Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-02-04 / 5. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. február 4. 12 A epszervezetünk vezetősége az ** 1978. január 5-én tartott értekezletén behatóan foglalkozott a márciusra tervezett évzáró taggyűlés előkészületeivel. Vezetőségünk tudatában van annak, hogy az évzáró taggyűléseknek jelentős szerepük van szövetségünk életében. Az évzáró taggyűlés jelöli ki a következő időszak feladatait. Vezetőségünk ebből indult ki, mikor úgy döntött, hogy az évzáró taggyűlés előkészítésébe bevonja alapszervezetünk minden egyes tagját. Ezért Januárban meglátogattuk tagjainkat és elbeszélgettünk velük az elvégzett munkáról és a felmerülő problémákról, de főleg az előttünk álló feladatokról. A látogatás alkalmával szerzett tapasztalatokat a január 25-re tervezett vezetőségi értekezleten megvitatjuk és a leszűrtek alapul szolgálnak a beszámoló, valamint a határozati Javaslat kidolgozásában. Meggyőződésünk, hogy ez a módszer hozzájárul a vezetőség és tagság kapcsolatának elmélyítéséhez, valamint az évzáró taggyűlés hatékonyságának növeléséhez. Azokat a kérdéseket, melyekkel az évzáró előtt tagjainkhoz fordulunk, előzőleg a vezetőségi gyűlésen megbeszéltük. A vezetőség elképzelése szerint ezek képezik beszámolónk magvát. Részletesen elemeztük az elmúlt időszak eredményeit, feltártuk a hiányosságainkat s ebből kiindulva latolgattuk lehetőségeinket. Természetesen, a fő hangsúlyt a CSKP XV. kongresszusának határozataiból eredő feladatok teljesítésére helyezzük! Szeretném vázolni azokat a feladatokat, amelyek szervezetünket az évzáró taggyűlés előkészítésének kapcsán foglalkoztatják. Mint sok más méhész alapszervezetben, a mieinkben is komoly problémát jelent a tagság magas átlagos életkora. Szervezetünknek 132 tagja van, ebből 49-en több mint 50 évesek és 48-an több mint 60 évesek. Csak 7 tagunk fiatalabb 4Ö évesnél. Az elkövetkező időszakban tehát fontos feladatunknak tarjuk az átlag életkor kedvező alakítását. Az 1978-as évben szeretnénk tagságunkat legalább 30 fiatal taggal bővíteni. Az utánpótlás biztosítása érdekében a šamoríni (somorjaí) Piónírház mellett működő méhészeti érdekkör létszámát további fiatalokkal akarjuk növelni. Feltételeket hozunk létre egy új érdekkör megalakítására 10—12 pionírral. Ennek az érdekkörnek anyagi segítséget is nyújthatunk. Alapszervezetünk számára problémát okoz előadások szervezése is. Tudjuk, hogy a korszerű méhészkedés megköveteli a tagság rendszeres Iskolázását és tájékoztatását. A problémát az okozza, hogy tagságunk 27 községre terjed ki, ezért sokuk magas átlagos életkora és a távolabbi községekből Samorínba való beutazás végett ez nehézségekkel jár. Ezért az elmült időszakban korlátoznunk kellett a rendezvények számát. Az elkövetkező időszakban ezt a problémát úgy szeretnénk megoldani, hogy az előadásokat több faluban rendeznénk meg. így megkönnyltjük a tagság részvételét s a tagsághoz is közelebb kerülnénk. Szervezetünknek két méhészeti szaktanítója van, így az előadások tartása szakmai szempontból nem okoz gondot. Az 1978-as évben szeretnénk a mézhozamot is fokozni. Az 1977-es év mézhozam szempontjából nem tartozott a rossz évek közé, ennek ellenére vannak még tartalékaink. Az