Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-01-07 / 1. szám
Háztűznézőben egy kiséltatienyésztőnél r.*- ~ W * iftfft "• il ГМНИЬНИЩИ ||ДНДИИЯИ11УВИМ> úéЯИЯИ Először a kukoricatábla szélen találkoztunk. A jóvágású fiatalember arcát a verejték mintha idősebbé varázsolta volna. Pedig Broškovič Vojtech mindössze huszonnyolc éves. Sporttáskájából sáros kukoricacsövek kandikáltak ki. —. Ilyenkor ősszel — mondotta — jól jön, ha a kisállattenyésztő böngészhet egynéhány táskányi kukoricát, ami úgyis veszendőbe menne, ha itt a Nové Záinky-i (érsekújvárí) járásból Samorinba (Seniorja). Azóta kisállattenyésztő. ... Igaz, még jasaván (jászó), tizenhárom éves korában jegyezte el magát a kisállattenyésztéssel. Mint a legtöbb serdülőt, először őt is a galambok érdekelték. Ezért nem csoda, hogy név-, vagy születésnapjára először gyűrűzött vörös straszszert, majd angol begyes galambot kapott. Később már félrerakott zsebpénzéért vásárait egy pár amerikai óriásgalarabot (ottjártamkor a tyúkokkal együtt lakmáraztak az említett fajtájú galambok!). — Egy pár galamb csupaszon megközelítheti a kilónyi súlyt is ... — jegyeztem meg. — Jól néznénk ki! — mundta mosolyogva Broškovič elvtárs. Majd hozzáfűzte: — Győződjünk meg róla! — s azzal a konyhai mérlegre tettekét galambfiókát. A mérleg 1,28 kilogrammot mutatott, tollazat nélkül. A lelkes kisállattenyésztő több éven át német tarka és új-zélandi fehér nyulakat tenyésztett. Tapasztalata: a német tarka kényesebb, ezért az utóbbi fajtát tenyészti csak, az 1978-os év végétül. jelenleg négy nősténye, egy bakja jelenti a törzsállományt, amit a közeljövőben még egy nősténnyel akar gyarapítani. A nyúlfíakat hathetes korban választja el, majd két hét pihenő után a nőstényeket ismét páraztatja. A ketreceket rendszeresen takarítja, mert ez is egyik előfeltétele a betegségmegelőzésnek. A nyulakat nyáron is itatja, de eddig még felfúvódást nem tapasztalt. Broškovič Vojtech az 1977-es évben 92 kiló nyúlhúst értékesített (élősúlyban!), 1364 korona értékben. Ez nem sok! Mivel magyarázható ez? A nyúlpecsenye a négytagú család kedvelt csemegéje! Öváry Péter ' KV«eNeNoWeKe«ee*eaNaM>aMMCSe9a8eNWMügmKC«ANOaiM««ÜNOMeNeMMMe*eKMMMlXXV44X4XXV*WÜMtfN«.VtgMMl!»llMNlMMNS Kanada szőlészetéről Broškovič Vojtech — kezében áj-zélandi fehér nyúllak (A szerző felvétele) maradna, leszántódna. Ez viszont szemestakarmányt pótol. Egyéb étek — széna, ételhulladék — hamarabb kerül a házinyulaknak. Másodszor a nitrai BRANKO tehergépkocsija mellett pillantottam meg, amikor tíz jól megtermett új-zélandi fajtájú fehér nyulat értékesített. Az eladott „portéka“ összsúlya jócskán meghaladta a harminc kilót. ' Harmadszor meg a sajátmaga-készítette nyúlólak tövében beszélgettünk. Így tudtam meg, bogy öt évvel ezelőtt költözött Kanadában a termőszőlők területe meghaladja a tízezer hektárt. Ennek zöme, kilencezer hektár Ontario tartományban van. Kanada évi szőlőtermése 1972 és 1978 közötti időszakban 47 és 72 ezer tonna között ingadozott. Főleg az amerikai és a francia fagyálló hibrideket termesztik s csak igen kis területen európai fajtákat. Fajtaválasztékukban 24 amerikai, 15 francia és 13 saját nemesítésű fajta szerepel. Saját nemesítésű fajtáikat főleg a Seibel és Concord szőlő keresztezéséből állították elő. Legnagyobb területén a Concord, Elvira, Niagara és De Chaunac {Seibel) 9549 fajtákat termesztik. A De Chaunac fajta területét szeretnék két-három éven belül megkétszerezni, főleg a Concord rovására. Sok kanadai fajta szőlő kellemetlen, ún. „Fox“-szagú. Saját szőlőtermésük nem fedezi az ország szükségletét, így behozatalra szorulnak. A legtöbb bort