaslatokat. Az egyes ágaza­tok irányítói feladatul kapják, hogy dolgozzák ki a megvalósítás két­­három lehetséges változatát. Amikor ezek elkészültek, az üzemi pártszer­vezet vezetősége, majd a szövetkezet vezetősége vitatja meg. Ezután az üze­mi pártszervezet gyűlése, illetőleg az ágazati, munkahelyi közösségek elé terjesztik a javaslatokat. Ha a tagsági gyűlés hatáskörébe tartozik a döntés, akkor az határoz végérvényesen. Tapasztalataik szerint ez a módszer a szövetkezet minden tagjának alkal­mat ad arra, hogy véleményt nyilvá­nítson. E demokratikus irányítás ki­alakítását szükségszerűvé tette, a kö­zösségi szellem kialakítását pedig elő­segítette a szocialista munkabrigádok aktív tevékenysége. A szövetkezetben 23 szocialista munkabrigád tevékenykedik, közel öt­száz tag aktivizálásával. A szocialista brigádmozgalom olyan társadalmi erő­vé vált, amely Jelentőségénél fogva pozitívan visszahat a gazdasági ered­ményekre, s eredményesen befolyásol­ja annak fejlődését. Ez azt jelenti, hogy e mozgalomra támaszkodva töb­bet és biztonságosabban lehet tervez­ni, és jelenti azt is, hogy a mozgalom ereje, lendülete segíti a mezőgazdasá­gi munkának azokat a változásait, amelyekre a továbbhaladásnak szük­sége van. korica csaknem száz százalékára kt- DÖNTÖ ÁZ EMBEREK SZORGALMA terjedt. Összpontosított figyelmet szentel- Mit mutat most a falu? Rendezettsé­­nek az intenzív öntözési lehetőségek get, létbiztonságérzetet mutat minden megteremtésének — a kukoricát is lépés után feltárulkoző arca. Kiter­­öntözték —, s ezzel összhangban az jedt üzlethálózat, portalanított utak, elmúlt évben ezer hektárral bővítet- tisztaság — egy jófajta patriotizmus ték az öntözésbe bevont mezőgazdasá- jelei mindenfelé. A bíloviceiek méltón gi termőterületüket. büszkék otthonukra, s tudatosítják, Az utóbbi két esztendőben jelentő- ezért állandóan tenni is kell. Harminc sen gyarapodott a szövetkezet szar- év alatt a lakóházak mintegy hetven vasmarha-, sertés- és baromfiállomá- százalékát átépítették, négy új utca A faluképen jól megfér az új a régivel: a művelődési ház és a műemlékké nyilvánított tűzoltószertár. nya is. Tejből 58 ezer literrel, marha­húsból 30, sertéshúsbői 380, baromfi­ból pedig 133 mázsával teljesítették túl az elmúlt év gazdasági terveit. Hízósertéseknél 60 dekagramm a napi súlygyarapodás értéké, 3,43 deka­gramm takarmány felhasználásával. Hízóraarhánái 2,20 dekagramm takar-A szövetkezet egyik legjobban jövedelmező növénytermesztési ágazata a szőlészet. épült, világítás, kanalizáció, a lakó­házak nyolcvan százalékában gázfű­tés... Méltán elégedett Ján Mádl hnb el­nök s Lukešová Marieta titkár, akik­nek elmondjuk az újonnan szerzett élményeket. Velük is a múltba tekin­téssel kezdjük a beszélgetést, majd fokozatosan eljutunk a jelenhez, hisz ez tartogatja a legtöbb mondanivalót. — Sokat köszönhetünk az emberek szorgalmának — mondja Lukešová elvtérsnő. — Nagyon tudatos, szorgal­mas nép ez. Mi sem bizonyítja jobban, mint az idei kötelezettségvállalásuk: hetvenháromezer órát fog dolgozni a lakosság különböző téren az idei év­ben. BŰVÖS