elmúlt évben csak 19 tagunk vándorolt méheivel, a többi pedig csak a helyi hordási lehetőségeket használta ki. Mint ismeretes, az állóméliészelnek, a méhlegelő megváltozása következtében nincs már jövője, ezért fontos feladatunknak tartjuk a vándorló méhészek számának növelését. Ezzel a mézhozam is jobb lehet, s ezzel segítséget nyújthatunk a mezőgazdasági növények beporzásában és a hektárhozamok növelésében. Szeretnénk szorosabb kapcsolatot kiépíteni alapszervezetünk és a körzetünkben lévő mezőgazdasági üzemek között. A körzeti értekezleteinkre ennek érdekében meghívjuk a körzetben lévő mezőgazdasági üzemek képviselőit. A mézhozamon kívül a méhész számára bevételt eredményez a propolisz, a virágpor, a méhméreg és a pempő szerződéses eladása is. Ezen a téren szintén vannak tartalékaink. Az 1977-es évben szerződést kötöttünk 30 kg propolisz eladására. Ezt a mennyiséget több méhész bevonásával szintén növelhetnénk, ha többen foglalkoznának propolisz szedésével. A pempö eladásánál sajnos alapszervezetünknek korlátozott lehetőség állt rendelkezésre. A szétírás szerint csak 550 grammot adhattunk el. A központi bizottságon keresztül lehetőséget kell keresni arra, hogy pempőböl többet adhassunk el. A méhméreg szedéséhez szükséges felszereléssel ugyan rendelkezünk, de ennek eladására eddig lehetőséget nem kaptunk! Ennek a megoldása is a következő időszakban vár szervezetünkre. A méhészek tájékoztatásában Jelentős szerepet tölt be a szaksajtó. A Včelár és a Szabad Földműves rendszeresen és érdemben foglalkozik szövetségünk életével s a korszerű méhészet feladataival, ezért a vezetőség fontosnak tartja az előfizetők számának gyarapítását és mindent megtesz azért, hogy segítséget nyújtson előfizetők toborzásában. Alapszervezetünk az 1977-es év feladatait, valamint a NOSZF 60. évfordulója alkalmából vállalt kötelezettségeit teljesítette és ezért optimizmussal tekintünk a jövőbe. Fröhlich Ferenc méhészeti szaktanító Alapszervezetünk az évzáró taggyűlésre készül A bolgár méhészek tapasztalatai Bevezetőként el kell mondanom, hogy Bulgária nagy részének éghajlata mérsékelten száraz. Hegyes vidékeire a magaslati éghajlat jellemző. A síkvidéki hőmérséklet átlagos értéke júliusban északon 23 C°-t6I, délen pedig 25 C°-ig ingadozik. A januári hőmérséklet —2 CMól +2 C°-ig alakul. Legszárazabb évszak az ősz kezdete. Bulgária növényzete átmeneti. Megtaláljuk ott Közép-Eurépa erdei flóráját és Kelet-Eurőpa földközi és pusztai, flóráját egyaránt. A mezőgazdaságilag művelhető föld megközelítően az ország felét foglalja el. Az adatok szerint 300 ezer hektárt a gyümölcsösök, 200 ezer hektárt a napraforgó, 37 ezer hektárt az akác, 18 800 hektárt pedig a hárs foglal el. További lehetőségeket a mézhozamra a keveréktakarmányok nyújtják. Bulgáriában jelenleg mintegy 750 ezer méhcsalád van, vagyis hét család négyzetkilométerenként. Nálunk pedig az SZSZK-ban ugyanerre a területre nyolc méhcsalád jut! A bevezetőből láthatö, hogy Bulgáriában a méhészetre kedvezőek a feltételek, s ezt a méhészek ki is használják. A szemet és szívet gyönyörködtető vidéknek egy részét — Plovdiv ás Szófia környékét — küldöttségünk is megtekinthette. Látogatásunk első napján vendéglátóink kíséretében Szófiában