Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-02-18 / 7. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. február 18. Futball és más semmi A napokban tartotta évzáró taggyűlését a vozokanyi (vezekényi) sportszervezet. Molnár Lajosnak, a szervezet titkárénak beszámolója híven tükrözte a sportolók tavalyi tevékenységét. S mivel a községben főleg a labdarúgás jelenti a sportot, a gyűlés során e körül forgott a szó. A II. osztály tizenkettedik helyén fejezték be az őszi idényt, s ezzel természetesen nem lehetnek elégedettek. Sajnos elég sok a nézeteltérés a csapat és a vezetőség között, valamint a játékosok egyes csoportjai között is, s ha azt akarják, hogy a jövőben nagyobb sikerrel szerepeljenek, tapasztaltabb edzőre is szükségük lesz. Alapvető hiba s a gyönge helyezés magyarázata az is, hogy a játékosok nagyon rendszertelenül, vagy egyáltalán nem járnak edzésre, s ez bizony rányomta bélyegét egész évi szereplésükre. A széthúzást illusztrálja az a tény is, hogy a vállalt 1800 óra társadalmi munkából 1620 óra teljesítésére futotta erejükből. Idei tervükben szerepel a véradók toborzása, a politikai nevelés fejlesztésé, értékes felajánlás a Februári Győzelem 30. évfordulójára, s egy júliusban megtartandó futballtorna. Jobb teljesítményt szeretnének nyújtani a III. osztályban, ehhez azonban nagyobb összefogásra ée fegyelemre lenne szükség. —száraz— Az elmúlt napokban került sor a vojnicei (bátorkeszi) sportszervezet évzáró tagyülésére, amelyen a vezetők és a sportolók közösen értékelték az elmúlt évi tevékenységet. A szervezet titkára beszámolójában rámutatott, hogy nem volt kielégítő a felkészülés az őszi bajnoki mérkőzésekre, mivel a játékosok rendszertelenül látogatták az edzéseket. Külön foglalkozott a labdarúgó-csapat két katasztrofális —•' 8:0-ás, illetve 8:l-es — vereségével. A fenti hiányosságok ellenére a kerületi В osztályban szereplő labdarúgók az őszi idényben 16 pontot gyűjtöttek, s a táblázat 5. helyén végeztek. A labdarúgó-csapat jelenleg új edző — Takács Tibor — irányításával végzi a téli alapozást. A tartalmas vita után a szervezet titkára ismertette azokat a feladatokat, amelyek ebben az évben várnak a sportszervezet tagjaira. A sportszervezet tagsága a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére a többi között 4500 óra társadalmi munkára vállalkozott. Miriák Ferenc A két sportszervezet évzáró taggyűlése újra megerősíti azt a nézetünket, hogy falvaink nagy részében a sportot még mindig csak a labdarúgás jelenti. J Elgondolkoztató az is, hogy még a labdarúgó szakosztályokon belül is sántít a szervező munka. A tömegsport jelentőségét nem akarjuk újra hangsúlyozni, kibontakozásához szükséges receptekkel sem szolgálunk, követésre méltó példával viszont igen. A közelmúltban Dél-Morvaország egyik falujában, VELKÉ BlLOVICÉN járva az egyik koros bácsitól a helyi sportélet felől érdeklődtünk. A bácsi gondolkodás nélkül sorolni kezdte a helyi sportszervezet aktív szakosztályait: — labdarúgás, súlyemelés, atlétika, sakk, teke, sportlovaglás, knltnrisztika, dzsesszgimnasztika. Tájákoztatésa hitelességét a hnb elnöke is megerősítette. A példát természetesen nem a falusi sport csodafegyvereként említjük, annál is inkább, mert ezt a helyi vezetők természetesnek vették. A lehetőségek ma minden faluban adottak, a gyakorlat viszont azt bizonyítja, hogy sportvezetőink a legtöbb helyen még mindig labdarúgő-centrikusan gondolkoznak. (A szérkesztő megjegyzése) Fejlett a lósport Magyarországon. Ez a felvétel Pitvaroson készült egy sportdélután alkalmából a lovas-bemutatóról. Foto: Kovács I. Csodás dolog a birkózás Apró emberkék komoly eredményekkel. 