Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-02-11 / 6. szám
(Folyt, az 1. old.) trágyaadagok használata nyomán föllépő sófölhalmozódásra, a hegyes, erős típusok kevésbé. A paprikahajtatásra a semleges vagy az enyhén savanyú talajok alkalmasak. A 6 pH alatti, s a 7,5 pH fölötti talajokon az egyes tápelemek, főleg a mikroelemek inaktiválódása következtében hiánybetegségek léphetnek föl. Ezt a termesztők az üvegházak és fóliasátrak telepítésekor rendszerint figyelembe is veszik, csak a későbbiekben a helytelen műtrágyázások és meszezések okozta pH-eltolódást nem kísérik figyelemmel. HIÁNYTÜNETEK ■ t lajdonítják a paprika csúcsrothadását is. Hajtatásban a kalcium hiánya ritka jelenség, mert a hajtatóberendezések talaja mésszel jól ellátott. A kén hiánya a növények fejlődését késlelteti. A leveleken klorotikus foltok jelennek meg, majd a nitrogénhiányhoz hasonlóan az egész növény sárgul. Alapvető különbség a kétféle tünet között, hogy a nitrogénhiány először az idősebb leveleken, a kénhiány viszont a fiatalabbakon mutatkozik először. MIKROELEMEK Hiányuk ritkán tapasztalható, mert a hajtatásban nagy menynyiségű szerves trágyát haszelem-ellátásnak különösen fontos szerepe van. A bórhiány folytán a tenyészőcsücsok elszáradnak, az alsó levelek bámulnák és lehullanak. A bórhiányban szenvedő növény rosszul köt, kevesebbet virágzik. A hiány 1—2 ezrelékes bórax permetezésével gyorsan megszüntethető. A mangán- és a vashiány halványzöld-sárgás levelek képében mutatkozik a fiatal hajtásokon, a réz hiánya hervadásra emlékeztető tüneteket mutat. . Nyugat-Európában a vastag húsú, zöld bogyójú fajtákat termesztik. Ezek termésén apró barnásszürke foltokat figyeltek meg csak üvegházi viszonyok között, és amikor nagyon inA paprika fejlődését a három fő tápelem közül a legnagyobb mértékben a nitrogén befolyásolja. Hiánya folytán a növények csököttek maradnak. A tünetek (sárgulás, később barnulás és száradás) először az idősebb leveleken mutatkoznak, mert a növény ezekből a nitrogént újra hasznosítja. A nitrogén legnagyobb hatással a levél és szár fejlődésére van. A túlzott nitrogénkínálat hatására megnövekszik a terméshez viszonyított lombtömeg, a virágzás ideje elhúzódik, a termésérés késik. A túltáplálás is kiválthatja a gyakran tapasztalható rossz kötődést, az elaprósodást és egyes fajták esetében a napégést vagy csúcsrothadást is. A nitrogén hiánya a gyakorlatban ritkán tapasztalható, mert a termesztők tisztában vannak a paprika viszonylagos nagy tápanyagigényével. Annál gyakoribb a túlzott használata. A nitrogén a paprika vegetatív szerveire van nagyobb hatással, a foszfor pedig a termőrügyek kialakulását, fejlődését segíti. A foszfor hiánya a nitrogénhez hasonlóan az alsó leveleken mutatkozik meg, de nem sárgulás és halványodás, hanem sötétedés formájában. A lomb először sötétkékeszöld tónust vesz fel, majd barnásvöröses színbe vált. A növény apró, fejletlen, gyökérzete kicsi marad, levelét hullatja, felkopaszodik. Későn és kevés virágot hoz, rosszul köt, apró, meggörbült, gyakran antociános termést fejleszt. A foszfor túladagolása nem olyan veszélyes, mint a nitrogéné. A kálium hiányát szintén az alsó levelek jelzik először, az erek közötti levélszövet sárgulásával, majd bámulásával, jellegzetes, hogy a szöveti rész a levélerek közötti részek bámulása és száradása Idején is, a főerek mentén zöld marad. A kálium hiánya csökkenti a termés mennyiségét, fogékonnyá teszi a paprikát a betegségekre és érzékenyebbé a hidegre. A túladagolása