megtekintettük a Nektarocoop vállalatot. A Nektarocoop mézfeldolgozással foglalkozik, mint a mi MEDOS-unk. Betekintést nyertünk a vállalat termelésébe és megismerkedtünk a gépekkel és berendezésekkel. Figyelmünket lekötötte az olasz, valamint a német gyártmányú adagoló. Beszélgetésünk során meggyőződhettünk arról, hogy Bulgáriában az ökonómiai tényezők kerülnek előtérbe az adminisztrációs tényezőkkel szemben. A Nektarocoop vállalat a mézet három árcsoportban vásárolja fel: a standard, állami normáknak megfelelő 2 leva; a nem standard, 1,7 leva és a monokultúrából származó méz — akác, hárs, napraforgó, levandule — kilója 2—3 leva. A megengedett szacharóztartalom náluk legfeljebb 50—10 százalék, ebből az akácnál nyolc százalék lehet. A Nektarocoop vállalat minden felvásárolt kg méz után 1/100 levát utal át a Bolgár Méhészszövetségnek, ami ötezer tonna méz esetében ötvenezer levát jelent. A Nektarocoop vállalat ezenkívül minden leadott 10 kg méz után egy törzskönyvezett anyát ad, azonban 40 családonként legfeljebb tíz anyát. A méhanya ára 10 leva. A Nektarocnop vállalat a Bolgár Méhészszövetség tagja. A Szövetkezetek Központi Szövetsége, melyhez a Nektarocoop vállalat tartozik, gondoskodik a méhészeti kellékek gyártáséról, s 1 kg miilépet 8 levőért ad el a méhészeknek, de viaszért való cserénél 5,7 levát fizetnek a műlépekért. Látogatásunk második napján Mitev és Venov elvtársak kíséretében Plovdivba utaztunk, ahol küldöttségünket az Interkomplex Méhészeti Üzem igazgatója Dimiter Manov elvtárs fogadta (foglalkozása szerint növénytermesztő). Megérkezésünk után Mitev és Manov elvtársak tájékoztattak bennünket az üzem keletkezéséről. 1966- ban a plovdivi járás szövetkezetei és állami gazdaságai összesen 6400 méhcsaláddal rendelkeztek. Az Interkomplex Méhészeti Üzem kialakulásával a méhcsaládok száma 9600-ra gyarapodott. Az üzem önálló jogi egységet képez. Tevékenységét a mintaszabályok szerint chozrascsot alapján szervezi. A méheket és a leltárt a tulajdonosok részesedési betétként ebben az üzemben összpontosították. Az üzemnek tehát 53 méhészete van. Ezekben átlagban 153 méhcsalád van. A családokat egy-egy szakképzett méhész kezeli. A méhészetek egy részét — több mint 200 családot — а méhész és felesége gondozza. Az üzem központilag készíti az etetéshez szükséges szörpöt. Az üzem évi termelési tervében 500 ezer levát irányoz elő és ebben 150— 160 tonna mézet, ä 2 leva/kg; 400— 500 kg perapőt, ä 220 leva/kg; maradékként pedig viaszt kell kitermelnie. Az üzem fő feladata azonban a növények beporzásai A plovdivi járásban 18 ezer hektáros gyümölcsös van. Ez adja a főhordást. A méheket ágy helyezik el, hogy hektáronként két család jusson. A gyümölcsösban az átlagos mézhordás 15 kg. A beporzást azonban jutalmazzák. Méhcsaládonként 15 levát fizetnek a méhészetnek. Látogatásunk alkalmával meggyőződtünk arról, hogy Bulgáriában jó feltételeket hoztak létre a méhészet mezőgazdasági kihasználásához. Az állategészségügy díjmentesen gondoskodik a méhek egészségvédelméről és segftt a méhészeket a feladatok teljesítésében. JURAJ FERENCiK mérnök, a SZMSZ vezető titkára ACSSZK-ban a szakágazatiig irányított állami gazdaságok növénytermesztésében egyre több helyen veszik igénybe