1977-ben számtalan címet nyertek a különböző országos szintű birkőzóversenyeken. A Dunaszerdahelyi AC birkőzőosztályáról van sző, melyet fiatal tanulók alkotnak. Őket látogattuk meg. Az ifjú birkózók író Ferenc edző irányításával ismerkednek meg a birkózás műhelytitkaival, heti három edzésén. — Már tízéves sportemberkék is jelentkezhetnek a szakosztályba — mondja író Ferenc. — A gyerekek két csoportban — kis és nagy csoport — járnak edzésre. A legfiatalabbak természetesen még csak játékos mozgásokon vesznek részt. Hancúrozva tanulják a birkózás alapjait. Amolyan „macska-egér“ játékokkal készülnek a nagy feladatokra. Később fokozódik a terhelés, és a különböző fogások gyakorlása kerül előtérbe. Csodás dolog a birkózás — mondogatja a két legtehetségesebb és legeredményesebb Ifjú birkózó Schwendtner József és Magyarics Tibor. De a tanulás még fontosabb! Annál is inkább, mert aki rosszul tanul, nem járhat edzésre. — Figyelemmel kísérjük a versenyzők tanulmányt átlagát — mondja író Ferenc. — Akinek romlik a tanulmányi átlaga, eltiltjuk az edzésektől addig, amíg ki nem javítja a rossz jegyét. Az ifjú birkózók jelenleg is nagy szorgalommal végzik a felkészülést. Ez érthető: az új versenyévadban is sikeresen akarnak szerepelni. SZÉLLÉ BEÄTA A török elleni nagy csatára (1552. aug. 10.}, s az Itt pihenő 2000 magyar, olasz és német hősre emlékeztetnek az ütőkor által elhelyezett emléktábla sorai. Tájház-nézőbe érkeztünk Plášťovcére (Palástra). A község a levicel (lévai) járás csücskében fekszik, domboktól övezve, mögötte már a Veľký Krtíš-1 (nagykürtösi) járás erdői nyújtózkodnak. Maga a falu békés, csöndes benyomást kelt, ám érjen közelebb az érkező, aki történetesen először jár erre, szinte azonnal fölfedezi a történelmi légkört. Ha fölkészületlenül érkezik, találgatásba fog, vajon kié lehetett a dombon emelt kastély, mit énekeltek errefelé az emberek, mi a módi manapság. A török idők legendáiról meg éppenséggel édeskeveset tudhat, ha vértezetlenül teszi be a lábát a faluba. Sok hagyomány forog errefelé „közszájon“. Az egyik palásti szerint itt dúlt a török hódoltság előtti idők egyik nagy csatája, melyben az osztrákok szenvedtek vereséget, a másik szerint az osztrák sereg a dombról nézte kétezer magyar vitéz elvérzését A legendákkal már csak így vagyunk: változnak idővel, hol a sötétje, hol a világosa fordul felénk. Szerencsére az utókor is gondolt erre, s a falu határában emléktábla jelzi, tisztázza a történelmet. Mert való igaz, hogy itt esett az utolsó nagy csata a törökökkel, melyben kétezer magyar, német és olasz katona vesztette életét. De az utána következő évek is bővelkednek legendákban. Az egyik mondás szerint a palásti és a szomszédos falu határában megöltek egy törököt. Behívatták a kát falu bíráját, s a kölcsönös vádaskodás vége az lett, hogy a palástiak „nyakán“ maradt a bűn, s ez bizony a derék falubírő életébe került: karóba húzták. De továbblépve az időben: egy sztrájkra is emlékeznek még a falu korosabb lakói, sokan részeset, résztvevői voltak. A gazdasági válság éveiben történt ez, amikor végre egy kis munkalehetőség adódott a környék lakóinak —■ az útépítésnél. Nagyon egyoldalú jótétemény volt azonban ez, s mikor az emberek rájöttek, hogy garasokért adják el az erejüket, sztrájkba léptek. Csak dióhéjban, néhány példát kiragadva a falu történelméből — így is lemérhető Palást gazdag múltja. S ahol van múlt, ott tárgyi emlékeknek