a nitrogénhez hasonlóan, a sókoncentráció növelésével csúcsrothadást és elaprósodást válthat ki. A mész hiánya a növény szárcsúcsai növekedésének leállítását és a gyökérzet elégtelen fejlődését okozza. Egyes kutatók a mész hiányának tuA követelményeknek megfelelően trágyázott {»aprika szépen fejlődik és gazdag hozamot nyújt. Foto: —bor nálunk. Hiányuk legtöbbször nem a talaj elégtelen ellátásából, hanem a mikroelem fölve hetetlenségéből adódik. Az ionantagonizmus, a magas sótartalom, a kedvezőtlen pH- és hőmérséklet-viszonyok akadályozzák az lonpk fölvételét. A savanyú talajokon például a molibdén, a lugasokban a bőr, a réz, a cink, a mangán és a vas növénybe jutása akadályozott. Ezek jelentőségét nem szabad lebecsülni, sőt a hajtatásban, ahol a jövedelmező termesztés csak kiemelkedőén nagy termésátlagok esetén lehetséges, az optimális mikrotenzív volt a paprika növekedése. A jelenséget a talaj magas mésztartalmával magyarázták. Az egészséges termésben fele annyi kalciumot mértek, mint a beteg bogyóban. Az intenzív fajtákon a gyors növekedés folytán gyakori jelenség a csúcsrothadás vagy napégés. A betegség magas tápanyagszint esetén, meleg, napsütéses időben lép föl nagyobb mértékben, főként, ha ritkán öntöznek. (Innen a napégés elnevezés isi) A talaj nitrogén- és káliumtartalmának növelésével olyan magas tápanyagszint Is elérhető, amely optimális öntözés esetén is csúcsrothadást vált ki. A jelenség a talaj öszszes sótartalmával függ össze. Méréseink szerint 7—8 °/o-os szervesanya-tartalmú talajon 0,25—0,3 % fölötti sóértékek esetén tapasztalható a károsodás érzékeny fajtákon. A hegyes típusok és a csokros fajták kevésbé érzékenyek a betegségre. tApanyagadagolAs Az érett szerves trágyát a teljes foszfor mútrágyaadaggal és a kálium-műtrágya egy részével (általában a felével) az ültetés előtt kell kiszórni. A nitrogénműtrágyák használatát a kiültetéskor vagy azt közvetlen megelőző időszakban, a túl gyors növekedés megelőzése érdekében mellőznünk kell. Ugyanez érvényes a vízellátásra is egészen az első virágok kötéséig. Ezután fokozatosan növelhetjük a talaj nitrogéntartalmát és vízkészletét ügy, hogy a növény növekedése ne álljon le, de túl gyors se legyen. A növekedés ütemét a legelső leveleken tudjuk nyomon követni. Ha gyors a fejlődés, akkor klvilágosodnak a hajtások közepei, ha leáll a növekedés, akkor besötétedik. A paprika fejtrágyázására az ammóniumnitrátot és a mészammónsalétromot használjuk, amelyek lassan és gyorsan fölvehető nitrogént egyaránt tartalmaznak. Az oldatlan karbamid használatát, különösen meszes talajokon, a perzselés miatt nem javasoljuk. Az egyegy alkalommal nagyobb menynyiségben adott nitrogén műtrágya szakaszossá teszi a növény növekedését, s ez a termés mennyiségére és minőségére egyaránt káros’ (elaprósodás, csúcsrothadás a következménye). A kis (5—7 g/m2 nitrogén) adagokban.de sűrűn adott műtrágya a növekedést folyamatosabbá teszi. A foszfor-műtrágyát csak a kiültetés előtt, a gyökérzónába és a tápkockába keverve tudjuk adagolni. A foszfor a reproduktív szervekre gyakorolt kedvező hatásán túl segíti a gyökerek fejlődését és ezáltal javítja más tápelemek fölvételét is. A fóliasátrak talaja még sok helyen Igen szegény foszforban. Gyakran 15—20 dkg m2 szuperfoszfát is szükséges a paprika számára kedvező szint eléréséhez. A kálium felét alaptrágya, a másik felét fejtrágya formájában, az első fejtrágyázások alkalmával célszerű adnunk, a sóérzékenység folytán csak 10 g,m2-es K2O adagokban. Rossz fényviszonyok