Franciaországból, Portugáliából és a Német Szövetségi Köztársaságból vásárolják. A szocialista országok közül a legtöbb bort Magyarország szállítja. Kanadában a szőlőfajtákat felvásárlási szempontból tíz osztályba sorolták. A legnagyobb mennyiséget szolgáltató Concord fajta az első osztályba tartozik és a legalacsonyabb áron vásárolják fel, az európai fajtákat a legmagasabb osztályban veszik át. Ezért a Concord fajta termésének mintegy felét a termelők nem értékesítik borszőlőnek, hanem étkezési célokra vagy üdítőitallá feldolgozva. A kanadai szőlők mind támberendezésűek. A támberendezés fából van s csak ritkán látni beton vagy vasoszlopokat. A kétszer horganyzott fémhuzalok minősége kiváló s azok még húsz év múltán is rozsdamentesek. A huzalokat eddig külföldről szerezték be, de ebben az évben már megkezdték hazai gyártásukat is. Péronoszpóra ellen az amerikai és francia hibrideket évente általában 5—6-szor, az európaiakat 10—12-szer permetezik. Védekezésre a faltan, a captan, a mancozeb hatóanyagú, s a Dikar és Polyram elnevezésű készítményeket alkalmazák. Lisztharmat ellen kéntartalmú készítményeket, továbbá a Karathane, Dikar és Benlate szereket használják. A fürtrothadásra hajlamos fajtákat botriticidek használatával is védik. Kanadában bort élelmiszervagy más üzletekben árusítani tilos. Erre csak az állami italboltak kaptak felhatalmazást. Az italboltok száma igen kevés, még a nagy városokban, például Ottawában, Torontóbaft vagy Montreálban is csak néhány ilyen bolt van. Bor- és szeszesital választékuk bő. Megtalálható a boltokban a Badacsonyi szürkebarát, a Debrői hárslevelű, Jászberényi rizling, az EgVi bikavér és a szekszárdi vörösbor is. Ottawában azonban a bratislavai Vinárske závody által palackozott Ruland bort' is megleltem, melynek hétdecis palackjáért 3—3,5 kanadai dollárt kérnek. Renczés Vilmos Az alma tárolóházi betegségei Az alma jegesedése — vagy ha úgy tetszik üvegesédése — közismert élettani betegség, amely a fán kezdődik, de a raktározás során továbbfejlődik. Néha a körtét is károsítja. A beteg gyümölcs felületén és húsában előbb apró foltok, majd olajszerűen áttetsző, vizenyős szigetecskék keletkeznek. A jegesedés általában a magrekeszek közelében kezd fejlődni, ezért hosszú Ideig nem észleljük a gyümölcs károsodását. Oka az anyagcsere-forgalomban beállott zavar (gyakran a betárolást követő magas páratartalom], de gyakran mára szüreteléskor felvágott gyümölcsön Is észlelhetők a betegség tünetei. A beteg gyümölcs általában ízetlen és rosszul tárolható, ezért mielőbb fel kell használni (kompőtnak). Az ún. jonathánfoltosság (jonathán spot) okozója egyelőre ismeretlen élettani rendellenesség. Az azonban bizonyos, hogy csaknem kizárólag a Romániából importált, gyönyörű nagy és porhanyós húsú almákat támadja, károsítja. A hazat termelésből származó, áltálában apróbb és keményebb, de egy-A jegesedés (1) és a jonathánfoltosság (2) tünetei. úttal kevésbé jellegzetes ízű gyümölcsökön ez aj betegség szinte ismeretlen. A lenticellák körül kerek, besüppedő, néhány milliméter átmérőjű feketésbarna foltok keletkeznek. Kezdetben csupán szépséghibáról van sző, hiszen az atma húsa érintetlen marad. A foltosodás a tárolás második-harmadik hetében jelentkezik, összefügg a színanyagok bomlásával és a savtartalom csökkenésével, s végül rothadásba megy át. A károsodás korai szedéssel és azonnali 0 “C körüli hőmérsékleten történő tárolással csökkenthető. (Folytatás) CKe rí atze toot ..,..