is lennlök kell. S ha vannak, illő, hogy összegyűjtsék őket, maradjon hírmondó fiainknak, unokáinknak is. Az új nemzedék, nnely már csak a éjház emléktárgyain keresztül altot képet elődeiíek sanyarú, küzielmes életéről. ben, mert bizony nem —• vagy legalábbis soványka — mentség az, hogy a régi krónika szőrén-szálán eltűnt a zavarok években. Az új krónikájuk ugyan jókora könyv, s helyet kap benne minden figyelemre és említésre méltó dolog a falu legújabb történetéből (a nagyobb eseményeken túl az esetlegesig), de a múlt bizony soványka néhány oldalra van besűrítve, s az is eléggé hiányosan., A tájház, vagy nevezzük inkább szobának, mert hisz egyetlen helyiségről van sző — szintén nem kerülte el a hányatott sorsot. Eredeti helyéről, a dombon állő kastély egyik szobájából egy vizenyős falú, rozoga házba települt — a régi futballpálya egykori öltözőjébe. Szükségmegoldásként, mert a kastélyban óvoda, iskola és szövetkezeti irodák kaptak helyet'. Ildomos, Foto: N. Kovács István Talán négy-öt évvel ezelőtt kezdték összegyűjteni a lelkes CSEMADOK- tagok a múlt idők emlékeit, s a gyűjtemény azőta is gyarapszik, gazdagodik. Széles a skála: megtalálhatók itt a kézművesség leghasználatosabb eszközei, a rokka, gerelyen, kendertiloló; a népviselet ruhái; pisztolyok, kardok, edények, órák, régi könyvek. Ha csupán egy községből is, figyelemreméltó gyűjtemény, s a néhány szorgos embert dicséri. Mindenekelőtt: Oroszlány József pedagógust, aki jelenleg is istápolója a gyűjteménynek, Kántor Józsefet, Kiss Istvánt, Gáíl János agronómust és a többieket. Elgondolkoztató, hogy mire képes néhány ember, s mire a történelem figyelmen kívül hagyása. A falu krónikáját forgatva Is ez járt az eszünktársadalmi szempontból helyeselhető ez. Am a könnyen romlandó és rongálódó régiségek jelenlegi helyükön aligha felelnek meg küldetésüknek, s jő, ha túlélik a szükségmegoldást. Természetesen rákérdeztünk a dologra, hisz a hnb ígéretet tett, hogy tesz valamit az ügy érdekében. A hnb-elnök, ha nem is * konkrétan, de megerősítette az ígéretet. „Lehet róla szó“ mondta, hiszen ha fölépül az új orvosi rendelő, a kisebbik kastélyban elegendő hely szabadul fel. Kár lenne a sok fáradságért, amit az önzetlen emberi szorgalom áldozott a célra, s kár a sok értékes régiségért. Reméljük, minél előbb megtalálják a helyes megoldást, s végre méltó helyre kerülnek. (kövesdi) Holnapi nagy terveink eredménye* valóra váltásénak döntő feltétele a szocialista öntudat növelése, a jelent éa jövőt teremtő ember jellemvonásainak kialakítása. A sokoldalú nevelés és művelődés minőségi javításáról, a falu magasabb szintű kultnrális életének kibontakoztatásáról beszélgettünk a minap SÄROGH ENDRE elvtárssal, a leleszi (Lelesz) népművelési otthon vezetőjével. Milyen intézkedéseket foganatosítottak a népművelés tartalmasabbá, hatékonyabbá tétele szempontjából? — Mielőtt a föltett kérdésre válaszolnák, szeretném néhány gondolat erejéig összefoglalni az elmúlt időszak tanúiságait. Kétségtelen, hogy a község kulturális életének irányításában értékes tapasztalatokra tettünk szert, s ezeket в jövőben messzemenően gyümölcsöztetni akarjuk. Sikerült egy olyan kultúrcsoportót alaki-A népművelés -közösségi érdek tanunk, amellyel még a legigényesebb feladatok megoldására is képesek vagyunk. Tavaly több föllépésünk volt, de a legnagyobb sikert talán az irodalmi színpadunkkal arattuk. Nem szorul külön bizonyításra, bogy a falu kétezerkétszáz lakosának nevelése milyen felelősségteljes feladatok elé állítja a község vezetőit. Célkitűzéseink