esetén, különösen kötöttebb talajokon, a klór fölhalmozódásának elkerülése miatt nem a kálisó, hanem a kénsavas káli használatát javasoljuk. Mikroelemhiány esetén a Wuxal, a Mikramid, Volldünger műtrágyák használata kedvező, ha a permetezést többször ismételve, a nitrogén és kálium műtrágyákkal történő fejtrágyázásokkal váltogatva, és kis töménységben alkalmazzuk. (TERBE I., Kertészet és Szőlészet, Magyarország) Mit tegyünk, ha magas a talajvízszint? A múlt évben Chotínba is ellátogattam, hogy elbeszélgessek az ottani klskertészekkel, megismerkedjem eredményeikkel, örömeikkel és gondjaikkal. Mert az élet már csak ilyen: örömöt és bút vegyesen ád. A szerzett tapasztalataimról annak idején részletesen beszámoltam. A rend kedvéért most csupán annyit említek, az SZGYKSZ alapszervezete hatvannégyben alakult meg a községben. A múló évek során harmincötről kétszáztízre gyaraixjdott a tevékeny kiskertészek száma. Örömmel láttam és hallottam, hogy a kertbarát mozgalom fellendülése óta jelentős változáson ment át a falu háztáji zöldségtermesztése. Még nem Is olyan régén túlsúlyban kukoricát meg dohányt termeltek a konyhakertekben, sőt olyan kertek is voltak, melyekben egész éven át csak a gyom burjánzott. Ma viszont mindenki azon fáradozik, hogy a lehető legésszerűbben hasznosítsa a rendelkezésére álló darabka földet. Termelnek Itt mindent, amire csak szüksége van a piacnak és a konzervgyáraknak. A legtöbb konyhakertben házilag barkácsolt fóliaház hirdeti, hajtatott zöldségfélékből is jelentős mennyiséget produkálnak az itteni kiskertészek. A faluból kikerülő zöldség és gyümölcs- értéke meghaladja az évi kétmillió koronát. Vagy tíz emberrel beszélgettem Hetényen a kertészkedésről. Egy kivételével — 6 nem termel- uborkát — mindannyian megemlítettek egy problémát. Azt, hogy a többéves kedvező tapasztalatokkal ellentétben igen gyengén sikerült az uborkájuk. — Igaz, hogy minden eddiginél több uborkát értékesített szervezetünk, de ez csupán a nagyobb termőterületnek az eredménye — említette a többi között Szabó Jozef, az alapszervezet pénztárosa. — Most ugyanis igen rosszul sikerült az év, a termelők zöme elégedetlen az elért hozammal. Hiába öntöztünk, fejtrágyáztunk és permeteztünk minden lehetséges betegség és kártevő ellen, mégis nagyon sok virágot és apró termésképződményt elrúgott a növényzet. így persze nem csupán a termés lett kevesebb, de az értékesítéssel is megkéstünk, ami jelentős anya gi hátrányt jelentett. Pluhár Györgyök tizenkét áras kertjükben második éven termeltek uborkát nagyban Hetvenhatban kétszáznegyven tő uborkát ültettek (Židovická produkte, Nej lepší ze všech) s tizenkét mázsa salátauborkát értékesítettek. Tavaly a lekerült karalábé után április derekán összesen hatszáz tő uborkát ültettek, ebből százhúszat fólia alá, részben hagyományos módszerrel, részben támvezeték alkalmazásával. A virág- és terméselrúgás nekik is sok bosszúságot, no meg kárt okozott. — A faluban sokan panaszkodtak, hogy náluk is hasonló a helyzet — emlékezett vissza Pluhár Ilona. — Átböngésztük a szaklapokat, a szakkönyveket, kérdeztük az idősebbeket, de hiába. Azután mintát vittünk és felkerestük a Szövetség bratislavai tanácsadó szolgálatát, de hiába vizsgálták a földet, a növényeket, nem találtak semmit. Később a járásról felkeresett egy szakember, megnézte a kertet, nagyítóval vizsgálta a növényeket, meg néhány sárguló, parányi gyümölcsöt. Végül azt mondta, bizonyára valamilyen élettani betegségről van szó, amit valamely életfontosságú tényező kóros hiánya vagy bősége,. esetleg valamilyen vegyianyag mérgező hatása idéz elő. Amikor a vízbőségről beszélt, eszembe jutott, hogy tavasszal igen magasan volt az altalajvíz. „No, hát ez volt a baj!