Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-02-18 / 7. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. február 18. Futball és más semmi A napokban tartotta évzáró taggyű­lését a vozokanyi (vezekényi) sport­­szervezet. Molnár Lajosnak, a szerve­zet titkárénak beszámolója híven tük­rözte a sportolók tavalyi tevékenysé­gét. S mivel a községben főleg a lab­darúgás jelenti a sportot, a gyűlés során e körül forgott a szó. A II. osztály tizenkettedik helyén fejezték be az őszi idényt, s ezzel természetesen nem lehetnek elégedet­tek. Sajnos elég sok a nézeteltérés a csapat és a vezetőség között, vala­mint a játékosok egyes csoportjai kö­zött is, s ha azt akarják, hogy a jövő­ben nagyobb sikerrel szerepeljenek, tapasztaltabb edzőre is szükségük lesz. Alapvető hiba s a gyönge he­lyezés magyarázata az is, hogy a já­tékosok nagyon rendszertelenül, vagy egyáltalán nem járnak edzésre, s ez bizony rányomta bélyegét egész évi szereplésükre. A széthúzást illusztrálja az a tény is, hogy a vállalt 1800 óra társadalmi munkából 1620 óra teljesítésére futot­ta erejükből. Idei tervükben szerepel a véradók toborzása, a politikai nevelés fejlesz­tésé, értékes felajánlás a Februári Győzelem 30. évfordulójára, s egy jú­liusban megtartandó futballtorna. Jobb teljesítményt szeretnének nyúj­tani a III. osztályban, ehhez azonban nagyobb összefogásra ée fegyelemre lenne szükség. —száraz— Az elmúlt napokban került sor a vojnicei (bátorkeszi) sportszervezet évzáró tagyülésére, amelyen a veze­tők és a sportolók közösen értékelték az elmúlt évi tevékenységet. A szervezet titkára beszámolójában rámutatott, hogy nem volt kielégítő a felkészülés az őszi bajnoki mérkőzé­sekre, mivel a játékosok rendszertele­nül látogatták az edzéseket. Külön foglalkozott a labdarúgó-csapat két katasztrofális —•' 8:0-ás, illetve 8:l-es — vereségével. A fenti hiányosságok ellenére a kerületi В osztályban szereplő labda­rúgók az őszi idényben 16 pontot gyűjtöttek, s a táblázat 5. helyén vé­geztek. A labdarúgó-csapat jelenleg új edző — Takács Tibor — irányítá­sával végzi a téli alapozást. A tartalmas vita után a szervezet titkára ismertette azokat a feladato­kat, amelyek ebben az évben várnak a sportszervezet tagjaira. A sportszervezet tagsága a Februári Győzelem 30. évfordulójának tisztele­tére a többi között 4500 óra társadal­mi munkára vállalkozott. Miriák Ferenc A két sportszervezet évzáró taggyűlése újra megerősíti azt a nézetünket, hogy falvaink nagy részében a sportot még mindig csak a labdarúgás je­lenti. J Elgondolkoztató az is, hogy még a labdarúgó szakosztályokon belül is sántít a szervező munka. A tömegsport jelentőségét nem akarjuk újra hangsúlyozni, kibontakozásához szükséges receptekkel sem szolgálunk, követésre méltó példával viszont igen. A közelmúltban Dél-Morvaország egyik falujában, VELKÉ BlLOVICÉN jár­va az egyik koros bácsitól a helyi sportélet felől érdeklődtünk. A bácsi gondolkodás nélkül sorolni kezdte a helyi sportszervezet aktív szakosztá­lyait: — labdarúgás, súlyemelés, atlétika, sakk, teke, sportlovaglás, knltn­­risztika, dzsesszgimnasztika. Tájákoztatésa hitelességét a hnb elnöke is megerősítette. A példát természetesen nem a falusi sport csodafegyvereként említjük, annál is inkább, mert ezt a helyi vezetők természetesnek vették. A lehetőségek ma minden faluban adottak, a gyakorlat viszont azt bi­zonyítja, hogy sportvezetőink a legtöbb helyen még mindig labdarúgő-cent­­rikusan gondolkoznak. (A szérkesztő megjegyzése) Fejlett a lósport Magyarországon. Ez a felvétel Pitvaroson készült egy sportdélután alkalmából a lovas-bemutatóról. Foto: Kovács I. Csodás dolog a birkózás Apró emberkék komoly eredményekkel. 1977-ben számtalan címet nyertek a különböző országos szintű birkőzóversenyeken. A Dunaszerdahelyi AC birkőzőosztályáról van sző, melyet fiatal tanulók alkotnak. Őket látogattuk meg. Az ifjú birkózók író Ferenc edző irányításával ismerkednek meg a birkózás műhelytitkaival, heti három edzésén. — Már tízéves sportemberkék is jelentkezhetnek a szakosz­tályba — mondja író Ferenc. — A gyerekek két csoportban — kis és nagy csoport — jár­nak edzésre. A legfiatalabbak természetesen még csak játékos mozgásokon vesznek részt. Hancúrozva tanulják a birkózás alapjait. Amolyan „macska-egér“ játékokkal készülnek a nagy feladatokra. Később fokozódik a terhelés, és a különböző fogá­sok gyakorlása kerül előtérbe. Csodás dolog a birkózás — mondogatja a két legtehetsége­sebb és legeredményesebb Ifjú birkózó Schwendtner József és Magyarics Tibor. De a tanulás még fontosabb! Annál is inkább, mert aki rosszul tanul, nem járhat edzésre. — Figyelemmel kísérjük a versenyzők tanulmányt átlagát — mondja író Ferenc. — Akinek romlik a tanulmányi átlaga, eltiltjuk az edzésektől addig, amíg ki nem javítja a rossz je­gyét. Az ifjú birkózók jelenleg is nagy szorgalommal végzik a fel­készülést. Ez érthető: az új versenyévadban is sikeresen akar­nak szerepelni. SZÉLLÉ BEÄTA A török elleni nagy csatára (1552. aug. 10.}, s az Itt pihenő 2000 magyar, olasz és német hősre emlékeztetnek az ütőkor által elhelyezett emlék­tábla sorai. Tájház-nézőbe érkeztünk Plášťov­­cére (Palástra). A község a levicel (lévai) járás csücskében fekszik, domboktól övezve, mögötte már a Veľký Krtíš-1 (nagykürtösi) járás er­dői nyújtózkodnak. Maga a falu bé­kés, csöndes benyomást kelt, ám ér­jen közelebb az érkező, aki története­sen először jár erre, szinte azonnal fölfedezi a történelmi légkört. Ha föl­készületlenül érkezik, találgatásba fog, vajon kié lehetett a dombon emelt kastély, mit énekeltek errefelé az emberek, mi a módi manapság. A török idők legendáiról meg éppenség­gel édeskeveset tudhat, ha vértezetle­­nül teszi be a lábát a faluba. Sok hagyomány forog errefelé „közszájon“. Az egyik palásti szerint itt dúlt a török hódoltság előtti idők egyik nagy csatája, melyben az oszt­rákok szenvedtek vereséget, a másik szerint az osztrák sereg a dombról nézte kétezer magyar vitéz elvérzé­sét A legendákkal már csak így va­gyunk: változnak idővel, hol a sötét­je, hol a világosa fordul felénk. Sze­rencsére az utókor is gondolt erre, s a falu határában emléktábla jelzi, tisztázza a történelmet. Mert való igaz, hogy itt esett az utolsó nagy csata a törökökkel, melyben kétezer magyar, német és olasz katona vesz­tette életét. De az utána következő évek is bővelkednek legendákban. Az egyik mondás szerint a palásti és a szomszédos falu határában megöltek egy törököt. Behívatták a kát falu bíráját, s a kölcsönös vádaskodás vé­ge az lett, hogy a palástiak „nyakán“ maradt a bűn, s ez bizony a derék falubírő életébe került: karóba húz­ták. De továbblépve az időben: egy sztrájkra is emlékeznek még a falu korosabb lakói, sokan részeset, részt­vevői voltak. A gazdasági válság évei­ben történt ez, amikor végre egy kis munkalehetőség adódott a környék lakóinak —■ az útépítésnél. Nagyon egyoldalú jótétemény volt azonban ez, s mikor az emberek rájöttek, hogy garasokért adják el az erejüket, sztrájkba léptek. Csak dióhéjban, néhány példát ki­ragadva a falu történelméből — így is lemérhető Palást gazdag múltja. S ahol van múlt, ott tárgyi emlékek­nek is lennlök kell. S ha vannak, illő, hogy összegyűjtsék őket, maradjon hírmondó fiainknak, unokáinknak is. Az új nemzedék, nnely már csak a éjház emléktár­gyain keresztül al­tot képet elődei­­íek sanyarú, küz­­ielmes életéről. ben, mert bizony nem —• vagy leg­alábbis soványka — mentség az, hogy a régi krónika szőrén-szálán eltűnt a zavarok években. Az új krónikájuk ugyan jókora könyv, s helyet kap benne minden figyelemre és említés­re méltó dolog a falu legújabb tör­ténetéből (a nagyobb eseményeken túl az esetlegesig), de a múlt bizony soványka néhány oldalra van besűrít­ve, s az is eléggé hiányosan., A táj­­ház, vagy nevezzük inkább szobának, mert hisz egyetlen helyiségről van sző — szintén nem kerülte el a há­nyatott sorsot. Eredeti helyéről, a dombon állő kastély egyik szobájából egy vizenyős falú, rozoga házba tele­pült — a régi futballpálya egykori öltözőjébe. Szükségmegoldásként, mert a kastélyban óvoda, iskola és szövet­kezeti irodák kaptak helyet'. Ildomos, Foto: N. Kovács István Talán négy-öt évvel ezelőtt kezdték összegyűjteni a lelkes CSEMADOK- tagok a múlt idők emlékeit, s a gyűj­temény azőta is gyarapszik, gazdago­dik. Széles a skála: megtalálhatók itt a kézművesség leghasználatosabb esz­közei, a rokka, gerelyen, kendertiloló; a népviselet ruhái; pisztolyok, kar­dok, edények, órák, régi könyvek. Ha csupán egy községből is, figyelemre­méltó gyűjtemény, s a néhány szor­gos embert dicséri. Mindenekelőtt: Oroszlány József pedagógust, aki je­lenleg is istápolója a gyűjteménynek, Kántor Józsefet, Kiss Istvánt, Gáíl Já­nos agronómust és a többieket. Elgondolkoztató, hogy mire képes néhány ember, s mire a történelem figyelmen kívül hagyása. A falu kró­nikáját forgatva Is ez járt az eszünk­társadalmi szempontból helyeselhető ez. Am a könnyen romlandó és ron­gálódó régiségek jelenlegi helyükön aligha felelnek meg küldetésüknek, s jő, ha túlélik a szükségmegoldást. Természetesen rákérdeztünk a do­logra, hisz a hnb ígéretet tett, hogy tesz valamit az ügy érdekében. A hnb-elnök, ha nem is * konkrétan, de megerősítette az ígéretet. „Lehet róla szó“ mondta, hiszen ha fölépül az új orvosi rendelő, a kisebbik kastélyban elegendő hely szabadul fel. Kár lenne a sok fáradságért, amit az önzetlen emberi szorgalom áldo­zott a célra, s kár a sok értékes ré­giségért. Reméljük, minél előbb meg­találják a helyes megoldást, s végre méltó helyre kerülnek. (kövesdi) Holnapi nagy terveink eredménye* valóra váltásénak döntő feltétele a szocialista öntudat növelése, a jelent éa jövőt teremtő ember jellemvoná­sainak kialakítása. A sokoldalú nevelés és művelődés minőségi javításáról, a falu magasabb szintű kultnrális életének kibontakoz­tatásáról beszélgettünk a minap SÄ­­ROGH ENDRE elvtárssal, a leleszi (Lelesz) népművelési otthon vezető­jével. Milyen intézkedéseket foganatosí­tottak a népművelés tartalmasabbá, hatékonyabbá tétele szempontjából? — Mielőtt a föltett kérdésre vála­szolnák, szeretném néhány gondolat erejéig összefoglalni az elmúlt idő­szak tanúiságait. Kétségtelen, hogy a község kulturális életének irányításá­ban értékes tapasztalatokra tettünk szert, s ezeket в jövőben messzeme­nően gyümölcsöztetni akarjuk. Sike­rült egy olyan kultúrcsoportót alaki-A népművelés -közösségi érdek tanunk, amellyel még a legigénye­sebb feladatok megoldására is képe­sek vagyunk. Tavaly több föllépésünk volt, de a legnagyobb sikert talán az irodalmi színpadunkkal arattuk. Nem szorul külön bizonyításra, bogy a falu kétezerkétszáz lakosának nevelése milyen felelősségteljes feladatok elé állítja a község vezetőit. Célkitűzé­seink egy olyan tervvé rendeződtek, mely felöleli községünk kulturális életének valamennyi mozzanatát, a járási és országos szintű versengésbe kapcsolódást. — Mondana valamit konkrétabban a terveikrűl? — Jelenleg a Februári Győzelem ju­bileumi évfordulójának megünneplé­sére készülünk, majd különböző té­májú előadásokat és vitaesteket szer­vezünk. Irodalmi összeállításokat ős író-olvasó találkozókat tartunk. Kép­zőművészeti kiállítást rendezünk, köz­ségünk tehetséges művészeinek mun­káit akarjuk bemutatni. Megszervez­zük a hagyományos népdalestet és egy zenés színművet akarunk elő­adni. Reméljük, hogy a dióhéjba foglalt terveiket sikeresen megvalósítják, s velük tovább emelik községük kul­turális életének színvonalát. Illés Bertalan A szorgalom eredményei Nemrégiben évzáró taggyűlésen összegezték a CSEMADOK izsal alap­szervezetének tagjai a múlt évi tevé­kenységüket. Az eredményeket Né­meth Gyula, a CSEMADOK jb titkára is nagyrabecsülte. Mely csoport volt a legtevéke­nyebb? Hát a tánccsoport, melynek tagjai nemcsak helyben, hanem a községén kívül is derekasan helytáll­tak: felléptek Zselízen (Želiezovce), Komáromban. Ezenkívül vendégsze­repeitek a magyarországi Nagyigmán­­don, sikerrel. Vezetőjük Tóth Ferenc, aki maga Is tevékeny táncos . A tánccsoport tagjai közül az évzá­ró közgyűlésen könyvjutalomban ré­szesült, illetve elismerő oklevelet ka­pott: Varga Ferenc, Izsák Ildikó, Szlá­­vik Teréz, Rudiik Olga, Horváth Jó­zsef, Komlősi Izabella, Tőth Etelka. A helyi szervezet tagjai közül pél­dásan tevékenykednek a Polgári Ügyek Testületében is. Fontos felada­tuknak tartják a PÜT célkitűzéseinek valóra váltását és népszerűsítését, se­gítését. Nemcsak kulturális műsorral teszik ünnepélyesebbé az egyes ren­dezvényeket, hanem a testületnek te­vékeny tagjai is. Tízzel szaporodott a múlt évben a taglétszáma a helyi szervezetnek, s el­érte a száznyolcvanat. Az idén tizenöt új tag toborzásával számolnak. Ót előfizetőt szereznek a HÉT című kul­turális hetilapnak. S nyolcszáz őrá társadalmi munkát végeznek. A CSEMADOK helyi szervezetének nagyon jó a kapcsolata a szövetkezet­tel, s a tömegszervezetekkel is. Izsák Lajos, a hnb-elnök az1 állami szervek, s a helyi pártszervezet nevé­ben nagyra értékelte a CSEMADOK- szervezet tevékenységét, a társadal­mi és tömegszervezetekhez fűződő jó viszonyát. Az évzáró „Bátyus bállal“ fejező­dött be. Ismét munkához kell látni, hogy az idei éves programterv feladatai való­ra is váljanak. Kurucz Nándorné, Iza Kiállítás Szép kiállítást láthattak a képzőművészet kedvelői a Nové Zámky-i (ér­sekújvári) Járási Múzeum Gorkij utcai kiállítási termében. Jozef JANKOVIČ akadémiai szobrász alkotásait. Jozef Jankoviő a hatvanas évek elején indult művésznemzedék egyik leg­ismertebb alakja. Neve hazánkon kivül már külföldön is jól ismert — mű­vészete újszerű, alkotásait az ember, s lelkivilága fémjelzik. Már pályája kezdetén jelentős sikereket ért el. így például 1964-ben, a SZNF emlékmű­vének tervezetével második, 1965-ben, szintén hasonló témával már első dijat nyert. Ez utóbbi alkotása a mindenki számára ismert Banská Bystri­­ca-i SZNF emlékmúzeum. Emlékműveit, szobrait megtalálhatjuk Kováčovón, Dunaszerdahelyen, de külföldi sikerei is jelentősek: 1970-ben az Oszakai EXPO—70-en, 1969-ben Párizsban, 1970-ben a XXXV. velencei kiállításon szerepeltek alkotásai. Több kitüntetés tulajdonosa. Cyprián M aj e r n í к és V. Nejedlý díjjal is kitüntették munkásságáért. Mostani, érsekújvéri tárlata is nagy érdeklődést váltott ki, több százan gyönyörködtek szobraiban, női ékszereiben, — ers—

Next

/
Thumbnails
Contents