a méhészet szolgáltatását. A Sumavai Állami Gazdaság Vötfní Agroszolgáltató üzemegységében is úgy döntöttek, hogy a szolgáltató tevékenységet kibővítik nagyüzemi méhészettel. Korábban ezen a vidéken négy állami gazdaságban méhészkedtek túlsúlyban kisüzemi módon s így a munkatermelékenység nem felelt meg a nagyüzemi termelés követelményeinek. Ez ösztönözte az Illetékeseket, hogy 1976-ban az Agroszolgáltató üzemegység keretében nagy méhészeti központot hozzanak létre. Az említett esz-Jövedelmező lesz a nagyüzemi méhészet tendő első negyedében a központban 759 méhcsaládot összpontosítottak különféle kaptártípusokban. Az összegyűjtött méhészeti kellékek és szerszámok is kisüzemi termelési jelleggel bírtak, s ezek a méhészetek semmilyen gépi eszközzel nem rendelkeztek. Az áldatlan állapoton módosítani kellett. Így napirendre került a méhészet fejlesztési tervének a kidolgozása. Abban határozták meg, hogy a Sumavaj Allamt Gazdaság Agroszolgáltató üzemegységének méhészetét 1979-ig vándoroltatásra ártalmas — kerekeken gördülő — nagyüzemi méhészetté kell átépíteni, mégpedig olymódon, hogy egy-egy szakképzett méhészre átlagosan 250 méhcsalád gondozása jusson. Ezzel egy dolgozó munkatermelékenysége a korábbinak több mint a duplájára növekedhet. A méhészmesterek feladatát a méhcsaládok repcére, gyümölcs és más ültetvények beporzására való előkészítése, odaszállítása stb. képezi. A méhkedvelő ültetvények növényeinek elvirágzása után a méheket erdei méz gyűjtésében hasznosíthatják. A méhészetet az elmúlt évtől kezdve külön termelési ágazatként tartják számon meghatározott termelési és pénzügyi feladatokkal. A méhállományt két központban helyezték el, s 1976-ban az öt méhészmester a családok létszámát 1140-re szaporította. Közülük 750 családot új Šumavan típusú, 150 családot pedig Tachov típusú kaptárban teleltettek be. A Lipčice n/Vltavou-i Méhészeti Kutatóintézet mesterségesen termékenyített méhanyáitól a Sumavai Állami Gazdaság méhészeti központjában több mint 650 nagy hasznú méhanyát neveltek fel, s ezzel biztosított a megporzás hatékonysága. A Nové Hrady-i gazdaság repceföldjére 170, a ktiši gazdaság gyümölcsültetvényére pedig 52 méhcsaládot szállítottak beporzás céljából. Az eredmények azt mutatták, hogy mindkét gazdaságban nagyon jó termést értek el a méhekkel beporzóit területeken. A méhészeti központban az elmúlt év telének beállta előtt olyan műhelyeket rendeztek be, ahol a méhészmesterek a tél folyamán különféle eszközöket és Sumavan típusú kaptárakat készíthetnek. Számolnak azzal, hogy a kiegészítő tevékenységgel a méhészközpont 1979-ben már jövedelmező lesz. Ebben az évben a méhek vándoroltatását már palettizálással oldják meg. Ezzel ugyanis olyan rugalmas vándorméhészet kialakításán fáradoznak, amellyel bármikor, bárhová gyorsan eljuthatnak. A megporzás s ebből eredően egyes növények termésátlaga szempontjából ez nagyon lényeges. Amint látjuk, a méhészet a nagy mezőgazdasági vállalatokban is kifizetődő. A beporzáshoz nélkülözhetetlen méhészet kiépítéséhez tehát semmi más nem szükséges, csak néhány tökéletes szaktudással rendelkező méhészmester, s a gazdaságok vezetőinek az akarata. Aki ugyanis a szövetkezet vagy az állami gazdaság méhészetének jövedelmezőségét