KÖR Az eredményes munka alapja a jó együttműködés — vallják a hnb és a szövetkezet vezetői. Csak a közös ösz­­szefogás hozhat olyan szép eredmé­nyeket, amilyeneket a bíloviceiek fel tudnak mutatni. Persze az egyenes két végső pontja egybeér: így lesz be­lőle kör. A hnb, a tömegszervezetek és a szövetkezet alkotják pontjait. Hisz a lakosság (3860) mintegy hat-i van százaléka szövetkezeti dolgozó, vagy aktív formában, vagy nyugdíjas­ként. Jelentős összeget tesz ki a „Mir“ szociális-kulturális alapjából a nyug­díj kiegészítésére fordított összeg évente. S nemcsak az Idős emberek­kel törődnek, jelentős támogatást él­vez a fiatalság is. A szövetkezet építő­­brigádja eddig (hatvanöttől hetven­ötig — tehát alig tíz év alatt) mint­egy kétszáz lakást épített dolgozóinak, s jelenleg is egy nyolc lakásos házat és hat négy családos házat épít. A kulturális alap lehetőségei nagyok. Lehetővé teszik, hogy a dolgozók mintegy nyolcvan százaléka részt ve­hessen évenkénti üdülésen, kirándulá­son, gyógykezelésen. Bulgáriában húsz gyerek, Illetve negyven felnőtt, az NDK-ban harmincöt dolgozó, iletvs huszonöt gyerek szokott nyaralni a jól kiépített baráti kapcsolatok révén. Saját rekreációs központ építését Is tervezik. ВО VÁLASZTÉK A SZÓRAKOZÁSBAN Markáns példája ennek az együtt­működésnek az 1974-ben átadott rep­rezentatív kivitelezésű művelődési ott­hon, mely a húsz tömegszervezet, a hnb és a „Mir“ közös müve, s az egész község művelődését, szórakozási igé­nyét hivatott szolgálni. Tizennégy szakkör, különböző klubok, intézmé­nyek találhatók meg benne, tehát mindenki megtalálhatja Itt a neki va­lót. EZerkétszáz személyt befogadö színházterem, bábszínház a kicsiknek. Ifjúsági színpad, ifi-klub, film- és fo­tószakkör, két folklór csoport, honis­mereti kör, könyvtár... bő választék a szórakozásra, hasznos időtöltésre. A népdalok, hagyományok szeretetére már a kisiskolásokat megtanítják, be­lőlük verbuválják a fiatalok fúvósze­nekarát. Kiállításokat, színielőadáso­­kat szerveznek, bálokat, ismeretter­jesztő előadásokat rendeznek a lakos­ság részére. Gyakran vendégszerepei itt a brnói, Uherské Hradiste-i szín­ház, s a dolgozók munkaiskoláján — éppen ottjártunkkor — a hadsereg képviselője tartott előadást. A könyv­tár naponta nyitva tart. Terveik kö­zött szerepel egy saját múzeum létre­hozása Is, anyagot már jócskán gyűj­tött hozzá a honismereti körük, amely egyébként — a Nagymorva Birodalom korabeli leletek feltárása mellett — egy időszaki információs bulletin ki­adását is tervezi. A „földből élni“ nem jelenti okvet­lenül a földhözragadtságoL Napjaink­ban egyre inkább nem, jó példa erre a dél-morvaországi község. „Nem va­gyunk a legjobbak, de a legutolsók közé sem tartozunk“ mondják a bílo­viceiek szerényen. Aki azonban eltölt legalább egy napot közöttük, s dol­gaik mélyére néz, okvetlenül észreve­szi a büszkeséget a szemükben. Te­gyük gyorsan hozzá: a jogos büszke­séget. Csiba — Kövesdl & Ki-ki szája íze szerint három­féle ételből választhat a szövet­kezet konyháján. (Foto: Tóth) ( i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents