Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-01-07 / 1. szám

A gyümölcsösben. Az oltás­hoz vagy átoltáshoz szük­séges oltóvesszőket a csonthé­jasokról január elején, az alma­­gyütrtölcsűekről a hónap végén szedjük le. A vesszőket a leg­termékenyebb, egészséges fák­ról a korona külső kerületéről, a déli vagy a délnyugati oldal­ról vágjuk; ha fagyos idő van, akkor kesztyűben dolgozunk. A vesszőket kötegelve, cédulával ellátva s nedves homokba á­­gyazva a pincében tároljuk. A melegebb fekvésű körzetekben a hónap végén megkezdjük az almagyümölcsűek ritkító met­szését. Kedvező időjárás esetén metszhető a köszméte, a ribisz­ke és a málna is, ám az egres és a ribiszke ritkítását szeptem­berre halászijuk. A 0 C-fok körüli hőmérséklet idején gyakran képződik zúz­mara az ágakon és a súly köny­­nyen letöri az ágat. A jégpán­célt akkor kell lerázni az ágak lói, amikor a hőmérséklet egy­két fokkal nulla fölé emelke­dik. Ha ez nem várható, alátá­masztjuk az ágakat. Hófúvás után a törpefáktól el kell la­pátolni a havat, nehogy letöre­dezzenek olvadáskor az ágak a növekvő teher alatt. A hónap végén, fagymentes időben sort keríthetünk a fa­törzsek fagykárt megelőző me­szelésére. Elsősorban a kajszi, az őszibarack, a hidegre érzé kény almafák (Ontário, Nonetit, Sárga áttetsző) és a téli körte­fajták fáinak törzsét tanácsos mésztejjel bekenni, persze csak a mechanikai és a vegyszeres növényápolás után. Rendszeresen ellenőrizzük a tárolt gyümölcs egészségi álla­potát, a beteg gyümölcsöt azon­nal távolítsuk el, a tárolóban pedig igyekezzünk megtartani az optimális hőmérsékletet és páratartalmat. Ne feledkezzünk meg a hasznos madarakról sem. A hosszú téli estéken ráérünk kijavítani és konzerválni a munkaeszközöket, a töröttek helyett és tartalékba Is készít­hetünk néhány szerszámnyelet, megvásárolhatjuk a szükséges kellékeket, alkatrészeket, mű­trágyákat és vegyszereket, és fellapozhatjuk a szakirodaimat is Ha vastag hótakaró borítja a kertet, az idősebb gyümölcsös­ben trágyaleves trágyázást (ön­tözést) végezhetünk. Krampl Stefan ■ A szőlőben. Fagymentes na­pokon a nagyüzemek folytatják a metszést, a kertészkedők rá­­éi nek kora tavasszal metszeni. Kedvező időben folytathatjuk a talajelőkészítést a tavaszi tele­pítéshez. Forgatáskor öt-nyolc mázsa szerves trágyát, nyolc­tíz kiló szuperfoszfátot és tizen­­kettő-tizenöt kiló kénsavas ká­liumot adjunk áranként. A ta­laj fertőtlenítésére Dífonate (3—4 kg egy árra) használha­tó. A házikertbe főleg csemege­­szőlőt vagy kettős hasznosítású fajtákat (Irsai Olivér, Bouvier, Kocsis Irma, Saszla, Mathiász Jánosné muskotály, Kecskemét virága stb.) telepítsünk. A termőszőlő trágyázásakor vegyük figyelembe a múlt évi terméshozamot, a tőkék és a vesszők fejlettségét, beérését. Időszerű tennivalók Szerves trágyát elég 3—4 éven­ként adni. A szőlő gyökérzeté­nek zöme 40 —60 cm-es mély­ségben található, ezért a trá­gyákat legalább 30 cm mélyen kell bedolgozni. Ha a vesszők tavaly nem értek be kellően, most kevesebb nitrogént és a szokásosnál több foszfort jut­tassunk a talajba. javítsuk meg a lugas és a kordonmüvelésü szőlők támbe­­rendezését, az elszakadozott hu­zalokat s pótoljuk a törött ka­rókat. Az új karók tartósabbak lesznek, ha kihelyezés előtt víz­hatlanítjuk a földbe kerülő részt. Legegyszerűbb eljárás, ha néhány napig 5—6 százalékos töménységű rézgálic-oldatban áztatjuk a száraz karókat. még eredményesebb legyen a munkánk, vegyük elő a szak­könyveket, a szőlésztársakkal kölcsönösen cseréljük ki a ta­pasztalatainkat és vitassuk meg a haladó módszerek előnyeit. Varga József A zöldségeskertben. Száraz fagyok idején fenyőgallyal, szal­mával vagy falevéllel takarjuk a telelő növényeket. Ha ősszel nem állt módunkban s most megengedi az idő, ássuk fel a kertet. Dolguzzuk ki a vetési tervet, állítsuk össze a növény­forgót, szerezzük be a vetőma­got. Némely magvak igen so­káig csíráznak, ezeket a gyor-Tél a gyümölcsösben. A tárolt oltványokat rendsze­resen ellenőrizzük s ha a vesz­­szők vagy a rügyek penészedni kezdenek, gyengén szórjuk meg kénporral vagy permetezzük be a Fundazol 0,12 %-os tömény­ségű oldatával. A gyökérzetet takaró homokréteget tartsuk nedvesen, a tárolót fagymentes napokon szellőztessük. A házi oltáshoz megszedett oltó- és alanyvesszőket az oltványokhoz hasonlóan tároljuk. Ha eddig nem gondoltunk rá, január elején fejtsük le a bort. A hordókat gondosan töltöges­sük fel, mert a darabban levő bor hajlamos a betegségekre. Hordónként végezzünk törési próbát s ha kell, azonnal ké­­nezzünk. A hibásodástől füg­gően hektoliterenként egy-két deka borként (kállumplroszul­­fit) adjunk. A beteg szőlőből nyert boroknál a kénezés néha nem segít, ilyenkor csersavas­­zselatinos derítést kell végezni. A hordókat tartsuk tisztán, tö­röljük át lenolajba mártott szö­vettel, így nem fognak penészt. A nedves pincét óvatosan szel­lőztessük, penészedés esetén pedig kénezzük. S hogy jövőre Foto: —bor san csírázó, rövid tenyészidejű növényekkel egy ágyásba vet­hetjük, hogy jobban kihasznál­juk a földet. Az előző évekről megmaradt és a magunk ter­melte magvakkal végezzünk próbacslráztatást. Ha lehet, a legjobb fajtákat termeljük. A forgalomban levő elismert faj­ták közül a következők ajánl­hatók: korai karalábéból a Li­­bochovický bielý skorý, és a Matuškov Pražský modrý skorý; késel karalábéból a Gigant; karfiolból a Bravo. Kertekbe ajánlható a Raketa kelkáposzta, a Rozeta, és a Carpo 1 bimbós kel, a Karmen és a Všetana vö­röshagyma, a Bzenecký pall­­čiak, a Roždalovický paličiek, a Japo és a Moravan fokhagy­ma, illetve az Elefant póré­hagyma, a Šárka, Slávia, Vel­­struská saxa, valamint a Katka zöld hüvelyű, Illetve a Jantár sárga hüvelyü bab, a Junior, Lu­­mír, Superior borsó, Papriká­ból hajtatásra a PCR és a Ko­rai, szabad földbe a Jubilantka alkalmas. Paradicsomból Is gaz­dag a választék: Sláva porýnia, Stuplcký poľný, Nana, Júlia. Konzervuborkából a Znojmla és a Pálava, salátauborkából a De­likates, illetve a Fénix, retek­ből a Granát, Helios és a Koral, céklából pedig a Bettina fajtát tanácsos termelni. Megfelelő edényekben — me­leg és világos helyiségben — petrezselymet, hagymát, metélő­­hagymát és zellert hajtatha­tunk. A friss zöld sok — az emberi szervezet számára fon­tos — anyagot, főleg C-vitamint tartalmaz, és egyúttal változa­tosabbá teszi a napi étrendet. Földdel vagy cellulózvattával töltött virágcserápben kerti zsá­zsát is hajtathatunk. A tárolt zöldséget rendszeresen ellen­őrizzük és válogatjuk, a rágcsá­lóknak csapdát állítunk. Cvítela Alexej A virágoskertben. Ha eny­hébbre fordul az időjárás, az egyre súlyosabbá váló hóréteg alatt könnyen letöredeznek a díszcserjék ágai. Ezért ha sok a hő az ágakon, óvatosan rázo­­gassuk le. Legjobb, ha a karó­szerű díszfákat és cserjéket még havazás előtt spárgával összehúzzuk és átkötjük (Thuja, Chamaecyparis, Taxus, Junlpe­­rus stb.). Ha viszont nincsen hótakaró és felenged az idő, az örökzöldet meg kell locsolni. Az örökzöldek ugyanis többet szenvednek a vízhiány követ­keztében, mint a kemény hide­gek miatt. Földjüket az átfa­­gyáslól, magukat a növényeket pedig a télutói, kora tavaszi napsütéstől kell árnyékolással (fenyőgally) óvni. Ha kedvez az időjárás és nin­csen hótakaró, óvatosan össze­gereblyézhetjük a hullott fale­veleket. Azonban ügyeljünk rá, nehogy megsértsük az apró hagymás virágok (sáfrány, hóvi­rág) rügyeit. A száraz fagyok idején árnyé­kolással (fenyőgally) óvjuk a telelő hagymás virágokat, két­éves és többéves dísznövénye­ket a hidegtől. Ha viszont kel­lemesre fordul az időjárás, hoz­záláthatunk a dísznövények metszéséhez. A téli hónapokban fokozott gonddal ápoljuk a szobnanövé­­nyeket. Az alacsony hőmérsék­letű szobában tartott virágokat — a föld kiszáradásának gyor­sasága szerint — elég hetente vagy akaár havonta egyszer meglocsolni. A most nyíló virá­gokat persze kiadósadban ön­tözzük. A szárazságot kedvelő kaktuszok hűvösebb helyiség­ben akár locsolás nélkül is te­lelhetek. Mindig óvatosan és le­hetőleg a déli órákban szellőz­tessünk, ha kell, akár több íz­ben is, de egyszerre ne hütsük le túlságosan a helyiség leve­gőjét. Ogy gondozzuk a növé­nyeket, hogy ne növekedjenek, de ne is sínylődjenek. Rendszeresen ellenőrizzük a tárolt virághagymák és gumók egészségi állapotát, készítsük elő a vetőmagokat s végezzünk próbacslráztatást. A palántane­velést Igénylő virágokat (petú­nia, begónia, zsálya, szegfű stb.) már most elvethetjük. Kettmannová Katarína, mérnök Január a kisállattenyésztésben A nyulakat jó) szigetelt, kiadósán almozott ketrecekben tartjuk, s januárban elvégeztetjük a kokcidiózis-ferlőzés megállapítását szolgáló ürülékvizsgálatot. Foto: —dek Tegyünk meg mindent azért, hogy tyúkjaink minél keveseb­bet szenvedje­nek a hidegtől. Az ólon kívül elhelyezett ete­tők és itatók környékét tart­suk szárazon, apróra vágott szalmával vagy egyéb alkalmas anyaggal szór­juk fel. A fris­sen hullott ha­vat azonnal la­pátoljuk el, a­­míg nem tapos­sa le a baromfi. A baromfiszál­lást rendszere­sen takarítjuk. A napi adagot úgy állítjuk ösz­­sze, hogy ele­gendő kalóriát tartalmazzon. Reggel darával vagy baromfi­táppal megszórt főtt vagy sült burgonyát aján­latos adni, este pedig szemest- nagy hidegben főleg kukoricát — tanácsos etet­ni. Figyeljük a kakasok tempe­ramentumát. Ha nem teljesítik kötelességüket, még van időnk új tenyészkakas beszerzésére. Ha gyepes a kifutó, seperjük le a havat és az ennyhébb napo­kon engedjük ki kaparászni, csipegetni a tyúkokat. A kacsákat továbbra is kiadó­sán takarmányozzuk, növelve a lehérjedűs eledel napi adagját. Elkészítjük a fészkeket s jól ki­béleljük őket szalmával vagy szénával. Ha nincs túl hideg, az idősebb kacsák már a hónap derekán megkezdik a tojásra­kást. A tojást rendszeresen ösz­­szeszedjtik. és állítva — a he­gyes végükkel lefelé — tárol­juk. Ajánlatos néha körülnézni a kifutóban vagy az udvaron Is, mert a kacsák gyakran eltojják a tojást. Nagyobb edényben mindig legyen tiszta víz a ka­csák előtt. A jobb párzás és a tojások kielégítő megterméke­nyítése érdekében ez nélkülöz­hetetlen. Előfordul, hogy egyik­másik gácsér zavarja társait a párzásban. Az Ilyen egyedet azonnal távolítsuk el, mert sok kárt okoz. A ludakat Is kiadósán kell etetni, mert január végén meg­kezdik a tojásrakást. Valameny­­nyi lúd számára külön tojófész­ket kell készíteni, mégpedig költésre is alkalmas helyen. A fészkek között legalább ötven centiméteres távolság legyen, ám még jobb, ha válaszfalat készítünk, hogy az állatok ne is lássák egymást. A tojásokat fűtetlen, de fagymentes helyi­ségben tároljuk. A gúnár által nem kedvelt tojókat más falká­ba kell átsorolni. A galambokat naponta két­szer etetjük, lehetőség szerint árpával vagy kukoricával. Az ivóvizet naponta három alka­lommal, lehetőleg mindig azo­nos időben cseréljük. Az eny­hébb napokon lehetővé tehet­jük galambjainknak a fürdést, ám az edényben ne legyen há­rom centiméternél mélyebb víz. A zárva tartott galambokat he­tente kétszer röptetjük. A hó­nap 'derekáig mindenképpen oldjuk meg a nemek szerinti csoportosítást, mert késóbb ne­héz volna tervszerűen kialakí­tani a tenyészpárokat. A kör­zeti állatorvossal folytatott megbeszélés után vegyünk ürü­lékmintát, és a vizsgálat ered­ménye alapján végezzük a gyógyszeres kezelést. A nyulakat bőségesen almo­zott ketrecekben tartjuk és ki­adósán etetjük, főleg jó minő­ségű szénával. Naponta kétszer itatunk, mindig száraz eleség után. Itatni akkor is kell, ha répát etetünk, de a vizet ne a répa elfogyasztása után adjuk. Mindig állott, langyos vizet te­gyünk az állatok elé. Ne hiz­laljuk el a tenyészállatokat, mert eredménytelen lesz a pá­­roztatás. Januárban még meg­rendezhetjük az asztali értéke­lést, s megszerezhetjük álla­taink számára a pontozási la­pot. A hónap végén megkezd­jük a pároztatást. Naponta több nőstényt pároztassunk, hogy szükség esetén dajkaságba ad­hassuk a fiókákat. A kokcldió­­zis igen veszélyes nyúlbetegség. Megállapítására valamennyi e­­gyedtól vegyünk ürülékmíntát ős vizsgáltassuk ki azt. A gyü­mölcsfák metszésénél nyert nyesedéket csemegeként adjuk a nyulaknak, persze csak ak­kor, ha nincs rajta szermarad­vány. Az egzotikus madarak napi eledelét reszelt sárgarépával, almával és egyéb gyümölcsfé­lékkel egészíthetjük ki. Adha­tunk keményre fótt tojást Is. Ä csírás magvaknak jó dietetikus hatásuk van és bó vitamin-for­rásként szerepelnek. A tenyész­­idény kezdetén féregtelenítenl kell a madarakat, akárcsak a tyúkokat és a galambokat. A tapasztalt tenyésztők vagy az állatorvos tanácsa szerint jár­junk el. A kanárik most nyújtják ének­tudásuk csúcsteljesítményét. Az állatcsoportokat már nem mó­dosítjuk, s naponta szoktatjuk madarainkat a változó környe­zethez. A hűvös helyiségben tartott tojóknak mindennap adunk reszelt sárgarépát, csírás magvakat és gyümölcsöt. Főtt tojást egyelőre nem adagolunk. A kalickákat tartsuk tisztán, hogy elejét vegyük a külső élősködők terjedésének. A kecskéket a rendelkezé­sünkre álló legjobb és legvál­tozatosabb eledelekkel kínál­juk, hiszen már a vem hesség második felében vannak. Néha gondot okoz a jól tejelő kecs­kék elapasztása. A problémát azonban meg kell oldani, mert a sikertelenség a következő laktáciő rovására megy. El­­apasztáskor kivonjuk a napi adagbői a lédús takarmányokat, s ha szükségesnek mutatkozik, akkor az abrakot is. Az éllut­­szállést melegen és szárazon kell tartani, a vemhes kecskék számára mozgási lehetőséget kell nyújtani, hogy könnyebb legyen az ellés. Balázs Ferenc ♦j, ♦♦♦ »j» *2» *2» »J* *2« *j» *2« *2* «J» «J* »J» «J» «J* »2» *2* «£♦ »2« »J» *j* *y »2» *j* *j* »2* *j* »2- «J» «£♦ *J* *2« •J* *3» *J* *3» •!* *2* ♦J* <5 Kicsit furcsának tűnik, de Gyuri névre hallgat a Balaskó család kedvence: egy nimfa fajtájú papagály. Feje citromsárga, szeme alatt egy narancssárga folttal, galamb­­szürke szárnytollazattal. A far­ka meg feketés-szürke. Gyurika már nyolc éve él dí­szes kalitkájában. Nem unatko­zik. A nap nagyobbik részét já­tékkal tölti. Eljátszadozik a ka­litka felső részére erősített, sokszínű selyemkendővel. Azt csipegeti, babusgatja. Közben kellemes hangon fütyörész, tril­­láz. Emellett gyakran a nevét mondogatja. De ne gondoljuk, hogy a ka­litka csupán az egyedüli tar­tózkodási helye: ha otthon a dővel integetnek feléje, taktus­háromtagú család, ki-ki nyitják ra lépegetni kezd, majd táncot a kalitka ajtaját, s „szabad a lejt: jobbra kettőt, balra kettőt, vásár“... Ilyenkor össze-vissza Eközben füttykoncertet rendez, repdes örömében. S rászáll a ami a családnak legjobban tet­­családtagok vállára, fejére, s ka- szik. parászással juttatja kifejezésre háláját. Az ilyen esetekben so­se mulasztja el megnézegetni magát a tükörben. Valószínű, tükörképében hozzá hasonló, szép madártársat sejt. Mit tud még Gyurika? Ha gazdái szép, tarka selyemken-Napjában többszőr eszik, de csak mértékletesen. Tápláléka: köles, napraforgómag, kevés kockacukor, alma és egyéb gyü­mölcsféle. Megeszi a kenyeret, kiflit, süteményt. S nem veti meg a diót, mogyorót sei A ka­litkában kis tálka, a kristály­tiszta vízből naponta néhány kortyot iszik. Felsorolt jó tulajdonságaiért kedvence a családnak. Lesik kívánságait, s ha lehetséges, nyomban teljesítik. Télen, nyá­ron a lakásban tartózkodik. Eléggé bizalmatlan: megfogni nem hagyja magát. S ha ne tán erőszakoskodna valaki vele, a máskülönben kedves madárka éles karmaival, valamint csőré­vel utasítja vissza a „barátko­­zást“. — De Így van ez jól! — hang­súlyozta Balaskő Ferencné, a háziasszony. — Kedves kisma­darunkat senki se babusgas­sa ... 1 Holczer László, Komárno

Next

/
Thumbnails
Contents