mindenekelőtt a mézhozamban és nem a megporzásban látja, az nincs tisztában a méhészet üzemi és népgazdasági jelentőségével, s ennek következtében nem a méhészet fejlesztése, hanem annak megszüntetése mellett dönt, ami meggondolatlanság. —hal— A Králová prl Sencl-i Méhészeti Intézetet méhészeink többsége Jól ismeri. Azokat, akik előtt ez még ismeretlen, röviden tájékoztatjuk. Intézetünk 10,5 hektáron, a falun kívül helyezkedik el. Az összterületből 1,8 hektár parkosított rész, 8,7 hektár pedig gyümölcsös. Ezt az intézetet a harmincas években a méhészek szervezete alapította. Itt iskolázták szaktanítóinkat, az SZMSZ aktíváját. Itt rendeztek különféle tanfolyamokat és értekezleteket. Szövetségünk növekvő feladatai megkövetelték a művelődési tevékenység regionális szervezését. Jelenleg előnyösebb, ha erre a célra a kulturális, az elszállásoló és étkeztető hálózatot vesszük igénybe. Intézetünk második fontos küldetése a mlntaméhészet nagy méhessel, tehát stabil méhészettel. Tudjuk azonban, hogy a méhészetnek ezen változata — a méhlegelö módosulása következtében — elvesztette létjogosultságát. A mezőgazdaság kollektivizálása előtt ugyanis Itt tenyészldöben biztosítva volt a méhlegelö, kezdve a gyümölcsfák virágzásától, egészen a tarlóviráglg. Az intenzív mezőgazdaság ezeket a körülményeket lényegében megváltoztatta, így ezen a vidéken az álló méhészkedésnek nincs jövöje. Ebből is kitűnik: az Idő megérett arra, hogy az Intézetet összhangba hozzuk szövetségünk feladataival. A méhészetet ezért át kell építeni vándorlásra és ezt a következő feladatokra irányítani: mezőgazdasági növények beporzására; tenyészetre; kísérletezésre. Méhészetünk fő feladata a mezőgazdasági növények beporzása Erre műszaki berendezésekkel ellátott központot kell létrehozni, s ezt mintaként felhasználni a szocialista szektorban. Ezt ki kell egészíteni tenyésztő-te vékeny sé g • gél, valamint a Liptovský Hrádok-i Méhészeti Kutatóintézettel való együttműködéssel, a kutatások eredményeinek gyakorlati igazolására. Szövetségünk küldetését illetően a gyümölcsöst céltalannak tartjuk. Ugyan megfelel a méhek tavaszi ösztönzésére, ám termése nagyon bizonytalan, sőt veszteséggel Jár. Intézetünknek a látogatók számára nemcsak a méhészet múltját kell bemutatnia, hanem egyben azt is, hogy a modern mezőgazdaság korszakában milyennek kell lennie a méhészetnek. Beporzáson kívül fontos feladat a méhlegelő javítása is. Ebből kiindulva szükséges a gyümölcsös nagy részének átépítése, mégpedig # méhészeti szempontból jelentős fák bemutatására; 9 méhészeti szempontból hasznos növények termesztésére az SZMSZ alapszervezetei számára. Ilyen megoldás lehetőséget nyújthat arra, hogy a látogató megismerkedjen a nemesítés legújabb eredményeivel, s hogy ez a látogatót a környezetében levő méhlegelő javítására ösztönözze. Meggyőződésünk, hogy az említett Irányzat Intézetünket tartósan kifizetődővé teszi. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma bizonyosan támogatja igyekezetünket és a méhészet műszaki felszerelésének beszerzéséhez anyagi támogatást nyújt. Igyekezetünk természetesen csak fokozatosan valósítható meg, ami megkövetelt egy új koncepció kidolgozását és jóváhagyását. (J. C.) Uj térek vések