„..,,4 oKi«dHqttcnyé»zté> ) í 1 A galainlikedvelűk és a galanibtenyésztök között körülbelül olyan különbség van, mint at építőkockákkal játszadozó gyermek és az építőmester között. Végeredményben mind a kettő épít. A különbség csupán az, hogy a gyermek találomra rakja egymás tetejébe a kockákat, az építőmester pedig előre megfontolt és átgondolt, pontosan megszerkesztett tervek alapján készíti el a házat. A gyermek izgalomtól boldogan várja, hogy az egymásra helyezett kockákból vajon milyen figura áll össze? Az építőmester viszont lelki szemével már az építkezés megkezdése előtt pontosan látja az építendő házat, amely másképpen nem is nézhet ki, mint ahogyan a tervezéskor elgondolta. A galambkedvelés tehát csupán szórakozás és játék; a tervszerű tenyésztés azonban nagyon komoly munka. Ezt vallja S e r e g у Ferenc Dvorníky 11a Ostrove-i galambtenyésztő is. , Szerinte a tenyésztői tudnivalókat nem lehet máról holnapra elsajátítani, hanem évekig tartó elméleti és gyakorlati előtanulmány, sok-sok munka és önképzés kell hozzá. A galambtenyésztőtől, aki öt éve foglalkozik a cseh szárnyszínes galambok tenyésztésével, megkérdeztük, tulajdonképpen mi is a tenyésztő célja? — A tenyésztő fokozatos nemesítéssel arra törekszik, hogy az adott fajtából minél tökéletesebb egyedeket tenyésszen ki — válaszolta. A hangsúlyt természetesen a „fokozatos“ szóra helyezte. A tenyésztés egyik alaptörvénye ugyanis azt mondja, hogy „ugrások“ nincsenek. Az élővilágban mindaz, ami jelenleg létezik, a fokozatos fejlődés eredménye. — A komoly galambtenyésztő tehát nem is gondolhat rá, hogy máról holnapra, vagy egyik évről a másikra valamilyen csodálatos, korszakalkotó eredményt mutathat fel a tenyésztés terén? — Aki ilyen elképzelésekkel indul — jegyezte meg Seregy elvtárs —, az ellentétbe kerül a természet alaptörvényeivel, és komoly eredményt sohasem fog tudni felmutatni. Csak az érhet el sikert, aki ismeri a helyes utat s egy pillanatra sem tér le róla. A célt mindig ésszerűen kel] kitűzni, s öt-tíz évre előre át kell gondolni és ki kell dolgozni a tenyésztői munkatervet. Es ezt a tervet minden körülmenyek közöt szigorúan be kell tartani, még akkor is, ha a várt eredmények nem mutatkoznak rögtön az első években. Seregy Ferenc példájából kiindulva tehát a galambtenyésztőnek sohasem szabad elcsüggednie. Mert mihelyt ez bekövetkezik, azonnal halomba dől az előző évek fáradságos munkájának eredménye. Szerinte a jelszó mindig ez legyen: önálló gondolkodás, következtesség és türelem. —C s i b a — Az érdeklődök figyelmébe Az utóbbi két évben több olyan levelei kaptunk, melyben olvasóink a gombagyűjtéssel és a gombák tartósításával s felhasználásával kapcsolatos tudnivalók iránt érdeklődnek. Néhány kiskertész viszont termeszteni szeretne valamilyen gombát, de nem tudja, mi mindenre van ehhez szüksége, hogyan szerezhet be gombacsírát stb. A feltett kérdésekre lapunk hasábjain vagy levélben röviden válaszoltunk, de minden kérdésre kielégítő választ adó írások megjelentetésére nem tudtunk sort kehíteni, hiszen a tenyészidényben oly sok fontos kér-Bdéssel kell foglalkoznia mellékletünknek, hogy legalább részben kielégítsük a kertészkedők és kisállattenyésztők érdeklődését. A fokozódó érdeklődésre, meg az idényben előforduló — saj________________________ nos, gyakran halálos kimenetelű — gombaniérgezésekre való tekintettel, úgy határoztunk, a téli hónapokban helyet adunk egy, a gombagyűjtési, tartósitási és felhasználási tudnivalókat összegező sorozatnak, liemu-Gombaegyelem mjndenkjnek tatjuk a legveszedelmesebb mérgező gombákat és a leginkább elterjedt ehető gombákat. Sorozatunk végén tanácsot adunk a gombatermesztés iránt érdeklődőknek is. A „Gombaegyetem mindenkinek“ című sorozatunk a következő számban indul. —bor—. / Több mint kedvtelés