“ mondta a szakember s már itt sem volt. De mi azt is tudni szerettük volna, kihalással van-e az ilyesmi a kőг..... Pluhár Ilona: községünkben az uborkatermelőkuek sok gondot és kárt okozott a talajvíz. Foto: —bor vetkező évekre, és ha igen — vagy netán ismét magas lesz a talajvíz —, akkor milyen növények termesztésével foglalkozzunk, hogy a kert se heverjen parlagon, meg haszna is legyen a munkánknak. Tőle ugyan hiába vártuk a választ. Az elvtárs talán tudna segíteni, hogy valaki megválaszolja a kérdéseinket? Megígértem, hogy illetékes helyen választ kérek az elhangzott kérdésekre. Cvíéeia Alexej elvtárs, lapunk és az SZGYKSZ bratislavai városi bizottságának szaktanácsadója a tolmácsolt problémával kapcsolatban így nyilatkozott: „Főleg a lejtős vagy mélyebben fekvő kertekben gyakran előfordul, hogy a tavaszi hóolvadást követően vészesen megemelkedik a talajvíz színt* je, esetleg teljesen elvizenyősödík a terület. Ilyenkor azonnal le kell csapolni a vizet: a kert legmélyebben fekvő pontján kellő mélységű és nagyságú gödröt ásunk, hogy itt gyűljön össze a kertet károsító víz. Ha időben végezzük a lecsapolást, a földet már kora tavaszszal hagyományosan beültethetjük. Ha viszont tétlenül nézzük, illetve tűrjük (mert nem mindig tör a felszínre) a víz egyeduralmát, akkor meg kell várnunk, amíg magától elszivárog a talajvíz, kiszárad a föld és munkához láthatunk. A talajvíz által károsított földbe mindenekelőtt humuszt (komposztált Istállótrágya vagy Vitahum, esetleg kerti hulladékból készített érett komposzt) kell juttatni, majd el kell végezni a növények igényeinek megfelelő alaptrágyázást. A talaj megülepedése után ilyen esetben karfiolt, káposztát, karalábét, kelt, bimbós kelt stb. legésszerűbb termelni. A palántázást nem szabad elsietni, mert a még hideg földben megfáznak és elpusztulnak, vagy csak igen nehezen indulnak fejlődésnek a palánták. A talaj kellő mélységig való átmelegedéséig retket termelhetünk, hogy legalább részben kihasználjuk a földet. Ahol gyakran károsít a talajvíz, ott már a várható hóolvadás előtt ajánlatos kiásni a vízgyűjtő gödröt.“ Nagy őzlábgomba Feltűnően nag$ gomba. Kalapja esernyőszerűen kiterül, közepén csúcsos púp látható. Barna színű bőre növekedés közben felrepedezík, szabálytalan barna pikkelyekké alakul. Lemezei igen sűrűn állóak, fehérek, később esetleg rozsdafoltosak. Karcsú tönkje 30—40 cm-re is megnő, alul hagymaszerűén kiszélesedik. Kettős szélű gyűrűje a tönkön könynyen elmozdítható. Húsa puha, a Tönk rostos. Ize mogyoróra emlékeztető, enyhén liszt-szagú. A fiatal gomba dobverő alakú. A nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera) az akácosokat kedveli legjobban, erdőszéleken, irtásokban Is gyakori, fiombaeqyetem mindenkinek többnyire boszorkánykörökben található. Néha kertekben is előfordul. Nyár elejétől késő őszig terem. Kalapja rántva kitűnő csemege, íze halhúsra emlékeztető Levesnek és sütve is finom. A rostos tönk alsó kétharmada csak darálva fogyasztható. Szá rításra alkalmas. Kicsit hasonlít hozzá a mér gező vörhenyes és a rozsdás őzlábgombn»de ezek sokkal ki sebbek, így a tévedés szinte kizárt dolog. Az ugyancsak ha scnló párducgalócától viszoni azért könnyű megkülönböztetni, mert annak pikkelyei nem barnák, hanem fehéres színűek. Tasnádi Gábor, mérnök rWWWVWVWVWV