egy olyan tervvé rendeződtek, mely felöleli községünk kulturális életének valamennyi mozzanatát, a járási és országos szintű versengésbe kapcsolódást. — Mondana valamit konkrétabban a terveikrűl? — Jelenleg a Februári Győzelem jubileumi évfordulójának megünneplésére készülünk, majd különböző témájú előadásokat és vitaesteket szervezünk. Irodalmi összeállításokat ős író-olvasó találkozókat tartunk. Képzőművészeti kiállítást rendezünk, községünk tehetséges művészeinek munkáit akarjuk bemutatni. Megszervezzük a hagyományos népdalestet és egy zenés színművet akarunk előadni. Reméljük, hogy a dióhéjba foglalt terveiket sikeresen megvalósítják, s velük tovább emelik községük kulturális életének színvonalát. Illés Bertalan A szorgalom eredményei Nemrégiben évzáró taggyűlésen összegezték a CSEMADOK izsal alapszervezetének tagjai a múlt évi tevékenységüket. Az eredményeket Németh Gyula, a CSEMADOK jb titkára is nagyrabecsülte. Mely csoport volt a legtevékenyebb? Hát a tánccsoport, melynek tagjai nemcsak helyben, hanem a községén kívül is derekasan helytálltak: felléptek Zselízen (Želiezovce), Komáromban. Ezenkívül vendégszerepeitek a magyarországi Nagyigmándon, sikerrel. Vezetőjük Tóth Ferenc, aki maga Is tevékeny táncos . A tánccsoport tagjai közül az évzáró közgyűlésen könyvjutalomban részesült, illetve elismerő oklevelet kapott: Varga Ferenc, Izsák Ildikó, Szlávik Teréz, Rudiik Olga, Horváth József, Komlősi Izabella, Tőth Etelka. A helyi szervezet tagjai közül példásan tevékenykednek a Polgári Ügyek Testületében is. Fontos feladatuknak tartják a PÜT célkitűzéseinek valóra váltását és népszerűsítését, segítését. Nemcsak kulturális műsorral teszik ünnepélyesebbé az egyes rendezvényeket, hanem a testületnek tevékeny tagjai is. Tízzel szaporodott a múlt évben a taglétszáma a helyi szervezetnek, s elérte a száznyolcvanat. Az idén tizenöt új tag toborzásával számolnak. Ót előfizetőt szereznek a HÉT című kulturális hetilapnak. S nyolcszáz őrá társadalmi munkát végeznek. A CSEMADOK helyi szervezetének nagyon jó a kapcsolata a szövetkezettel, s a tömegszervezetekkel is. Izsák Lajos, a hnb-elnök az1 állami szervek, s a helyi pártszervezet nevében nagyra értékelte a CSEMADOK- szervezet tevékenységét, a társadalmi és tömegszervezetekhez fűződő jó viszonyát. Az évzáró „Bátyus bállal“ fejeződött be. Ismét munkához kell látni, hogy az idei éves programterv feladatai valóra is váljanak. Kurucz Nándorné, Iza Kiállítás Szép kiállítást láthattak a képzőművészet kedvelői a Nové Zámky-i (érsekújvári) Járási Múzeum Gorkij utcai kiállítási termében. Jozef JANKOVIČ akadémiai szobrász alkotásait. Jozef Jankoviő a hatvanas évek elején indult művésznemzedék egyik legismertebb alakja. Neve hazánkon kivül már külföldön is jól ismert — művészete újszerű, alkotásait az ember, s lelkivilága fémjelzik. Már pályája kezdetén jelentős sikereket ért el. így például 1964-ben, a SZNF emlékművének tervezetével második, 1965-ben, szintén hasonló témával már első dijat nyert. Ez utóbbi alkotása a mindenki számára ismert Banská Bystrica-i SZNF emlékmúzeum. Emlékműveit, szobrait megtalálhatjuk Kováčovón, Dunaszerdahelyen, de külföldi sikerei is jelentősek: 1970-ben az Oszakai EXPO—70-en, 1969-ben Párizsban, 1970-ben a XXXV. velencei kiállításon szerepeltek alkotásai. Több kitüntetés tulajdonosa. Cyprián M aj e r n í к és V. Nejedlý díjjal is kitüntették munkásságáért. Mostani, érsekújvéri tárlata is nagy érdeklődést váltott ki, több százan gyönyörködtek szobraiban, női ékszereiben, — ers—